Színház

Nabucco

Margitszigeti Szabadtéri Színház, augusztus 13., 15., 20:00

Nagyszabású operabemutatókkal várjuk közönségünket az idei szezonban is! Hagyományainkhoz híven nagyszerű külföldi énekeseket hívtunk meg két opera előadásunk főszerepeire. Olyan csillagokat, akik a világ legnagyobb operaszínpadain énekelték már Verdi Nabucco érzelmekkel teli dalait. Operacsillagok a főszerepben Nabuccot, a babiloni királyt korunk egyik legkeresettebb Verdi-baritonja George Petean alakításában láthatja majd a hazai közönség. A kolozsvári bariton olyan nagy opera színpadokon énekel főszerepeket, mint a Bécsi Állami Opera, a Royal Ballet és Opera Covent Garden, a Zürichi Opera, a Gran Teatre del Liceu, a Bajor Állami Opera, a Metropolitan Opera a Veronai Aréna és a milánói Scala. A címszereplő egy valódi történelmi személyiség: az Újbabiloni Birodalom második királya, az Istár-kapu építtetője, az i. e. VI. században élt II. Nabu-kudurri-uszur, aki lerohanta Júdeát és birodalmába telepítette a zsidókat. Abigél, a nevelt lánya szerepében a lenyűgöző hangú Oksana Dyka lesz látható, aki a Turandot, az Aida, a Tosca, és a Pillangókisasszony címszerepeit énekli rendszeresen a MET-ben, a Veronai Arénában, a Covent Garden Királyi Operaházban és a világ más nagy operaszínpadain. Fenenát, Nabucco lányát az azerbajdzsáni mezzoszoprán Elmina Hasan formálja majd meg, aki Párizsban olyan világsztár mellett énekelte ezt a szerepet 2024-ben, mint Placido Domingo. Az elbűvölő művésznő hangját már a nemzetközi közönség megismerhette már a milánói Scalában, a Bécsi Állami Operaházban vagy épp a londoni Royal Opera House-ban. Ismael, a jeruzsálemi király unokaöccsének szerepében a velencei születésű, sármos, fiatal Riccardo Gatto lesz látható, aki generációja egyik legtehetségesebb tenorjának számít manapság. A Nabucco cselekménye két szálon fut, az egyik Nabukodonozor babiloni király megőrülését, majd csodálatos gyógyulását és egy családi drámát beszél el, a másik a zsidó nép babiloni fogságát. A Nabuccoról Verdi huszonhét évesen elhatározta: soha többé nem ír operát. Szakmai és magánéleti mélyponton volt. Ebben a reménytelennek látszó helyzetben ügynöke rábeszélésére volt csak hajlandó elolvasni a librettót, majd olyan operát alkotott, mely megváltoztatta az életét, egyesítette az országát. A szabadság iránti olthatatlan szerelem, a nemzet iránti hűség a héber rabszolgák kórusában mutatkozik meg a legemlékezetesebben a zene történetében: a zsidóság példája nyomán valóban a népek fényévé vált Giuseppe Verdi zenéjében. A színarany szárnyú gondolat a 137. zsoltárból útra kel az időn keresztül és megérkezik a 19. századba és tovább, az ókori Izraelből, Babilonból Európába. 1842 tavaszán már egész Milánó a „Va, pensiero...” -t dúdolta. Az opera a kontinens legjelentősebb dalszínházaiban hamar műsorra került, s Amerikában is bemutatták. A magyarországi premier 1847 januárjában volt a Nemzeti Színházban. Közreműködik: a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus Debrecen Szereplők: Nabucco, Babilónia királya: George PeteanIzmáel, Jeruzsálem királyának unokaöccse: Riccardo GattoZakariás, a zsidók főpapja: Palerdi AndrásAbigél, rabszolganő, Nabucco legidősebb lánya: Oksana DykaFenéna, Nabucco lánya: Elmina HasanBaál főpapja: Zajkás BoldizsárAnna, Zakariás nővére szoprán: Kriszta KingaAbdalló, a babiloni király tisztje: Ujvári Gergely

