Programkereső

Téma: Ütközések

Spoiler
Moderálódva 2009 jan. 15. - 20:25:27
(74/234)
nagyon nem tetszett:(
Válasz
10/10
virtualparticle 2009 jan. 15. - 20:11:10 10/10
(73/234)
Talán értem, hogy mire gondolsz a filmmel kapcsolatban (elolvastam az üzeneteidet)és abból a szempontból, ahogy megközelíted a filmet, igazad van. Lehet a filmkészítõk sokat akartak "markolni" és ez valaminek a rovására ment. Lehet túl sok volt a szál, ami miatt nem tudtak kibomlani a szereplõ karakterek? Nem szólt-e a film kifejezetten az amerikaiaknak, ahol tényleg ennyire "színes" a társadalom?
Az említett filmek nekem is tetszettek. De a Túl a barátságon mindenképp. Remek film. Ang Lee miatt nem is tudok úgy tekinteni a filmre, hogy "amcsi film".:)
Válasz
gerhajdu 2009 jan. 15. - 17:07:25
(72/234)
Nincs gond. Kár, hogy nem láttam végig ezt a filmet, mert nagyon tetszett, amit láttam belõle.
Válasz
3/10
Túrin 2009 jan. 15. - 16:59:07 3/10
(71/234)
Tudom, csak próbáltam értelmezni, amit írt, az én látásmódom alapján. Sztem annyira nem lilaköd az. De nem akartam beleokoskodni, bocs, ha így tûnt.
Válasz
gerhajdu 2009 jan. 15. - 16:54:54
(70/234)
Ott van a nevem mellett, hogy kinek írtam:)
Válasz
3/10
Túrin 2009 jan. 15. - 16:52:03 3/10
(69/234)
Nem én írtam, de sztem van egy ilyen tartalom benne jelen esetben. Amúgy nem mindig jár ez az "amerikai"-ság negatív konnotációval, de ez most jogos. (Sztem típushibákról van szó, amelyek napjaink amcsi filmjeire jellemzõek.)
Válasz
gerhajdu 2009 jan. 15. - 16:48:27 Előzmény Judybaba
(68/234)
Most a "túl amerikai" azt jelenti, hogy rossz? Ezt sosem értettem, amikor amerikai filmekrõl írnak véleményt.
Válasz
3/10
Túrin 2009 jan. 15. - 16:22:23 3/10
(67/234)
Amúgy nyilván nincs tökéletes film, mindegyikben van valami hiba, hisz emberek csinálták. Ezeket ki is lehet vesézni. No de egy film ettõl még képviselhet maradandó mûvészi értéket, ugyanakkor szórakoztató egy majdnem tökéletes filmnek is megkeresni az picinyke hibáját. Ez a film viszont nekem túl sok sebbõl vérzik, hogy maradandó értéknek tekintsem. (Viszont remek korkép napjaink sztereotipizált nézõpontjáról.)
Válasz
3/10
Túrin 2009 jan. 15. - 16:13:28 3/10
(66/234)
Egyszer megnéztem, akkor foltosan láttam, mert az utols negyed óra elõtti félórát (ezt most jól megaszontam :D ) egyszerûen átaludtam.
Most tegnap megnéztem megint, nem tévedtem-e, de sajnos nem.

Az Amerikai história X-et és a 21 grammot is jobb filmnek tartom, bár az utóbbi max. szerkezetileg közös ezzel, de az elõbbi sztem sokkal árnyaltabban, vagy ha nem is árnyaltan, de életszerûbben dolgozza fel a témát (persze nem mentes a hibáktól az sem).

Egy szó, mint száz, nálam 2004-ben egyértelmûen a Túl a barátságon volt a nyerõ, és a legjobb amcsi film.
Válasz
3/10
Túrin 2009 jan. 15. - 16:08:54 3/10
(65/234)
Nem csodálom, mert azért ahhoz ügyesen van megcsinálva, hogy ne üsse ki az ember szemét, ha az ember is a várakozásoknak megfelelõen, meglehetõs jóindulattal közelít. Aztán elkezdi zavarni valami. (Legalábbis engem, bocs, mégegyszer, ha valakit egyáltalán nem!)

Szóval iparosmunkaként elmegy, csak sztem sajnos mostanában ezek a "drámák" rászoktattak minket arra, h olcsó fogásokat kicsit könnyedén bekajáljunk.

