Hogyan varázsoljuk el a félelmeinket, és hogyan kerüljünk közelebb egymáshoz? Hogyan alakíthatjuk át a testünket képpé, tánccá és tájjá?Az Encantado csendből, színekből és formákból alkotja meg a folyton változó szabadság karneválját; és az emberekét… emberekét, akik elvarázsolódnak a végtelen táncban és kijózanodnak. Az Encantado a Rio de Janeiróban élő koreográfus, aktivista és tanár Lia Rodrigues koreográfiája, aki 40 éves pályafutása során fáradhatatlanul dolgozott a művészet, az aktivizmus és a társadalmi folyamatok közötti szinergiák kiépítésén és akit a Brazíliában tapasztalt nagyon is valós környezeti és spirituális küzdelmek inspirálnak. Lia Rodrigues neve mára fogalommá nőtte ki magát a kortárstánc kedvelők és a szakma körében: a párizsi őszi fesztivál a jubiláló (30 éves) társulat valamint Rodriguez munkásságának tiszteletére 2021-ben felkérte portréja bemutatására: így rengeteg korábbi darabjának bemutatása mellett az Encantado premierjére is itt került sor. Az előadás akár egy (ön)gyógyító rituálé: Rodrigues és társulata a gyógyulás szellemeit - az encantadosokat - idézik meg. A címválasztás oka sokrétű: a munkafolyamat a covid-19 okozta egészségügyi válsággal összefüggésben indult és abból a vágyból született, hogy az encantadosok erői által varázsolják el a világot, és állítsák helyre annak törvényes rendjét. 11 táncos 140 színes takarót hív segítségül állandó alakváltáshoz. Az "encantado" szó a latin incantatus szóból származik, és olyan dologra utal, amely varázslat tárgya vagy bűbáj hatása alatt áll. Az "encantado" a csoda, a káprázat vagy a lenyűgözés szinonimája is. Ám Brazíliában az "encantado" szónak más jelentése is van. A kifejezés olyan entitásokra utal, amelyek az afroamerikai világfelfogáshoz tartoznak. Az "encantados" ismeretlen erők által mozgatva létezik ég és a föld között, a dzsungelekben, a sziklákon, az édes és sós vízben, a dűnékben, a növényekben, szent helyekké varázsolva ezeket. Olyan lény, aki átlépi az időt, nem ismeri a halál fogalmát, és mágikus védelmi és gyógyító erőre tett szert. A földi életet fenyegető ragadozó tevékenységek, az erdők, a folyók és a tengerek szisztematikus pusztítása az "encantados" létezésére is hatással van. Koreográfus: Lia RodriguesTáncolják és résztvettek a létrehozás folyamatában: Leonardo Nunes, Valentina Fittipaldi, Andrey da Silva, Larissa Lima, David Abreu, Raquel AlexandreTáncosok: Alice Alves, Daline Ribeiro, Sanguessuga, Cayo Almeida, Vitor de AbreuAz alkotói csapat további tagjai: Carolina Repetto, Joana Castro, Matheus Macena, Ricardo Xavier, Tiago Oliveira. Koreográfiai asszisztens : Amalia LimaDramaturg: Silvia SoterMűvészeti és vizuális közreműködő: Sammi LandweerFénytervező: Nicolas BoudierSzínpadmester: Magali Foubert és Baptistine Méral Zene: (a GUARANI MBYA PEOPLE / Kalipety do T.I. őslakos terület / Tenondé Porã falu dalainak részleteiből, amelyeket a 2021 augusztusában Brazíliában a veszélyeztetett ősi földjeik elismeréséért tartott őslakos tüntetésen énekeltek és játszottak).Hang: Alexandre SeabraNemzetközi terjesztés: Colette de TurvilleProdukciós koordinátor : Astrid Toledo
„– Mennyire fontosak a visszajelzések az ember életében?– Csinálom a dolgomat, aztán majd ha olyan, észreveszik.– És ha nem?