Kinek jutna eszébe a nyaralására magával vinni a jelenlegi és az előző feleségét is? Ráadásul egy idős és meglehetősen szókimondó rokon tengerparti házába? A levegő az első pillanattól kezdve tele van feszültséggel, a sziklaszirten álló ház összes vendége mintha tojáshéjon lépkedne, nehogy kirobbanjon a botrány. És nem is Agatha Christie lenne a szerző, ha nem lebegne a levegőben egy gyilkosság baljós lehetősége…
/az Alice Csodaországban alapján/ Ki ne ismerné az Alíz Csodaországban varázslatos történetét? A Wonderland ennek a klasszikus műnek a modern, zenés színpadi változata Frank Wildhorn Broadway-slágereivel. A történet, amely Lewis Carroll Alice Csodaországban és Tükörországban című regényeinek kortárs változata, New Yorkban játszódik, és Alice Cornwinkle írónőre és 10 éves lányára, Chloe-ra összpontosít. A mai, high-tech New Yorkban élő Alice sikeres, de túlterhelt játékfejlesztő, aki egy kimerítő éjszakán elszundít laptopja fölött… és egy embernagyságú nyúl vezetésével egy különös világba, Wonderlandbe csöppen, ahol bármi megtörténhet – és annak az ellenkezője is. Lewis Caroll képzeletbirodalmában élő kártyalapok, beszélő macska, őrült kalapos és számtalan bizarr figura kíséri útján, míg rá nem ébred: a legnagyobb csoda talán a saját életében rejlik. A Magyar Színház ensemble szereplői: Anderson Viktória, Elek Kíra, Eszenszky Gergely, Farkas Eunika, Fazekas László, Fazekas Orsolya, Fülöp Balázs, Kiss Liliána Melody, Kuti Petra Gabriella, Málits András, Máté Zsófia, Nagy Noémi, Penke Soma, Rácz Máté, Szűcs Enikő, Taba Dorottya Lucia, Tóth Géza Gergő, Tóth Norbert, Veres Dániel, Z. Kovács Gábor CHLOE/ FIATAL ALICE: Horváth Lili Csenge/ Kápolnási Maia
A szenvedélyes gyűlölet és szerelem operája! A 2025-ös szezonban nagy közönségsikert aratott Verdi Nabucco című operája, melyet Bán Teodóra rendezésében mutatott be színházunk. A 2026-os nyári szezon nagy operabemutatója Verdi másik nagyszabású műve, A trubadúr lesz. A premiert követően Európa-szerte bemutatták, csak Nápolyban hat különböző színházban 190-szer játszották, Magyarországon 1854. október 31-én tűzték műsorra. A mű középpontjában az elnyomás elleni lázadás, a bosszú, a szenvedélyes gyűlölet, a szerelem és az árulás áll. A Nabucco indulata, a mű születésének korában, a nemzetet leigázó idegenek ellen irányult, A trubadúr viszont az elnyomás elleni lázadás, a bosszú, a szenvedélyes gyűlölet, a szerelem és az árulás motívumaira épül. Verdi képzeletét a mű megírásának idejében megragadta a regényes középkori környezet, a cigánytáborok különleges hangulata. Ebből rajzolódott ki a titokzatos trubadúr története, akinek szerenádjára fellobban Leonora szíve. Az előadás címszerepében Yusif Eyvazov drámai tenor lesz látható a Margitszigeten. Yusif rendszeresen fellép a világ legrangosabb operaházaiban, többek között a milánói La Scalában, a Bécsi Állami Operaházban, a madridi Teatro Realban, a Berlini Állami Operaházban, a londoni Royal Opera House-ban, a Párizsi Nemzeti Operában és a barcelonai Liceu Operában. Yusif számos felvételen szerepelt a Deutsche Grammophon kiadónál, többek között Puccini Manon Lescaut című operájának teljes felvételén, amelyet a Salzburgi Fesztiválon rögzítettek. A trubadúr cselekménye Spanyolországban játszódik az 1410-es években, amikor Urgel grófja trónkövetelő háborút indított I. Ferdinánd aragóniai király, az elhunyt Márton király unokaöccse ellen, akit megválasztottak, nem pedig örökölte a trónt. Az Aragon Királyság központjában, a Pireneusok déli lejtőinél elterülő Zaragoza város közepén, az Aliaferia palotában él a királypárti Luna gróf, a közeli Sargasto-palotában Leonora, a királynő udvarhölgye; Manrico pedig a biscayai hegyekből származik és Urgel gróf mellett harcol. Luna gróf és Manrico tehát politikai ellenfelek is, nemcsak szerelmi vetélytársak. A dráma központi figurája Azucena a cigányasszony, aki leginkább hallgatásával szövi kuszára a szálakat, s passzívan tolja a tragédia felé a szerelmi háromszög résztvevőit. Belső erkölcse ártani nem akaró hangja vív csatát a hagyományok által diktált vérbosszú intézményével. Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Nemzeti Énekkar Szereposztás:Luna gróf – Bogdan BaciuLeonora Sargosto grófnő - Marina RebekaAzucena, cigányasszony - Kutasi JuditManrico, trubadúr - Yusif EyvazovFerrando Luna hűbérese – Kovács IstvánInes, Leonora bizalmasa – Heiter MelindaRuiz, Manrico kísérője – Ujvári Gergely
– generációs kíntorna két szerzőre és három színészre – Különös kísérletre vállalkozik a Delta Produkció: felkértünk két neves színpadi szerzőt, hogy kutassanak a generációs ellentétek, hasonlóságok és különbözőségek témájában. Az eredmény két ízig-vérig kortárs magyar egyfelvonásos, melyek Keresztes Tamás rendezésében szövődnek egymásba, hogy arról meséljenek: tudunk-e egymással kommunikálni, amikor teljesen más minták alapján szocializálódunk? „Nem nyughat az Égben egy halhatatlan lélek, amíg a csepeli Rózsakertben lecsókolbászt tesznek a Jókai-bablevesbe. Az Úr tehát elküldi három angyalát, hogy oldják meg ezt a kényes ügyet. És ha már úgyis a Földön járnak, vigyenek magukkal egy titokzatos dobozkát is. Ezzel kezdődik apák és fiúk párhuzamos története, amit persze, ahogy általában, most is a lányok tesznek kiszámíthatatlanul szövevényessé.”/Németh Gábor/ "A vasárnap délutáni meccsnézésben az a jó, hogy lehet egy kicsit szeretni egymást közben. Eszed a kolbászt, és szinte elfelejted, hogy a fiad egyáltalán nem olyan, amilyennek lennie kéne. Iszod a sört, és eszedbe se jut, hogy az apád képtelen elfogadni a másmilyenséged. Ordítva szidjátok a bírót, a csatárotok kihagyja az összes helyzetet, és néhány órára olyan, mintha nem lenne teljes káosz a világ. Csak hát néha úgy alakul a vasárnap, hogy a kolbász belelóg a mustárba. És akkor már muszáj kimondani, hogy mire jött rá az ember, amikor egyszer régen ráhúzott az arcára egy női bugyit. Meg azt is tisztába kell tenni, hogy akkor végülis ki ebben a családban apuci kedvence. Ja, meg van ez a kullancs. Amit valakinek valamikor valahogyan ki kell majd szedni."/Biró Zsombor Aurél/
Alan Turing, avagy egy zseni rejtett élete. Eredeti cím: La Machine Turing A híres angol matematikust, zsenit, csodabogarat, Alan Turingot, szinte mindenki ismeri. Turing törte fel az addig megfejthetetlennek tűnő náci rejtjelező gép, az Enigma kódját. Turing és csapatának munkája a Bletchley Parkban kétségtelenül több millió életet mentett meg, mivel a kód feltörésével a szövetségesek megértették a legféltettebb háborús üzeneteket is. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a háború kettő-négy évvel tovább is eltarthatott volna, ha a kódot nem sikerült feltörni. A közvélemény erős nyomására 2009. szeptember 11-én a miniszterelnök, Gordon Brown bocsánatot kért a mindenkori brit kormányok nevében, amiért Turinggal embertelenül és méltatlanul elbántak. Tíz év múlva pedig, 2019-ben a brit polgárok megszavazták, hogy az ő képe kerüljön az új ötvenfontos bankjegyre. Ki is volt ez a titokzatos zseni? Mitől félt? Mit remélt? Miért volt kénytelen magánéletét a legszigorúbban védeni egészen addig, míg úgy döntött, hogy nem rejtőzködik tovább? A Turing, avagy egy rejtett zseni élete című előadás arra tesz kísérletet, hogy más szemszögből, közel hozva Turing alakját a nézőhöz, betekintést enged abba a világba, amibe sokáig csak maga Turing léphetett be.
