Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Színház

Wonderland

Margitszigeti Szabadtéri Színház, július 31., augusztus 1., 20:00

/az Alice Csodaországban alapján/ Ki ne ismerné az Alíz Csodaországban varázslatos történetét? A Wonderland ennek a klasszikus műnek a modern, zenés színpadi változata Frank Wildhorn Broadway-slágereivel. A történet, amely Lewis Carroll Alice Csodaországban és Tükörországban című regényeinek kortárs változata, New Yorkban játszódik, és Alice Cornwinkle írónőre és 10 éves lányára, Chloe-ra összpontosít. A mai, high-tech New Yorkban élő Alice sikeres, de túlterhelt játékfejlesztő, aki egy kimerítő éjszakán elszundít laptopja fölött… és egy embernagyságú nyúl vezetésével egy különös világba, Wonderlandbe csöppen, ahol bármi megtörténhet – és annak az ellenkezője is. Lewis Caroll képzeletbirodalmában élő kártyalapok, beszélő macska, őrült kalapos és számtalan bizarr figura kíséri útján, míg rá nem ébred: a legnagyobb csoda talán a saját életében rejlik. A Magyar Színház ensemble szereplői: Anderson Viktória, Elek Kíra, Eszenszky Gergely, Farkas Eunika, Fazekas László, Fazekas Orsolya, Fülöp Balázs, Kiss Liliána Melody, Kuti Petra Gabriella, Málits András, Máté Zsófia, Nagy Noémi, Penke Soma, Rácz Máté, Szűcs Enikő, Taba Dorottya Lucia, Tóth Géza Gergő, Tóth Norbert, Veres Dániel, Z. Kovács Gábor CHLOE/ FIATAL ALICE: Horváth Lili Csenge/ Kápolnási Maia

Margitszigeti Szabadtéri Színház

Egy életem: Szinetár Dóra

Városmajori Szabadtéri Színpad, augusztus 4., 20:00

Életrajzi stand up est. Az Egy életem sorozatban híres művészek mesélnek az életükről, a számukra meghatározó pillanatokról és történetekről a Momkult színpadán. A forgatókönyvet itt valóban az élet írja. 11 évesen ötezer néző előtt énekelte a Nyomorultakat Szegeden. 14 évesen már popsztár volt, akit egy ország imádott. 18 évesen pedig már feleség és anya. Kicsit korán kezdett mindent. 35 éve énekel és játszik a színpadon. Legtöbbször a „szép lány” szerepét osztották rá, pedig a lelke mélyén mindig is Fiona szeretett volna lenni a Shrekből.Három házasság, három gyerek, rengeteg felemelő és megrázó magánéleti élmény. Sok kibeszélésre váró történet. Van miről mesélni: kevés emberről írtak többet a magyar bulvársajtóban, mint róla és még kevesebbről írtak annyi hazugságot, mint róla. Szinetár Dóra ezen az estén kiáll a nézők elé és elmeséli az életét. Nem úgy, ahogy mások megírták, hanem úgy, ahogy ő élte meg. Mint lány, mint nő, mint feleség és mint színésznő.Sikereket és kudarcokat, örömöket és traumákat. Egyszerre nézi kívülről és belülről az életét. Visszatekintve olykor a haját tépi, milyen helyzetekbe sodródott akarva vagy akaratlanul – de a legtöbbször inkább nevet magán. Nevet azon a sok hülyeségen, amiket csinált vagy amik megtörténtek vele. A nevetés pedig a legjobb terápia – nézőnek és főszereplőnek egyaránt. „Izgatottan várom, hogy a nézők szeretnének-e igazán megismerni és megtudni, mi van a látszólag jól ismert történeteim mögött. Engem már annyian elemeztek az elmúlt négy évtizedben, hogy elegem lett: most én fogom elemezni saját magam. Aztán meglátjuk mire jutok. ” – mondta Szinetár Dóra, aki „legkedvesebb projektként” hivatkozik a róla szóló estre. Látvány, VJ: Katona KatiFény: Farkas Gábor