EgyÉletem: Csuja Imre

Városmajori Szabadtéri Színpad, augusztus 17., 20:00

Életrajzi stand up est, az EgyÉletem produkció előadása. A Jászai Mari-díjas Csuja Imrét senkinek nem kell bemutatni. Mindenki ismeri a legendás filmekből, tévésorozatokból: ő volt Csoki az Üvegtigrisből, Bala a Valami Amerikából vagy a polgármester úr a Mi kis falunkból. Az orgánumát meg talán még többen ismerik, hiszen többek között ő kölcsönözte a hangját a legendás spanyol nyomozó Torrentének, a Rém rendes család fejének, Al Bundynak, Wesley Snipesnak vagy éppen Andy Garciának. Csuja Hajdúnánáson született egy parasztcsaládban, a felmenői többsége férfi és női szabó volt. Rá is ez a pálya várt volna, ha a nagymamája nem oltja belé a versek iránti szeretetet. Már fiatalon sokat szerepelt szavalóversenyeken, aminek köszönhetően elsőre felvették a Színművészeti Főiskolára. Küzdelmesen indult a színészi pályája. Pécsen, Debrecenben és Egerben játszott, mielőtt a fővárosba került egy ifjúsági színházba. Ezekben az években kellett egy kis mellékes a sovány színész fizetés mellé: ekkoriban sírkövesként és költöztetőként is dolgozott. De aztán berobbant a magyar szinkron világába, egyre többet foglalkoztatták, egyre jobban megismerték. Egy szinkronos munkának köszönhetően hívták meg a Katonába a feljethetetlen Portugál előadásba, amiben több mint 400-szor játszotta a kocsmáros szerepét. Hosszú évek óta az Örkény Színház társulatát erősíti, legendás alakítások fűződnek a nevéhez. Csuja Imre ezen az estén az életéről mesél. Pont úgy, ahogy megismertük őt: szerényen, viccesen, szívmelengetően. Mesél arról, hogy rendezte őt gyerekkorában az édesanyja, milyenek voltak az első évei a pályán, hogy játszott egy nap négy előadásban, miket tanult a szakma nagy öregjeiről vagy hogy ismerte meg a feleségét több mint 40 évvel ezelőtt. És természetesen szóba kerülnek a legendás filmek is, az Üvegtigris és a Valami Amerika, amikről sok apró műhelytitkot tudhatunk meg.

Vadító éjszakák

Benczúr-kert, augusztus 16., 20:30

Ana és Julio házassága kihűlt, de ezt még el tudnák viselni. A felettük lévő lakásból viszont mindennap végig kell hallgatniuk, ahogy a szomszédok szeretkeznek. Ana barátkozásképpen meghívja őket vacsorára, Julio pedig elhatározza, hogy szól nekik az intim áthallásról. Laura és Salva azonban egyértelmű szándékkal érkezik… A katalán szerző világsikerű komédiája számos filmfeldolgozás után először szerepel magyar színpadon.

Szeretetkert

6szín, augusztus 18., 19:00

A Patáliától a Szeretetkertig - improvizációs játék önmagunkról.Ízelítő kapcsolataink hétköznapjaiból. A társas-játékban a közönség is aktív részesévé válhat párkapcsolatainkról szóló forgatókönyvek alakulásának. Szokásos zsákutcák kelnek életre, és az improvizációs jelenetek segítségével, görbetükrön keresztül sírva-nevetve láthatunk rá önmagunkra. "Célunk: közösen alkotva, játszva, nevetve, szórakozva tanulni magunkat, egymást. Játékos „Pár-tan” elevenedik meg, az iskolapad helyett az élet tanítómesterétől. Hogyan űzzük ki magunkat a szerelem paradicsomi állapotából?Miért nem tudjuk megőrizni a közelséget, az inspirációt, az intimitást?Miért végződik a házasságok csaknem fele válással?Hogyan, miért veszítjük el egymást?Mi történik velünk, és bennünk ezen az úton?Mit rontunk el, miközben mindannyian a feltétel nélküli szeretet, elfogadás megtapasztalására vágyunk? Hogyan építünk torlaszt, falakat játszmáinkból?Mit kellene megtanulnunk, hogy esélyt adjunk önmagunknak és a kapcsolatunknak? A kapcsolat maga is olyan mint egy kis élőlény. A szerelemben megszülető első gyermek maga a kapcsolat. Ahelyett, hogy gondoznánk, ápolnánk, hogy virágzó „szeretetkertben” éljünk, mit is teszünk vele? Hogyan változzunk, változtassunk, hogy a szerelmet, annak energiáját, s az abban kialakuló szeretetet tartósan megőrizzük? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az est folyamán, amikoris mindannyiunk számára ismert, hétköznapi élethelyzetek elevenednek meg. Szerző és rendező: az életünk, mi magunk." Játékmester: dr. Piczkó Katalin