Km.: Drippey Máté (szaxofon), Virág Benedek (gitár), Kapolcsi-Szabó Levente (zongora, Fender Rhodes), Gyányi Tamás (nagybőgő), Majsai Roland (dob), vendég:Horváth Áron – cimbalom A Symbiosis 5 tagjai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen találkoztak, és 2020-ban kezdték el a közös munkát. Saját kompozíciókból álló repertoárt fejlesztettek ki, amely ötvözi a modális és a kortárs jazz elemeit. 2021-ben szerepeltek először nagyobb színpadon: a Babel-Laureate World Jazz Versenyen, ahol harmadik helyezést értek el. 2022-ben külföldi nemzetközi versenyeken szereztek elismerést: nyáron a spanyolországi Getxo International Jazz Competition and Festival, télen a Sibiu International Jazz Competition első helyén végeztek. Továbbra is sorra gyűjtik be az elismeréseket és díjakat, 2023 januárjában például nemcsak a Müpa Jazz Showcase szakmai és közönségdíját nyerték el, hanem két különdíjban is részesültek. A csapat ismét vendégszólistával lép az Opus színpadára, ezúttal Horváth Áron cimbalmos csatlakozik hozzájuk.
Km.: Danubia Zenekar, Takács Nóra Diána, Borsi-Balogh Máté , vezényel: Hámori Máté Nyári este a régi magyar filmek legszebb dallamaivalA magyar filmgyártás hőskora a harmincastól a hatvanas évekig tartó időszak szenzációs filmzenéivel, az aranykor slágereivel – az Örkény Színház nagyszerű énekes-színészei, Takács Nóra Diána és Borsi-Balogh Máté közreműködésével, valamint Hámori Máté történeteivel!
A Budapest Klezmer Band több, mint 35 éve szórakoztatja közönségét. A zenekar alapítója Jávori Ferenc „Fegya”, akinek szerzeményeit, átiratait minden koncerten hallhatja a közönség, ezzel is népszerűsítve a Közép-Kelet-Európából származó tradicionális zsidó zenét. A produkció egy igazi zenei utazás, ahol az átiratok mellett felcsendülnek Fegya musicaljeiből is részletek.ALKOTÓK:Jávor Ferenc – zongora, énekKohán István – klarinétNagy Anna – harmonikaGazda Bence – hegedű, énekBarbinek Gábor – harsonaMáthé László – bőgőVégh Balázs – dob
A StEFREM idén nyáron ismét visszatér a Benczúr Kerti Esték színpadára. Az együttes ősszel megjelenő, Égrekiáltó című új albumából is ízelítőt ad a közönségnek, amelyen a tagok saját dalai és szövegei hallhatók. A koncert az Egy álmon átesem címet kapta, ami az új lemez egyik dalszövegét idézi. Az új szerzemények mellett a korábbi műsorok közönségkedvenc darabjai is helyet kapnak majd az est programjában. A StEFREM-re jellemző sokszínűség ezúttal is különleges zenei utazást ígér: Ramirez Missa Criollájától a bizánci énekeken át egészen az afrikai és amerikai gospelek világáig számos műfaj és kultúra találkozik az est során. A virtuóz vokális megszólalás, a humor, a mélység és a különleges hangzásvilág együtt teremti meg azt az egyedi atmoszférát, amely a StEFREM koncertjeit évek óta a közönség kedvenceivé teszi. A koncert hossza: 70 perc, szünet nélkülEsőnap: július 28., keddJegyár: 6500 forint