Városmajori Szabadtéri Színpad

A répakirály

Városmajori Szabadtéri Színpad, augusztus 11., 19:00

XXIV. Fridolin nem túl jó uralkodó: szeret színházba járni, élvezi az életet, és komolytalan a gondolkodása – nem csoda, ha megbuktatják. Hogy ki jön a helyére? Egy sárgarépa a veteményesből, egy szimpla gyökér, aki magát répakirálynak nevezi, és akit, ki tudja, miért, rögvest mindenki istenít. Fridolin néhány segítőjével menekülni kényszerül, és útja során az ókori Pompeii-től a majmok szigetéig mindenhová elmegy, hogy megtalálja az ellenszert az országban eluralkodó elmebajra. Vajon van-e a jó kormányzásnak bevált receptje? Mi számít normálisnak, ha mindenki megőrült? És emlékszik-e még bárki a népi bölcsességre, mely szerint előbb-utóbb minden zöldség megy a levesbe? Jacques Offenbach és Victorien Sardou varázsoperettbe ágyazott politikai szatíráját 1872-ben mutatták be Párizsban. Magyarországon először most, a Budaörsi Latinovits Színházban kerül műsorra. Jacques Offenbach és Victorien Sardou operettje alapján. Zenei adaptáció: Furák Péter Énektanár: Berecz Bea

Városmajori Szabadtéri Színpad

Újra hulla

6szín, augusztus 12., 19:00

Fekete komédia. Van olyan színész, akinek minden vágya a Nemzeti Színházban játszani. Hordósi Elemér, közismert nevén Hordó is ezek közé tartozik. De van egy ennél is nagyobb vágya: már csak egy lépés választja el attól, hogy végre elnyerhesse a legjobb színésznek járó Thália-díjat. Ez a lépés azonban minden szempontból végzetesnek bizonyul. Megalkuvást nem ismerő, őrülten mulatságos betekintés a színház mélyére, ahol a siker és a túlélésért folytatott küzdelem kéz a kézben járnak.

6szín

Nabucco

Margitszigeti Szabadtéri Színház, augusztus 13., 15., 20:00

Nagyszabású operabemutatókkal várjuk közönségünket az idei szezonban is! Hagyományainkhoz híven nagyszerű külföldi énekeseket hívtunk meg két opera előadásunk főszerepeire. Olyan csillagokat, akik a világ legnagyobb operaszínpadain énekelték már Verdi Nabucco érzelmekkel teli dalait. Operacsillagok a főszerepben Nabuccot, a babiloni királyt korunk egyik legkeresettebb Verdi-baritonja George Petean alakításában láthatja majd a hazai közönség. A kolozsvári bariton olyan nagy opera színpadokon énekel főszerepeket, mint a Bécsi Állami Opera, a Royal Ballet és Opera Covent Garden, a Zürichi Opera, a Gran Teatre del Liceu, a Bajor Állami Opera, a Metropolitan Opera a Veronai Aréna és a milánói Scala. A címszereplő egy valódi történelmi személyiség: az Újbabiloni Birodalom második királya, az Istár-kapu építtetője, az i. e. VI. században élt II. Nabu-kudurri-uszur, aki lerohanta Júdeát és birodalmába telepítette a zsidókat. Abigél, a nevelt lánya szerepében a lenyűgöző hangú Oksana Dyka lesz látható, aki a Turandot, az Aida, a Tosca, és a Pillangókisasszony címszerepeit énekli rendszeresen a MET-ben, a Veronai Arénában, a Covent Garden Királyi Operaházban és a világ más nagy operaszínpadain. Fenenát, Nabucco lányát az azerbajdzsáni mezzoszoprán Elmina Hasan formálja majd meg, aki Párizsban olyan világsztár mellett énekelte ezt a szerepet 2024-ben, mint Placido Domingo. Az elbűvölő művésznő hangját már a nemzetközi közönség megismerhette már a milánói Scalában, a Bécsi Állami Operaházban vagy épp a londoni Royal Opera House-ban. Ismael, a jeruzsálemi király unokaöccsének szerepében a velencei születésű, sármos, fiatal Riccardo Gatto lesz látható, aki generációja egyik legtehetségesebb tenorjának számít manapság. A Nabucco cselekménye két szálon fut, az egyik Nabukodonozor babiloni király megőrülését, majd csodálatos gyógyulását és egy családi drámát beszél el, a másik a zsidó nép babiloni fogságát. A Nabuccoról Verdi huszonhét évesen elhatározta: soha többé nem ír operát. Szakmai és magánéleti mélyponton volt. Ebben a reménytelennek látszó helyzetben ügynöke rábeszélésére volt csak hajlandó elolvasni a librettót, majd olyan operát alkotott, mely megváltoztatta az életét, egyesítette az országát. A szabadság iránti olthatatlan szerelem, a nemzet iránti hűség a héber rabszolgák kórusában mutatkozik meg a legemlékezetesebben a zene történetében: a zsidóság példája nyomán valóban a népek fényévé vált Giuseppe Verdi zenéjében. A színarany szárnyú gondolat a 137. zsoltárból útra kel az időn keresztül és megérkezik a 19. századba és tovább, az ókori Izraelből, Babilonból Európába. 1842 tavaszán már egész Milánó a „Va, pensiero...” -t dúdolta. Az opera a kontinens legjelentősebb dalszínházaiban hamar műsorra került, s Amerikában is bemutatták. A magyarországi premier 1847 januárjában volt a Nemzeti Színházban. Közreműködik: a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus Debrecen Szereplők: Nabucco, Babilónia királya: George PeteanIzmáel, Jeruzsálem királyának unokaöccse: Riccardo GattoZakariás, a zsidók főpapja: Palerdi AndrásAbigél, rabszolganő, Nabucco legidősebb lánya: Oksana DykaFenéna, Nabucco lánya: Elmina HasanBaál főpapja: Zajkás BoldizsárAnna, Zakariás nővére szoprán: Kriszta KingaAbdalló, a babiloni király tisztje: Ujvári Gergely