Fekete hattyú

Margitszigeti Szabadtéri Színház, augusztus 26., 20:00

Balett-thriller. Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is. Egy ilyen műintézményben vergődik számos sorstársa mellett a skizofrén Odette – aki képzelgéseiben hattyúkirálynő; bálban, palotában jár, ki-be sétál múltja, jelene, sosemlesz jövője között, hiszen a fantázia szárnyalásának nem szabhat gátat a kórterem magánya vagy a kényszerzubbony. Utóbbi hosszú, madzagban végződő ujjai, mint megcsonkított hattyúszárnyak, az átváltozás pillanatát rögzítik. Már nem ember, még nem hattyú. Már nem egészséges, még nem élőhalott. Körötte kettős kötődésű alakok: egyrészt leképezik az alapmű karaktereit, másrészt az intézet lakói vagy alkalmazottai. A Herceg anyja – gyógyító apáca. Alexander – medikustárs. Siegfried – a láncok és erőszak, a fizikai bántalmazás helyett a kedvességre és türelemre hangsúlyt fektető fiatal orvos. Professzor Rothbart, aki maréknyi gyógyszerrel, ágyhoz kötözéssel, hidegvizes-fejmosással űzi a Gonoszt. Ekkor hirtelen felbukkan a szabad külvilágból egy fekete ruhás lány, a nagy rivális, Odile, és Odette mesevilágból szőtt álmaiba is befészkeli magát. E látomásokban fekete hattyúként szegődik nyomába, és el akarja szakítani álmai hercegétől, a fiatal orvostól. Így mosódik valóság és képzelet egyetlen rémálommá össze. Rothbart minden kétségbeesett kísérlete dacára a szépséges, sorsa ellen hiába lázadó lányt nem lehet ép eszénél tartani; számára testi rabságának valósága helyett a hallucinációk szabadsága lesz a végső otthon: a hattyúk tava. Csajkovszkij életére is rányomta bélyegét a félelemmel teli titkolózás, számtalanszor küzdött depresszióval, még a halált is megkísértve. Öngyógyításul, terápiás céllal írta ki magából az éteri Fehér és a szenvedélyes Fekete Hattyút, érzékeny, neurotikus lelke kivetüléseit. De, míg a klasszikus balettműben a hattyúlét a rabság metaforája – az előadásban a szabadságé, megváltódásé. „a jó győzelme a rossz, a fényé a sötétség fölött" Szereplők: Odette, fehér hattyú: Miriam Munno Odile, fekete hattyú: Diletta Ranuzzi Siegfried: Francesco Totaro Rothbart: Czár Gergely Nővér: Nyeste Adrienn Alexander: Kiss Róbert Ápolók: Vincze Lotár, Gioele Marcante Lányok, hattyúk: Dorsich Hanna, Rudisch Boglárka, Alisa Kurilenkova, Nina Lowe, Gaia Lo Cascio, Anna Dal Maso, Csató Málna, Letizia Melchiorre Díszlet koncepció: Juronics TamásDíszlet terv, szcenika: Tóth KázmérAnimáció: Madarász János, Madarász GergőDíszlet kivitelezés: Scabello

Koncert

The Legacy of Native Sense | Szigeti Mátyás és Horváth Szabolcs

BMC - Opus Jazz Club, augusztus 15., 20:00

Szigeti Mátyás – vibrafonHorváth Szabolcs – zongora A The Legacy of Native Sense egy, a Zeneakadémia falai között létrejött duó, amely Chick Corea és Gary Burton közös zenei világából merít inspirációt. A projekt kiindulópontját a Native Sense című album jelenti, egy olyan zenei szemlélet lenyomataként, amelyben a nyitottság, a kíváncsiság és a különböző hatások természetes találkozása kap hangsúlyt. Corea és Burton együttműködése különösen izgalmas abból a szempontból, hogy játékukban egyszerre van jelen a jazz improvizatív szabadsága, a klasszikus zenei gondolkodás precizitása, illetve a latin-amerikai és népzenei hatások iránti érzékenység. Munkásságukban a technikai felkészültség soha nem öncélú, hanem a spontaneitásra és az egymás iránti figyelemre épülő zenei kommunikáció eszköze. „Számunkra a Native Sense elsősorban egy olyan alkotói attitűdöt képvisel, amelyben a tradíció tisztelete és a személyes zenei útkeresés nem egymással szemben, hanem egymást erősítve van jelen. Ez a kettősség adja a formáció identitásának alapját, és egyben azt a kiindulópontot is, amelyből zenei gondolkodásunk táplálkozik” – mondta el a két fiatal zenész.