– Hát igen, és ha nem. Na, ide azzal a mézeskaláccsal.” A karantén közepén úgy döntöttem, hogy odaköltözöm a nagymamámhoz. Ő 97 éves, én 35. Találkozni akartam az imádott, idealizált és elérhetetlen emberrel, szembenézni a kapcsolatunkkal, és az azt övező feszültségeken keresztül végső soron – magammal. A kapcsolatunkat egyszerre határozza meg a köztünk lévő megbonthatatlan szövetség, illetve Nagymama traumái, amelyek engem is terhelnek, és nehezen kielégíthető vágyakhoz és még nehezebben feloldható szorongásokhoz vezetnek. Beköltöztem, és kísérletet tettem arra, hogy mindezzel leszámoljak. Az együtt töltött 32 nap alatt a lakás szokatlan buli helyszínné alakult: finom ételek, pezsgők kerültek elő, egy rejtélyes férfi egy dalt énekelt a messzeségből, varjak érkeztek, leesett az első hó, álarcokat húztunk, és az idősíkok csak egyre jobban összekeveredtek. Göndör László és nagymamája, Katona Éva beszélgetéseiből és visszaemlékezéseiből a szöveget írta és szerkesztette: Bódi Zsófia, Laboda Kornél, Göndör László Somoskövi Bence és Nagy Botond – hangmesterek Lengyel Ákos Papa – technikus Láng Alexandra - hang- és videóvágó, koncepció Bartha Máté – dokumentumfilmes anyagok rendezése, operálása Ördög Tamás – külső konzulensHorváth Lili Olga – pszichológus konzulens, koncepció
„A jóért, a boldogságért küzdeni kell. A jó nem magától győzedelmeskedik, azért tenni kell. A boldogság nem röpül csak úgy a szívünkbe. Nem tétlenkedhetünk. A jóért való küzdelmünket nem adhatjuk fel.” - Fésűs Éva A palacsinta a desszertek királya, a királyok desszertje, nem csoda hát, ha mindenki szereti. Legyen az sós vagy édes, csak jó sok legyen belőle! Legalább hetvenhét! A palacsinta a nagyevő Tóbiás király kedvence, aki a fiát, Éliás királyfit is annak a lánynak szánja, aki úgy tud megsütni hetvenhét palacsintát, hogy se nem szakad, se nem ragad. Vajon kinek áll érdekében meghiúsítani a palacsintasütő versenyt? Hogyan és miért? Minderre fény derül A palacsintás király című zenés mesejátékban.
Mindnyájan emlékezünk az einstandolásra, amikor a vörösinges Pásztorok elrabolják Nemecsek kedvenc üveggolyóit, emlékezünk a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsekre, aki feláldozta magát a grundért és a társaiért. Költészettel és emlékekkel teli hívószavak ezek, amelyeket minden generáció újra-és újra felfedez magának.
A Carmina Burana megkerülhetetlen téma, nagy feladat, mégis vonzó kihívás egy koreográfusi pályán, mely előbb-utóbb bevonzza az alkotót. Orff kompozíciója egy magasabb régióba emeli a középkori diákdalokat. A zene magasztossága ihletet ad egy koreográfusi vallomásra. Az alkotó motiváló ereje az önsorsrontó és elgépiesedett világunk miatt érzett aggodalma az emberiségért, az emberségünkért, az erkölcsi megmaradásunkért, a lelki üdvünkért. Egyben az élet szentségét ünnepli, megcsillantva a reményt egy jobb jövőre. Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a pécsi közönség, ill. a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt irodalmi klasszikusokat. Nagyszerű arányérzékkel teszi követhetővé a cselekményt a tánc nyelvén. Klasszikus alapokra épülő kortárs koreográfiája különleges és látványos, szakmailag magas színvonalú, mégis befogadható és közönségbarát. Vincze koreográfiáit mindig a társulat inspirálja, rendszerint a karakterekből indul ki. A Pécsi Balett táncművészeinek karakterábrázoló képessége és előadóművészi tehetsége teszi egyedivé és sajátossá a társulat minden produkcióját. Ez a siker kulcsa, melynek eredményeként Vincze koreográfiáit folyamatos telt házakkal játsszák a Pécsi Nemzeti Színházban és a Nemzeti Táncszínház által szervezett budapesti helyszíneken, országszerte és külföldön egyaránt. Közreműködik:: Bozsányi Liliána, Frank Edina, Kis Jana Luca, Kócsy Mónika, Nagy Írisz Harangozó-díjas, Rónaki Nina, Szécsi Theodóra, Balogh Csongor, Erdélyi Zsombor, Molnár Zsolt Harangozó-díjas,José Blasco Pastor, Rayco Lecuona Suárez, Szabó Márton, Szendrői Bence, Varga Máté
Misztikus, romantikus történet, mely nem a szokványos módon kerül bemutatásra. A sötét színházban ülő néző két, látszólag mindennapi fiatal szerelmi románcának lesz tanúja. Mégis van benne valami rejtélyes.
