istenem!
De szép!
Mint a nevezett egyén személyiségfejlõdésének lendületes íve is.

És már kopogtat azt ajtónkon jelenkori ideológiai reinkarnációja. De lehet, hogy már elõszobánkban toporog, és kalapját éppen most helyezi fogasunkra úgy, hogy kicsit (?) félrelöki a mienket, hogy helyet csináljon magának.

Megigertem, hogy bemasolom Pozsgay 1980-as beszedenek reszletet:
A szovjet kultura napjai
" tudjuk, hogy a magyar kulturanak vannak egyetemes jelentosegu alkotasai, amelyek azonban csak a szocialista internacionalizmus talajan valhatnak igazan egyetemes ervenyuve"

György Gábor
3 órája ·
Könyvtárnyi az irodalma annak, hogy a temetés (vagy éppen az újratemetés) milyen mélyen szimbolikus aktus, kiváltképp, ha politikust, államfõt, uralkodót temetnek, hiszen a szimbolikus üzenet nem a halottnak szól, hanem az õt búcsúztató közösségnek. Történeti, szociológiai, vallási, néprajzi, kulturantropológiai vagy épp politikai szimbólumok és hagyományok fonták körül a történelemben mindig is egy-egy ember végsõ búcsúztatásának pillanatait. Antonius – mint maga mondta Shakespeare drámájában – „temetni jöttem Caesart, nem dicsérni”, majd tartott egy beszédet, amelyben dicsérte Caesart, s fellázította a közösséget. Politikai jelentése volt Lenin temetésének (és Sztálin esküjének), miként szimbolikus politikai szerepük volt a magyarországi újratemetéseknek stb. Lenin temetése egyrészt azért volt fontos politikai szimbólum, mert bizáncias, szekularizált pravoszláv jellegével (és persze a mauzóleummal, az „örök ikon” létrehozásával, a test halandóságának látványos meghaladásával) megalapozódott az ateizmus hite és vallása. De súlyos és az elkövetkezendõkben döntõ politikai üzenete is volt a temetésnek azzal, hogy Sztálin a temetés idõpontjáról félreinformálva Trockijt elérte, hogy Trockij nem lehetett ott a temetésen, vagyis a nép, a tömeg Lenin örököseként Sztálint láthatta, Trockijt nem.
Miként Göncz Árpád temetésének is szimbolikus jelentõsége volt. A végakarat magántemetésrõl szólt, ám – valamilyen oknál fogva – állami temetés lett az egészbõl. Magán- vagy családi temetésen ugyanis nincs protokolláris szempont, nincsenek protokoll vendégek, hanem búcsúztató gyülekezet van csupán, amelyben úr és szolga, miniszterelnök és tizenharmadik ajtónálló egymás mellett áll. Nincs protokoll tribün, ahol a szent kiválasztottak ülnek, magántemetésen legfeljebb a családtagok szoktak ülni, a betegek, az idõsek stb. Nincs kötelezõen betartandó sorrend, hogy ki viheti elõbb a sírhoz a virágot (vagy a kavicsot): magántemetésen természetesen megeshet, hogy a viceházmester megelõzi a miniszterelnököt. A temetést televízión követõk a dísztribünön leginkább a mostani hatalom alakjait láthatták, ám alig-alig, inkább csak véletlenszerûen azokat, akik Göncz Árpáddal egy politikai családba tartoztak, s akikrõl tudható, hogy manapság a fennálló hatalom ellenzékét jelentik. A temetés így vált igazán az emlékezet kitörlésének (damnatio memoriae) aktusává: mert teljesen mindegy, hogy ma miként vélekedünk az egykori SZDSZ-rõl, történelmi tény, hogy Göncz Árpád köztársasági elnököt az SZDSZ adta az országnak. Ennek a pártnak az emlékezete éppen Göncz temetésén látszik törlõdni véglegesen, s a liberalizmus, ha a szó még felbukkan itt-ott, legfeljebb a legdurvább szitokszó szinonimájaként fordul már csak elõ.
A zenében vagy a szépirodalmi mûvekben nagy szerepe van a kontrapunkt technikának, azaz az ellenpontozásnak. Én legalábbis ezt igyekeztem kiolvasni a látottakból: igazi ellenpont volt Göncz Árpád koporsójával szemben, a dísztribünön helyet foglaló, az elnöki funkciót rozzant, negyedosztályú, lábszagú bohóctréfává lefokozó Schmitt Pál, a mindenfajta elvi és morális megfontolásokat gyáva pártkatonai hûségének alárendelõ Áder János, vagy éppen az a Polt Péter, aki – meggyõzõdésem szerint, bár nem tagadom, nagy a verseny – szorgos és aktív munkásságával talán a legtöbbel járult hozzá a demokratikus jogállamiság leépítéséhez.
A temetésbõl egyvalaki profitált igazán: Orbán Viktor, aki ott is volt, meg nem is. Aki – kétségtelenül – komolyan vette a magántemetés szokásrendjét, s nejével a tömegben bukkant fel, nem a dísztribün hatalmasai között (holott, ha már így alakult, neki mint miniszterelnöknek is ott lett volna a helye), kockáztatva ugyan egy-két beszólást, ám komoly politikai hasznot hozva önmagának. Hiszen mindazok, akik egykor kifütyülték Göncz Árpádot a parlament elõtt, most szellemi örököseikkel együtt elégedetten konstatálhatták, hogy ugyanaz az Orbán Viktor, aki akkor tiltakozásképp nem ment el az operaházi állami ünnepre, most ott is volt, meg nem is, megjelent ugyan, de nem ült fel a dísztribünre a többiek közé, egy szál kórót sem hozott magával (talán azért, nehogy oda kelljen mennie a sírhoz), s jóval hamarabb lelépett, mint a gyászolók sokasága.
Hát így. És akkor egy szót sem szóltam még a gépzenérõl (!!!), meg arról, hogy lehetett volna egy kórus, egy parányi részlet például Mozart vagy Verdi Requiemjébõl stb.
Az állami televízió képernyõjén pedig fõként azoknak az arcait lett volna jó látni, akiket valóban az õszinte gyász vitt ki a temetõbe, s nem a reprezentáció, vagy a politikai érdekérvényesítés „fennköltebb szempontja”.

