
5 színész, aki csak szokatlan feltétellel vállalt el egy-egy szerepet
Valaki rendezni akart, valaki másik filmet finanszírozni, más meg csak simán nem engedte, hogy beleszóljanak...
Robert McCall maga mögött hagyva a rejtélyes múltját, gondtalanul élvezi az új, békés életét. Az egykori kommandós megrendezte a halálát, hogy visszavonulhasson. Találkozik azonban Terivel, a fiatal lánnyal, akit erőszakos orosz gengszterek terrorizálnak. McCall nem tudja tétlenül nézni mindezt, és újra aktivizálja magát, hogy segítsen neki. A különleges képességeit a rászorultak szolgálatába állítja, és a törvény helyett igazságot szolgáltat számukra. Ha nincs kihez fordulni, McCall, a Védelmező segít.
Kádár-korszak végi életkép egy négytagú középosztálybeli családról. A helyszín egy majdnem tökéletesen kész kétszintes ház. Kalmáréknak jól megy. Legalábbis anyagilag. A papa maszekol, a mama idegenvezető - mindenki rohan, soha nincs ideje semmire. Még a két imádott gyerekre, a gimnazista Marira és a kis Petire sem, aki iskola helyett egész nap egy maga gyártotta periszkóppal tanulmányozza titokban a környék életét. A család belső kommunikációja írásban, a konyhai üzenőtáblán zajlik.
Washingtonban meggyilkolnak egy szenátort. A gyilkos sajátos módszere arra utal, hogy az egykori szovjet ügynök keze lehet a dologban. A Cassius fedőnevű fickó régi ismerőse a CIA-énak, az egyetlen gond, hogy mindenki úgy tudta, meghalt. A fiatal, zöldfülű FBI-ügynök, Ben Geary mellé ezért bevonják a nyomozásba Paul Shepherdsont, az egykori, tapasztalt kémelhárítót, aki sokáig hiába vadászott Cassiusra. Geary, aki Cassiusról írta a disszertációját, meg van győződve róla, hogy a kém aktivizálta magát, ám Shepherdson szerint mások állnak az ügy hátterében.
Dr. Richard Goodman nemrégiben özvegyült meg. A pszichiáter a kilencéves kislányával együtt próbálja túltenni magát felesége hirtelen elvesztésén. Emily azonban nehéz eset: képtelen feldolgozni a történeteket. Apja megkéri egykori tanítványát, Dr. Katherine Carsont, hogy segítsen a világtól egyre jobban elzárkózó kislánynak. Több hónapos kezelés után Goodman úgy dönt, hogy New Yorkból egy csendes kisvárosba költöznek. Ám ez sem javít a helyzeten, sőt, Emily egyre több időt tölt új, képzelt barátja társaságában, aki élvezettel játssza halálos játékait.
Az ókori Hellászban az irodalom talán legismertebb szerelmespárja - Parisz, Trója hercege (Orlando Bloom) és Helené, a spártai hercegnő (Diane Kruger) - ártatlan találkozásából akkora háború robban ki, ami egy egész civilizáció végromlását fogja előidézni. Parisz elszereti és elrabolja Helenét férjétől, Meneláosz királytól (Brendan Gleeson), és ez nem maradhat megtorlás nélkül. És aki Meneláoszt sérti meg, az megsérti bátyját is, Mükéne hatalmas királyát, Agamemnónt (Brian Cox), aki azonnal hadba hívja a görög seregeket, hogy Trója ellen vonuljanak, visszaszerezzék Helenét és fivére becsületét. Agamemnónnak kapóra is jön ez az eset, hiszen végtelen kapzsiságában régóta feni a fogát Ilionra: ha elfoglalja Tróját, övé a teljes Égei-tenger, és megerősíti hatalmát máris óriási birodalma felett. Ilion, a fallal körülvett város, amit Priamosz király (Peter O'Toole) irányít és fia, a nagy Hektór herceg (Eric Bana) véd, olyan fellegvár, amit még soha egyetlen sereg sem tudott bevenni. Hogy Trója győz, vagy elbukik, az egyetlen ember döntésén múlik: sikerül-e megnyerni a háborúnak Akhilleuszt (Brad Pitt), az ókor leghatalmasabb és legtekintélyesebb hadvezérét? Akhilleusz öntörvényű, lázadó és a szóbeszéd szerint sebezhetetlen, nem hódol be senkinek és semminek, csak saját dicsőségéért harcol. Az örök hírnév iránti csillapíthatatlan étvágya veszi rá, hogy Trója alá vonuljon Agamemnón zászlaja alatt - de végül a szerelem lesz az, ami meghatározza sorsát. Két civilizáció fog összecsapni a becsületért és a hatalomért. Ezrek fognak elesni a dicsőségért vívott harcban. És egy egész nép fog eltűnni a föld színéről - a szerelemért.
Lenyűgözően hideg és nyugtalanító képi megoldásaival a műfaj egyik kiemelkedő filmjét láthatjuk. John Hobbes nyomozó és társa, Jonesy fellélegeznek, amikor kivégzik az általuk elfogott démonikus gyilkosságsorozat tettesét. Napokkal később ismerősök és ismeretlen emberek egyaránt azt a dallamot éneklik Hobbesnak cinikusan, amit a halálraítélt dúdolt neki a gázkamrából. A rémtettek ráadásul tovább folytatódnak és kísértetiesen hasonlítanak ez előzőekhez. Ekkor kezdődnek Hobbes lidércnyomásos napjai: egyre több gyanús jel utal arra, hogy neki is köze lehet az újabb gyilkosságokhoz. Az őrjítő jelenség nyomában eljut a fekete mágia tiltott világáig. A nyomozó megismerkedik egy teológiaprofesszorral, aki nemcsak természetfeletti erők hatására gyanakszik, hanem az esetek hátterében magának az ördögnek a jelenlétét véli felfedezni. Hobbes kénytelen szembenézni azzal, hogy az egyetemes gonosz korlátlan és örök. Azazel, a sumér hitvilág bosszúszomjas bukott angyala térhetett vissza az emberi világba: a sorozatgyilkos testéből kiűzve másik lelket kell találnia. A zsaru teste éppen megfelelne erre a célra. Egy egyszerű ember hogyan veheti fel a harcot a természetfeletti hatalmakkal, az arctalan és alaktalan Gonosszal?