Margitszigeti Szabadtéri Színház

Koncert

Tóth Viktor Arura Trió

BMC - Opus Jazz Club, augusztus 1., 20:00

Tóth Viktor – szaxofonLukács Miklós – cimbalomOrbán György – nagybőgő Tóth Viktor szaxofonos, Lukács Miklós cimbalmos és Orbán György nagybőgős alighanem egyedülálló felállású, dobos nélküli jazztriójának fontos jellemzője az, ahogyan előadásaik során folytonosan változik a hangszerek szerepe: a formáció széles spektrumú zenei szövetében jócskán jut szólista szerep a cimbalomnak és a bőgőnek egyaránt. A zenekar nagy sikerű debütlemeze, a Szemed Kincse után 2020-ban jelentkezett a Have No Fear címet viselő albummal. Ahogy munkásságuk előző lenyomatát, úgy ezt a zenei anyagot is finom szövésű, spirituális lelkület jellemzi, amely hol meditatívan révül, hol pedig vulkánszerűen robban.  

BMC - Opus Jazz Club

Best of Mozart | Don Giovanni & Figaro & Così | Opera IC audiofil sorozat

Magyar Állami Operaház, augusztus 2., 17:00

Km.:Kapi Zsuzsanna, Anija Lombard (operastúdió), Topolánszky Laura, Brindás Boglárka, Brassói-Jőrös Andrea, Heiter Melinda, Megyimórecz Ildikó, Molnár Ágnes, Sáfár Orsolya, Létay Kiss Gabriella, Horti Lilla, Balga Gabriella, Farkasréti Mária, Gál Erika, Kálnay Zsófia, Mester Viktória, Fürjes Anna Csenge, Szeleczki Artúr, Szappanos Tibor, Ujvári Gergely, Pál Botond (operastúdió), Fülep Máté, Dobák Attila, Szélpál Szilveszter Bensőséges hangulatú nyáresti Mozart-koncertekkel kínál könnyed operai szórakozást a budapesti Operaház. A leeresztett vasfüggöny és a felemelt zenekari árok egyszerre teremt kivételes hangzásélményt és szinte kamaratermi hangulatot, amelyet vetített képek és az egyedi megvilágítás tesz még felejthetetlenebbé. A nagy da Ponte-operák, a Figaro lakodalma, a Don Giovanni és a Così fan tutte népszerű, zongorakísérettel előadott részletein keresztül az OPERA kiváló szólistái a zeneszerző legismertebb hőseit hozzák intim közelségbe. Miközben odakint tombol a kánikula, élvezze az Ybl-palota légkondicionált nézőterének szépségét és kiváló akusztikáját Almaviva, Figaro, Susanna, Cherubino, Don Giovanni, Zerlina, Guglielmo, Despina és megannyi más halhatatlan Mozart-figura, fiatal magyar énekesek társaságában!  

