A Gyulai Várszínház felolvasó-színházi előadása. „Lehetetlen, hogy azért, amit végeztem és létrehoztam, a halálosítélet legyen a jutalmam, kedves Miklósom. Ártatlannak érzem magam. Sok álmatlan éjszaka keserves kínlódásába került, amíg azt a feltett kérdést: a magyar népnek szüksége van-e az én pusztulásomra, jobb lesz-e neki, ha elpusztulok, használok-e neki azzal, ha elveszek, eldöntöttem. Rájöttem, hogy nem használ neki. Sőt.” – írta Kner Imre 1939 januárjában egyik barátjának. Előadásunk szöveganyagát a Levelek a Kner család életéből 1938-1949 (2023) című kötetből válogattuk. A nagy múltú, világhírűvé vált gyomai nyomdász- és művészdinasztia életébe nyújt bepillantást. Kner Izidor Gyomán, Budapesten és Chicagóban élő leszármazottainak levelei katartikus erővel idézik meg egy magyar zsidó család tagjainak a II. világháború előtti, alatti és utáni életesélyeit, elsősorban a menni vagy maradni kérdésére adott válaszait, az Amerikába beilleszkedés élményét, a Holokauszt áldozatainak és túlélőinek tragikus sorsát. Az előadás szöveganyagának kialakításában közreműködött az eredeti 700 oldalas könyv leveleinek válogatója, Erdész Ádám történész-levéltáros és Szil Ágnes író.
Kortárs kabaré. Klaus Mann regénye nyomán, Mikó Csaba és Kukk Zsófia átdolgozása alapján Urbán András és a társulat. Az interjúitokban ugattok a rendszer és a hatalom ellen. Az előadásaitok pedig ugyanazt a világot képviselik, ugyanannak a világnak a részei, amitől egyébként annyira szabadulnátok. A ti művészetetek ágyazott meg a politikának. A semmitmondó, megalázkodó művészet, ami nem akart és nem mert valamiről szólni. Csak hangulatokról, nüanszokról és bugyuta, túllihegett szakmaiságról. A legmesszebbmenő kritika egy aranyos allúzió volt, amin összekacsintottatok a nézővel. És mindenki elégedett lett, hogy tett valamit. Hogy is változhatna meg a valóság, ha a színházaitok nem változnak, ha nem meritek újjá, szabaddá tenni a kultúrát, és tovább fürödtök a kiszolgáló művészet langymelegében. De hát ki akar itt változást? Elég, ha a pozíciónk kényelmes marad, és nem kényszerít senki a bajokra gondolni. Nincs baj. Everything is all right, baby! Hol vagyok ebben én? Ugyanott. Nekem is fáj, ha visszanyal a fagyi. Eladtam a lelkem, mocskos vagyok, lelketlen és megalkuvó. Művész. Tiszta, mint a hó. Ne bántsatok. Explicit színházi tartalom – az előadás megtekintését 18 éven felülieknek ajánlják. Zenekar: Gátos Iván (zongora), Nagy Zsolt (dob), Studniczky László ‘Zsatyi’ (basszusgitár)
Egy középkorú férfi kapcsolatai megfeneklenek. Nem magában keresi a hibát, sőt, egyáltalán nem is keresi. Lemond arról, hogy családja legyen. De a mindenbe beleavatkozó nővére miatt mégiscsak köt egy fogadást, hogy egy családi vacsorára az „igazival” érkezik. Felbérel egy színésznövendéklányt a szerep eljátszására. Aki leginkább a pénz és az improvizációs játék miatt megy bele a feladatba. A „vacsoraszínház” elég jól megy nekik… Stephen Enersen híres reklámszövegíró. Átlépett a színház világába. A kritika szerint a „lower case” című darabja (szándékosan kisbetűvel) a „kapcsolatok titkaival birkózik”. Szerző: Stephen Enersen
Ray Cooney angol színész és drámaíró. Színészként kezdte pályafutását, majd a hatvanas években komédiát kezdett írni, és a bulvárszínház kedvence lett. Darabjait több mint negyven nyelvre ültették át, és számtalan előadásban játszották öt kontinens színházaiban. Bohózatai a klasszikus angol vígjátékhagyományt követik, a rá jellemző virtuóz cselekményvezetéssel, a különböző félreértések és helycserék már-már az abszurditásig való eltúlzásával, a szálak végletes összekuszálásával. 1967-ben írta meg a Ne most, drágám! című vígjátékot. Az elegáns londoni szőrmeszalonban Gilbert, a felfuvalkodott társtulajdonos, felesége távollétében, a hódítás reményében nercbundát készül ajándékozni Janie-nek, az egzotikus szépségnek. Tervének többek között az is akadálya, hogy Janie férje feltehetőleg erősen gyanakodna, ha felesége egy tízezer fontos bundában állítana haza. A nőügyekben páratlanul találékony Gilbert beindítja a megoldás gépezetét, aminek következtében elképesztő események kezdik gyors ütemben követni egymást.