Aida tizenhat éves. Nem szereti kihúzni magát, kiszedni a szemöldökét, csinosan öltözködni. Szeret késő estig fent lenni. Olyankor merész dolgokon gondolkozik. Milyen lenne filmrendezőnek lenni. Szellemet idézni. Megölni magát. Szerelmesnek lenni. Aida otthon él az anyjával. A nővérei elköltöztek. Az apjának van egy másik családja.Egyszer csókolózott eddig életében. Bukásra áll kémiából. Elektronfelhőkről rémálmodik.Találkozik egy fiúval. A sapkással, aki azt a számot énekli. A túlvilági dolgokra egyébként is fogékonylány a fiú által egyre közelebb kerül a halál gondolatához. Hosszú idő óta ez az első dolog, ami lelkesíti. Árnyjáték-konzulens: Lázár Helga Animáció: Illés Haibo, Tóbiás Tamara Zeneszerző: Kun Bálint Hangszerkesztő: Mészáros Gábor A You'll Be fine című dalt énekli: Lengyel Benjámin
Opera tizenhárom jelenetben, két részben, orosz nyelven, magyar és angol felirattal. Lev Tolsztoj Háború és béke című történelmi regénymonstrumából a zenedráma megírására Oroszország náci megszállása ihlette Prokofjevet. Az opera első felének Békéje Prokofjev legszebb és legintimebb tablóit vonultatja fel, és éles ellentétben áll a második, Háború-rész cári (mondhatni szovjet) jeleneteivel. Prokofjev mesterien festi meg a hatalmas tömeg harcát és benne az egyes szereplőket. Szerelem és halál egyetlen gigantikus meséjévé szövi a cselekményt. A 72 karaktert felvonultató operát a katalán származású Calixto Bieito állítja színpadra a Genfi Grand Théâtre-ral koprodukcióban. Librettó Lev Tolsztoj regénye nyomán: Szergej Prokofjev, Mira Mendelson Videó: Sarah Derendinger Magyar nyelvű feliratok: Alter Katalin
Federico Fellini Oscar-díjas 8 és ½ című remekműve a filmtörténet első rendezői önvallomása, egy zseniális és újító alkotás, ami nagy hatást gyakorolt más művészekre is. Ahogy az lenni szokott, idővel a zenés színpadokra is eljutott a mű, az 1980-as évek elején Mario Fratti feldolgozásában, Arthur Kopit librettójával és Maury Yeston zenéjével és szövegével készült el a Nine című musical. A darabot elkészülte után fél évig kisebb vidéki színpadokon játszották, míg végül 1982. május 9-én megérkezett a New York-i Broadway-re, ahol óriási sikert aratott nemcsak a nézők, hanem a kritikusok körében is: a Nine-t 12 Tony-díjjal jutalmazták, többek között a legjobb musicalnek, a legjobb eredeti zenének és szövegkönyvnek, valamint a legjobb jelmeztervezésnek járó elismeréseket is besöpörte. Az előadást az évek során 729-szer tűzték műsorra itt, mindeközben pedig elindult nemzetközi hódító útjára: színpadra állították szerte az Egyesült Államokban, majd Dél-Amerikában, Londonban és Európa több országában is. A musical zenéje sokféle műfajból merít, igazán színes, magával ragadó hangzásvilágot teremtve, több igazi sláger is felcsendül a darabban.
