Téma: Taxidermia

10/10
Szani 2007 jan. 08. - 10:27:59 10/10 Előzmény neutrinoo
(71/291)
Vannak még így egy páran: <a target="_blank" href="http://european-films.net/content/view/536/62/" title="http://european-films.net/content/view/536/62/">european-films.net</a>

Különben lehet hogy alapos a Seress Sándor kritikája, de még inkább lehet, hogy azzal akar feltûnni, hogy olyan filmet próbál alázni, amit minden hozzáértõ egyértelmûen dicsér... Azt persze nem tudom, elég nagy hal-e õ ahhoz hogy szembe tudjon úszni az árral; az okoskodó kishalakat ugyanis gyorsan felfalják a nagyobbak; még ha nem olyan éhesek vagy okosak is : )
neutrinoo 2007 jan. 07. - 12:50:08
(70/291)
Néhány gondolat a hozzászólásokról.
Seres Sándor profi módon(ez foglalkozása ha jól sejtem)szedi szét a filmet és szedi le róla a keresztvizet. persze nem csak ettõl jó a kritikákja,hanem a meglátásaitól.A történetek valóban lógnak a levegõben önmagukban és (ami nagyon tetszett az egyik hozzászólás meglátásában)csak a "tömés" tartja össze õket,meg az,hogy az összes Balatony egy elcseszett ember volt. Külsõ történelmi cselekmények híjján nem lehet elhelyezni a sztorikat és így társadalmi kritikaként felfogni sem lehet.

Azt is mókásnak tartom,hogy 2006-ban még vannak akik a képi naturalizmust forradalomként élik meg. Fel lettek sorolva azok a filmek amikben minden ilyen már évtizedekkel elöbb megjelent és túlhaladottá vált a csak erre épülõ hatáskeltés. Így azok akik azért bírálják a kritizálókat,mert szerintük a film ilyen részei miatt nem tetszik nekik elég elmaradott álláspont,mivel többször le lett szögezve,hogy nem f*sz vagy pi*a vagy a h*s látványa undorítótta õket,hanem a mögöttes hiánya.
Manapság már képileg igen nehéz újat mondani és ez igaz minden mûvészetre is.Ezért sincs határ "mûvészfilm" és a populáris filmek között ilyen téren sok esetben,mint mondjuk egy két évtizede,hiszen ezeket az elemeket használja már a mainstream is sokszor.

A filmet kritizálók érveinek ellenében tkp nem emlékszem a védõk egy olyan elemére sem ami nem érzelmi lenne.Talán ,mert õk sem értették....

Biztosan lehetne amúgy a filmben találni gondolatébresztõ gondolatokat,de az nem a film érdeme,hanem azé akinek sikerûl valamit belelátnia.
Darlem 2007 jan. 07. - 03:46:38
(69/291)
Elõször érdemes lenne az elejétõl végig nézni, aztán visszafelé. Mert elõször akkor leesik, hogy leválasztod a "húst", a testet, aztán saját értelmeddel elképedsz, hogy szembenézel magaddal, és az értelmed is egy következmény pl. tér-idõ. És rájössz, hogy nem vagy más, csak érzelmek halmazai, és az azok közötti átfedések újabb halmazai = érzelmek halmaza, amik mind egy pont köré csoportosulnak, ami TE vagy.
És amikor ezt megérzed tisztának érzed magad, és a többieket is, mert ugyanakkor elkezded végiggondolni a filmet visszafelé, és rájössz arra is, hogy nem magadat kell alacsonyítanod a maszturbáláshoz stb. - a "hús"- hoz a világban való megjelenésedhez, hanem a "húsod" nõl fel hozzád. Mert az, a tetteiddel együtt az érzelmek halmazainak következménye, és az a "TE" következményed.
Szóval Party egyenes utat ad a legbelsõdbõl a 'legkülsõig' és vissza. Hálás vagyok a filmkészítõknek, hogy ezt ilyen profi módon a közönség elé tárták.
Darlem 2007 jan. 07. - 03:33:33 Előzmény Moraine
(68/291)
"...persze mindenkinek más a fontos valakinek a tér, valakinek az idõ."
A film utolsó mondatait, újra és újra lejátszottam. Gyújtottam rá az egyik cigirõl a másikra, és arra gondoltam, hogy hogyan lehet így lerántani régeteket rólunk, hogy azt hallom felületes vagy, mert a tér és az idõ a fontos.
Nem mai probléma, hogy ezeknél alantosabb dolgok a fontosak, Party üzenete örökérvényû.
Az unoka egyetlen érzését ragadta ki, de kiragadhatta volna bármelyiket, az Balatoni László lett volna.
Nem értek egyet a film bemutatásával, nem az unoka állítólagosan eltorzult szûrõjén keresztül ismerjük meg a történetet.
Moraine 2006 dec. 27. - 23:37:11
(67/291)
Az utóbbi pár hozzászólást nem olvastam el, de az elsõ 50et kb. igen... ebben az egyben biztos voltam, hogy anyázások fognak menni a film kapcsán. :/

