Színház

Mamma Mia!

Madách Színház, július 7-10., 19:00, július 11-12., 15:00, 19:00

Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott időzni, visszatérni – s persze élni. Donna Sheridan, a független, céltudatos asszony ezt a nem mindennapi környezetet választotta otthonául, és itt született húsz évvel ezelőtt Sophie is, a lánya. Sophie, aki édesanyja szemléletétől eltérően mindig is szenvedélyes szerelemről, hatalmas fehér esküvőről álmodott, elvágyik e csodálatos mediterrán szigetről. A nagy utazást azonban nem egyedül, hanem választottja, Sky oldalán tervezi elkezdeni. Házasságkötésüket mindössze egy apróság árnyékolja be: Sophie szeretné, ha édesapja vezetné oltárhoz, akit azonban nem ismer… Valamint: Barát Attila, Borsányi Dániel, Csonka Dóra, Foki Veronika, Magyar Krisztina, Mező Zoltán, Miklós Eponin, Nagy Attila, Szentirmai Zsolt, Szilvási Judit.Továbbá: Sárközi Gyula.Közreműködik: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa.

A csoport

6szín, július 14., 19:00

Egy önsegítő függő csoport története. „Mindent, amit a felépülésed elé teszel, azt elveszíted.” Egy teremben székeket tesznek körbe. Fő a kávé, a tea, apró rágcsálnivalók kerülnek az asztalra. Sorban érkeznek a résztvevők. Vannak, akik már ismerik egymást, és kedvesen mosolyogva ölelik meg a másikat. Van, aki először van itt, ő félszegen elfoglalja az egyik széket és feszülten várakozik. Aztán körbeállnak, mélyen belenéznek egymás szemébe. Feszült csend, majd mesélni kezdenek. Egyes szám első személyben, őszintén, tabuk nélkül. Ki hogyan került ide? Milyen mélypontra érkezett az élete? Mi az, amit nem tud egyedül leküzdeni? Amihez segítségre van szüksége?A csoporthoz bárki csatlakozhat korra, nemre, szexuális vagy vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. A tagságnak csak egy feltétele van: a szerhasználattal való felhagyás vágya. Legyen a szered bármi: alkohol, nikotin, kábítószer, szerencsejáték, videojáték, pornó, vásárlás, munka. Kleptománia, bulimia és anorexia, szex, szerelem- és társfüggés. Mindegy, honnan jössz, mindegy, mit és meddig használtál, a csoportot csak az érdekli, hogy mit akarsz kezdeni a problémáddal és hogyan tud segíteni neked. Bodó Viktor új előadása az önsegítő függő csoportok mintájára és igaz történetek alapján készül. A csoport olyan szélsőséges karakterek találkozóhelye, akik egyébként soha nem ülnének le egymással. Megfordul itt mindenféle ember a szobafestőtől az étteremtulajdonoson át a színházrendezőig. Történeteikben a reália keveredik a mindennapi abszurddal, a dráma a tragikomédiával. Egy ilyen kétórás gyűlésen megtörténhet minden, ami csak elképzelhető, és az is, ami nem. Jelmez asszisztens Dombi Franciska

