Azt hitem valami érdekes s értelmes tesztet ajánlasz.
Ma reggel ATV-n volt TóthZoltán A Választási irodától, s arról beszélt, hogy valamilyen honlapon ki lehet tölteni egy tesztet, 49 kérdéssel, hogy nagyjából melyik párt álláspontjához állsz közel a véleményeddel.
A tesztet elõzõleg ugyanis kitöltették az összes párttal is.

Mit gondoltok, melyik párt nem volt hajlandó kitölteni?!

Nagyon jó!!! Valóban! A Ficesz!

Úgy, hogy az õ véleményüket a munkatársak állították elõa hivatalos mgnyilvánulások alapján.
Viszont elfelejtettem a honlap címét, valami valasztas.hu, de nem találom, nem tudja valaki?

Elárulom, bizony, nem szívesen lennék a helyükben!

EZT AZ ELÕBB MÁR FÖLTETTEM, DE SAJNOS GÉPELÉSI HIBA MIATT EGY BETÛ KIMARADT
S EZ ANNYIRA JÓ KÉRDÉS SZERINTEM, HOGY MEGISMÉTLEM
HÁT HA CSODA TÖRTÉNIK ÉS A NAGYVEZÍR FELEL!

Azt mondja ez a rosszarcú, sunyi, vicceskedõ demagóg, hogy:

„a szocialisták térdre rogyasztották az országot”

Na de, elnökúr, én meg úgy emklékszem, hogy:

„az ember térden állva a legerõsebb”

Akkor meg mi a gondja?!

Érvelsz? Tata?!

Hogy OV útán valami értelmes szöveget is olvashassatok:

(/’)Pedig Orbán nagyon is eszénél van, pontosan tudja, mit csinál – és mit készít elõ. SzilágyiÁkos roppant érzékletesen írja le mindezt:
„Nem késlekedhetünk tovább! Minden elvesztegetett nap fölér egy hazaárulással. A tettek emberének haladéktalanul a tettek mezejére kell lépnie…. Aki ebben meg akarja õt akadályozni, a nép ellensége! Mindazokat a politikai és jogintézményeket, procedurális kötöttségeket, szabályokat, törvényeket, szervezeteket, melyek e cselekvésben akadályozzák õt, el kell söpörni az útból…
Rendkívüli idõket élünk, a 24. órában vagyunk. Húsz éve egyfolytában. Száz éve egyfolytában. Ezer éve egyfolytában. A populizmus órájának mutatója mindig ugyanazt az órát – a végórát – mutatja. Hogy a populista vezér kiszabadítsa kezét a politikai cselekvésnek határt szabó jogi szabályok, demokratikus normák, írott és íratlan törvények kötöttségeibõl, állandóan rendkívüli(vagy kivételes) állapotként kell bemutatni a szokványos(normálisan rossz és normálisan nagyon rossz)állapotokat is.
CarlSchmitt – a barát és ellenség megkülönböztetésére épülõ ‘politikai teológia’ megalapítója – a politikai szuverenitást így definiálta: ‘szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt‘. A rendkívüli állapot szüntelen retorikai elrendelése a kivételes állapot érzületének létrehozása – a felbomlás, a hanyatlás, a káosz verbális és képi sugalmazásával az amúgy is meglévõ társadalmi bizonytalanság-, kilátástalanság- és elveszettség-érzés fokozásával - e korlátlan hatalommal rendelkezõ isteni szuverén alakjában hívja egy kis rendteremtésre, nemzetmentésre a populista politikust.”

A nemzet már várja õt, sokan készülnek a fogadására – s az új világra.
Amelyrõl viszont kevesen sejtik, milyen is lesz valójában.
Már azok is várják, akik félnek tõle. Pár hónapja a Népszabadságban így zárta cikkét egy liberális újságíró: “A tehetetlenkedõ Gyurcsánynak – mennie kellene – de nem kellene jönnie(…) Orbánnak. Ámbár a mostani impotenciánál talán már a biztos rossz sem lenne rosszabb”(HeilIstván NSz 090914: A”cigánybûnözésrõl”)
Tipikus weimár-végi filing(…)
Gyurcsány azóta elment.
Orbán pedig jön!
“"A derekak az egész soron beadódnak: az ország TiszaIstván lábai elõtt hever "– írta keserûen a Nyugatban Ignotus 1913-ban.
2009-ben a helyzet rosszabb: az ország OrbánViktor lábai elõtt hever.
MajtényiLászó szerint: “Ma köztársaságunkat a prezidenciális fordulat veszélyezteti leginkább, ami a harmadik köztársaság és az Alkotmány bukását jelentené.(…) Sohasem az történik, hogy a zsarnok csak úgy belép az ajtón. Mindíg mi engedjük be.
Ám, hogy mi vár az országra, azt ezúttal is OrbánViktor fogalmazta meg a legpontosabban. Hogy az ellenfeleirõl beszélt, azzal ne törõdjünk: amit mondott, az ismét õrá lesz majd igaz, méghozzá szó szerint: “Az emberek megfélemlítése, független intézmények lábhoz hajlítása, az igazságszolgáltatás szétzilálása,(…)hamisítások és hazugságok, központi diktátumok.”(http//www.not.hu./belfold/orban_vissza_kell_kovetelnunk_a_hazankat_)
Valahogy így… (Arcmás 425)

‘Arra a kérdésre,hogy kettejük közül ki képviselte inkább az ország érdekét: 47% Gyurcsányt, 35 Orbánt nevezte meg
Ez az aránypár a párok iránt el nem kötelezettek körében: 39-14 volt Gyurcsány javára.