Egyvalamit (ezt mindannyian elismerhetjük) elért Pálfi: aki megnézte, nem maradt közömbös a filmje iránt. Emlékezetes és kész. Ugyanakkor ez nem feltétlenül pozitív dolog.

Én beismerem, hogy nyárspolgár vagyok, de alig bírtam végignézni. Ez az a kategória, amire az egyik b.nõm azt mondaná: "megálltam a növésben". :) de legalább nem mûvészeskedek, nem mondom azt, hogy értem, amikor nem értek rajta semmit. sokkolt az igaz.

És valóban, ahhoz képest hogy magyar film, szuperprodukció-színvonalú (gondolom nem volt olcsó). Nagyon ügyesen meg van csinálva.

Az operatõri munka lélegzetelállító (Pohárnok Gergelyre én személy szerint a Fekete kefe kapcsán figyeltem fel, szinte meg se lepõdtem, h ezt a filmet is õ fényképezte - azt is most láttam, hogy jópárszor nyerte el a filmszemlén az operatõri díjat, mélységesen megértem, miért).

Összességében tehát nem tartom jónak a filmet, ugyanakkor kíváncsian várom mind Pálfi mind Pohárnok következõ alkotását (ehhez a dologhoz persze az is hozzátartozik, h a Hukkle tetszett).
arpx 2006 dec. 22. - 08:38:07
(66/291)
gyerekek észrevettétek, hogy a szaron milyen jót lehet vitatkozni? könyörgöm.....ennél a filmnél sokkal fontosabb dolgok vannak....pl. az, hogy milyen lesz a mai székletem állaga...