Berd Dance Ensemble - Szépség, harmónia, határtalan energia

Margitszigeti Szabadtéri Színház, július 11., 20:00

Lenyűgöző harmónia, határtalan energia és művészi precizitás! Az örmény „Berd” Táncegyüttes 1963-ban alakult Örményország fővárosában, Jerevánban. Ez a legendás együttes több évtizede fellép a világ legrangosabb színpadain, és művészi teljesítményének kivételes minőségével széles körű elismertséget szerzett magának. 60 éves szakmai pályafutása során a „Berd” több mint 40 országban turnézott, több ezer előadást tartott, és összesen több mint egymillió nézőt örvendeztetett meg. Az együttes koncertrepertoárja több mint 100 hagyományos táncot tartalmaz – harci, lírai, rituális, humoros, munkát ábrázoló és egyebeket –, amelyek nemcsak az Örmény Köztársaság különböző régióit, hanem a történelmi Örményország tágabb területét is képviselik. Ezek az előadások egyedülálló lehetőséget nyújtanak a közönségnek, hogy megismerkedjen az örmény nemzeti tánc ősi és jellegzetes művészetével, valamint felfedezze az örmény nép történelmét, szokásait, hagyományait és életmódját. Franciaország: „A Berd együttes előadása igazi tűzijáték volt, amelyben a kifogástalan tánc, a hagyományos örmény jelmezek és a magával ragadó zene ötvöződött.” Svájc: „A Berd együttes előadásai a globális etnográfiai kultúrák kereszteződésében helyezkednek el.” Spanyolország: „A Berd együttes hipnotizáló táncai, amelyek a férfiak erejével és a nők finomságával tűnnek ki, felkeltik a közönség fantáziáját.”

Csengetett, Mylord?

Városmajori Szabadtéri Színpad, július 13-14., 19:00

Az özvegy Lord Meldrum öccsével, anyósával és két lányával éli a húszas évek Londonjának felső tízezer-beli életét. A kényelmüket szolgáló szakácsnő, az inas, a komornyik, a szobalány legalább olyan színes egyéniség, mint a ház urai.A fent és a lent ellenétére épülő televíziós komédia-sorozat után itt a színpadi változat, melyben az immár kultikus karakterek tovább űzik szenvedélyeiket, ki a pénz, ki a szoknyák irányában. Az adaptációt készítette az 1. évad alapján: Jimmy Perry, David Croft, Roy Gould, Penny Croft

Vadító éjszakák

Óbudai Társaskör - Kert, július 17-19., 21., 20:00

Ana és Julio házassága kihűlt, de ezt még el tudnák viselni. A felettük lévő lakásból viszont mindennap végig kell hallgatniuk, ahogy a szomszédok szeretkeznek. Ana barátkozásképpen meghívja őket vacsorára, Julio pedig elhatározza, hogy szól nekik az intim áthallásról. Laura és Salva azonban egyértelmű szándékkal érkezik… A katalán szerző világsikerű komédiája számos filmfeldolgozás után először szerepel magyar színpadon.

Koncert

Az én szívem játszik – Lábas Viki összművészeti estje

Városmajori Szabadtéri Színpad, július 11., 20:00

Egy generáció dilemmái a színpadon – ritmusból és szenvedélybőlA bemutató a Müpa Budapest rendezésében jött létre. Km.: Lábas Viki (ének, tánc), iamyank (billentyűk, elektronika), Lee Olivér (gitárok), Sárkány Bertalan (ütőhangszerek), Baumgartner Krisztina, Bundschuh Vera, Kiss Eszter, Kovács Enikő, Nagy Csaba Mátyás (táncművészek)Alkotók: Lábas Viki (zeneszerző, szövegíró), Toldi Miklós (zenei producer), Palkovits Edina (látvány), Takács Márk Ádám (art producer), Baumgartner Krisztina (társkoreográfus), Tóth Laura (rendező, koreográfus) Lábas Viki énekes-dalszerző, hatéves kora óta áll színpadon különböző formációkkal, az elmúlt tizenegy évben zenekarral járta az országot. Lételeme a művészi önkifejezés. A jelenben él, és szeret olyan pillanatokat teremteni, amelyek felszabadítják az őt körülvevők érzéseit.Ezúttal egy különleges összművészeti utazásra hív, ahol személyes történetein és belső monológjain keresztül az Y-generáció világába pillanthatunk be: a szorongások, a felismerések és az elvágyódás dilemmáit boncolgatja. A zene, a tánc és a szavak ereje együttesen rajzolja ki a nőiség különböző arcait.„Az előadással az apró, hétköznapi pillanatokat szeretnénk megragadni, amelyekért érdemes minden reggel újrakezdeni, és tiszta lappal a jövőről álmodni…” – Lábas Viki ALKOTÓK:Lábas Viki (ének, tánc)Tóth Laura (rendező, koreográfus)táncművészek:Baumgartner KrisztinaBundschuh VeraKiss EszterKovács EnikőNagy Csaba Mátyás