Km.: Egri János Jr. (zongora), Egri János (basszusgitár), Hodek Dávid (dob), feat. László Attila (gitár) A Creative Art- és Junior Prima-díjas Egri János Jr., aki 2021-ben az „Év Fiatal Jazz-Zenésze” győztese volt, ezúttal saját triójával lép az Opus Jazz Club színpadára. A zongorista és zeneszerző 18 éves kora óta aktív szereplője a hazai és nemzetközi jazzéletnek; játékát a modern mainstream jazz, a klasszikus hagyományok, valamint a kortárs és populáris zenei hatások nyitott és természetes ötvözése jellemzi. Karakteres hangját, technikai magabiztosságát és improvizatív szabadságát olyan világhírű művészek méltatták, mint Antonio Faraò és Tony Lakatos. Triójával a Müpa Jazz Showcase-en aratott kiemelkedő sikert, ahol négy különdíjat nyert, majd hazai és nemzetközi fellépések követték egymást – többek között a londoni 606 Clubban és a Nemzetközi Leibnitz Jazz Fesztiválon.Partnerei a lírai érzékenységű, a groove-okat biztos kézzel formáló Egri János basszusgitáron, valamint a virtuóz, elementáris energiával játszó Hodek Dávid dobon, akik inspiráló és dinamikus ritmikai alapot teremtenek a közös zenéléshez. László Attila Liszt Ferenc-díjas jazzgitárművész, zeneszerző és tanár vendégként gazdagítja új színekkel a trió megszólalását. A koncert műsorán elsősorban a zenekar tagjainak saját kompozíciói szerepelnek, fókuszban a fúziós jazz energikus, groove-központú világával – modern hangzás, szabad improvizáció és lendületes, interaktív zenélés találkozása.
Km.: Fehér Melissza (tenorszaxofon), Raboczki Balázs (altszaxofon), Papp Tamás (nagybőgő), Majsai Roland (dob) A The Black Tea Group egy underground jazz zenekar, amely a budapesti Zeneakadémia jazz tanszakos hallgatóiból szerveződött; a négy fiatal zenész néhány éve játszik együtt ebben a felállásban. Repertoárjuk leginkább az avantgárd jazz kezdeteihez nyúl vissza, amelyhez abban az időben még merőben más kép társult, mint napjainkban: pezsgő, energikus műfajnak számított. A kvartett szellemiségétől azonban nem állnak messze a drum’n’bass groove-ok, a népzenei elemek vagy éppen a szabadzenei hatások sem – saját kompozícióik mellett így jazzsztenderdeket és népdalfeldolgozásokat is megszólaltatnak a koncerten.
A Mester képgyűjteménye a kortárs képregények szemszögébőlA kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során. A Hokuszai Manga nem elbeszélő történetek sorozata, hanem egyedülálló vizuális enciklopédia. Oldalain hétköznapi életképek, emberi mozdulatok és arckifejezések, munkafolyamatok, állatok, növények, természeti jelenségek, mitikus alakok és humoros megfigyelések jelennek meg egymás mellett. A rajzgyűjtemény eredeti célja az volt, hogy inspirációt nyújtson és tanulásra ösztönözzön: Hokuszai tanítványai és követői mintakönyvként használták, másolták és továbbgondolták motívumait. Ebben az értelemben a Hokuszai Manga a mai „Hogyan rajzoljunk…” típusú kézikönyvek korai előzményének is tekinthető. A kiállítás egyik legfontosabb sajátossága a szokatlan megközelítés. Nem lineáris művészettörténeti narratívát kínál, hanem különböző korszakok képi világát állítja egymás mellé, arra ösztönözve a látogatót, hogy maga fedezze fel az összefüggéseket és különbségeket. A Hokuszai-kori rajzok és a 20–21. századi mangaoldalak összevetése rávilágít arra, hogy a manga nem egységes