azt meg inkább hagyjuk, hogy az imdb-n 10 pontot kapott...
imdb pontozásban nagyon rossz....
hajnaltores 2006 dec. 16. - 21:06:46
(65/291)
TE, ne legyen már ilyen nagy arcod, te tényleg, mit képzelsz magadról??
x-tro 2006 dec. 15. - 12:04:56 Előzmény Gamehame
(64/291)
"Az ezt cáfoló vélemények pedig nem érdekelnek úgyhogy kár is erõlködnötök." ---&gt; De akkor minek fórumozol??? Ha nem vagy kíváncsi más véleményére, akkor maradj meg magadnak öreg.
marmyk 2006 dec. 15. - 08:38:31
(63/291)
Milyen mûfaj az a mûvészfilm? Ezt komolyan kérdezem, és nem kötekedés, mert tudtommal, mint mûfaj nem létezik. Egyszer már kérdeztem akkor, ezt a választ kaptam &#8211; &#8222;Szerintem aki ilyen filmet készít nem azért teszi hogy kasszasiker legyen. A saját gondolatait,fantáziáját.elképzeléseit viszi filmre.&#8221; - na már most akkor ezek szerint mûvész film. Mert nem hiszem, hogy ilyen film kasszasikernek készül. Kasszasikernek az általad említett Karibi készült.
Gamehame 2006 dec. 14. - 21:34:38
(62/291)
Vannak akik azt mondják hogy minden eddigi filmnél naturalisztikusabb és hogy akiket megbotránkoztat az fél a valóságtól. Már elnézést, de a nagy **moderálva**. Van aki itt azt írta hogy a "Barátok közt és Karib tenger kalózai nincs hogyha nem nézünk oda, de álló **moderálva** az van". Sántít ebben ,hogy ha nem nézünk oda zabálóverseny és öndarabológép(+ még jópár dolog) sincs. A film egyetlen mondanivalója hogy piknikusok és leptoszomok dögöljetek meg, mert mindenki undorodik tõletek. Ha ilyen emberek nézik azoknak komoly lelki traumákat okozhat. Az a nagyon kevés ami valóságos benne az is olyan dolog ami lényegtelen a film tekintetében. Esküszöm elõítéletek nélkül ültem be, de akárhogy is akarok a dolgok mögé látni csak álbölcselkedést látok. Üres képek és üres szövegek halmaza egy mocskos fantáziavilágban(amit sokan a valóságnak neveznek). Ráadásul a cselekmény nagyrésze teljesen logikátlan. A nagy baj az ha egy film nem szól semmirõl és nincs mûfaja ráfogják hogy mûvészfilm és sajnos sokan be is dõlnek ennek. Az ezt cáfoló vélemények pedig nem érdekelnek úgyhogy kár is erõlködnötök.
hajnaltores 2006 dec. 13. - 15:17:42
(61/291)
Seressanyira reagálnék, természetesen, az sem zavarna, ha Õ lenne az Amerikai elnök...(Békés vagyok most is, ahogyan a végén leszek):"az emberi és állati zsigerek, vagy a hányás unalomig ismételt látványa azonban jogosan kelt viszolygást az egészséges ízlés&ucirc; néz&otilde;k között. A probléma nem a "gyomorforgatóan explicit" képekkel van, hanem azok céltalan, monoton halmozásával és a teljesen kiszámítható történettel. A film "meghökkent&otilde;" képei csak egy szellemi újszülöttnek újak"- Ilyeneket azért nem írnék le picit Magas Lóról beszélsz nem gondolod?Egészséges ízlésû nézõk? Ne viccelj már, Biztos köztük is van olyan, aki már vizsgálgatta a saját szarát reggel a vécében lehúzás elõtt, vagy szeriented nem?Komolyan mondom, szánalmas amilyen gyengén tudtok érvelni...De lehet, hogy titeket Isten teremtett persze elõtte meg is tervezett mindent, nem pedig az evolúció természetes következményei vagytok...Sándor! Te még sosem voltál úgy kanos, mint a Katona barátunk az elsõ felvonásban??? Vagy nem gondoltál még undorral a Dagadt emberekre??Mellékesen közlöm, hogy még véletlenül sem a hányás ismétlésén van a hangsúly, hanem a hányáshoz vágott arcon kispajtás, mely természetes, már-már létszükségletként funkcionál a filmben..Nem a testnedvek tartják össze a filmet, hanem az a szál, amin végig fut...
FleshMagnet 2006 dec. 13. - 13:12:42
(60/291)
Köszönjük seressandornak a kiváló ctr+c; ctr+v típusú hozzászólását és külön dicséret a kiváló királyi többeshez...

" Els&otilde; alkalommal nézve a filmet rettegünk a ránk váró sokkoló jelentekt&otilde;l, de unjuk is &otilde;ket, monoton ismétl&otilde;désük miatt." - ez valami bevállt agymosás lenne? Nekem is unnom kéne? Vagy neadjisten rettegnem is kellene mellette?