Summer Suites – Danubia Zenekar, vez.: Kovács János

Várkert Bazár - Öntőház Udvar, július 13., 20:00

A nyár leghangulatosabb szvitjeiBizet: Carmen-szvitGrieg: Peer Gynt-szvitMendelssohn: Szentivánéji álom-szvitA nyár a slágerekről is szól, ez az est pedig ebből a szempontból valódi best of válogatás. A zeneszerzők legkedveltebb műveikből gyakran készítettek szviteket, amelyek éppen úgy működtek, mint a későbbi korok válogatásalbumai: a legemlékezetesebb dallamokat gyűjtötték egyetlen zenei ívbe. A Summer Suites koncerten a Carmen, a Peer Gynt és a Szentivánéji álom legismertebb és legszeretettebb részletei csendülnek fel a Várkert Bazár különleges nyári atmoszférájában, egy könnyed, mégis tartalmas estén. A Danubia Zenekar Magyarország egyik legizgalmasabb és leginnovatívabb szimfonikus együttese, amely elkötelezetten dolgozik a klasszikus zene jövőjének formálásán és új közönségek megszólításán. A zenekar rendszeres koncertjei mellett ifjúsági és szociális programokat is létrehoz, különös figyelmet fordítva a fiatal generációk zenei nevelésére. Művészeti vezetőjük, Hámori Máté irányításával izgalmas, sokszor rendhagyó repertoárt alakítottak ki, amelyben a klasszikus mesterművek mellett kortárs darabok és különleges zenei kísérletek is helyet kapnak. A Danubia Zenekar célja, hogy a komolyzene személyes, élő és mindenki számára átélhető élménnyé váljon.Esőhelyszín: Rendezvényterem

Zádor – Kováts Duó

BMC - Opus Jazz Club, július 15., 20:00

Km.: Zádor Oszkár (zongora), Kováts Zoltán (nagybőgő) A gondtalan nyári estébe sejtelmes hangokkal modulál harmonikus atmoszférát a két zenészcimbora hangszeres párbeszéde. A Zádor – Kováts duó zenei világa egyedi megvilágításba helyezi a jazz jól megszokott struktúráit; kompozícióik alapvetően a modális jazzben gyökereznek, de az ismerősnek tűnő fordulatokat időnként a tiszta észak fuvallatai, máskor pedig révületbe kígyózó repetitív ritmusok járják át, kiváló terepet biztosítva a két jól összeszokott zenész hangszeres elmélkedésének. Dalaik jellemzően közös improvizáció során születnek, amelyekben a megkomponált gondolatok ugyanúgy teret kapnak, mint a spontán – már-már szabadzenét idéző – instrumentális eszmefuttatások. Ez alkalommal elsősorban 2 című, 2025-ben megjelent albumukról játszanak majd dalokat, emellett a Thoughts from the Outskirts lemezükről is elhangzanak a legkedveltebb slágerek.

BMC Records Goes Live | Lüdemann TransEuropeExpress Ensemble ft. Lukasheva & Dąbrowski (DE/FR/UA/PL)