- triptichon - Aiszkhülosz, Euripidész, Szophoklész művei alapján Miért tört ki a háború? Van egy nullpont, ahol még megváltoztatható a történet, vagy mindennek úgy kell lennie, ahogy a jóslatok mondják? Igazak-e a jóslatok és az átkok, vagy pont azzal teljesítjük be őket, hogy önmagunk felmentéseképp rájuk hivatkozunk? Egyáltalán, mondhatjuk-e bármire, hogy igaz? Az előadás egy család elhallgatásoktól és félreértésektől terhes történetét követi végig. Egy család háborúskodását, mely egy egész országot érintő konfliktussá szélesedik. Az előadás nézője maratoni, egész estés színházi kísérlet részesévé válik: egy több évtizedes cselekménysorozatba avatódik be, amelyet mindig más szereplő nézőpontjából lát. Mi vezetett odáig, hogy a háború után a túlélők lemészárolják egymást? Ki a hibás? Fontos, hogy ki a hibás? Van kiút a sértettségek bonyolult hálójából? „Aki szörnyekkel küzd, vigyázzon, nehogy belőle is szörny váljék.” (Friedrich Nietzsche: Túl az erkölcs világán)„Az emberek többsége rossz.” (Biasz ókori bölcs felirata a delphoi Apollón-templom falán)
Gyermekelőadás óvodásoknak és kisiskolásoknak. A Magyar Nemzeti Balett évek óta igyekszik a balettnövendékek számára is külön repertoárt kialakítani. Így a korábbról már ismert KisHattyúk tava, illetve KisCsipke analógiájára az új évadban a KisKalóz című előadással adnak lehetőséget a balettet tanuló kicsiknek, hogy igazi, persze rövidített formájú előadásban vegyenek részt. Mivel a produkcióban fiatal, de már végzett táncosok is fellépnek, a gyerekeknek komoly lehetősége nyílik belekóstolni és belelátni az igazi színház, balettművészet világába, ráadásul úgy, hogy kortársaik nézik őket. Ez az előadás főleg a fiú szereplőknek kedvez, amivel nem titkolt célja az OPERA művészeti vezetőségének, hogy számukra is kedvet csináljon a balettművészethez. Az emblematikus részeket tartalmazó matiné után adott a lehetőség: az érdeklődők az évad végén megtekinthetik az eredeti, „nagy” A kalózt is, amely a maga teljességében tartalmazza a kalandokkal teli, izgalmas történetet, szerelemmel, árulással, életveszélyes hajótöréssel, végül megmeneküléssel. Közreműködnek: a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei, a Magyar Nemzeti Balett táncművészei. A Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeit betanította: Gyarmati Zsófia, Kőszegi Katalin, Pavlova Tamara, Yakushkina NataliiaA balettmesterek asszisztense: Szekeres AdriennVetítési anyag: Berkes Bálint
Pénelopeia Homérosz Odüsszeia című eposzának, a trójai háborúnak, valamint Ithaka királynéjának, Pénelopénak, az asszonyi hűség megtestesítőjének Margaret Atwood általi sajátos mítoszadaptációja: Pénelopé történetének modernkori visszhangja és tükröződése, drámai szerkezetbe átültetve. A 2005-ben írt nagysikerű regény (fordító: Géher István) sok szálon futó színpadi feldolgozása a Hádész fogságában őrlődő Pénelopé tragikus sorsának meghosszabbítása, a Szolgálólányok életét követelő kegyetlen gyilkosság miatt érzett fájdalom és bűntudat kivetülése. Balázs Zoltán rendezése Odüsszeusz sokat tapasztalt, bátor és találékony feleségének személyes szemszögéből meséli újra az ismert ókori történetet, felerősítve a mítosz női aspektusait. A rendezői koncepció érzékenyen integrálja az előadás sokrétű szövetébe az Odüsszeusz és a fia, Télemakhosz által felakasztatott tizenkét szolgálólány titkokkal teli történetét és megöletésük erkölcsi vetületeit. A Magyarországon először színpadra álmodott történet főszereplője: Szilágyi Enikő. Unokanővérét, Helenét Orbán Nelli Szolgálólányait Bajkó Edina kelti életre. A Maladype Színház magyar-makedón-lengyel koprodukcióban készülő legújabb bemutatója egy olyan változatos színházi műfajokban kiteljesedő összművészeti produkciót ígér, amely a közönség számára a személyes és a közös felismerésekben is átélhető kaleidoszkóp-szerű játékélmény lehetőségét adja. A rendhagyó dramaturgiára épülő rendezői elképzelés a sajátos tartalmi-formai egységek, valamint a kivételes kombinációban megfogalmazódó verbális, akusztikus és vizuális ingerek által teremti meg a színésznők virtuóz jelenlétére épülő előadás egyedi rendszerét. Az összművészeti alkotás zenéjét Kovács Adrián zeneszerző jegyzi, akinek nevéhez olyan emblematikus előadások kapcsolódnak, mint a Liliomfi, Kinek az ég alatt már senkije sincsen, A diktátor, A Pendragon-legenda, A nagy Gatsby, a Veszedelmes viszonyok vagy a Szerelmek városa. Fordította: Géher István
Mark St. Germain: Freud's last session című darabjának magyarországi bemutatója Jordán Tamás és Alföldi Róbert szereplésével és rendezésében.