stílus vagy lezárt hagyomány, hanem folyamatosan alakuló vizuális gyakorlat. A tárlat külön fejezetben foglalkozik Hokuszai alakjának kortárs mangákban való megjelenésével is. A művész hol történelmi figuraként, hol fiktív karakterként, hol pedig popkulturális ikonként tűnik fel, különböző korosztályoknak és műfajoknak szóló történetekben. A kiállítás emellett kortárs japán mangaművészek kifejezetten erre az alkalomra készült munkáit is bemutatja, amelyek új nézőpontból értelmezik újra a Hokuszai Manga motívumait, bizonyítva, hogy ez az örökség ma is élő és inspiráló. A kiállítás egyik központi gondolata, hogy a manga – múltban és jelenben egyaránt – részvételi médium. Másolásra, megosztásra és újraértelmezésre épül, miközben aktív befogadásra és alkotásra ösztönöz. A képek nem pusztán ábrázolnak, hanem gondolatokat és élményeket közvetítenek, és a nézőt is bevonják a jelentésalkotás folyamatába. A Manga – Hokuszai – Manga kiállítás így hidat teremt a 19. századi japán képi kultúra és a globálisan ismert kortárs manga világa között. Nem kész válaszokat kínál, hanem kérdéseket tesz fel arról, miként olvasunk képeket, hogyan öröklődnek és alakulnak át vizuális formák, és mit jelent ma a manga mint kulturális gyakorlat. A kiállítás a Japán Alapítvány (The Japan Foundation) nemzetközi vándorkiállítása, amely világszerte támogatja a japán művészet és kultúra nemzetközi megismertetését. A kiállítás a szervezet művészeti és kulturális csereprogramjának részeként jött létre.
Alkotók: Blue Noses, Borsos Lőrinc, Luchezar Boyadjiev, Csákány István, Esterházy Marcell, Endri Dani, Fogarasi Andreas, Drozdik Orshi, Gellér B. István, Gerber Pál, Oto Hudec, Kaszás Tamás, Keresztes Zsófia, Kristof Kintera, Kisspál Szabolcs, Lakner Antal, Ciprian Mureşan, Nam June Paik, Jevhen Nyikiforov, Puklus Péter, Gentian Shkurti, Societé Realiste, Szacsva Y Pál, Olekszij Szaj, Szalai Tibor, Szombathy Bálint, Várnai Gyula, Waliczky Tamás, Peter WeibelA Ludwig Múzeum gyűjteményében számos olyan kortárs alkotás található, amelyek elképzelt jövőképekkel foglalkoznak vagy a jelent – valamilyen szempontból – a múlt disztópikus megvalósulásaként értelmezik, gyakran valós problémákra irányítva a figyelmet, legyenek azok társadalmi, környezeti, politikai, gazdasági, tudományos vagy technológiai jellegűek.A sötét/fekete tükör eredetileg a mágikus gyakorlatok körébe tartozó jóslóeszköz volt, amely titkos, rejtett tudást és tisztánlátó képességet jelentett a felhasználó számára, napjainkban azonban a black mirror fogalma alatt többnyire a digitális készülékek képernyőit, a kijelzőket és azok diszfunkcióit, az eszközök „kifagyását” értjük – átvitt értelemben a kikapcsolt, sötét képernyő a jelen torz önképét mutatja felénk, ennyiben a technológiai önreflexió metaforájaként működik.A kiállítás, mely egy hosszabb és átfogóbb kutatás első állomásának tekinthető, néhány meghívott alkotó mellett elsősorban a Ludwig Múzeum gyűjteményére támaszkodik, és azon keresztül térképezi fel a hazai alkotói közeg elmúlt évtizedeinek disztópikus művészi feltételezéseit, gondolatkísérleteit.
