Ha tehetném, körbeutaznám az egész világot. Végiglátogatnám a különböző országokat az Egyenlítőn innen és túl, megismerném a sokszínű kultúrák varázslatos lakóit, a változatos épületeket, a színes tájakat és az illatokat, ízeket, mosolyokat. Hallgatnám a tenger hangjait, mert biztosan más a Vörös-tengeré, mint a Feketéé, nem beszélve a Csendes-óceánról. Játszanék a különböző hangszereken a bőrdoboktól az indiai szitáron át, a kínai húros erhuig, és táncolnék az óceán partján a naplementében.Kipróbálnám az összes lehetséges régi utazási eszközt: gőzhajóval utaznék Hongkongba, az Orient expresszről bivalycsordát néznék, elefántháton barangolnék az indiai őserdőben, lóháton pipázgatnék a sziú indiánokkal, és végül léghajóval repülnék vissza Londonba.Útitársnak csakis Phileas Foggot választanám, akitől sokat tanulnék a világ kultúrái iránti odaadó tiszteletről, a felelősségvállalásról és a becsületszó erejéről.Fogad velem valaki? 80 nap alatt a Föld körül? Kuthy Ágnes rendező
Nemes Nagy Ágnes felejthetetlen teremtményének, Bors néninek a 80. Születésnapját meg kell ünnepelni. A születésnapot Lackó, a Játékmester és Titilla, a hűséges macska szervezi meg. Dal, játék, nagyon sok meglepetés. És természetesen Bors néni, akit minden gyerek szeret. Reméljük, Te is. Ezúton küldjük a születésnapi meghívódat. Várunk, gyere!
A víz felett, a víz felett fűzfaágon verebek.A víz alatt, a víz alatt kagylók, rákok, kishalak.Itt hínárnő és nem virág, ez a vízi világ.Merészen és kalandvágyón útra kél, nem éri vész!Spárga-tengeralattjárón jár a veréb tengerész!Hogy mit keresnek a verebek a víz alatt? VII. Moszat királyt, a zöldalgák urát, aki tönkreteszi, fojtogatja a vizek lakóit. Na és hogyan merülnek a mélybe a verebek? Hát spárga-tengeralattjárón! A gyerekek pedig velük tartanak. Mert a mesés, zenés darab nézői egyben a játék résztvevői; rajtuk múlik, sikerül-e megszabadítani a vízi világot a moszat-rémuralomtól.Az előadás időtartama: 60 perc
A lány veszélyben van, egyszerre bujkál befolyásos anyja és egy titokzatos aktivista elől. Senkiben sembízhat, úgy érzi, minden lépését figyelik, követik, ezért úgy dönt, a saját kezébe veszi az irányítást:minden technikai lehetőséget bevet, hogy szemmel tartsa üldözőit. Társa az akcióban egy egyszerűpizzafutár, aki – a nézőkkel együtt – próbál segíteni a lánynak. A tét nem kicsi: biztonság vagyszabadság, kontroll vagy veszélyekkel teli jövő. Hős legyen a lány vagy áruló? A PlayOn! nemzetközi együttműködésben készült előadás a maga nemében egyedi vállalkozás: afordulatokkal tarkított eseménysort a nézők egy telefonos applikáció segítségével alakítják,befolyásolják, így a nézők valóban résztvevőknek érezhetik magukat, nem csak passzív szemlélődőnek.A döntés a kezükben van. A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, a University of York (UK) és a Teatr Ludowy (Lengyelország)koprodukciója. Esther Richardson és Cecilie Lundsholt „Traitor” című eredeti műve alapján, Rupp Anikó fordításának felhasználásával írta: Eck Attila és Vidovszky György. Technikai kivitelezés – Farkas IstvánAdmin – Fekete Balázs / Keszte Bálint Videófelvétel – Bárdi Gergő, Albert KingaKlipek – Krausz Attila, Ab Ovo StúdióSzínházi nevelési konzulens – Gyevi-Bíró Eszter
Argentin Tangó Táncszínház - Budai László és vendégei. Test-Lélek-TangóTest-Lélek-TangóArgentin Tangó Táncszínház - Budai László és vendégeiJEGYVÁSÁRLÁSNagyterem / 2024. május 27. 17:00MűfajnéptáncFelvonások száma1Időtartam70Test-Lélek-Tangó Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az estén ezeket a kérdéseket boncolgatjuk a tangó lépésein keresztül. A tangó több mint egy évszázada született, de ma is él, vonz és megborzongat. A titok talán bennünk rejlik: viharos gyorsasággal változik minden körülöttünk, de alapvető érzelmeink, vágyakozásunk a szeretet, szenvedély, az emberi kapcsolatok, az érintés, az ölelés, a harmónia után örök. A tangóban csak a zene és a stílus változott, a lényeg megmaradt, és segítségével mindenki számára felszínre hozhatók, intenzíven megélhetők ezek a vágyak és érzelmek. "Harmonikus csak olyan kapcsolat lehet, amelyben mindketten szabadok. A vezető szabadon irányít – és a társa szabadon repül utána. Mindketten boldogok. És a táncuk csodálatos. Minden benne van, amit férfiról és nőről, hímről és nőstényről, jinről és jangról, lányról és fiúról tudni lehet. Így kellene élnünk, szeretkeznünk. Így kellene szép párkapcsolatot, házasságot létesítenünk. Így, mint ezek a tangótáncosok."-Müller Péter Éld át velünk a tangó adta érzéseket, oldódj fel benne, és érezd meg a kapcsolódás mélységét ezen az estén! Zenekar: Kovács Judit – hegedű Dobszay-Meskó Ilona – zongora Radnai Tamás – bandoneon Szőllősi András – nagybőgő Előadók: Budai László és Hegyi Maya , Szőllősi András és Kiss Gy. Zsófia , Huszár Tamás és Pálmai Adrienn, Barabás Béla és Dillmont Katalin és az Argentin Tangó Táncszínház tánckara.