BMC - Opus Jazz Club, július 16., 20:00

Km.: Alexandra Grimal (tenor- és szopránszaxofon), Silke Eberhard (altszaxofon, klarinét, basszusklarinét), Régis Huby (hegedű), Yves Robert – (harsona), Ronny Graupe (gitár), Hans Lüdemann (piano and virtual piano), Sébastien Boisseau (nagybőgő), Dejan Terzic (dob és ütőhangszerek), feat.Tamara Lukasheva  (ének), Tomasz Dąbrowski (trombita) Hans Lüdemann francia és német zenészekből álló TransEuropeExpress oktettje 2019-ben indult Európa határvidékeinek zenei felfedezésére az On the Edges című projekt keretében, amely júliusban érkezik ötödik részéhez és egyben fináléjához. A későbbiekben albumként is megjelenő Eastern European Express két vendége az ukrán énekesnő, Tamara Lukasheva, illetve a lengyel trombitás, Tomasz Dąbrowski lesz: játékuk mellett saját kompozíciókkal is hozzájárulnak a projekthez, amelyek a kiváló szólistákból álló zenekar improvizációihoz is alapot biztosítanak majd. A produkciót továbbra is Hans Lüdemann foglalja keretbe, akinek víziója révén a sorozat öt része egyetlen nagyszabású pán-európai zenei mozaikká áll össze.Az On the Edges sorozat öt régióba zarándokol el az Európai Unió határain belül és kívül. A TransEuropeExpress Ensemble tagjai, illetve a meghívott vendégművészek zenei anyanyelvük kölcsönhatásaiból és fúziójából nyernek kreatív energiákat, hogy színes, gazdagon rétegzett képet fessenek az európai jazzről, miközben tapinthatóvá teszik zenei elemek és kultúrák egymásnak feszülését. A sorozat előző négy része a BMC Records gondozásában jelent meg: a Majid Bekkas közreműködésével készült Maghreb Express (2022), a Kalle Kalima és Sofia Jernberg társaságában felvett Polar Express (2023), Rita Marcotulli és Luciano Biondini vendégszereplésével a Roman Express (2023), legutóbb pedig a Burcu Karadağ nevével is fémjelzett Oriental Express (2026).

Corner Dely

BMC - Opus Jazz Club, július 17., 20:00

Km.: Dely Robi (gitár, gitárszintetizátor), Cseke Gábor (zongora), Hárs Viktor  nagybőgő, basszusgitár), Kovács Zsolt (dob) A Corner Dely El Cor de les Cordes, azaz Húrok szíve címmel állította össze műsorát Dely Robi újabb és korábbi szerzeményeiből, amelyekben nagy teret kap az improvizáció és a hangszerek sokszínű megszólaltatása, így a zenészek kreativitása és a pillanat ihlető ereje határozza meg az előadást. A fantázianév eredete az a nagyjából 98 húr, amelyből a hangzás végső soron fakad – a lényeg ezek rezgése és legfőképpen együttrezgése, egészen a tökéletes harmónia megteremtéséig. Ezt a harmóniát keresi a zenekar a kompozíciókban és az improvizációkban egyaránt, fejest ugorva az ismeretlenbe.A Corner Delyt Dely Robi alapította, aki 1995-ös lausanne-i gitárverseny-győzelme óta több saját formációban adott koncertet a magyar zenei élet kiemelkedő egyéniségeivel. Még ebben az évben csatlakozott hozzá Hárs Viktor, Cseke Gábor 2008-ban lépett be az ekkor már Corner Dely nevet viselő zenekarba, Kovács Zsolt pedig néhány éve tagja a csapatnak.