Best of Mozart | Don Giovanni & Figaro & Così | Opera IC audiofil sorozat

Magyar Állami Operaház, augusztus 16., 17:00

Km.:Kapi Zsuzsanna, Anija Lombard (operastúdió), Topolánszky Laura, Brindás Boglárka, Brassói-Jőrös Andrea, Heiter Melinda, Megyimórecz Ildikó, Molnár Ágnes, Sáfár Orsolya, Létay Kiss Gabriella, Horti Lilla, Balga Gabriella, Farkasréti Mária, Gál Erika, Kálnay Zsófia, Mester Viktória, Fürjes Anna Csenge, Szeleczki Artúr, Szappanos Tibor, Ujvári Gergely, Pál Botond (operastúdió), Fülep Máté, Dobák Attila, Szélpál Szilveszter Bensőséges hangulatú nyáresti Mozart-koncertekkel kínál könnyed operai szórakozást a budapesti Operaház. A leeresztett vasfüggöny és a felemelt zenekari árok egyszerre teremt kivételes hangzásélményt és szinte kamaratermi hangulatot, amelyet vetített képek és az egyedi megvilágítás tesz még felejthetetlenebbé. A nagy da Ponte-operák, a Figaro lakodalma, a Don Giovanni és a Così fan tutte népszerű, zongorakísérettel előadott részletein keresztül az OPERA kiváló szólistái a zeneszerző legismertebb hőseit hozzák intim közelségbe. Miközben odakint tombol a kánikula, élvezze az Ybl-palota légkondicionált nézőterének szépségét és kiváló akusztikáját Almaviva, Figaro, Susanna, Cherubino, Don Giovanni, Zerlina, Guglielmo, Despina és megannyi más halhatatlan Mozart-figura, fiatal magyar énekesek társaságában!  

LOVASI: A legfontosabb magyar szavak

Városmajori Szabadtéri Színpad, augusztus 19., 20:00

LOVASI András a Kispál és a Borz 1987-es megalapítása óta több, mint 350 megjelent dal szerzője, szövegírója, énekese, hangszeres közreműködője. Életművét a folytonos megújulás és ösztönös építkezés jellemzi: míg a Kispál és a Borz énekeseként basszusgitározik, addig a 2005-ben alapított Kiscsillagban már gitárosként szerepel, a három szólólemeze köré épített műsorokban pedig jellemzően akusztikus gitáron játszik. A különböző zenekari formációkban működő előadó a 38 év dalaiból összeállt életműből merít az „egyszálgitáros” műsorában: előkerülnek Kispál-klasszikusok „tábortűzi” megszólalásban, felcsendülnek Kiscsillag-dalok, illetve nagy hangsúlyt kapnak a három LOVASI-szólólemez dalai. LOVASI dalai és szövegvilága jelentős hatással van a mai magyar könnyűzenei szerzők sokaságára. A Városmajori Szabadtéri Színpadon bemutatott új „egyszálgitáros” műsora A legfontosabb magyar szavak címet viseli, és sokkal szövegközpontúbb, mint egy zenekaros koncert, ráadásul a szerző előszeretettel mesél a dalok keletkezéséről nagyon személyes történeteken keresztül, sok humorral. LOVASI jelenleg is több produkció részese, frontembere, és a mai napig ontja magából a dalokat. Az új szerzemények rendszerint az Egy az egybe …csak maga szóló műsorban hallhatóak először a közönség számára. A koncert hossza kb 100 perc, szünet nélkül.

Just 4 Fun Project feat. Hajós Laura

Budapest Jazz Club, augusztus 25., 20:30

Km.: Novotny Tibor (vibrafon), Csanyi Zoltán (billentyűk), Szalay Gábor (gitár), Vázsonyi János (szaxofon), Sárkány Sándor (bőgő), Heinfarth György (dob) Az együttes programja a bebop-tól a funky-ig terjed, kikacsintva populárisabb jazz irányzatokra is. A műfaj sokoldalúsága és az együttmuzsikálás öröme motiválja az élvonalbeli hangszeresek játékát.  