Ki volt a felkészültebb: 47-35; a pártatlanoknál: 62-5. Ami ennél is érdekesebb: Míg az MSzP hívei 88-2 arányban látták felkészültebbnek a saját vezetõjüket, addig a Fidesz-tábor Orbánt csak 41-26 arányban – tehát az orbánisták 26 százaléka is Gyurcsányt látta felkáészültebbnek!

Ki volt a határozottabb: 61-23 Gyurcsány javára. MSzP-seknél: 91-0, fideszeseknél: 28-52; pártatlanoknál: 60-18.

Tényszerûség: 57-21 ( MSzP: 85-2; Fidesz: 26-54; pártatlanok: 58-2).

Humor: 38-17 ( MSzP: 53-13; Fidesz: 29-26; pártatlanok: 39-13).

Felelõsség: 48-31 ( MSzP: 88-2; Fidesz: 7-77; pártatlanok: 46-16).

Összességében ki nyerte a vitát: 54-23 ( MSzP: 89-0; Fidesz: 13-61; pártatlanok: 54-16).

Ki alkalmasabb miniszterelnöknek: 47-33 ( MSzP: 97-0; Fidesz: 2-90; pártatlanok: 41-13).

A fenti adatok fényében aligha túlzás azt mondani, hogy a miniszterelnök-jelölti vitán GyurcsányFerenc föltörölte Orbánnal a padlót.’ (Arcmás 289)

ÍGY AZTÁN MINDJÁRT ÉRTHETÕBB VALAMIVEL, HONNAN A FENEKETLEN GYÛLÖLET, AMI MIATT NÉHÁNY JOBBOLDALI FÓRUMTÁRSUNKAT A ZÖLD GUTA KERÜLGETI ITT IS.
HÁT ÉRDMES, EGY EKKORA FITTYF* MIATT?!

‘/A megalázó vereség szégyene beégett Orbán lelkébe. Ami azon az estén történt, az nem csak a küszöbön álló választások tekintetében bírt meghatározó jelentõséggel, hanem jórészt a választások utáni hónapok, sõt évek magyar politikatörténtét is meghatározta. Tõkéletesen írják le mindezt - az Orbán vonatkozásában mindig empatikus és mértéktartó – TamásErvin szûk egy évvel késõbbi mondatai:
„A Fidesz vezére nem tud szabadulni attól a televiziós estétõl, s miután ellenfele számos ott elhangzott érve már kicsorbult,
OrbánViktor egyszerre érzi néhány témában a maga igazát, s azt, hogy most már ne megy vele semmire. Nem pörgethetõ vissza az idõ, ott és akkor elvesztet valamit, ami addig kizárólag az övé volt: a leteperhetetlenséget. Ha csak egyszerûen veszít, kibírja. De tussal, kétvállal alulmaradni, ez elviselhetetlen. Azok a pillanatok kitörölhetetlenül és jóvátehetetlenül a lelkébe égtek…
(…)
Amit érez, az nem méreg. Nem düh. Az fortyogó gyûlölet. Revánsvágyát egy szokásosnak mondható politikai gyõzelem nem elégítené ki, csak az, ha ellenfele egyszer s mindenkorra eltûnne a süllyesztõben. Persze, nem fizikai megsemmisítés lebeg a szeme elõtt, hanem az, hogy Gyurcsány pária legyen saját pártjában és saját hazájában. OrbánViktort ilyen értelemben nem érteni, hanem érezni kell, õt nem pusztán töretlen harci kedve, hatalomvágya szólítja a barikádra, hanem az, hogy kezébe kerüljön az a radír, amellyel elsõ sorban saját emlékezetébõl törli ki azt az istenverte órát.” /’
(Arcmás 293-294)

Azt mondja ez a rosszarcú, sunyi, vicceskedõ demagóg, hogy:


„a szocialisták térdre rogyasztották az országot”

Na de, elnökúr, én meg úgy emklékszem, hogy:

„az embe térden állva a legerõsebb”

Akkor meg mi a gondja?!

Szép beszéd volt, Viktor!

Ja, s még valami, a HírTV miért csak háromszor adja? Legalább negyvenhétszer kellene.:)))

Hajrá Viktorka, csak így egyedül a szektás híveidnek, ha már vitázni nem mersz.
Gyurcsány ... huhhhhhhhh......
Még mindig frászt kaptál, ugye Viktorka?:P

Talán még az az idõ is eljön. :D

Mennyi jólértesült okostojás! Nem is értem, miért nem közületek kerül ki az új országvezetõ.