Rettegni? Mitõl? Az év egyik legõszintébb, arcbacsapós ébresztõjétõl?

Úgy látszik a film pályát tévesztett, mert nem hiszem hogy a rendezõ zsenialitása a "felkavaró és megbotránkoztató" mûfajba szánta ezt a tény, hogy nem mindennapi és nem a mindennapi nézõ számára készült filmet. A vonat kisiklott, a vagonok felborultak és a sínek mellett kiborult szállítmányokon a kedves nézõ, mint a filmben látott zabáló-bajnokok falják, s hányják vissza az információtömeget.

Már a film megtekintése elött is biztos volt számomra, hogy a nézõk 80%-a igen megtermett kis elõitéletcsomaggal ül majd be a vetítõvászon elé, majd csatolja be az öveket, készíti elõ a különféle védõfelszereléseket egy igen extrém élményhez....és hát nem csalódott, megkapta azt amit akart. Adrenalin, émelygés, néha teljes érzelmi káosz....akár csak egy nyárvégi bángidzsámpingolás a balatonparton. Az empátia teljes hiánya, hangos felhorkanások, röhögések.

A film jóslata beigazolódott: "Ti sem vagytok jobbak."

Mert, hogy is idézhetne elõ bármilyen szintû változást egy kissé elkeseredett, ám sejtszintig õszinte alkotás, ha beleütközik a legfélelmetesebb gátba:

"Az ember önnön maga felé irányuló undorába."

Sok sikert.Békesség.
seressandor 2006 dec. 12. - 21:18:13
(59/291)
"Jó kis zsigeri filmet csináltam... Ha mutatom a számat, amivel beszélek, akkor miért ne mutathatnám a farkamat, amivel pisilek?" &#8211; így Pálfi. A testnedvek azonban nem tartják össze a filmet. A Taxidermia egy kétségbeesett balsiker: keresi a saját identitását, amit sehol sem talál meg. A belülr&otilde;l feltör&otilde; hiányt próbálja az emberiség közös szennyésenek alibijével eladni. Bölcselked&otilde;nek szánt monológhalmaza: "Mivégre van, ha feláll az emberi fasz?", "És ha valaminek vége, akkor fontos lesz az eleje is..." teljesen üres és rosszindulatú. Pálfiék szerint a m&ucirc;vész feladata az ondó, a vizelet, az ürülék, a nyál, a bels&otilde; szervek, és a hányás tolakodó ábrázolása. Állítólag azt keresik a testnedvekben turkálva, hogy hol kezd&otilde;dik az ember. Ehelyett csak azt látjuk, hol végz&otilde;dik. Els&otilde; alkalommal nézve a filmet rettegünk a ránk váró sokkoló jelentekt&otilde;l, de unjuk is &otilde;ket, monoton ismétl&otilde;désük miatt. Második alkalommal már inkább csak ásítozunk. A félelemmel kevert unalom pedig a legrosszabb, amit egy film kiválthat a néz&otilde;ben.

-Seres Sándor Budapest, 2006.12.12.-
seressandor 2006 dec. 12. - 21:17:27
(58/291)
A diszn&otilde;ölés alkalmával megidézi a film Rembrandt Mészárszék c. képét is, s&otilde;t Rainer Maria Rilke korszakhatárt jelent&otilde; Archaikus torzó c. versére is van (szöveges) utalás, de ezek elhalnak a testnedvek és a belek zsíros g&otilde;zében, miel&otilde;tt gondolat indulhatna bel&otilde;lük.