Váczi Dániel Glissonic Trió, vendég: Jonas Kullhammar (HU/SE)

BMC - Opus Jazz Club, augusztus 26., 20:00

Váczi Dániel – glissotar (glissonic tárogató), szaxofonPozsár Máté – zongoraSárvári Kovács Zsolt – dobVendég:Jonas Kullhammar - szaxofon, glissotar Mi történik, ha a tárogatóval keresztezzük a hegedűt? Megszületik a Glissonic hangszercsalád első tagja, a Glissotar. Az atlantai Guthman Musical Instrument Competition 2022-es fődíját és közönségdíját is elnyert különleges hangszer Váczi Dániel találmánya, amelyet Terebessy Tóbiás formatervezővel közösen fejlesztettek ki. A Glissonic hangszercsalád fő újdonsága, hogy hanglyukak helyett a hangszertesten végighúzódó hosszanti rés és az ezt lefedő mágneses szalag szolgál a hangmagasság szabályozására, így – mint egy hegedűhúron – hosszú glissandókat, tremolókat és mikrotonális hangokat is lehet játszani, illetve a hangszer szokatlan, különleges effektusok megszólaltatására is alkalmassá válik. 2026-ban egy sikeres Kickstarter kampány keretében mutatták be a hangszercsalád második, furulyához hasonló tagját, a Glissopipe-ot. Váczi Dániel az új hangszerekben rejlő lehetőségeket aknázza ki triójával. Ebben partnere a hazai free és experimentális jazzszíntér két oszlopos tagja, Pozsár Máté, akivel a Decolonize Your Mind Society zenekarban is együtt játszanak, valamint Sárvári Kovács Zsolt, akivel Dániel már több mint huszonöt éve zenél különféle formációkban. A trió első lemeze, a Rebus 2021-ben jelent meg, amelyet 2024-ben az Interplanetary Posts, majd az Urobo követett. Mostani programjukban az eddig megjelent lemezek anyagából válogatnak, kiegészítve friss kompozíciókkal és koncepciókkal. Az est vendége a kiváló svéd szaxofonos és multiinstrumentalista, Jonas Kullhammar lesz, aki egyike az első Glissotáron játszó zenészeknek.

Kiállítás

Manga - Hokuszai - Manga

Néprajzi Múzeum, augusztus 16-ig

A Mester képgyűjteménye a kortárs képregények szemszögébőlA kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során. A Hokuszai Manga nem elbeszélő történetek sorozata, hanem egyedülálló vizuális enciklopédia. Oldalain hétköznapi életképek, emberi mozdulatok és arckifejezések, munkafolyamatok, állatok, növények, természeti jelenségek, mitikus alakok és humoros megfigyelések jelennek meg egymás mellett. A rajzgyűjtemény eredeti célja az volt, hogy inspirációt nyújtson és tanulásra ösztönözzön: Hokuszai tanítványai és követői mintakönyvként használták, másolták és továbbgondolták motívumait. Ebben az értelemben a Hokuszai Manga a mai „Hogyan rajzoljunk…” típusú kézikönyvek korai előzményének is tekinthető. A kiállítás egyik legfontosabb sajátossága a szokatlan megközelítés. Nem lineáris művészettörténeti narratívát kínál, hanem különböző korszakok képi világát állítja egymás mellé, arra ösztönözve a látogatót, hogy maga fedezze fel az összefüggéseket és különbségeket. A Hokuszai-kori rajzok és a 20–21. századi mangaoldalak összevetése rávilágít arra, hogy a manga nem egységes stílus vagy lezárt hagyomány, hanem folyamatosan alakuló vizuális gyakorlat. A tárlat külön fejezetben foglalkozik Hokuszai alakjának kortárs mangákban való megjelenésével is. A művész hol történelmi figuraként, hol fiktív karakterként, hol pedig popkulturális ikonként tűnik fel, különböző korosztályoknak és műfajoknak szóló történetekben. A kiállítás emellett kortárs japán mangaművészek kifejezetten erre az alkalomra készült munkáit is bemutatja, amelyek új nézőpontból értelmezik újra a Hokuszai Manga motívumait, bizonyítva, hogy ez az örökség ma is élő és inspiráló. A kiállítás egyik központi gondolata, hogy a manga – múltban és jelenben egyaránt – részvételi médium. Másolásra, megosztásra és újraértelmezésre épül, miközben aktív befogadásra és alkotásra ösztönöz. A képek nem pusztán ábrázolnak, hanem gondolatokat és élményeket közvetítenek, és a nézőt is bevonják a jelentésalkotás folyamatába. A Manga – Hokuszai – Manga kiállítás így hidat teremt a 19. századi japán képi kultúra és a globálisan ismert kortárs manga világa között. Nem kész válaszokat kínál, hanem kérdéseket tesz fel arról, miként olvasunk képeket, hogyan öröklődnek és alakulnak át vizuális formák, és mit jelent ma a manga mint kulturális gyakorlat. A kiállítás a Japán Alapítvány (The Japan Foundation) nemzetközi vándorkiállítása, amely világszerte támogatja a japán művészet és kultúra nemzetközi megismertetését. A kiállítás a szervezet művészeti és kulturális csereprogramjának részeként jött létre.