Nem eloszor hivták Havashoz, azt nem tudom, miert es hogy talaltak ra, kellett egy jobboldali. Nekem ez a Bikini teljesen kiesett az erdelkodesi korombol, itt egy regi kep, igy sem emlekszem ra, ahoy a tobbire sem
Balra fent az elso, buta szoszifeju
http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/negyen-vettek-jegyet-a-bikini-elso-koncerjere-2128741

köszi, hát nem egy lángész, az látszott rajta.

Valamilyen egyuttesben jatszott vmi Alajos, talan a Bikiniben ..

nekem kimaradt, így sem tudom. Láttam már életemben, de semmi nem jut eszembe róla. A neve sem.

Lojzi

ki a mai hülye?

Hát, lehet. Nálunk ismeretlen fogalom volt.

Havas 49-es , az 50-es evek kozepetol mar azt ajanlgattak az orvosok, a nagymamamnak agyerelmeszesedese volt, s az orvos azt ajanlotta, hogy etolajat hasznaljunk.

Az ötvenes években?

Pedig mi nem hasznaltunk disznozsirt, csak olajat

csúnya, kövér

https://www.idokep.hu/terkep/budapest970/legszennykep2.jpg?d7e6f
Szornyu

Kedves Henrik, amikor maga kis gyewrek volt, nem volt étolaj!!! Disznózsír volt.

Hát nem tudom, hogy miért ne lehetne bért emelni? Pogátsa többször is elmondta, hogy bizony ezt meg kellene lépni és meg is lehetne teremteni a forrását.

Hát elég ciki.

Érdi, istenem de regen lattam mar kepernyon

http://privatbankar.hu/vasarlo/utaljuk-a-hamisitokat-de-nem-a-munkajukat-te-mikor-vettel-hamisitvanyt-287269
Hat, attol fugg, gyogyszert pl nem vennek, de pl Michael Kors taska hamisitvanyt igen,sot festmenyt is.