A színészek minderr&otilde;l nem tehetnek. Molnár Piroska olyan filmlegendákban játszott, mint a Sose halunk meg, az Id&otilde; van, és az Indul a bakterház. Itt nem kért t&otilde;le a rendez&otilde; különleges alakítást, hacsak a "tekn&otilde;s dugás" gyerekes és zavarba ejt&otilde;en kínos epizódját nem, de amit kell, azt hozza. Gyuricza István Gothár Péter kedvenc színésze, ottani karakterével landol itt is, Gyuricza hadnagy különösen emlékezetes képeket varázsol a vászonra, &otilde; az els&otilde; rész ikonja, a szürke Morosgoványi Vendel helyett. Czene Csaba azért nem teljesít rosszul - igaz, a szövege kevés, inkább csak gyertyát kel nyalogatnia és a legrövidebb végtagját különböz&otilde; helyeken lelkesen egrecéroztatnia. Stanczel Adél (Aczél Gizi) és Trócsányi Gergely (Kálmán) halvány alakítást nyújtanak, de ez nem zavaró, kivéve, amikor Trócsányi hosszabban beszél: ekkor az eddigre már edzett néz&otilde; is logopédusért kiált. Stanczel tud beszélni és elég börleszkesen totyog és somolyog ahhoz, hogy a jókedv szikrája megcsillanjon a filmben. A strandolós és a lakodalmas-énekl&otilde;s jelenetek kedves humora ígéretes volna, de ezekb&otilde;l keveset enged a direktor. Koppány Zoltán (Béla) gyenge színész, zabálni még csak-csak tud, de a szövegét lélektelenül, rossz hangsúlyokkal hadarja el. Marc Bischoff kis szerepeket játszott eddig német produkciókban (Good Bye Lenin!, Lola rennt), de még az &otilde; torz vigyora és barátkeres&otilde; félmosolya a legemlékezetesebb a fimben. Heged&ucirc;s D. Géza a gy&ucirc;jt&otilde; és narrátor szerepében ismét a t&otilde;le megszokott professzionális alakítást nyújtja.
Pohárnok Gergely operat&otilde;r korrekten komponált képei átgondoltak, egynem&ucirc;ek, csak kissé unalmasak - f&otilde;leg, ha felidézzük a Hukkle magával ragadó vizualitását... Kivételek azért akadnak: a film egyik szépen fényképezett jelenete, amikor Vendel fantáziálásai közben egy Andersen-mesekönyvben találja magát.
A maszkokért Pohárnok Iván felel, munkája elég gyenge: pl. a m&ucirc;-nyúlszáj szélei közelr&otilde;l világosan kivehet&otilde;k, f&otilde;leg fels&otilde; kameraállásból.
A kissé szürke, de helyénvaló zene szerz&otilde;je a Kanadában él&otilde; Amon Tobin.
A látványtervez&otilde; Asztalos Adrien egyszer&ucirc; világot teremtett, de nagy gond nincs vele, legközelebb majd biztosan többet nyújt.

A Taxidermia öt évig készült, ennek ellenére egészen fejletlen (ciszta vagy mióma?) - lett. A közönséget és a szakmát is megosztotta, a nemzetközi zs&ucirc;rit mégis csodálatba ejtette az idei filmszemlén...

"Jó kis zsigeri filmet csináltam... Ha mutatom a számat, amivel beszélek, akkor miért
seressandor 2006 dec. 12. - 21:16:18
(57/291)
A legdurvább betoldás: két nullázás (hányás a zabálóverseny szünetében) között rendezi el Kálmán és Béla sporttárs &#8211; még "szaftos" szájjal - a végzet-asszonya Gizi sorsát. Az undorító jelenet idegen Parti Nagy Lajos barátságosan groteszk, és kedvesen korholó világától.
A harmadik epizód a kitöm&otilde;m&ucirc;vész Lajos mesterkélt és monoton története, melyet megpróbálnak f&ucirc;szerezni az ügyetlen társkeresés fel-felvillantásával, és az apa felel&otilde;sségének megpendítésével. Lajos halhatatlanná szeretne válni, s&otilde;t m&ucirc;alkotást akar létrehozni &#8211; a saját testéb&otilde;l. A kimódolt szituációt azért izzadták ki a szerz&otilde;k, hogy Lajos elmondhassa történetét - abban a pillanatban kell ráébrednie, hogy neki is van saját- és családtörténete, identitása, lelke, amikor a hatalmas motoros kés kioltja az életét.