Balázs József Quintet

BMC - Opus Jazz Club, július 18., 20:00

Km.: Czvikovszky Gábor (trombita), Zana Zoltán (szaxofon), Balázs József (zongora), Lakatos Pecek Krisztián (nagybőgő), Balázs Elemér (dob) Balázs József a hazai középgeneráció egyik legnevesebb billentyűse, aki az etno-jazz világában és a műfaj fősodrában egyaránt otthonosan mozog. A zongorista a legendás New York-i Blue Note-ban és a Detroit Jazz Fesztiválon is elsöprő sikert aratott East Gipsy Band vezetője. A Balázs Elemér Group megalakulása óta bátyja mellett ő a zenekar másik fő motorja, és lemezen is ebben az együttesben mutatkozott be először (My New Way, 1997), majd hangszerelőként, illetve dalszerzőként is részt vett a zenekar összes további albumán. Játszott a Kőszegi Quartetben, 2003 óta tagja a Dés László Septetnek. 2005-ben testvérével együtt ő is csatlakozott a Contemporary Gregorian projekthez. Számos világhírű zenésszel lépett fel, mint például Randy Brecker, Erik Truffaz, Charlie Mariano, Pat Metheny, Robin Eubanks, Stéphane Belmondo, Bobby Watson vagy Steve Houben. A jazz világában elért sikerein kívül egyéb műfajokban (pop, filmzene) is elismert hangszerelőként, szerzőként tartják számon.

Kiállítás

Manga - Hokuszai - Manga

Néprajzi Múzeum, augusztus 16-ig

A Mester képgyűjteménye a kortárs képregények szemszögébőlA kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során. A Hokuszai Manga nem elbeszélő történetek sorozata, hanem egyedülálló vizuális enciklopédia. Oldalain hétköznapi életképek, emberi mozdulatok és arckifejezések, munkafolyamatok, állatok, növények, természeti jelenségek, mitikus alakok és humoros megfigyelések jelennek meg egymás mellett. A rajzgyűjtemény eredeti célja az volt, hogy inspirációt nyújtson és tanulásra ösztönözzön: Hokuszai tanítványai és követői mintakönyvként használták, másolták és továbbgondolták motívumait. Ebben az értelemben a Hokuszai Manga a mai „Hogyan rajzoljunk…” típusú kézikönyvek korai előzményének is tekinthető. A kiállítás egyik legfontosabb sajátossága a szokatlan megközelítés. Nem lineáris művészettörténeti narratívát kínál, hanem különböző korszakok képi világát állítja egymás mellé, arra ösztönözve a látogatót, hogy maga fedezze fel az összefüggéseket és különbségeket. A Hokuszai-kori rajzok és a 20–21. századi mangaoldalak összevetése rávilágít arra, hogy a manga nem egységes stílus vagy lezárt hagyomány, hanem folyamatosan alakuló vizuális gyakorlat. A tárlat külön fejezetben foglalkozik Hokuszai alakjának kortárs mangákban való megjelenésével is. A művész hol történelmi figuraként, hol fiktív karakterként, hol pedig popkulturális ikonként tűnik fel, különböző korosztályoknak és műfajoknak szóló történetekben. A kiállítás emellett kortárs japán mangaművészek kifejezetten erre az alkalomra készült munkáit is bemutatja, amelyek új nézőpontból értelmezik újra a Hokuszai Manga motívumait, bizonyítva, hogy ez az örökség ma is élő és inspiráló. A kiállítás egyik központi gondolata, hogy a manga – múltban és jelenben egyaránt – részvételi médium. Másolásra, megosztásra és újraértelmezésre épül, miközben aktív befogadásra és alkotásra ösztönöz. A képek nem pusztán ábrázolnak, hanem gondolatokat és élményeket közvetítenek, és a nézőt is bevonják a jelentésalkotás folyamatába. A Manga – Hokuszai – Manga kiállítás így hidat teremt a 19. századi japán képi kultúra és a globálisan ismert kortárs manga világa között. Nem kész válaszokat kínál, hanem kérdéseket tesz fel arról, miként olvasunk képeket, hogyan öröklődnek és alakulnak át vizuális formák, és mit jelent ma a manga mint kulturális gyakorlat. A kiállítás a Japán Alapítvány (The Japan Foundation) nemzetközi vándorkiállítása, amely világszerte támogatja a japán művészet és kultúra nemzetközi megismertetését. A kiállítás a szervezet művészeti és kulturális csereprogramjának részeként jött létre.

Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig

Néprajzi Múzeum, augusztus 23-ig

A Zsolnay, a holicsi, a hollóházi, a Fischer és a köznépi kerámiák sosem látott válogatása találkozik a Néprajzi Múzeumban, ahol a hazai keménycserépgyártás csaknem kétszáz éves története elevenedik meg. A Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig című nagyszabású tárlat a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében valósult meg, és a keménycserép edények sokszínű világát mutatja be – a főúri étkészletek eleganciájától a parasztházak falait díszítő színes tányérokig.A kiállítás mintegy 600 műtárgyon keresztül vezeti végig a látogatót azon az úton, amelyen az angol technológiából a magyar keménycserép született. A polgári otthonok, parasztházak és uralkodói ebédlők tárgyai mellett a látogatók a magyar iparművészet és formatervezés fejlődését is nyomon követhetik.A tárlat megmutatja, miként vált a keménycserép a nemzeti formanyelv egyik hordozójává, és hogyan kapcsolódott össze a mindennapok kultúrájával. A 20. század történetétől a Gránit gyár praktikus készletein át a Házgyári konyhaprogram modern szemléletéig vezet az út – a Hétköznapi luxus pedig közben nemcsak mesél, hanem el is varázsol.

Fekete tükör. A jövő hosszú árnyéka

Ludwig Múzeum, október 18-ig

Alkotók: Blue Noses, Borsos Lőrinc, Luchezar Boyadjiev, Csákány István, Esterházy Marcell, Endri Dani, Fogarasi Andreas, Drozdik Orshi, Gellér B. István, Gerber Pál, Oto Hudec, Kaszás Tamás, Keresztes Zsófia, Kristof Kintera, Kisspál Szabolcs, Lakner Antal, Ciprian Mureşan, Nam June Paik, Jevhen Nyikiforov, Puklus Péter, Gentian Shkurti, Societé Realiste, Szacsva Y Pál, Olekszij Szaj, Szalai Tibor, Szombathy Bálint, Várnai Gyula, Waliczky Tamás, Peter WeibelA Ludwig Múzeum gyűjteményében számos olyan kortárs alkotás található, amelyek elképzelt jövőképekkel foglalkoznak vagy a jelent – valamilyen szempontból – a múlt disztópikus megvalósulásaként értelmezik, gyakran valós problémákra irányítva a figyelmet, legyenek azok társadalmi, környezeti, politikai, gazdasági, tudományos vagy technológiai jellegűek.A sötét/fekete tükör eredetileg a mágikus gyakorlatok körébe tartozó jóslóeszköz volt, amely titkos, rejtett tudást és tisztánlátó képességet jelentett a felhasználó számára, napjainkban azonban a black mirror fogalma alatt többnyire a digitális készülékek képernyőit, a kijelzőket és azok diszfunkcióit, az eszközök „kifagyását” értjük – átvitt értelemben a kikapcsolt, sötét képernyő a jelen torz önképét mutatja felénk, ennyiben a technológiai önreflexió metaforájaként működik.A kiállítás, mely egy hosszabb és átfogóbb kutatás első állomásának tekinthető, néhány meghívott alkotó mellett elsősorban a Ludwig Múzeum gyűjteményére támaszkodik, és azon keresztül térképezi fel a hazai alkotói közeg elmúlt évtizedeinek disztópikus művészi feltételezéseit, gondolatkísérleteit.

Big Bang. Táguló gyűjteményi horizontok

Ludwig Múzeum, 2027. január 3-ig

A múzeum alapítása óta az intézmény gyűjteménye több mint ezer tétellel gyarapodott. A gyűjteményi kiállítások többnyire meghatározott témára épülő, ill. adott jellegzetességen, sajátosságon alapuló kurátori válogatások.Az új összeállítás a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be a gyarapodások időbeli eloszlásából kiindulva. A kiállítás időrendjében haladva különálló szekciókra bontva a folyamatosan épülő gyűjteményi anyag keresztmetszetével találkozhatnak az érdeklődők. A Big Bang… egyszerre témapark és adatvizualizáció; egyben a múzeum önreflexiója a gyűjteményezés történetére, alakulására, lehetőségeire és céljaira.