Magyar Állami Operaház

Ajtai – Bujdosó – Czitrom – Gyárfás Free Improvisation Quartet

BMC - Opus Jazz Club, augusztus 5., 20:00

Bujdosó János – gitárCzitrom Ádám – gitárAjtai Péter – nagybőgőGyárfás Attila – dob Ajtai Péter, Bujdosó János, Czitrom Ádám és Gyárfás Attila a magyar alternatív jazz, fúziós és kísérleti zenei színtér sokat látott szereplői, akik olyan együttesekben tették le névjegyüket, mint a Qiyan, a Pop Ivan, a Mingus! Mingus! Mingus!, az Európa Kiadó vagy a Jazzékiel. 2023-ban az Inverted Spectrum Records felkérésére játszottak először négyesben, a The Underground Jazz Scene in Budapest Today című album bemutatóján, és bár csak alkalmi együttműködéssel terveztek, koncertjük sikerének köszönhetően végül állandó zenekarként léptek be az avantgárd zenei életbe. Koncertjeik kiszámíthatatlan szabadsággal mozognak a fúziós zene, a punk jazz, a zajzene, a pszichedelikus atmoszférák és más, meghatározatlan területek között. A különböző háttérrel és affinitással érkező négy zenész folyamatosan feszegeti képességei, energiái és kreativitása határait: hol elidőznek a váratlanul meglelt zenei közös nevezőknél, hol pedig azoktól elrugaszkodva indulnak az ismeretlen együttes felfedezésére.

BMC - Opus Jazz Club

Rafael Mário Trio: Chopin and More

BMC - Opus Jazz Club, augusztus 6., 20:00

Rafael Mário – zongoraBartók Vince – basszusgitárHidász Tamás – dob A Rafael Mario Trio egyedi hangzásvilágát a lírai zongorajáték, a dinamikus, mégis érzékeny ritmusszekció, valamint a bátran kísérletező improvizációk jellemzik. A zenekar legújabb albumán a klasszikus zene időtlen szépsége találkozik a modern jazz szabadságával: a Chopin and More Fryderyk Chopin legismertebb zongoraműveit értelmezi újra jazztrióra. A produkció célja nem csupán az, hogy a romantikus zongoradarabok új megvilágításba kerüljenek, hanem azt is meg kívánja mutatni, hogy mennyire élő, improvizatív és kortárs módon is megszólalhat Chopin zenéje. A trió játékában a klasszikus harmóniák finomsága és a jazz ritmikai szabadsága szervesen fonódik össze, teret adva a pillanatban születő varázslatnak. Az albumon hallható feldolgozások mintegy hídként kötik össze múlt és jelen, klasszikus és jazz-zene, kompozíció és spontaneitás világát – a trió így egyszerre tiszteleg a zeneszerző előtt és fogalmazza meg saját zenei vallomását arról, hogy Chopin dallamai a mai napig képesek inspirálni, érzelmeket megmozgatni és új formában megszólalni.