Elszabaduló színházi fantázia vadregényes normalitásunkról. Budapest, 2024.Hogyan kérhetjük számon a Blaha aluljáróban pókember önzetlenségét, vagy egy szamuráj erkölcsi kódexét? Pest vármegyén Völgyzugoly szokásait? Ismerős a helyzet abszurditása? Nem véletlen. A világirodalom egyik legizgalmasabb magányos hőse ihlet minket, egy szélmalmokkal, és a valódi bűnnel szembeszálló szent fantaszta, az igazság groteszk bajnoka. Hogyan reagál a társadalmunk egy alig hetven kilós önjelölt huszárezredre? What would Kinizsi do? Az Örkény Színház társulatára íródó történet korunk emberének lelkiállapotát, szorongásait, félelmeit ütközteti a naiv, gyermeki őstörténetek tisztaságával, hogy megragadhassunk valamit a létezés céljából és abszurditásából. Sound Design: Keresztes GáborMédia Design: Újvári Bors, Fekete MátéVideó: Bodor Balázs
Unod az átlagos, divatos és kiszámítható dolgokat? Szereted ha mások problémái mellett a tieid eltörpülnek? Dombóvári István legújabb önálló estjében semmi sem lesz hétköznapi. Azok a témák is terítékre kerülnek, amiket mások szóba se mernek hozni. Röhögjünk együtt magunkun, ameddig még engedik. Csak vedd meg a jegyed, dőlj hátra és azt est végére te leszel Az élet császára.
Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az imádott és az üldözött. Evita az ember.Egy musical az emberi sors dallamairól, amiben az élet nem egyértelmű: sokszor menekülnénk, mégis keresünk. Néha megpihennénk, de hajtunk tovább. Megmutatnánk magunkat, de játszanunk kell. Rajongásig szeretünk és kifulladásig élünk. Ez a kettősség végig kísérte Eva Perón életét, ahogyan a megtagadott gyerekből milliók által elismert és szeretett first lady vált belőle, és mindez a róla készült musicalben is kirajzolódik. „Visszajövök és millióké leszek!” – mondta Eva Perón (Evita), az argentin miniszterelnök felesége a halála előtt, aki a szegénységből felemelkedve olyan életet élt, amely mintaként szolgálhat mindannyiunk számára. Rendkívüli, ugyanakkor ellentmondásos alakját a zseniális szerzőpáros, Andrew Lloyd Webber és Tim Rice népszerű musicalje, valamint a Madonna főszereplésével a színpadi mű alapján készült film tette világszerte ismertté és népszerűvé. A darab 1980-as első magyarországi bemutatója a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt. A musical azóta több alkalommal látható volt már színházunkban, idén nyáron pedig ismét visszatér, hisz örök értékeinek, az emberi sorsok megható ábrázolásának, valamint nagyhatású zenéjének köszönhetően a musicalek legnagyobb klasszikusai közé tartozik. Andrew Lloyd Webber zeneszerző és Tim Rice szövegíró az emberi sorsot helyezi előtérbe a maga visszásságaival és erényeivel együtt. A címszereplő életét Che Guevara szemén keresztül követjük végig a felemelkedéstől egészen a tragikusan korai haláláig. Ő szolgáltatja az ellenpontot a szentként tisztelt nő életének balzsamozott hibátlanságához. Ez a kettősség végül rávilágít: Evita egy igaz ember, aki megérdemli a tiszteletet.