A néz&otilde;k reakciója széls&otilde;séges: néhányan díjazzák a mozi "dekonsruktív esztétikáját", és örülnek, hogy végre az emberi butaságot és rosszindulatot korszer&ucirc;, és már-már haladó színben lehet feltüntetni. A Taxidermia elhatárolódik a pozitívtól, és a rosszban lustán dagonyázva alibit keres saját semmitmondására. A koszlott rongyok és állati bels&otilde;ségek közé szorult nemi szervek, az emberi és állati zsigerek, vagy a hányás unalomig ismételt látványa azonban jogosan kelt viszolygást az egészséges ízlés&ucirc; néz&otilde;k között. A probléma nem a "gyomorforgatóan explicit" képekkel van, hanem azok céltalan, monoton halmozásával és a teljesen kiszámítható történettel. A film "meghökkent&otilde;" képei csak egy szellemi újszülöttnek újak. A m&ucirc;vészmozikban és filmklubokban edz&otilde;dött néz&otilde;ket csak untatja a Taxidermia: mindent láttunk már korábban - és jobban. Azok a tabuk, amelyeket Pálfi György le akar dönteni, a hetvenes-nyolcvanas évekre már mind led&otilde;ltek. A f&otilde;bb idézett filmek és motívumok: A nagy zabálás - zabálás, mint verseny, eszköz a halál felé, a szexualitás cs&otilde;dje, Utolsó tangó Párizsban - szex, halál, üresség, torzultság, Francis Bacon filmre adaptált képei. Salo &#8211; bélsár a f&otilde;szerepben, beteges szexualitás, elmondhatatlanul kegyetlen hatalom, Psycho &#8211; kukucskáló szemek, torzult férfiszemélyiség, szül&otilde; kitömése, Az élet értelme &#8211; vödörb&otilde;l zabáló és sugárban hányó dagadt bélember, "él&otilde; donoros májátületés",
borzalmak között eldalolt fülbemászó bl&otilde;dlik, A szent vér &#8211; amputálás premier plánban, vérfürd&otilde;k, horrorisztikus zsarnok-apa, Crash - a vége-jelenet perverz, magukat trendinek tartó testromboló néz&otilde;i. A tanú - fatekn&otilde;, disznóölés, szocialista ünnepség, magasrangú elvtársak el&otilde;tti nyalás, és a Körhinta - ringlispíl és lakodalomban táncoló kamera...
A diszn&otilde;ölés alkalmával megidézi a film Rembrandt Mészárszék c. képét is, s&otilde;t Rainer Maria Rilke korszakhatárt jelent&otilde; Archaikus torzó c
seressandor 2006 dec. 12. - 21:15:15
(56/291)
Ha az alkotók célja az, hogy a különböz&otilde; társadalmi berendezkedések abszurditását bemutassák, akkor a film komoly hiányosságokkal küzd. Nem látjuk a háború szörny&ucirc;ségeit, a Horthy korszak anomáliáit, a szocializmus egyenl&otilde;sít&otilde; és feljelentésekben gazdag világát, az ÁVH-t, a PB-t, a KB-t, az ÜB-t, a KISZ-t, majd a fogyasztói társadalom problémáit, az elanyagiasodást, a konzumidiotizmust, stb.
Ha a cél annak a testiségnek ábrázolása volt, ami meghatározza az emberi cselekvést, akkor azt specifikálni kellett volna, és eljutni a történettel és jellemfejl&otilde;déssel illusztrált alapos gondolatig. A film azt állítja: kizárólag nemi szervekb&otilde;l, belekb&otilde;l, húsból és b&otilde;rb&otilde;l, vagyunk, életünk evésb&otilde;l, ürítésb&otilde;l, önkielégítésb&otilde;l és dugásból áll. Mindennek a mocskos oldalát mutatja. Pedig egyszer&ucirc;en csak van testünk, amiben vér folyik és a bels&otilde; szerveink testnedveket és szilárd anyagokat termelnek és dolgoznak fel, amelyek egy része beépül, más része salakanyagként távozik. Ezekr&otilde;l egy egészséges ember tudomást vesz, de nem hangsúlyozza, nem bálványozza &otilde;ket, hiszen ennek nincs értelme, oka, célja eredménye, hacsak az oktalan, kamaszos lázadás nem.