BMC - Opus Jazz Club

Falusi Mariann: Túl az Óperencián

Városmajori Szabadtéri Színpad, augusztus 7., 20:00

„Van-e unalmasabb mások utazási élményeinél? Jönnek, pörgetik a képeket a telefonon, itt jártam, ott voltam, ez is csoda, az is csoda. Ha már jártunk ott, azért nem érdekes, ha még nem, akkor meg azért. Kivétel, persze, van. Zenés kivétel, mert ha valaki dalban mondja el, merre járt, mit látott, milyen volt, akkor az más. New York (New York), Kairó, Pireusz gyermekei, Los Angeles zsebemben lesz. Van London, van Nápoly, van Konstantinápoly, és ott az örök visszatérés és végállomás, Pest, a drága, bűnös, bűzös, poros és elegáns Budapest. Van-e érdekesebb a mások utazási élményeinél?” Falusi Mariann a Bartók Béla Konzervatóriumban és a Zeneművészeti Főiskolán tanult, majd 1983-ban megnyerte a „Ki mit tud?” jazzénekes kategóriáját. 1988-ban Lang Györgyivel megalapította a legendás Pa-Dö-Dő együttest, amellyel országos hírnevet szerzett. Sokoldalú énekesnőként a pop mellett a jazz műfajában is aktív: rendszeresen dolgozott együtt Presser Gáborral. Szólóestjein gyakran jazz-átiratokat és saját feldolgozásokat ad elő. Munkásságát több díjjal is elismerték, köztük az eMeRTon-díjjal és az Artisjus Előadói Díjjal. Falusi Mariann különleges hangja, humorral és érzelemmel teli előadásmódja miatt a magyar könnyűzene és jazz egyik legkarakteresebb alakja. A koncert időtartama 90 perc, szünet nélkül.

Városmajori Szabadtéri Színpad

Grencsoport + Lewis Jordan (HU/US)

BMC - Opus Jazz Club, augusztus 8., 20:00

Lewis Jordan – altszaxofon, versekGrencsó István – szaxofonKováts Zoltán – nagybőgőSárvári Kovács Zsolt – dob Grencsó István és Lewis Jordan ismeretsége több mint két évtizedre nyúlik vissza. Koncertjeiken az improvizáció valóságos örvénye szippantja be őket és a közönséget, közös alkotómunkájukat pedig a BMC Recordsnál megjelent két elismert lemez is dokumentálja (Homespun in Black and White / Szőttes fekete-fehérben, 2009 és Local Time, 2011). Grencsó fúvós hangszerek egész arzenálját veti be, míg a Kaliforniában élő Jordan – a Music at Large együttes vezetője – altszaxofonon játszik és költeményeivel is gazdagítja a produkciót. Közös játékuk a szabad felfedezés zenei atmoszférájában teljesedik ki igazán, amelyhez a ritmusszekcióban ezúttal Kováts Zoltán és Sárvári Kovács Zsolt csatlakozik úti- és beszélgetőtársként.  

BMC - Opus Jazz Club

Kiállítás

Manga - Hokuszai - Manga

Néprajzi Múzeum, augusztus 16-ig

A Mester képgyűjteménye a kortárs képregények szemszögébőlA kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során. A Hokuszai Manga nem elbeszélő történetek sorozata, hanem egyedülálló vizuális enciklopédia. Oldalain hétköznapi életképek, emberi mozdulatok és arckifejezések, munkafolyamatok, állatok, növények, természeti jelenségek, mitikus alakok és humoros megfigyelések jelennek meg egymás mellett. A rajzgyűjtemény eredeti célja az volt, hogy inspirációt nyújtson és tanulásra ösztönözzön: Hokuszai tanítványai és követői mintakönyvként használták, másolták és továbbgondolták motívumait. Ebben az értelemben a Hokuszai Manga a mai „Hogyan rajzoljunk…” típusú kézikönyvek korai előzményének is tekinthető. A kiállítás egyik legfontosabb sajátossága a szokatlan megközelítés. Nem lineáris művészettörténeti narratívát kínál, hanem különböző korszakok képi világát állítja egymás mellé, arra ösztönözve a látogatót, hogy maga fedezze fel az összefüggéseket és különbségeket. A Hokuszai-kori rajzok és a 20–21. századi mangaoldalak összevetése rávilágít arra, hogy a manga nem egységes stílus vagy lezárt hagyomány, hanem folyamatosan alakuló vizuális gyakorlat. A tárlat külön fejezetben foglalkozik Hokuszai alakjának kortárs mangákban való megjelenésével is. A művész hol történelmi figuraként, hol fiktív karakterként, hol pedig popkulturális ikonként tűnik fel, különböző korosztályoknak és műfajoknak szóló történetekben. A kiállítás emellett kortárs japán mangaművészek kifejezetten erre az alkalomra készült munkáit is bemutatja, amelyek új nézőpontból értelmezik újra a Hokuszai Manga motívumait, bizonyítva, hogy ez az örökség ma is élő és inspiráló. A kiállítás egyik központi gondolata, hogy a manga – múltban és jelenben egyaránt – részvételi médium. Másolásra, megosztásra és újraértelmezésre épül, miközben aktív befogadásra és alkotásra ösztönöz. A képek nem pusztán ábrázolnak, hanem gondolatokat és élményeket közvetítenek, és a nézőt is bevonják a jelentésalkotás folyamatába. A Manga – Hokuszai – Manga kiállítás így hidat teremt a 19. századi japán képi kultúra és a globálisan ismert kortárs manga világa között. Nem kész válaszokat kínál, hanem kérdéseket tesz fel arról, miként olvasunk képeket, hogyan öröklődnek és alakulnak át vizuális formák, és mit jelent ma a manga mint kulturális gyakorlat. A kiállítás a Japán Alapítvány (The Japan Foundation) nemzetközi vándorkiállítása, amely világszerte támogatja a japán művészet és kultúra nemzetközi megismertetését. A kiállítás a szervezet művészeti és kulturális csereprogramjának részeként jött létre.

