Egy művész érvényesüléshez vezető útja kizárólag az intézményrendszeren át vezethet. Vagy mégsem? A Trafó Nagytermébe szeptember 23-án és 24-én egy olyan művész tér vissza, akinek az egész életműve bizonyítja, hogy az intézményes úton meghatározott szakmai pálya keretei közül nem csak kitörni lehet - egészében ki is lehet kerülni azokat. Ladjánszki Márta a magyar kortárstánc megkerülhetetlen innovátora, aki sem tanulmányait, sem szakmailag elismert pályáját nem intézmények hátszelének köszönheti, és a mai napig külsősként hivatkozik magára. Testanalitikus, a fizikum határaiból építkező darabjai gyakran a szó szoros értelmében formabontóak: ezekből láthat ősszel egy jubileumi válogatást a közönség a Trafóban. A „30/50" egy kettős, személyes és szakmai évfordulót bélyegző címadás: Ladjánszki idén ünnepli 50. születésnapját és pályafutásának 30. aktív évét. hagyomány kutató, kortárs táncelőadás Koncepció/Koreográfia/Tánc: Ladjánszki MártaZeneszerző/Zene: Oliver Mayne (GB/HU) és Varga Zsopin Zsolt Fénytervező: Tomáš Morávek (CZ)Táncosok: Bitó Katalin, Györke Tímea, Herold Eszter, Jobbágy Bernadett, Kovács Emese, Kovács Noémi Anna, Miklósy Alex Ádám, Mórocz Eszter, Alejandra Rosas Hernández (COL/HU), Szász Zsófia, Tamaskó Helén, Varga Boglárka, Varga Dóra, Veres Flóra Kosztümterv: PillangóKosztüm: Csorba Kriszta Smink: Károlyi Balázs Hangfelvételről részlet Kascsák Margit beszélgetésből.
A Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémia Évadnyitó előadása. A magyar artistaművészet hét évtizedes múltra visszatekintő utánpótlás bázisának legkarakteresebb, immár nemzetközi fesztiválokon is nagy sikerrel szereplő ifjú tehetségei mutatkoznak be a sodró lendületű show műsorban. A két részes egyedi szerkesztésű varieté gálaelőadás ünnepi csokorba gyűjti a nemzetközi karrier előtt álló produkciókat, melyek többségét, ez évben, csupán ezen az estén láthatja hazai porondon a Fővárosi Nagycirkusz közönsége.
Hogy az meg mi és mi kell hozzá?Kell egy nagyformátumú művész, jelen esetben zenész és zeneszerző, aki vette abátorságot, hogy a múlt évszázad közepe felé, Magyarországon szülessen meg. Kell az ő eseménydús élete és egyedülálló munkássága.Kell egy író, aki a könyvéből darabot ír.Kell hét baromi jól éneklő és játszó színész.Kell egy elképesztően profi zenekar.Kell zene. Jó zene. Nagyon jó zene!Kell huszonegy dal.Kell millió nagy és apró szórakoztató ötlet, játékban, zenében, táncban.Kell látvány, ami egyszerű, mégis ötletes és magával ragadó.És végül kell ön, hogy eljöjjön, megnézze, lassan elengedje magát, dúdoljon,énekeljen, emlékezzen, merengjen, megdöbbenjen, nevessen, sírjon, majd vonja le atanulságot: egyedül nem megy! A zenekar tagjai: Hoffmann György, Dobos László, Hajba Áron, Hajba Imre és Almann Gergő.