Fekete tükör. A jövő hosszú árnyéka

Ludwig Múzeum, október 18-ig

Alkotók: Blue Noses, Borsos Lőrinc, Luchezar Boyadjiev, Csákány István, Esterházy Marcell, Endri Dani, Fogarasi Andreas, Drozdik Orshi, Gellér B. István, Gerber Pál, Oto Hudec, Kaszás Tamás, Keresztes Zsófia, Kristof Kintera, Kisspál Szabolcs, Lakner Antal, Ciprian Mureşan, Nam June Paik, Jevhen Nyikiforov, Puklus Péter, Gentian Shkurti, Societé Realiste, Szacsva Y Pál, Olekszij Szaj, Szalai Tibor, Szombathy Bálint, Várnai Gyula, Waliczky Tamás, Peter WeibelA Ludwig Múzeum gyűjteményében számos olyan kortárs alkotás található, amelyek elképzelt jövőképekkel foglalkoznak vagy a jelent – valamilyen szempontból – a múlt disztópikus megvalósulásaként értelmezik, gyakran valós problémákra irányítva a figyelmet, legyenek azok társadalmi, környezeti, politikai, gazdasági, tudományos vagy technológiai jellegűek.A sötét/fekete tükör eredetileg a mágikus gyakorlatok körébe tartozó jóslóeszköz volt, amely titkos, rejtett tudást és tisztánlátó képességet jelentett a felhasználó számára, napjainkban azonban a black mirror fogalma alatt többnyire a digitális készülékek képernyőit, a kijelzőket és azok diszfunkcióit, az eszközök „kifagyását” értjük – átvitt értelemben a kikapcsolt, sötét képernyő a jelen torz önképét mutatja felénk, ennyiben a technológiai önreflexió metaforájaként működik.A kiállítás, mely egy hosszabb és átfogóbb kutatás első állomásának tekinthető, néhány meghívott alkotó mellett elsősorban a Ludwig Múzeum gyűjteményére támaszkodik, és azon keresztül térképezi fel a hazai alkotói közeg elmúlt évtizedeinek disztópikus művészi feltételezéseit, gondolatkísérleteit.