Néprajzi Múzeum

Fekete tükör. A jövő hosszú árnyéka

Ludwig Múzeum, október 18-ig

Alkotók: Blue Noses, Borsos Lőrinc, Luchezar Boyadjiev, Csákány István, Esterházy Marcell, Endri Dani, Fogarasi Andreas, Drozdik Orshi, Gellér B. István, Gerber Pál, Oto Hudec, Kaszás Tamás, Keresztes Zsófia, Kristof Kintera, Kisspál Szabolcs, Lakner Antal, Ciprian Mureşan, Nam June Paik, Jevhen Nyikiforov, Puklus Péter, Gentian Shkurti, Societé Realiste, Szacsva Y Pál, Olekszij Szaj, Szalai Tibor, Szombathy Bálint, Várnai Gyula, Waliczky Tamás, Peter WeibelA Ludwig Múzeum gyűjteményében számos olyan kortárs alkotás található, amelyek elképzelt jövőképekkel foglalkoznak vagy a jelent – valamilyen szempontból – a múlt disztópikus megvalósulásaként értelmezik, gyakran valós problémákra irányítva a figyelmet, legyenek azok társadalmi, környezeti, politikai, gazdasági, tudományos vagy technológiai jellegűek.A sötét/fekete tükör eredetileg a mágikus gyakorlatok körébe tartozó jóslóeszköz volt, amely titkos, rejtett tudást és tisztánlátó képességet jelentett a felhasználó számára, napjainkban azonban a black mirror fogalma alatt többnyire a digitális készülékek képernyőit, a kijelzőket és azok diszfunkcióit, az eszközök „kifagyását” értjük – átvitt értelemben a kikapcsolt, sötét képernyő a jelen torz önképét mutatja felénk, ennyiben a technológiai önreflexió metaforájaként működik.A kiállítás, mely egy hosszabb és átfogóbb kutatás első állomásának tekinthető, néhány meghívott alkotó mellett elsősorban a Ludwig Múzeum gyűjteményére támaszkodik, és azon keresztül térképezi fel a hazai alkotói közeg elmúlt évtizedeinek disztópikus művészi feltételezéseit, gondolatkísérleteit.