Kb. mintha valami jóminõségû szalonnával tömnének, holott van a hûtõben szarvasgomba is. :)
Válasz
albert_1988 2009 jan. 15. - 13:22:04
(64/234)
A párbaj címû filmnél már elkövettem azt a hibát, hogy elmondtam az én álláspontomat, amit belemagyarázásnak tekintettek. Itt a jellemváltozásokra figyeltem oda, és hogy mennyire tudja megõriznia realitását. Nem kezdek bele egy regénybe. Ennyi.
Válasz
albert_1988 2009 jan. 15. - 12:47:10
(63/234)
Kicsit kijavítva magamat, volt még benne egy nem hihhetõ szál: amikor megváltozik a néger tolvaj és szabadon engedi a koreaiakat. Egy bûnözõ ilyen gyorsan nem vedlik át jófiúba.
Válasz
albert_1988 2009 jan. 15. - 12:44:37
(62/234)
Remek film. Kicsit úgy éreztem, hogy a 21 grammot és az Amerikai História X-et összeolvasztották volna. Az elöbbinél a szerkezet és a több szál miatt, ahol vannak analógiák, és drámai összegzés, míg az utóbbi esetében pedig a rasszizmus miatt, persze sokkal könnyedebben. A film amúgy nem halad túl gyorsan, de így is élvezhetõ. Amikor a rasszista zsaru megmenti a kocsiba szorult nõt az utolsó pillanatban, az nagyon Hollywoodi volt, amúgy életszerû jelenetek követték egymást szép és tanulságos történettel.
Válasz
Mianserin 2009 jan. 15. - 11:43:13
(61/234)
Az ehhez a filmhez fûzött összes megjegyzeséddel egyetértek, de be kell vallanom, nekem a tegnap esti, második megnézés során voltak hasonló gondolataim. Elsõ alkalommal (3 évvel ezelõtt) majdnem mindent megettem. Most, másodjára a legjobb jelenet (kislány - ezermester apuka - boltos) is elvesztette a varázsát.
Válasz
3/10
Túrin 2009 jan. 15. - 09:32:47 3/10
(60/234)
Ez kevés. Túl sok, és túl különbözõ helyekrõl származó, túl eltérõ belsõ világgal rendelkezõ karakterek vannak benne ahhoz, hogy egyetlen szó, azaz egyetlen érzés köré csoportosítsuk õket.
Vagyis pont ez a film legnagyobb gyengéje, mert így dolgozták ki:
tétel: a rasszizmus csúnya dolog --> ez azért van, mert mindenki fél ---> pedig mennyire jófej mindenki más környezetben.
Tehát fogták a félelmet, mint alapérzést, meg a rasszizmust, és szépen csináltak egy rakás jelenetet, ami ezeket ábrázolja, aztán összeráncigáltak hozzá néhány sablon, rosszul felvázolt figurát, akik majd ezt jól igazolják.
Ez a didaktikusság maga. Közben semmi támpontot, semmi ábrázolást, mélységet nem kapunk arról, ki miért is fél annyira valójában.

Pl. a rendõrsrác félelembõl való gyilkossága totál hiteltelen a vége felé.
Bemutattak egy nyugodt, visszafogott (elsõ rendõrjelenet!), megfontolt rendõrtípust, aki kap egy új kocsit, aztán az elsõ stoppos négert lelövi. Mert annyira fél szegény. Persze. Igaz, kissé megerõszakolták a karakterét, hogy pont így cselekedett (és a négert is, aki érintkezik az "alvilággal", tehát nem szendeszûz, hogy amerikában, miután láthatóan egy totál ideg faszi kocsijában ül, aki többször felszólítja, hogy ne nyúljon a zsebéhez, õ azért is odanyúl, hát hogyne...), hiszen láttuk, nem az az izgága típus, ráadásul rendõr, valszeg ki van képezve néhány alapvetõ szitura, de hát a társa elõtte elmondta neki, hogy majd meglátja, milyen kemény az élet x év után, hát gyorsan igazolni kellett, hogy most meg is látta (jó korán).

De hosszan lehetne sorolni a hasonlóan karakteridegen dolgokat, csak hát ennyire meg nem volt jó, h beleássam magam.
Válasz
tsuhajja 2009 jan. 15. - 09:22:09
(59/234)
Pedig a belsõ mozgatórugó szerintem egyértelmû, ahogy pl a legeslegelsõ hozzászóló is megírta, a félelem. Mindenki fél mindentõl, hogy betörnek, hogy nemkezelik megfelelõen a betegségét, hogy lelövik, hogy ránéznek. Sandrabullock mondja is a filmben, mikor rájön, hogy nem x y dolog miatt ideges, hanem állandóan. És az állandóan meglévõ idegességhez keres mindenki céltáblát. Mi sem fogunk elgondolkodni, ha velünk goromba az elárusitónõ, hogy vajon szegénynek mi baja lehet otthon. Mindenki ilyen mindenhol, szerintem, ideges, feszült, fél. Régen sokat jártam autóstoppal, ma felvenne valaki? Ilyenek vagyunk :) deattólmég lehetünk jó emberek, nem? de. :P
Válasz
3/10
Túrin 2009 jan. 15. - 01:10:40 3/10
(58/234)
De tényleg jól esik, hogy normális hangnemben lehet veled beszélgetni errõl a filmrõl, és nem jön rögtön a felháborodott beszólás, mert én rosszat mertem mondani erre az "alkotásra". Üdítõen hat nekem. Köszi.
Válasz
3/10
Túrin 2009 jan. 15. - 01:09:22 3/10
(57/234)
Igen, csak az a baj, hogy a film dráma akar lenni, ha meg az, akkor szükségszerûen a karakterekbõl, és azok belsõ mozgatórugóikból kell származnia a konfliktusnak és a tetteknek és nem fordítva. Na, itt a belsõ mozgatórugókról semmit nem tudtunk meg, amelyekrõl meg igen, azok sem voltak túl logikusak.

Pontosan amiatt, amit leírtál (hogy a tetteket akarja bemutatni) lesz didaktikus és szájbarágós sajnos a film. Ez amúgy amolyan tipikusan XX. század végi amerikai filmdráma típushiba, egyszerûen mindig belemásznak. Pedig régen tudtak jó filmeket csinálni ebben a mûfajban, csak sajnos mintha az egész országuk is ilyen didaktikussá vált volna.
Válasz
10/10
virtualparticle 2009 jan. 15. - 01:04:05 10/10
(56/234)
javítás: a rendõr
Válasz
10/10
virtualparticle 2009 jan. 15. - 01:03:07 10/10
(55/234)
Úgy látom, gondolom, hogy ha a karakterek saját, bennük lévõ jegyeikrõl akart volna készíteni filmet, akkor a sztereotípiát erõsítette volna meg. Itt viszont épp a tetteken volt/van a hangsúly, mindegy melyik fajhoz, rasszhoz tartozik. A egyik szituációban szexuális zaklatóként viselkedik, a másikban meg megmentõ. A mogorva külsejû lakatos (akirõl a kedves feleség a sztereotípiák alapján vélekedett) szeretõ apa.
Válasz