Virág a kertben. Virág a hímzésen. Virág az emlékezetben. A magyar népművészet minden szirmában ott rejlik a természet és a kultúrák találkozása. Képzeljük el, hogy félrevonulunk a természet egy nyugodt szegletébe, egy kertbe, ahol már nem a társadalom zaja diktálja a gondolatainkat. Ebben a békés, figyelmes csendben a test megnyugszik, a lélek kisimul. Ahogy elmerülünk ebben a jelenlétben, az idő fogalma lassan értelmét veszti. Ekkor nemcsak szemléljük a természetet – részévé válunk. Ez a természetes, a modern ember számára ritka, mégis mélyen ismerős állapot: a teljes belefeledkezés, a flow. Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) francia–svájci filozófus, író és zeneszerző a felvilágosodás egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt, „Vissza a természethez!” jelszava a felvilágosodás kritikájaként született meg. Úgy vélte, hogy a civilizáció fejlődése eltávolította az embert eredeti, természetes állapotától, amelyben még erkölcsösebb, szabadabb és boldogabb volt. Rousseau szerint a természet nemcsak menedék, hanem az ember erkölcsi megtisztulásának forrása is. Viszonya a növényekhez, természethez mélyen romantikus: sok művében megjelenik a növénygyűjtés szeretete, például amikor botanikai sétákat tesz, és ezek során harmóniát, nyugalmat talál. Számára a természethez való visszatérés egyfajta lelki és erkölcsi újjászületést jelentett. A virág- és növényábrázolások nem csupán díszítőelemek: tükrözik a közösségek világképét, hitét és a mindennapi élet ritmusát is. A motívumokban ott él a környezet közvetlen tapasztalata, a falusi kertek virágainak formavilága, ugyanakkor felismerhetők bennük a különböző kertkultúrák hatásai is. A reneszánsz és barokk kastélykertek dísznövényei, a kolostorok gyógyfüves udvarai, sőt a városi polgárság virágos kertjei mind gazdagították a paraszti díszítőművészet motívumkincsét. Így a népi kertkultúra nem zárt, hanem befogadó és átalakító közegként működött: a hagyományos növényvilág mellé új formák, színek és jelentések társultak, amelyek a hímzéseken, faragásokon vagy festett bútorokon is megjelentek. Az öt évszázadot átívelő kiállítás mintegy 120 tárgyat vonultat fel, amelyeket a természet motívumai kapcsolnak össze. A látogatók megérezhetik a virág- és növénymintás ruhák, bútorok, kerámiák „aromás” múltját. Mit takar a “gyógyító múzeum” fogalma?Tudtad, hogy több nyugat-európai országban az orvosok már múzeumlátogatást is felírhatnak receptre? De mi történik valójában az agyban, amikor egy műtárgy szépsége megérint bennünket? Hogyan jelenik meg a jól-lét és a tudatos lelassulás egy kiállítótérben?A múzeumok ma már nem csupán a kultúra őrzői: egyre fontosabb szerepet játszanak az egészség, a gondoskodás és a közösségek ellenállóképességének erősítésében. Ezekre a kérdésekre keressük a választ, miközben felfedezzük, hogyan válhat a múzeum a test és a lélek pihenőhelyévé. Az ősi tudásra-gyakorlatra támaszkodva mindig képesek lehetünk megújulni. Kiállításunk a természettel ápolt viszonyunkat kerámiák, textilek, népviseleti darabok, bútorok és faragott tárgyak segítségével tárja a látogatók elé. Tárlatvezetések:március 7., szombat 16:00március 12., csütörtök 17:00március 14., szombat 10:30március 21., szombat 10:30március 26., csütörtök 17:00
A múzeum alapítása óta az intézmény gyűjteménye több mint ezer tétellel gyarapodott. A gyűjteményi kiállítások többnyire meghatározott témára épülő, ill. adott jellegzetességen, sajátosságon alapuló kurátori válogatások.Az új összeállítás a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be a gyarapodások időbeli eloszlásából kiindulva. A kiállítás időrendjében haladva különálló szekciókra bontva a folyamatosan épülő gyűjteményi anyag keresztmetszetével találkozhatnak az érdeklődők. A Big Bang… egyszerre témapark és adatvizualizáció; egyben a múzeum önreflexiója a gyűjteményezés történetére, alakulására, lehetőségeire és céljaira.