Az Ikrek hava Radnóti Miklós egyetlen prózai műve. Sodró lendületű, ritmikus és dallamos, hol humoros, hol megrázó erejű alkotás. Mélyre merülünk Radnóti boldog és mégis traumatikus gyermekkorába. Az emlékek láncolatán át felsejlik egy ember, egy sors, egy korszak: egy költő születése.
Kovács András Péter új önálló estjének előadása. „Miért érzi azt az agyam negyven felett, amit a gyomrom Karácsony után? Miért én hazudok a kutyám helyett, aki egy presszókávé hatására bulizni ment? Miből veszi észre a feleségem, mikor beszél hozzám, hogy igazából nem figyelek, csak csendben vagyok? Mi tart vissza attól, hogy rendszeresen összeszereletlen IKEA-bútorra igyam magam, ami fölött ketten állnak tanácstalanul?” Ezeket kérdezi Kovács András Péter, mikor elbeszélget saját agyával, hogy kiderüljön: a valóság közel sem az, amit ez a koponyába zárt kocsonyás anyag annak vél.
Szegény asszony kis kakasa a szemétdombon kapirgál. Egy nap rákacsint a szerencse és megcsillan a domb tetején egy gyémánt félkrajcár! Örült volna a kis kakas és még jobban a gazdasszonya, ha nem akkor jár éppen arra az a kapzsi török császár. El is vette a félkrajcárt és gúnyosan kinevette a kakaskát. Mi az igazság?
Micimackó, Malacka, Róbert Gida"Köszöntünk, kéz a kézben(részemről mondjunk inkább mancsot),hogy teljesítsük részbenkérésed és parancsod,mely minket megidézettmint mackóvágy a mézet."Gyere el egy Tejfelező (felfedező) túrára a Százholdas pagonyba. Találkozhatsz Micimackóval, Malackával, Tigrissel, Nyuszival és Róbert Gidával is.
A Miami Színház Társulat előadása. Szűcs János bank-vezérigazgató nagy nőcsábász, de ezúttal szeretné messze, távol a világtól és a nőktől egy hónapos szabadságát eltölteni. Mielőtt elindulna, egy ifjú hölgy felkelti az érdeklődését. Szűcs úgy intézi, hogy a lány, Kovács Vera, a kis gépírólány a bankjából, kapja meg az autót nyeremény gyanánt, s anélkül, hogy elárulná kilétét, a lány sofőrjéül szegődik, mert szeretné, ha a lány a rangja és a vagyona nélkül is szeretné. De Vera az osztályvezetője révén megtudja, hogy akit ő sofőrnek hitt, az valójában a bank vezérigazgatója. Mivel úgy gondolja, hogy csak egy tréfa vagy fogadás tárgya volt, Vera a másik férfival vacsorázik. Azonban végül otthagyja, és mert jobban kedveli, visszatér a „sofőr”-höz, akivel azon nyomban eljegyzik egymást.