Tu­li­pán és zsá­lya - Ker­tek, ko­rok, nép­mű­vé­szet

Hagyományok Háza - Kallós Zoltán kiállítótér, november 30-ig

Virág a kertben. Virág a hímzésen. Virág az emlékezetben. A magyar népművészet minden szirmában ott rejlik a természet és a kultúrák találkozása. Képzeljük el, hogy félrevonulunk a természet egy nyugodt szegletébe, egy kertbe, ahol már nem a társadalom zaja diktálja a gondolatainkat. Ebben a békés, figyelmes csendben a test megnyugszik, a lélek kisimul. Ahogy elmerülünk ebben a jelenlétben, az idő fogalma lassan értelmét veszti. Ekkor nemcsak szemléljük a természetet – részévé válunk. Ez a természetes, a modern ember számára ritka, mégis mélyen ismerős állapot: a teljes belefeledkezés, a flow. Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) francia–svájci filozófus, író és zeneszerző a felvilágosodás egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt, „Vissza a természethez!” jelszava a felvilágosodás kritikájaként született meg. Úgy vélte, hogy a civilizáció fejlődése eltávolította az embert eredeti, természetes állapotától, amelyben még erkölcsösebb, szabadabb és boldogabb volt. Rousseau szerint a természet nemcsak menedék, hanem az ember erkölcsi megtisztulásának forrása is. Viszonya a növényekhez, természethez mélyen romantikus: sok művében megjelenik a növénygyűjtés szeretete, például amikor botanikai sétákat tesz, és ezek során harmóniát, nyugalmat talál. Számára a természethez való visszatérés egyfajta lelki és erkölcsi újjászületést jelentett. A virág- és növényábrázolások nem csupán díszítőelemek: tükrözik a közösségek világképét, hitét és a mindennapi élet ritmusát is. A motívumokban ott él a környezet közvetlen tapasztalata, a falusi kertek virágainak formavilága, ugyanakkor felismerhetők bennük a különböző kertkultúrák hatásai is. A reneszánsz és barokk kastélykertek dísznövényei, a kolostorok gyógyfüves udvarai, sőt a városi polgárság virágos kertjei mind gazdagították a paraszti díszítőművészet motívumkincsét. Így a népi kertkultúra nem zárt, hanem befogadó és átalakító közegként működött: a hagyományos növényvilág mellé új formák, színek és jelentések társultak, amelyek a hímzéseken, faragásokon vagy festett bútorokon is megjelentek. Az öt évszázadot átívelő kiállítás mintegy 120 tárgyat vonultat fel, amelyeket a természet motívumai kapcsolnak össze. A látogatók megérezhetik a virág- és növénymintás ruhák, bútorok, kerámiák „aromás” múltját. Mit takar a “gyógyító múzeum” fogalma?Tudtad, hogy több nyugat-európai országban az orvosok már múzeumlátogatást is felírhatnak receptre? De mi történik valójában az agyban, amikor egy műtárgy szépsége megérint bennünket? Hogyan jelenik meg a jól-lét és a tudatos lelassulás egy kiállítótérben?A múzeumok ma már nem csupán a kultúra őrzői: egyre fontosabb szerepet játszanak az egészség, a gondoskodás és a közösségek ellenállóképességének erősítésében. Ezekre a kérdésekre keressük a választ, miközben felfedezzük, hogyan válhat a múzeum a test és a lélek pihenőhelyévé. Az ősi tudásra-gyakorlatra támaszkodva mindig képesek lehetünk megújulni. Kiállításunk a természettel ápolt viszonyunkat kerámiák, textilek, népviseleti darabok, bútorok és faragott tárgyak segítségével tárja a látogatók elé. Tárlatvezetések:március 7., szombat 16:00március 12., csütörtök 17:00március 14., szombat 10:30március 21., szombat 10:30március 26., csütörtök 17:00

Big Bang. Táguló gyűjteményi horizontok

Ludwig Múzeum, 2027. január 3-ig

A múzeum alapítása óta az intézmény gyűjteménye több mint ezer tétellel gyarapodott. A gyűjteményi kiállítások többnyire meghatározott témára épülő, ill. adott jellegzetességen, sajátosságon alapuló kurátori válogatások.Az új összeállítás a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be a gyarapodások időbeli eloszlásából kiindulva. A kiállítás időrendjében haladva különálló szekciókra bontva a folyamatosan épülő gyűjteményi anyag keresztmetszetével találkozhatnak az érdeklődők. A Big Bang… egyszerre témapark és adatvizualizáció; egyben a múzeum önreflexiója a gyűjteményezés történetére, alakulására, lehetőségeire és céljaira.

