Ki gondolná, hogy még Kevin Smith, Wes Anderson, Julie Roberts vagy Keira Knightley is felkerül egy ilyen listára, pedig de.
Van, amiben egy videókazetta, máshol egy lovagi páncél, és van, ahol egy könyvespolc játszik fontos szerepet.
A színésznő az első Oscar-jelölését meghozó Büszkeség és balítélet bemutatásának 20. évfordulóján emlékezett vissza az időszakra, amikor élete legrosszabb kritikáit kapta.
A Netflixen futó Fekete galamb nem csak a véres leszámolásokról szól, pedig akad belőlük bőven, hanem a barátságról és a szeretet erejéről – nem véletlen játszódik karácsonykor.
Clouseau felügyelő, új Star Wars-sorozat, vámpír balerina, a Sakál és egy nyári táboros vígjáték is vár ránk így december elején.
A háborús filmeknek megvannak a maguk jól ismert szabályai, bejáratott fordulatai és kliséi, de vannak rendezők, akik hajlandók valami merészet húzni – ami rendszerint jó dolog. Vigyázat, spoilerek!!!
A legtöbb háborús film könyv alapján, tényfeltáró történészi munkára építve készült, de vannak a nagy klasszikusok között olyanok is, amelyek önmagukban is sikeres regények feldolgozásai.
November 14-én volt kerek 20 éve, hogy bemutatták Richard Curtis kultikus romantikus vígjátékát, ami még maga a rendező szerint is rosszul öregedett. Kigyűjtöttük belőle azokat a cselekményelemeket, amelyek ma már nem szerepelhetnének a forgatókönyvében.
Egészen megdöbbentő, hogy még a modern, közelmúltbeli művek alkotói sem figyelnek arra, hogy a nők reprezentációja megfelelő legyen a filmjükben. Így nem túl meglepő módon a múltkori címek után pofonegyszerű volt újabbakat találni, amelyek szintén nem mentek át az ún. Bechdel-teszten.
Van, amikor annyira jól működik a kémia a szereplők között, hogy egy-egy jelenetben annak ellenére is elcsattan egy csók, hogy az eredetileg nem szerepelt a forgatókönyvben – legyen szó testvéri, szerelmes vagy épp bosszúcsókról.
Emlékeztek Byran Cranstonra a Ryan közlegény megmentéséből vagy Michael Fassbenderre a 300-ból? Pedig ott voltak, csak valahogy elfelejtődtek, de Keira Knightley sem rémlik abból a bizonyos filmből...
A bostoni fojtogató valós történetét feldolgozó, de néhány bizonyításra váró elméletre is támaszkodó film szerint a hírhedt sorozatgyilkos azért volt olyan "eredményes", mert senki sem találta olyan rendkívülinek, hogy valaki nőket öl.