Ez+Az

Az impresszionizmus hajnala

Várkert Bazár - Testőrpalota - Vetítőterem, július 11., 18:00

Az impresszionisták a művészettörténet legnépszerűbb csoportja – évente milliók özönlenek az Orsay-ba és a Washingtoni Nemzeti Galériába, hogy megcsodálják remekműveiket. e kezdetben megvetett, nincstelen kívülállók voltak! 1874 volt az az év, amely mindent megváltoztatott; az első impresszionisták „függetlenségre éhesen", szakítottak az akadémiai művészettel, és a hivatalos csatornákon kívül saját kiállítást rendeztek. Megszületett az impresszionizmus, és a művészeti világ örökre megváltozott! Mi vezetett a 150 évvel ezelőtti első, úttörő kiállításhoz? Kik voltak azok az önfejű személyiségek, akik ilyen radikális és provokatív módon használták ecsetjüket? Az Orsay Múzeum látványos kiállítása új szemmel mutatja be a szenvedély és a lázadás e rendkívüli történetét. Nemcsak történészek és kurátorok szólalnak meg, hanem akik tanúi voltak az impresszionizmus hajnalának: az 1874-es párizsi művészek, a sajtó és a hétköznapi emberek – írásos visszaemlékezések alapján. Az impresszionizmus hajnala májustól a művészmozikban.

A művészet templomai - Az Alhambra

Várkert Bazár, július 14., 18:00

Rendezte: Isabel FernadeVetítési idő: 112 percKorhatár: 12 Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.Ez a film feloldja ezt a zsákutcát a középkori poétika és optika elhanyagolt, interdiszciplináris összefüggéseinek vizsgálatával, valamint az iszlám udvari szertartások tanulmányozásával. Mindez lehetővé teszi a mögöttes, integrált esztétika rekonstrukcióját, a különböző művészeti médiumok – építészet, költészet és textilművészet – harmonikus kölcsönhatására fókuszálva, ami az Alhambra új megértését eredményezi.„Ezt a csodálatos eredettörténetet végre el kellett, hogy mesélje valaki! Azt kívánom, hogy a nézők gondolkodjanak el rajta, kik vagyunk; és hogy a film igazolja Andalúzia súlyát az európai kultúrában” – így Isabel Fernández, a rendező.Az Alhambra című egész estés, fikciós jelenetekkel életszerűbbé tett kultúrtörténeti ismeretterjesztő filmet a dokufilmjeiről méltán ismert Isabel Fernández rendezte. Ibn al-Hatib szerepét a francia–egyiptomi Amr Wakedre osztották, aki a Syriana, a Lazacfogás Jemenben, Wonder Woman 1984 és a Lucy című játékfilmek főszereplője volt, ez utóbbiban Scarlett Johanssen és Morgan Freeman oldalán.

MIRÁZs

Fővárosi Nagycirkusz, szeptember 27-ig

A Fővárosi Nagycirkusz és a Kazanyi Állami Cirkusz közös produkciója, a MIRÁZS, a magyar és közép-ázsiai őstörténet legendás világába repíti a nézőt. Az Arany János Rege a csodaszarvasról című elbeszélő költeményéből is ismerős mitikus kor történetei elevenednek meg a porondon. Mesei alakok, fantasy filmeket idéző látványvilág, szimbolikus jelenetek, valamint a közép-ázsiai mondavilág különös figurái és képei állnak össze egy nagyszabású, egész estés előadássá. A magyar közönség egy olyan varázslatos produkcióval találkozhat, amilyenhez hasonlót még nem láthatott: lenyűgöző kosztümök, lélegzetelállító koreográfiák és a cirkuszművészet utánozhatatlan eszköztára idézik meg ezt a titokzatos, ősi világot.

Bemutatók Összes bemutató