Ez+Az

Frida Kahlo

Várkert Bazár - Testőrpalota - Vetítőterem, augusztus 22., 18:00

Ki volt az a nő, aki a ragyogó színek, a buja szemöldök és a virágkoszorúk mögött rejtőzött? Ássa bele magát egy igazi ikon életművébe, fedezze fel nagyságát, és tárja fel a gyakran viharos élete mögött húzódó élettapasztalatokat! több A legújabb technológiát felhasználva – amely korábban elképzelhetetlen minőséget biztosít – mélyrehatóan megvizsgáljuk karrierje legfontosabb műveit. Ez a Kahlo levelei alapján készült, meghatározó dokumentumfilm rekonstruálja a címszereplő legmélyebb érzelmeit, és megfejteti a művészetében rejlő szimbolikát. Az Exhibition on Screen védjegyévé vált interjúk, kommentárok és művészettörténészi-kurátori méltatások egy életet habzsoló, élénk palettájú művészt jelenítek meg. Ez a meghitt film kiváltságos hozzáférést biztosít műveihez, és rávilágít lázas kreativitásának forrására, rugalmasságára és páratlan élet-, politika-, férfi- és nőszomjára. Bármelyik korábbi filmnél mélyebbre ástunk, világhírű Kahlo-szakértőkkel működtünk együtt, hogy feltárjuk Ön előtt, milyen nagyszerű művész volt; hogy Ön megismerhesse az igazi Frida Kahlót! A film nagy részét Mexikóvárosban forgattuk, többek között Kahlo otthonában, a „Kék házban”. Rendező: Ali RayProducer: Phil Grabsky Műsoridő: 90 percMegjelenés dátuma: 2025. szeptember

Van Gogh - költők és szeretők - művészeti filmvetítés

Várkert Bazár, augusztus 25., 18:00

Vincent nemcsak minden idők egyik legkedveltebb művésze, hanem talán a leginkább félreértett is. Ez a film lehetőséget ad arra, hogy újra tanulmányozzuk és jobban megértsük ezt az ikonikus művészt. Fedezze fel a művészettörténet egyik legmeghatározóbb korszakát ezen az egyszeri kiállításon – vagy a róla forgatott filmből! A film a Nemzeti Galériával szoros együttműködésben készült. Az Exhibition on Screen, a díjnyertes és közkedvelt filmsorozat, amely a történelem legelismertebb művészeinek életrajzát mutatja be, a Van Gogh – költők és szeretők című epizóddal rukkol elő, mely a dokumentumfilm megjelenésével egyidejűleg látható londoni National Galleryben rendezett kiállítás címét vette kölcsön. 200 évvel a megnyitása és egy évszázaddal az első Van Gogh-munka megszerzése után a londoni National Gallery az Egyesült Királyság eddigi legnagyobb Van Gogh-kiállításának ad otthont. Vincent nemcsak a világ egyik legnépszerűbb művésze, hanem talán a leginkább félreértett is. Ez a film módot nyújt arra, hogy újra felfedezzük magunknak, és jobban megértsük ezt az ikonikus művészt. A Van Gogh: Költők és szeretők című kiállítás az ő egyedülálló alkotói folyamatára összpontosítva feltárja a művész dél-franciaországi éveit, amelyek során forradalmasította stílusát. Van Gogh-ot a történetmesélés szenvedélye éltette, míg a körülötte lévő világot vibráló, idealizált terekké és szimbolikus karakterekké alakította. Minden, amit Dél-Franciaországban tett, ezt az új megszállottságot szolgálta. Részben ez okozta a hírhedt idegösszeomlását, de ez nem hátráltatta kreativitását, hiszen remekműveket alkotott! Fedezze fel a művészettörténet egyik legmeghatározóbb korszakát az évszázad kiállításáról készült dokumentumfilm során! Filmünk a londoni National Galleryvel szoros együttműködésben készült. Forgalmazza a Pannonia Entertainment Van Gogh: költők és szeretőkszínes angol dokumentumfilmRendező: David Bickerstaff Producer: Phil Grabskykorhatár 12 A film adatlapja

MIRÁZs

Fővárosi Nagycirkusz, szeptember 27-ig

A Fővárosi Nagycirkusz és a Kazanyi Állami Cirkusz közös produkciója, a MIRÁZS, a magyar és közép-ázsiai őstörténet legendás világába repíti a nézőt. Az Arany János Rege a csodaszarvasról című elbeszélő költeményéből is ismerős mitikus kor történetei elevenednek meg a porondon. Mesei alakok, fantasy filmeket idéző látványvilág, szimbolikus jelenetek, valamint a közép-ázsiai mondavilág különös figurái és képei állnak össze egy nagyszabású, egész estés előadássá. A magyar közönség egy olyan varázslatos produkcióval találkozhat, amilyenhez hasonlót még nem láthatott: lenyűgöző kosztümök, lélegzetelállító koreográfiák és a cirkuszművészet utánozhatatlan eszköztára idézik meg ezt a titokzatos, ősi világot.

Bemutatók Összes bemutató