Díszelőadás, részekre szakítva. Száz éve máshogy élünk mi, magyarok, itt, Magyarországon, és ők, magyarok, ott, egy másik országban. Ők ugyanúgy magyarok, mint mi, de hogyan lettek ők ők, ha ők mi voltunk (és vagyunk)? Hogyan élünk és mit érzünk ugyanúgy és másképpen? Mi az, ami összeköt minket? Mi az, ami elválaszt? Mitől vagyunk sorstársak, és mitől nem? Sűrű száz év áll mögöttünk. Ki bírja jobban? A budapesti Átrium és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház művészei minden határt eltörölnek ezen az estén. Három budapesti színész egy – azóta bezárt – színház Trianonról szóló díszelőadásán külhoni, délvidéki kollégákkal találkozik a nyílt színen. A drámaivá váló beszélgetés során egymásnak szegezik fájdalmaikat és gyanakvásaikat, a többség nem tudja megérteni a kisebbséget, a kisebbség nem tudja tolerálni azt, hogy a többség nem érti, de a többség nem érti. A találkozót követően nem sokkal, egy sorsdöntő választás után a sikeres fővárosi sztárszínész már nem kap munkát, de megvilágosodik, megnősül, és örökbe fogadja fiatal vajdasági színésztársait (meg egy anyaországit). A család létrehozza a Magyar Újjászületés Pártját, amely kimondottan az elszakított területek visszacsatolásáért küzd. De a nagy tervek megvalósításához sok pénzre van szükség... A színészek ötleteinek, improvizációinak felhasználásával a szövegkönyvet írta: Urbán András, Ugrai István. A dramaturg munkatársai: Czibor Attila, Nyulassy Attila. Zenekar: Gátos Iván / Szerda Árpád – zongoraNagy Zsolt / Papp Dániel – dobStudniczky László Zsatyi / Pál Gábor – basszusgitár. Explicit színházi tartalom – megtekintését 18 éven felülieknek ajánljuk. Támogatók: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Szabadka Város, Budavári Önkormányzat, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata, Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat
Egyszer volt, hol nem volt, réges régen, vagyis nem is olyan régen, sőt, most is, a messzi-messzi Corvin sétány mellett, a nyolcadik kerület szívében, a Práter utcában élt egy család…Egy Szent Család, Lakatosék! Ha mese lenne az életem, valahogy így kezdeném, hát DE NEM AZ! Gyerekként vannak álmaink, milyen lesz a családunk, a filmekben is láthatjuk, miként működhetNÉNEK a családok, de ez általában nem fedi a valóságot. Nálam legalábbis tuti nem!Gyönyörű gyerekkorom volt, emlékszem, a barátaimnál zsúrok voltak, összejövetelek, nálunk meg bolondok háza mindennap, ahogy apám mondta. Mondjuk Apám mást is mondott amikor még kicsi voltam, például hogy engem a kukán találtak. Felnőtt fejjel már csak nevetek ezen, mert szerintem meg az öcsémet találták a kukán. 31 évesen már nekem is van saját családom, nem is akármilyen!Egy asszony, a fiam, a nevelt fiam, és két kutya egy lift nélküli, negyedik emeleti 49 nm2-es panel lakásban. Minden adott ahhoz, hogy bármelyik pillanatban agyvérzést kapjak. Mesékben, filmekben láttunk már famíliákat, most bemutatom nektek az enyémet és hogy hogyan is élünk a Szent Családommal.
Pierre Barillet műve alapján, ízig-vérig francia vígjáték . Julien nőtlen, szoknyapecér fogorvos. Stéphanie mogorva, maximalista asszisztensnő. Igor fiatal, helyét kereső reklámmodell. Antonia céltudatos, magabiztos lány. Egy kezdeti füllentés e négy szereplőt képtelenebbnél- képtelenebb helyzetekbe sodorja.A kaktusz virága ízig-vérig francia vígjáték. Antóniának, a temperamentumos lánynak egy ugyancsak temperamentumos fogorvos, Julien a barátja. Julien szentül hiszi, hogy nem csak a fogorvoskodáshoz ért egyedül, hanem a nőkhöz is, akiknek szerinte a legfőbb életcéljuk, hogy pont őhozzá menjenek feleségül. Ezért egy zseniális trükkel biztosítja be magát. Azt hazudja Antóniának, hogy nős és 3 gyerek apja. Antónia azonban nem éri be a szavakkal, látni is akarja a feleségét. Julien kénytelen felkérni erre a szerepre az asszisztensnőjét, Stephanie-t.Mindent fokozzák az örökzöld slágerek és Jamaikai Trombitás! Szereplők: Garaj Bernadett, Ibrahim Imre, Fehérváry Fruzsina, Varga Norbert, Burus Henrietta, Szűts Tamás, Lukács Kálmán