Anglia, 1965. Ez az az év, mikor a ködös Albionban eltörlik a halálbüntetést. Az észak angol kisvárosban, Oldhamben, egy kocsmában, amit Harry Wade és felesége visz, összegyűlnek a törzsvendégek, hogy szemtanúi legyenek annak, hogyan reagál a kocsmáros a rossz hírre: ugyanis Harry Wade másodállásban hóhér, méghozzá az egyik legismertebb. Pontosabban a második legismertebb, a világhírű Pierepoint hóhér mögött. Ráadásul, megjelenik egy furcsa, délről jött idegen is. Mit tesz az ember, ha nem gyakorolhatja többet a hivatását? Mit tesz, ha örök második? Mit, ha eltűnik a lánygyermeke és mit tesz, ha arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy minden általa kivégzett halálraítélt valóban bűnös volt-e, vagy esetleg volt olyan, akit ártatlanul végzett ki?
"Kedves Utazóközönség!Szeretettel köszönti önöket a L’art pour l’art Légitársaság legelső járatának legénysége!Felemelkedésüket és felhőtlen szárnyalásukat garantálja a már jól bevált személyzet, DOLÁK-SALY RÓBERT, PETHŐ ZSOLT és SZÁSZI MÓNI, valamint a sok más járaton már bizonyított, Jászai Mari-díjas stewardess, STEFANOVICS ANGÉLA. A biztonságos utazást magasan kvalifikált földi személyzet segíti, többek között Naftalin Ernő, Hőzőngné Váltig Arabella és kebelbarátnője, valamint Margit és Zigóta, Boborján, Anti bácsi, egy szigorú ornitológus, továbbá a násznép. Repülőgépünk boldogan repíti önöket oda, ahová a végén megérkeznek."
’Az összes gondolkodó, érző lény közöttLegeslegnyomorultabbak mi, nők vagyunk.’ Mitől izgalmas a Médeia történet most? Kicsoda Médeia? Ki ez a nő? Kegyetlen gyilkos vagy egy elképesztően okos, a férfi uralta világban kiválóan eligazodó asszony? Az erős nő archetípusa. De mi az erő? A Média név jelentése: férfiasság. A férfi hősök útját járatja vele a szerző, kinek sajátja az emberismeret, a mágia, a nyers őszinteség és a női és férfi szerepekben történő tökéletes eligazodás. Médeia ’játszik’, egy tökéletes bosszútervet hajt végre vagy percről – percre dönt? Iaszón a feleségét eláruló vagy csak egy életét új alapokra helyező, az erős nő fogságából szabadulni akaró férfi, antihős? A hős, aki megszerezte az aranygyapjút Peliasznak, végrehajtotta a lehetetlen küldetést, természetesen, Médeia nélkülözhetetlen segítségével. Szerette valaha Médeiát vagy csak elfogadta a nő rajongását és élvezte az ezzel járó dicsőséget és hatalmat? Ez az előadás nem szokványos módon közelít az ismert történethez, új kérdéseket generál a nézőkben és a játszókban is. Irányokat ad és mérhetetlen női erőt közvetít. Az előadás rítus és beavatás.