Liliom, a „szerethető csirkefogó”. Liliom, a „külvárosi hintáslegény”. Liliom, a „kallódó életművész”. A „proletár”. Az „áldozat”. Az „asszonyverő”… Molnár Ferenc talán legjobb színdarabja számtalan értelmezésben került már bemutatásra. Kovalik Balázs rendezése most darabokra szedi és új formában rakja össze a jól ismert történetet. Az építőkockákból egy „művész” (színész) ellentmondásos életpályája rajzolódik ki, egy művészé, akinek az ő szeretett Julija hiába kínálja fel a normális élet lehetőségét. Az út a reménytől a kitaszítottságon keresztül a kétségbeesett halálig vezet, sőt – ironikus módon –, még azon is túl. „Egyáltalán, ha őszinték vagyunk, semmi egyebet nem tehetünk, mint hogy megöljük magunkat. Mivel azonban nem öljük meg magunkat, mert mégiscsak élni akarunk, színházat írunk és színházat játszunk. Ez a legabszurdabb és leghazugabb dolog a világon.” (Thomas Bernhard)
Elfáradt. Elfáradt a nő. Mindenét odaadta, most már másra vágyik. Természetesen írhattam volna férfit is. De nem ezt tettem.Azért írok, mert szétfeszít. Színházba azért járok, hogy kapcsolódjak. Az esetek többségében csak a mellettem ülőhöz sikerül kapcsolódnom. Színházat azért csinálok, mert ezt választottam.Ami biztos: mindig a lényeget keresem. Ez nem egy idilli folyamat, mert sajnos hajlandó vagyok érte áldozatokat hozni. A Romantikát kifejezetten az Örkény Színháznak dedikálom. Árvaházi szeretettel szeretem a színészeket, kiváltképp a géniuszokat, akik truvájokkal kápráztatnak el. De ami leginkább izgat, felkavar, undort vált ki belőlem, az az ember. Nagyon ritkán csak tetszik.Múltkor mesélte egy ismerősöm, hogy tüszős mandulagyulladása idején hogyan köpte fel a gennyet. Mondtam neki: "Fúj, eszem, nem látod?" Aztán tovább faggattam, hogy pontosan hogyan is történt.De szeretek nagyon szórakozni, nevetni is, meg ha hallom, amit a színpadon mondanak. Nem vagyok különleges.
A Bányavidék trilógia 3. része. A helyszín: székely falu, valahol egy bányavidéken. Most a korábbi részekben sokat emlegetett plébános és az ő különös szeretője körül forog a történet.
Zenés szövegszínház Dobray Sarolta Üvegfal címû könyvéből. Az Üvegfal Léna és Péter örvényszerű házasságát meséli el, a feleség és a férj szemszögéből egyaránt.Lassan, lépésenként bomlik ki és válik világossá, hogy valójában egy érzelmileg bántalmazó kapcsolattal állunk szemben. Miért csinálja Péter? Miért hagyja Léna? Mi ez a gyakran eszméletvesztésig pörgő tánc?Szeretet, szerelem hajtja? Vagy ezeknek épp valamiféle ellenkezője. Miért választjuk azt, akit választunk, sokszor szinte teljesen vakon?! Ruha: Nanushka
Mi történne, ha a kasszások mindig kimondanák, amire gondolnak? Ha a céges bulin nem használhatnánk idegen szavakat? Milyen lenne, ha újraszinkronizálnánk a szuperhős-filmeket tájszavakkal és nyelvjárásokkal? Milyen egy Csernusba oltott Zacher?A „Hatalmi Arcok” a hétköznapi küzdelmeinkről szól – legyen az egy egyszerű csetepaté, komolyabb haddelhadd, súlyosabb összetűzés vagy halálos tusa. A lényeg, hogy akinek nincs baja, az csinál magának. Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs, a Szomszédnéni Karinthy-gyűrűs humoristái előadásából minden kiderül.
A Házassági leckék középhaladóknak méltán az egyik legnépszerűbb előadásunk: könnyedés frivol komédia a hűtlenségről. Az eredeti előadás alaphelyzetét gondolta újra a szerző, és egyfrenetikus este erejéig újra összehozta ugyanazt a négy szereplőt. Kedvenc hazudozónk, Michelbajban van: felesége, Laurence ugyanis botrányt készül csapni, mivel meglátja az utcán a barátiházaspár férfi tagját az utcán amint egy idegen nővel csókolózik. Michel a kegyes hazugságmellett érvel. Nehezíti a helyzetet, hogy a két házaspár aznap együtt vacsorázik, így a katasztrófaborítékolható. Az előadást mindenkinek ajánljuk: simliseknek és őszintéknek, férfiak és nőknek,azoknak, akik látták az előző részt, és azoknak is, aki nem...