A Taxidermia felveti az adaptáció összes problémáját. A film két egymással össze nem függ&otilde; Parti Nagy Lajos novella alapján készült, amiket, és a hozzájuk toldott harmadik (saját) sztorit nem sikerült szervesen ötvözni. A filmes s&ucirc;rítés, vászonra adaptálás sem volt sikeres. Parti Nagy Lajos A fagyott kutya lába c. novellája egy orvos beszámolója betege, Morosgoványi Vendel tartalékos egyenruhaszabó "felfokozott és társtalan" szexualitásáról. Ez az els&otilde; epizód. (Még a szép filmes ötletnek t&ucirc;n&otilde;, tartalmát változtató mosótekn&otilde;, de annak forgása is készen adott volt már a novellában.) Egy indokolatlan cezúra után A hullámzó Balaton (Balatony Kálmán története) elnyújtott, de hatáselemeiben megrövidített verziója hömpölyög a vásznon, és ebb&otilde;l n&otilde; ki a végén a címadó minitörténet. A két novella ellenáll az összeillesztésnek, nincsenek bennük közös szerepl&otilde;k, korok, motívumok. A kapocs az els&otilde; és a második rész között a filmben a megszület&otilde; zabigyerek (Kálmán) - a novella lényge ezzel a változtatással elveszett &#8211; rádásul a forgatókönyvírók még meg is ölik Vendelt és képzelt nászát a hadnagynéval valósággá változtatják. A második elbeszélésb&otilde;l sajnos kimaradt a Pártkongresszus, a vérsajt, a N&otilde;tanács, az Inota csokoládé, de leginkább Biszku Béla. Az exkluzív hajóútra változtatott április 4-i rendezvény frappáns jelenete is gyengébb lett, a novellában a "felszabadulásunk ünnepér&otilde;l" szavalnak-énekelnek, miközben hátul sugárban hánynak... A legdurvább betoldás: két nullázás (hányás a zabálóverseny szünetében) között rendezi el Kálmán és Béla sporttárs &#8211; még "szaftos" szájjal - a vég
seressandor 2006 dec. 12. - 21:13:57
(55/291)
Becsinált vagy felfújt?