Opera tizenhárom jelenetben, két részben, orosz nyelven, magyar, angol és orosz felirattal. A Magyar Állami Operaház és a Genfi Nagyszínház koprodukciója. Lev Tolsztoj Háború és béke című történelmi regénymonstrumából a zenedráma megírására Oroszország náci megszállása ihlette Prokofjevet. Az opera első felének Békéje Prokofjev legszebb és legintimebb tablóit vonultatja fel, és éles ellentétben áll a második, Háború-rész cári (mondhatni szovjet) jeleneteivel. Prokofjev mesterien festi meg a hatalmas tömeg harcát és benne az egyes szereplőket. Szerelem és halál egyetlen gigantikus meséjévé szövi a cselekményt. A 72 karaktert felvonultató operát a katalán származású Calixto Bieito rendezésében láthatja közönségünk. Librettó Lev Tolsztoj regénye nyomán: Szergej Prokofjev, Mira MendelsonRendező: Calixto BieitoDíszlettervező: Rebecca RingstJelmeztervező: Ingo KrüglerVilágítástervező: Michael BauerVideó: Sarah DerendingerDramaturg: Beate BreidenbachMagyar nyelvű feliratok Alter Katalin nyersfordítása alapján: Benkő MinkaAngol nyelvű feliratok: Richard Neel
Fedezzétek fel a Duna budai oldalán fekvő épületegyüttest, amely a világ egyik legveszélyeztetettebb műemléke volt egykor, de ma már újra pezsgő kulturális szórakozóhely, különleges Neoreneszánsz kertjével Budapest ékköve. Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán első közös mesedarabja nem csupán forradalmasította a gyermekeknek szóló néptáncelőadásokat, hanem a szó minden értelmében magyarosított egy világszerte ismert Grimm mesét. A Csipkerózsika című előadás minden tánca, dala, felidézett mondása, szokástörténete vagy akár ráolvasása az autentikus magyar népi kultúrát dicséri, a végeredmény pedig egy - a televízió vibrálásához szokott - gyermekeket is lebilincselő, ám felnőtteket éppúgy szórakoztató, kihagyhatatlan előadás. Előadja: Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara A forgatókönyvet írta és az eredeti népi szövegeket válogatta Zs. Vincze Zsuzsa
Élettan egy felvonásban. Margarída asszony: szétszórt, riadt, erőszakos, perverz, akarnok, szeretetre éhes, komplexusokkal teli, szerencsétlen nő. A „biológia” órának a nézők is részesei, hiszen ők a diákok. Kegyetlenül pontos, mégis groteszk a tükör, amiben látnunk kell önmagunkat: Margarídát. A zseniálisan megírt, humorral teli groteszk dráma egy boldogtalan asszony vergődése a minket körülvevő, egyre őrültebb világban. A Karinthy Színház előadásának meghatározója a színésznő, Balázs Andrea.
IV. Károly, a trónról lemondott utolsó Habsburg-uralkodó a magyar királypárti politikusok rábeszélésére 1921-ben kétszer is eredménytelen kísérletet tett a visszatérésre. Hernádi Gyula drámája egy olyan érdekes fikciót bont ki, hogy mi történt volna, ha a királyt és Zita királynét második visszatérésükre készülve titokzatos körülmények között meggyilkolják és helyükre hozzájuk megszólalásig hasonló alteregókat állítanak?
képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról "Úgy tudjuk, hogy a nagy költő macskája rákos lett - a halála után pedig Weöres (aki már korábban is, gyerekkorában is kínlódott az öngyilkosság gondolatával) a villamos elé lépett. Az utókor már tudja, hogy ez a kísérlet sem sikerült - és gazdagabb lett azzal a pár sorral, hogy "Mellesleg, / ha valaki ebnek emel mauzóleumot, / kár nevetni. / Tanulj nevetségig szeretni." Mi azonban azt fogjuk most játszani, hogy hunyorogva gyanakodni kezdünk: mindenki tudja, hogy a macskák nem halnak ennyire könnyen. Korábban itt voltak. Utánunk is itt lesznek. Mindent látnak. Mindent hallanak. A kortársak visszaemlékezései ezer oldalakra rúgnak, de a csodagyereket felfedező nagy elődök, a tehetségtől letaglózott kortársak és a mindent skatulyázni akaró utókor sem tudta igazán, hogy mihez kezdjen az utolsó olyan magyar költővel, aki kérdés nélkül mindenkié. Akinek bölcselete alázatra inti a legnagyobbakat is - és akinek a verseit először tanulja meg fejből minden magyar gyerek. Akit meg sem karcolt a kor, amelyben élt, pedig végigélte és végigírta a XX. századot. Hogy ez a zseni most akkor veszedelmes-e, ártalmatlan-e, fogalmatlan-e vagy bölcs-e...? Kívül áll, vagy felette áll? Ma sem tudja senki. Meg kellett volna kérdezni a macskát. Az is igaz viszont, hogy neki meg nem mindent érdemes elhinni." Az írás alapjául szolgáló anyag összeállításában NAGY ANDRÁS PHD működött közre.