(The Unfriend). A kedves, udvarias angol házaspár, Peter és Debbie egy hajóúton összebarátkozik egy amerikai özvegyasszonnyal, Elsával. A nyaralás végén megtörténik a kölcsönös címváltás, ígértetek a jövőbeli látogatásra, ami persze, többnyire elmarad... Ezúttal azonban nem...Elsa egy szép napon becsenget hozzájuk... Addigra azonban olyasmiket olvastak róla az interneten, hogy elfogja őket a jeges rémület – nem szívesen engedik be, főként két kamaszgyerekük közelébe. De megbántani se szeretnék. A fergeteges vígjátéki helyzetekbe még egy okoskodó szomszéd és egy rendőr-őrmester is belekavar…És most, közvetlenül a londoni West End-siker után a budapesti Játékszínbe is megérkezik a rém rendes vendég…
‒ egyszerfenn, egyszerlenn szünet nélkül ‒ Külön köszönet: Parti Nóra, Csengery Dániel, László Zsolt, Kocsis Gergely, Kocsis Pál, Marton Róbert, Szatory Dávid Fenn és lenn, fenn és lenn, fenn és lenn. Így éli mindennapjait özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska a Pannónia (volt Rajk László) utcában, a huszadik század kilencvenes éveiben, meg az azt megelőző hatvan (vagy hetven) évben. Egyszer fenn, aztán lenn – ahogy az a mániás depressziósoknál szokás. A fenti időszak csodás: a nyugdíjasélet vidám, a barátok hűségesek, a család szerető, és az új szerelem lehetősége sem reménytelen. Aztán beköszönt a lent, a pokol: az öregség kínokkal teli, a magány elviselhetetlen, a család hálátlan, a szerelem pedig… ki emlékszik már arra?! Lenn, lenn, lenn, lenn. Így éli mindennapjait Maros László humorista, „a vicces Ladó”, ahogy egy ország ismeri. Házassága romokban, Vera, a szép tévébemondónő csak a bolondját járatja vele, értelmiségi humorán időnként ugyan nevet a közönség, de ő már szinte semmin. Volna mit rendbehozni az életében, de mivel anya csak egy van, ráadásul olyan, amilyen, legtöbbször az ő életét kénytelen egyengetni. És ezt özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska bizony el is várja. A jó „Lacpac” első szóra ugrik, otthagyva csapot-papot, legyen szó munkáról, családi eseményről, titkos randevúról. Ladó szabad szeretne lenni, de életét beárnyékolja a folyamatos készenlét és függés – hiszen sosem lehet tudni, mikor csörren a telefon. És ha mégsem ér rá, jön a lelki terror, majd a lelkiismeret-furdalás. Történik mindez egy darabjaira hullott családban, amelynek tagjai nem képesek valóban beszélni sem magukról, sem egymásról. Az élet meg csak telik, amíg… Meddig éljük felmenőink életét és mikor kezdjük el élni a sajátunkat?Miért olyan rohadt nehéz megértenünk egymást családon belül?Mennyit tudunk a mentális betegségekről? Illetve bocsánat… mennyit beszélünk róluk egymás közt? Mennyit tudunk arról, mit jelent megöregedni, és egy élet vége felé közeledni?És mennyire vagyunk azonosak azzal az örökséggel, amit a lehető legtávolabb szeretnénk tudni magunktól?
Megérett bennünk a vágy, hogy megmérjük a minket körülvevő társadalom lázát és erről beszéljünk a színház eszközeit felhasználva. Előadásunkban a magányos gyerekek, a tehetetlen szülők, a kiszolgáltatott fiatalok és saját magunk történeteit szőttük színházi eseménnyé, folyamatosan keresve a magunkkal, nézőinkkel és az Istennel való találkozás lehetőségét. Hosszú beszélgetéseink és egyéni megnyilatkozásaink eredménye egy közös forgatókönyv lett. Ennek színházi térbe helyezésekor megtapasztaltuk a közösségi alkotás és határaink feszegetésének élményét, létrehozva lelkünk rezdüléseinek derűs vízióját és megmutatva arcainkat, ahogyan a víz tükrözi azokat.