Öt év alatt készült el ez a forradalmi művészről szóló, valaha készült legátfogóbb film. A festő saját, rejtélyes eltűnése előtti napon adott első kézből származó tanúvallomásával ez a film soha nem látott módon mutatja be Caravaggiót. Remekművek sorozatának és a világ vezető szakértői tanúvallomásainak hála a nézők belemerülhetnek a barokk zseni életének ismeretlen történeteibe, összerakva a páratlan művészetében rejlő nyomokat. Caravaggio remekművei a legismertebb képzőművészeti alkotások közé tartoznak. Senki más nem használja az ő jellegzetes módján a drámai fényt, az intenzív naturalizmust és a merész, feltűnő alakokat. Lenyűgöző festményei évszázadok óta elbűvölik a közönséget. De van egy mélyebb rejtély is, amely még mindig további kérdések feltevésére sarkall minket. Mit árulnak el ezek a remekművek a festőről? Az alkotásai közt található érdekes önarcképek – néha burkoltan, néha nyíltan – ritka bepillantást engednek lelkébe és személyes küzdelmeibe. Csatlakozzon a Várkert Bazár progrramjához, és fedezze fel a művészettörténet egyik legragyogóbb, legösszetettebb és legvitatottabb alakjának élettörténetét és pályaképét!
Minden Rembrandt-kiállítást nagy várakozás előz meg, de a most bemutatandó tárlat, mely a londoni National Gallery és az amszterdami Rijksmuseum közreműködésével jött létre, felülmúlja az eddigieket. A film rendezője kiváltságos, egyedülálló hozzáférést kapott mindkét galériához, így a film nem csupán a kiállítást dokumentálja, hanem egyidejűleg nyomon követi Rembrandt életét is e világhírű intézmények segítségével. Rendezte:David BickerstaffVetítési idő: 90 percKorhatár: 12 évForgalmazó: Pannonia Entertainment A film adatlapja
A Fővárosi Nagycirkusz és a Kazanyi Állami Cirkusz közös produkciója, a MIRÁZS, a magyar és közép-ázsiai őstörténet legendás világába repíti a nézőt. Az Arany János Rege a csodaszarvasról című elbeszélő költeményéből is ismerős mitikus kor történetei elevenednek meg a porondon. Mesei alakok, fantasy filmeket idéző látványvilág, szimbolikus jelenetek, valamint a közép-ázsiai mondavilág különös figurái és képei állnak össze egy nagyszabású, egész estés előadássá. A magyar közönség egy olyan varázslatos produkcióval találkozhat, amilyenhez hasonlót még nem láthatott: lenyűgöző kosztümök, lélegzetelállító koreográfiák és a cirkuszművészet utánozhatatlan eszköztára idézik meg ezt a titokzatos, ősi világot.
LIVE CHAT
A meseirodalomban szereplő királyok általában kétfélék: vagy jóságosak, és akkor unalmasak, vagy bosszúállók és haragosak, de akkor ijesztőek. Andersen híres császára, akinek egyetlen vágya, hogy különleges ruhája legyen, szerencsére nem ilyen sematikus. Még azokat...
Az írósztár, Benjamin Rubin és a feltörekvő fiatal szerző, akit „nemzedéke hangjának” tartanak, Marton Wegner egy lelakott villában találkoznak – írói mentorprogram keretében. Rubinnak az lenne a feladata, hogy mentorként terelgesse kollégáját. Csakhogy az irodalmi eszmecsere...
A szenvedélyes gyűlölet és szerelem operája!
"Mi lenne, ha egyszer valóban láthatnánk és minden érzékszervünkkel átélhetnénk, hogyan is jöhetett létre a világ? A világ születése különleges immerzív színházi előadás zenével, lenyűgöző vetítésekkel és Magyarországon...
Kovács András Péter új önálló estjének bemutató előadása a Corvin Dumaszínházban.
Zenés dráma Csodaországban
Van ez a két nő, ez az anya-lánya, és van egy titok, ami, mint egy kötőanyag összetapasztja őket. A fizika törvényeivel dacol, hogy a köztük lévő többszáz km sem elég ahhoz, hogy ne menjenek egymás agyára. Mit agyára? Szívére! Mert ők ketten képtelenek dűlőre jutni abban, hogy a...
Mese gyerekeknek és felnőtt gyerekeknek, Jókai Mór: A cigánybáró c. regénye alapján