Ludwig Múzeum

Tu­li­pán és zsá­lya - Ker­tek, ko­rok, nép­mű­vé­szet

Hagyományok Háza - Kallós Zoltán kiállítótér, november 30-ig

Virág a kertben. Virág a hímzésen. Virág az emlékezetben. A magyar népművészet minden szirmában ott rejlik a természet és a kultúrák találkozása. Képzeljük el, hogy félrevonulunk a természet egy nyugodt szegletébe, egy kertbe, ahol már nem a társadalom zaja diktálja a gondolatainkat. Ebben a békés, figyelmes csendben a test megnyugszik, a lélek kisimul. Ahogy elmerülünk ebben a jelenlétben, az idő fogalma lassan értelmét veszti. Ekkor nemcsak szemléljük a természetet – részévé válunk. Ez a természetes, a modern ember számára ritka, mégis mélyen ismerős állapot: a teljes belefeledkezés, a flow. Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) francia–svájci filozófus, író és zeneszerző a felvilágosodás egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt, „Vissza a természethez!” jelszava a felvilágosodás kritikájaként született meg. Úgy vélte, hogy a civilizáció fejlődése eltávolította az embert eredeti, természetes állapotától, amelyben még erkölcsösebb, szabadabb és boldogabb volt. Rousseau szerint a természet nemcsak menedék, hanem az ember erkölcsi megtisztulásának forrása is. Viszonya a növényekhez, természethez mélyen romantikus: sok művében megjelenik a növénygyűjtés szeretete, például amikor botanikai sétákat tesz, és ezek során harmóniát, nyugalmat talál. Számára a természethez való visszatérés egyfajta lelki és erkölcsi újjászületést jelentett. A virág- és növényábrázolások nem csupán díszítőelemek: tükrözik a közösségek világképét, hitét és a mindennapi élet ritmusát is. A motívumokban ott él a környezet közvetlen tapasztalata, a falusi kertek virágainak formavilága, ugyanakkor felismerhetők bennük a különböző kertkultúrák hatásai is. A reneszánsz és barokk kastélykertek dísznövényei, a kolostorok gyógyfüves udvarai, sőt a városi polgárság virágos kertjei mind gazdagították a paraszti díszítőművészet motívumkincsét. Így a népi kertkultúra nem zárt, hanem befogadó és átalakító közegként működött: a hagyományos növényvilág mellé új formák, színek és jelentések társultak, amelyek a hímzéseken, faragásokon vagy festett bútorokon is megjelentek. Az öt évszázadot átívelő kiállítás mintegy 120 tárgyat vonultat fel, amelyeket a természet motívumai kapcsolnak össze. A látogatók megérezhetik a virág- és növénymintás ruhák, bútorok, kerámiák „aromás” múltját. Mit takar a “gyógyító múzeum” fogalma?Tudtad, hogy több nyugat-európai országban az orvosok már múzeumlátogatást is felírhatnak receptre? De mi történik valójában az agyban, amikor egy műtárgy szépsége megérint bennünket? Hogyan jelenik meg a jól-lét és a tudatos lelassulás egy kiállítótérben?A múzeumok ma már nem csupán a kultúra őrzői: egyre fontosabb szerepet játszanak az egészség, a gondoskodás és a közösségek ellenállóképességének erősítésében. Ezekre a kérdésekre keressük a választ, miközben felfedezzük, hogyan válhat a múzeum a test és a lélek pihenőhelyévé. Az ősi tudásra-gyakorlatra támaszkodva mindig képesek lehetünk megújulni. Kiállításunk a természettel ápolt viszonyunkat kerámiák, textilek, népviseleti darabok, bútorok és faragott tárgyak segítségével tárja a látogatók elé. Tárlatvezetések:március 7., szombat 16:00március 12., csütörtök 17:00március 14., szombat 10:30március 21., szombat 10:30március 26., csütörtök 17:00

Hagyományok Háza

Big Bang. Táguló gyűjteményi horizontok

Ludwig Múzeum, 2027. január 3-ig

A múzeum alapítása óta az intézmény gyűjteménye több mint ezer tétellel gyarapodott. A gyűjteményi kiállítások többnyire meghatározott témára épülő, ill. adott jellegzetességen, sajátosságon alapuló kurátori válogatások.Az új összeállítás a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be a gyarapodások időbeli eloszlásából kiindulva. A kiállítás időrendjében haladva különálló szekciókra bontva a folyamatosan épülő gyűjteményi anyag keresztmetszetével találkozhatnak az érdeklődők. A Big Bang… egyszerre témapark és adatvizualizáció; egyben a múzeum önreflexiója a gyűjteményezés történetére, alakulására, lehetőségeire és céljaira.