Pálfi György úgynevezett családtörténetének három h&otilde;se nagyapa, apa, és fiú. A nagyapa Morosgoványi Vendel felfokozott és perverz szexualitású tisztiszolga, az apa Balatony Kálmán kommunista ev&otilde;bajnok, a fiú Balatony Lajoska preparátor. Hármójuk egy-egy története alkotja a filmet.
Morosgoványi Vendel a háború alatt egy magányos tanyán egy hordószónok hadnagy tisztiszolgája és családja cselédje. Perverz önkielégítés-orgiákat folytat, és leskel&otilde;dik a fatekn&otilde;ben fürd&otilde;, kerti árnyékszéket használó n&otilde;k után. A gyertya lángjának hatására kerül nemi izgalomba, egyszer épp egy szál gyufával próbálja meggyújtani a gyertyáját, amikor kihajtogatós mesekönyvében megjelenik A kis gyufaárus lány. Katonánk besétál a könyvbe, leül a kislány mellé, és ráveszi a gyereket, hogy fogdossa &otilde;t a kabátja alatt...
Kés&otilde;bb undorító körülmények között, mocskos szavakat ordibálva kopulálnak a jól meghízott hadnagynéval, vagy talán csak álmodja a vitéz ezt a furcsa nászt, és mindössze egy tekn&otilde;nyi sós szalonnával közösül... Mindezt pornográf részletességel mutatja a film.
A történet megszakad és egy megszület&otilde; gyermek életét követjük nyomon. Esetleges fogantatására utalva a kisbabának kunkori malacfarka van, amelyet az apja (mostohaapja?) egy rozsdás harapófogóval vág le. A következ&otilde; jelenetben disznóként zabáló kövér férfiak "sportversenyét" láthatjuk. Nagyban megy a falás és a sugárban hányás, amelyben nagykanállal vesz részt Balatony Kálmán. A néz&otilde;térr&otilde;l szurkol Aczél Gizella sporttársn&otilde;, aki Kálmán felesége lesz, és majd megszüli Balatony Lajoskát.
Egyszer csak a '90-es években találjuk Kálmánt és Lajoskát. Az apa egy szobában már mozgásképtelenre hízva edz egy versenyre, amin soha sem fog részt venni &#8211; zabál és ürít. Lajos ápolja, eltartja apját. &otilde; is teljesen magányos, önkifejezésre csak munkájában van módja: közismert preparátor. Folytatódik az ocsmány, gusztustalan dolgok sorozata: emberek kibelezése, feldarabolása, kitömése.

A Taxidermia egy család történetét követi, mégsem felel meg sem a Thomas Mann-i családregény paradigmának (nincs növekedés, majd hanyatlás), sem a Gabriel García Márquez-féle típusnak (elbeszélése nem rendelkezik a ciklikusság ismérvével). Nem is felelhet meg egyiknek sem, mert a hiteltelen atmoszférájú történetcsírák a semmib&otilde;l indulnak, és ott is maradnak, a legcsekélyebb érintést sem téve a néz&otilde; lelkén, hiába utal a film pl. a Száz év magányra a kisbaba malacfarkával.

A rendez&otilde; koncepciója szerint h&otilde;sei koruk és a társadalom áldozatai. Nehéz a három részben az aktuális korra vonatkozó társadalomkritikát fölfedezni, hiszem maga a kor sem látható. Morosgoványi Vendel és társai ruhája a II. világháborút idézi, de semmi konkrétum: van-e épp háború, mi a feladata a hadnagynak és a közlegénynek. Ha az alkotók célja az, hogy a különböz&otilde; társadalmi berend
bbit 2006 dec. 12. - 10:16:26
(54/291)
- - - - - - - - S P O I L E R - - - - - - - - -
A film címe telitalálat. Elõször nem tudtam mit jelent, szóval állatok szakszerû kitömése. A TÖMÉS a kulcsszó!

- A nagypapa még saját kielégítése miatt maszturbált, tömte a tisztje feleségét,... így született a fia Balatonyként.

- Az evõbajnok fiú már magát tömte kajával, el is hízott rendesen...

- az unoka hivatásos preparátor lett, elõbb állatokat tömött, majd az elhízott "kimúlt" apukát, végül saját magát...

Az aberráltság egyre jobban elhatalmasodott a generációk elõbbre haladásával! Képileg nem volt bajom a filmmel, de tény, hogy nem volt valami gördülékeny a történet. Bizonyos jelenetek biztosan örökre emlékezetemben maradnak, ennek ellenére vallom, hogy lehet idõvel bármilyen kultuszfilm, nekem nem vált kedvencemmé.
paganus 2006 dec. 12. - 09:57:00
(53/291)
Neked meg ajanlom a <a target="_blank" href="http://www.anyadhogyvan.hu-t" title="www.anyadhogyvan.hu-t">www.anyadhogyvan.hu-t</a>, ha már témánál vagyunk.
hajnaltores 2006 dec. 12. - 08:19:08
(52/291)
Szerintem nézd az Eszmeraldát, annak is van mondanivalója, és nem kell lefikáznod...