A francia szerző darabja „intim csúcstalálkozó” a 20. század két nagy alakja között. Erős,hatalmas személyiségek – egészen emberi közelségben: Winston Churchill és Greta Garbo.Két legenda véletlen találkozása és közös hajóútja a Skorpió szigete felé, miután a világóriásszínpadairól távoztak.A történet kiindulása valós. Monte-Carlo, 1959 júliusa. Egy Christina nevű luxusjachthorgonyoz a kikötőben. Szalonjában francia impresszionisták képei. Bizonyos értelemben egybirodalom központja a hajó közvetlen telefonvonallal a legnagyobb nemzetközitőzsdeközponthoz, repülőgéppel a hátsó fedélzetén. Tulajdonosa Aristoteles Onassis görögmilliárdos. Onnan irányítja az üzleteit, ott látja vendégül a világ vezető politikusait,mágnásait, művészeit. A jacht Onassis privát szigetére tart, a Scorpiosra. Az egyik idős utaskülönösen imádja a tengert. Valamikor a brit Admiralitás Első Lordja volt. Majd háromszor isminiszterelnök. Egyik híres beszédében „vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket” ígért. ŐSir Winston Churchill. Miután segített megmenteni a világot, 1955-ben visszavonult. Kissédepressziós. Whiskyzik és szivarozik. És fest. Magányába sétál be Greta Garbo, a filmtörténetlegtitokzatosabb színésznője, aki egyenesen Rómából érkezik a jachtra, ahol ismétvisszautasította Visconti filmrendező ajánlatát. 1941 óta nem forgat Garbo. „Krisztinakirálynő” – fogadja őt Churchill utalva a svéd sztár zseniális szerepére. „A szabad világmegmentője” – szól a viszontüdvözlés. A hajó pedig elindul a távoli görög Skorpios szigetfelé, s ezzel megkezdődik a két bálvány közös útja, amelynek során a kölcsönös csodálatfelszínét feltépve mélyen emberi vallomásokig jutnak el saját magukról. Szenvedélyes ésszeretetteljes beszélgetések két nehéz ember között, akik az életük egy adott közös pontján alegközelebb kerülnek egymáshoz. Életük, választásaik ellentétesek – például Churchill mindigvágyott a dicsőségre, Garbo könnyen lemondott róla –, de azért mindkettejük számára kérdés:mit csináljanak a fennmaradó idővel? Churchill harciasan próbálja meggyőzni Greta Garbót,akinek abszolút rajongója, az összes filmjét látta, hogy nem vonulhat vissza élete közepén, aművészeknek erkölcsi kötelességük, hogy ne hagyják el a közönséget. Párbeszédükbe olykorbekapcsolódik Churchill titkára, rajta keresztül pedig eljut hozzánk a jacht legendás „édesélete”, pontosan követhetjük, mi történik a hajón, mondjuk, Maria Callas operadívával.
Sírós-röhögős punkopera 11 jelenetben. Igaz történet alapján. Imre nagyapa beperli unokáját, Józsefet. A nagyapa szerint József a regényében megsértette őt,elhalt hozzátartozóit és jelenlegi feleségét. Társas kapcsolatai csorbát szenvedtek, személyiségeroncsolódott és még egy halálos betegséget is kapott a szóban forgó könyv tartalma miatt. Józsefszerint ez csak fikció, a regény a képzelete szüleménye. Kinek van igaza? A történetből felsejlik egyöngyötrő, széthúzó, generációs átkokat hordozó család képe. Holdosi József: „Hajh, cigányok, hajh, kányák”, valamint „Kányák” c. írásainak felhasználásával
A műsor az elmúlt hónap történéseit dolgozza fel havi rendszerességgel, közélet, politika, súlytalan bulvár események, művészet és kultúra 2*70 percben (néha több), szünettel. Vetítések, videók és váratlan színpadi elemek keverednek helyszíni tudósításokkal és indokolatlan táncbetétekkel. A fellépők Hadházi László, Kovács András Péter, Litkai Gergely és Wahorn András, a műsorvezető Lovász László.