Ludwig Múzeum

Ez+Az

Vermeer

Várkert Bazár - Testőrpalota, augusztus 8., 18:00

Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat. Jelen Exhibition epizódot David Bickerstaff (Pissaro, az impresszionizmus atyja, Napraforgók vonzásában) rendezte, és olyan Vermeer remekműveket mutat be a rajongók nagy örömére, mint a Lány gyöngy fülbevalóval, A geográfus, a Tejet öntő nő vagy épp a frissen restaurált Levelet olvasó lány nyitott ablaknál címűt. De nemcsak ennek a ragyogó XVII. századi művésznek a munkáival ismerkedhetünk meg a film révén! Képet kaphatunk a kiállítást szervező csapat – világhírű kurátorok és Vermeer-szakértők – munkájáról, akik új megvilágításba helyezik Vermeer titokzatos életét, remekműveit, művészi döntéseit, a kompozícióit életre hívó mozgatórugókat, a festményei hátterében megbúvó alkotó folyamatokat. Vermeer életművéről leginkább nyugodt, bensőséges, magánszférát feltáró zsánerképeire; előzmény nélküli élénk, színpompás (kobaltkék-sárga) palettájára és illúzióteremtően valósághű ábrázolásmódjára asszociálunk.Exhibition on Screen: VermeerSzínes angol dokumentumfilm, 2023, 93 perc (12)rendező: David BickerstaffSzereplők/Cast: Robert LindsayKorhatár: 12 A film adatlapja

Várkert Bazár

A feltámasztott Notre-Dame - Művészeti filmvetítés

Várkert Bazár - Testőrpalota - Vetítőterem, augusztus 11., 18:00

A kihívásnak eleget tettek: öt év restaurálás után a párizsi Notre-Dame katedrális újra megnyitja kapuit. 2020 és 2024 között a NOTRE-DAME FELTÁMADÁSA című film a katedrális restaurálásában részt vevők munkásságát követte nyomon. több A munkálatokhoz való kiváltságos hozzáférést élvezve, több mint 350 órányi, korábban nem látott felvétellel és közel harminc interjúval, a munkások, a cégvezetők, a történelmi műemlékek főépítészei és a Notre-Dame Újjáépítése közintézmény elnöke visszatekint erre a kivételes emberi és technikai kalandra. 2024-ben (újra)felfedezzük a katedrálist, ahogyan egy 14. századi zarándok elképzelhette volna, amikor a középkor építői befejezték. Lenyűgöző. A múlt munkásai a francia stílusú kiválóság úttörői voltak, amelyet az egész világ irigyel. 850 évvel később Franciaország-szerte műhelyek örökítik meg a múlt gesztusait és technikáit, kőből, fából, üvegből, ólomból és sok másból. Ez a történet egyben Franciaország restaurátorműhelyeinek bemutatása és a szenvedély története is: a kézműveseké, akik a középkor vándorlegényeinek fenséges, méltó örököseiért küzdenek. Ezek a kézművesek, igazi művészek, a film hősei. Ők állnak a középpontjában annak az izgalmas történetnek, amely kiemeli kivételes szakértelmüket. 90 perc, francia, dokumentumfilmKorhatár: 6

Várkert Bazár

MIRÁZs

Fővárosi Nagycirkusz, szeptember 27-ig

A Fővárosi Nagycirkusz és a Kazanyi Állami Cirkusz közös produkciója, a MIRÁZS, a magyar és közép-ázsiai őstörténet legendás világába repíti a nézőt. Az Arany János Rege a csodaszarvasról című elbeszélő költeményéből is ismerős mitikus kor történetei elevenednek meg a porondon. Mesei alakok, fantasy filmeket idéző látványvilág, szimbolikus jelenetek, valamint a közép-ázsiai mondavilág különös figurái és képei állnak össze egy nagyszabású, egész estés előadássá. A magyar közönség egy olyan varázslatos produkcióval találkozhat, amilyenhez hasonlót még nem láthatott: lenyűgöző kosztümök, lélegzetelállító koreográfiák és a cirkuszművészet utánozhatatlan eszköztára idézik meg ezt a titokzatos, ősi világot.

Fővárosi Nagycirkusz

Bemutatók Összes bemutató