Egy napon furcsa hangok zavarják meg a dzsungellakók megszokott életét. A hang tulajdonosa: egy emberkölyök! A farkasok befogadják és el is nevezik őt Mauglinak. Bagira a párduc és a farkascsalád segítségével a kis Maugli nagy és erős fiúvá cseperedik. Tíz éveskorában azonban minden megváltozik. Ősi ellenség tér vissza a dzsungelbe: SírKán a tigris. Egyetlen helyen lehet biztonságban Maugli. Bagira és Balu maci segítségével talán van esély rá, hogy biztonságban eljuthasson az emberek falujába! Szereplők: Maugli, Balu Maci, Bagira és a többiek
A Zenebu@ik első részében számos zenével kapcsolatos, korábban megválaszolatlan kérdésre sikerült választ kapnunk. Sok mindenre fény derült, amiről korábban azt hittük, örökre homályban marad. És most már azt kívánjuk, bárcsak homályban maradt volna.... A zene óceánjának mélyéről számos igazgyöngyöt sikerült felhozni, de minél jobban sikerült alámerülni, csak annál több kérdésre, megoldatlan ügyre bukkantunk. Tudták, hogy a középkorban zenével életet lehetett menteni? Mi keltette életre azt a szörnyeteget, amelyet ma csak úgy ismerünk: musical? A zenés TikTok videó az új Opera? Új zenékkel, videókkal, kimunkált koreográfiával és megdöbbentő történetekkel térnek vissza a Zenebu@ik.
Hans, az árva molnárlegény örököl egy csodakandúrt. Együtt megszerzik a hétmérföldet lépő csizmát és elindulnak, hogy valóra váltsák Hans álmait. Rengeteg kalandon, izgalmon keresztül, végül elérik céljukat: Hansból márki von Carabas lesz, feleségül veszi Nepomuk király lányát, Eufrozinát, és megkapja a gonosz varázsló, szörnyű Jakab kacsalábon forgó palotáját. Boldogan élnek, amíg meg nem halnak.
Látványszínház - mozgó festmények tárlata. A Frida Kahlo, mexikói festőnő életét és művészetét feldolgozó látványos előadás egzotikus álomvilágba kalauzolja a nézőt a zene, a mozgókép és a táncművészet gazdag kifejezőképességére építve. Akárcsak egy különös tárlatvezetésen, a táncképek során megmutatkoznak a női sors szépségei és kihívásai, szenvedélyes szerelmi történetek, egy impresszív kultúra képei, karneváli hangulat és Frida életének egy-egy meghatározó pillanata. Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról. A 115 éve született Frida Kahlo apai ágon magyar gyökerekkel rendelkezik, de elsősorban mexikói kötődése kapcsán ismerik az emberek. Kultusza sokrétű, így sokféleképpen kapcsolódnak és vonzódnak hozzá az emberek: ideál, ikon, akinek életigenlése páratlan volt, pedig élete tragédiák és viharos szerelmek sokaságával volt tele. Sokaknak múzsa, hiszen különleges és egyedi karaktere mai napig sokakat ösztönöz, akár női egyenjogúságról, művészetről, bátorságról, akár előremutató eszmékről vagy bámulatos életerőről beszélünk. Frida ismert és népszerű művész Magyarországon is, így az előadás lehetőséget ad, hogy újabb nézőpontokat adjunk életének és művészetének megértéséhez. Ez a nagyszabású produkció lehetővé teszi, hogy elmélyedjünk művészetének és hazájának, Mexikónak meglepetésekkel teli látvány- és hangulatvilágában. Célunk, hogy méltóan nyúljunk egy ilyen nagy művész szellemi hagyatékához, hogy életének legmeghatározóbb fordulatait és olykor megrendítő festményeinek mágikus erejét megőrizve pedig korszerű formákba öntsük a szenvedéllyel és végletekkel teli érzelmek különféle hullámait. Frida: Eleonora AccalaiDiego: Kováts TiborTáncművészek: Bundschuh Vera, Déri András, Dragos Dániel, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Kovács Mátyás, Nyeste Adrienn, Pataki Noémi, Temesvári Zsófia. Video mapping: Karcis Gábor Társulati menedzser: Vodál Anita