What’s wrong with you, bitch? People all over the world are suffering and people are afraid, and what happens when people are afraid? They become intolerant.I don’t sleep anymore. I’ve lost my appetite. I don’t feel safe. Lots of people don’t feel safe. That’s why I want to start a revolution.This will be the revolution of thinking for yourself, of having your own opinion and not giving a damn what people say.This is a very scary time, but we can make a difference! We can change this! We have the power! And we don’t have to do it with violence. We just have to do it with love.It’s in every holy book. Love thy neighbor as thyself, ok?So, you cannot use religion to treat other people badly. You cannot use God’s name to treat other people badly. We all deserve love.” Akik figyelemmel kísérik Madonna pályafutását és koncertjeit, azok tudják, hogy egy szabály van, ami mindenek felett áll: „Nobody Fucks With The Queen”. Hogyan teszi magáévá és élete részévé ezt a mondatot egy mai magyar fiatal nő? Összeálltunk Fannival, hogy csináljunk egy vicces előadást olyan jelenségekről, amin inkább sírni kellene. De nem akarunk sírni. Úgyhogy inkább nevetünk. És reméljük, hogy akik és amik miatt mi most egy kicsit nevetünk, azok egyszer majd ugyanezeken sírni fognak. (O. Horváth Sári)
A Willany Leó előadásoknál az a koncepció, hogy nincs koncepció. Különböző műfajokból érkező előadók találkoznak a Trafó stúdiójában azzal a céllal, hogy egy olyan előadást hozzanak létre amiről még ők sem tudnak semmit. Minden szerdán 21:30-tól várnak Titeket a Trafó stúdiójában! Itt mindenki fellép, aki látszik a sötétben! 15 éves a Willany Leó. Az előző évadban évek óta velünk dolgozó művészek nagy része külföldre költözött vagy pályaelhagyó lett, a társulat kiadós vérfrissítésen esett át. A 16. évadunkban - ahogy eddig is - a rendszeres szerdai improvizációs előadásaink a táncosok, zenészek és nézők közösségét igyekszik építeni és megtartani, de új kutatással, bemutatóval, workshopokkal és minifesztivállal is készülünk. Fiatalos lendülettel, horizontális működéssel, fejlődő szakmai háttérrel, elképesztő kitartással, rengeteg humorral és szeretettel várunk mindenkit újra, ameddig lehet. Gyertek Leózni! A Willany Leó előadások koncepciója leginkább az, hogy nincs koncepció. Különböző műfajokból érkező előadók találkoznak a Trafó stúdiójában azzal a céllal, hogy egy olyan előadást hozzanak létre amiről még ők sem tudnak semmit. Kifejezetten arra kérjük a fellépőket, hogy ne hagyják a termen kívül a személyes történéseket, és a “jelenben levéssel” engedjék, hogy az történjen, aminek éppen történnie kell. Így lesz minden előadásunk - ahogy minden napunk - egyszeri és megismételhetetlen. Lassú, gyors, szomorú, megrázó, vicces, szexi, virtuóz, szerelmes, csalódott, nyugodt, nehéz és felemelő. Egyik sem, valami teljesen más, vagy mindegyik egyszerre. Táncosok: Asbóth Máté, Bacsó Gabriella, Bagyinszki Bánk, Bartók Eszter, Bundschuh Vera, Deák Kristóf, Engelmann András, Eyassu-Vincze Barbara, Eva Mora, Gaál-Kovács Júlia, Kancsó Luca, Keresztes Patrik, Kovács Mátyás, Laza Tímea, Mayer Dorina, Oberfrank Réka, Oláh Balázs, Pataki Noémi, Piti Vivien, Takács Lacek, Temesvári Zsófia, Thury Zita, Váth Máté Zenészek: Bacsó Eszter, Barcsai Boglárka, Balázs Dávid, Balázs József, Barhács Claudia, Bujdosó János, Chelemen Paula, Claudia Divon, Darázs Ádám, David Karla, Dánfi Tímea, Döbrösi Laura, Erdősi-Bóta Bence, Fodor Réka, Gaál Dániel, György Andrea, Jerome Li-Thiao-Té, Kézdy Luca, Kocsis Levente, Kovács Réka, Krizbai Domokos, Lantos Zoltán, Matisz Flóra, Merkl Tamás, Móser Ádám, Nemes Lilla, Pege Ádám, Tara Khozein, Titkos Flóra, Varga Anna, Wagner Márton Fény: Rovó VirágAsszisztensek: Turchányi Zsófia, Turjányi LillaZenei vezető: Merkl TamásProdukciós vezető: Pallag SáraA Willany Leó munkatársai: Lukács Levente, Szilágyi-Pallag EmeseMűvészeti vezető: Grecsó Zoltán