Liliom, a „szerethető csirkefogó”. Liliom, a „külvárosi hintáslegény”. Liliom, a „kallódó életművész”. A „proletár”. Az „áldozat”. Az „asszonyverő”… Molnár Ferenc talán legjobb színdarabja számtalan értelmezésben került már bemutatásra. Kovalik Balázs rendezése most darabokra szedi és új formában rakja össze a jól ismert történetet. Az építőkockákból egy „művész” (színész) ellentmondásos életpályája rajzolódik ki, egy művészé, akinek az ő szeretett Julija hiába kínálja fel a normális élet lehetőségét. Az út a reménytől a kitaszítottságon keresztül a kétségbeesett halálig vezet, sőt – ironikus módon –, még azon is túl. „Egyáltalán, ha őszinték vagyunk, semmi egyebet nem tehetünk, mint hogy megöljük magunkat. Mivel azonban nem öljük meg magunkat, mert mégiscsak élni akarunk, színházat írunk és színházat játszunk. Ez a legabszurdabb és leghazugabb dolog a világon.” (Thomas Bernhard)
2006 - POSZT: Legjobb előadásA minap azt vágta a fejemhez valaki, hogy én egy moral insanity vagyok. Ez bizony elég rosszul esett, de aztán rájöttem, hogy igaza van. Csakhogy a moral insanity nem tudja magáról, hogy az, én pedig tudom, tehát én mégsem lehetek az. Akkor hát ki a moral insanity?Te vagy az!Igen te, aki most éppen ezeket a sorokat olvasod!Te, aki a világ érzéketlenségétől szenvedsz. Környezeted áldozata, te! Aki a könnyekig tudod sajnálni magad, holott te vagy a legérzéketlenebb és a leggátlástalanabb ember. Most biztosan azt gondolod, hogy te nem vagy az, de csak akkor nem lennél az, ha azt gondolnád, hogy az vagy!Gyere el! Nem fogsz megváltozni, de lesz a darabban egy-két hozzád hasonló figura. Talán még azt is megtudod, hogy miért ANYÁM ORRA a címe!
Etűdök színházi világunk állapotjáról. „A színész művészetének nyersanyagát környezetétől szívja el. Vámpír. A szíved vérével táplálkozik.” „Könnyeid és elcsukló hangod, arcod rángása, kinyújtott kezed, ami simogatni szeretne, ordítozó veszekedéseid, az intim mozdulataid – nyersanyag, anyag (…), ott ragyog játékában a színpadon.” „Mi az a helyzet, ami neki megfelel? Mit szeretne? Hol érzi jól magát? Neki mi kell?” „Déryné írja naplójában, hogy a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, egy nagy park közepén.” „Szabad-e mindezt ennyire kihegyezni a színészre? Csak a színészről van-e szó…?” Tényleg csak a színészről? Popper Péter: A pokol színei
Egy pszichiáter és egy, a világot megérteni akaró kamasz csodálatos története: a pszichiáter az objektív tapasztalatban, a fiú a lovak animális, zsigeri érzéseiben akarja látni a jövőt. A primer kérdésfelvetésen túllépve, hogy az orvos vagy a páciens van-e nagyobb bajban, a modernizmus és a barbarizmus egyetemes emberi kérdéseit járja körül az előadás.Peter Shaffer világhírű drámájának ősbemutatója 1973-ban Londonban volt. Magyarországi bemutatóját pedig 1980-ban tartották. A József Attila Színház történetében most először kerül színre.A különleges történethez párosuló izgalmas színpadi vízió színházunk fennállásának történetében is meghatározó előadást ígér. Lovak: Kékesi Diána, Veres Dóra, Vianello Julia, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Jakab Roland Zenész (dob): Irmalós Gábor
„A nő nem férfi, a férfi nem nő. Ennyi.” Ebben az előadásban egyáltalán nem biztos, hogy az apa férfi és az anya nő, hőseink esküvő helyett válási partit tartanak, a férfi szüli meg a gyereket, és egy metodista lelkész bigott feleségétől szaftos szexuális felvilágosítást kapunk. Választ keresünk arra a kérdésre is, hogy miként lehet életben tartani évtizedeken át egy intenzív testi és lelki kapcsolatot, tágabb értelemben: hogyan lehet együtt tartani a családot? Kin múlik? A nőn? Az elmúlt párezer évben egyértelműen IGEN volt a válasz. A nő a család lelke, gyökere. Ha a nő eléggé aláveti magát a férfinek, ha eléggé biztos, nyugodt, meleg otthont tud teremteni számára úgy, hogy közben szexuálisan is izgató maradjon, akkor a férfi maradni fog. És ma mi a helyzet? Előadásunk egy száz évvel ezelőtti leánynevelő brosúra tanácsaiból kiindulva igyekszik megtalálni a mára érvényes válaszokat.
2011-ben a zágrábi Kos-család esküvőre készül, miközben új korszak előtt állnak: nemcsakHorvátország EU-csatlakozása nagy fordulat az életükben, hanem az otthonukat jelentő egykoriarisztokrata ház teljes birtokbavétele is, a szomszédok kivásárlását követően. A családtagok közülpáran még őrzik az emlékét annak, amikor több mint hatvan évvel ezelőtt, 1945-ben – a kommunistahatalomátvétel után – a baloldali érzelmű Ruža nagyi beköltözött ide, más szegény sorból származócsaládokkal együtt, és otthonává tette azt a helyet, ahol az anyja egykor cselédként szolgált. Azótagenerációk nőttek fel, az államszocialista rendszer megbukott, és a délszláv háborúk során megingottaz a sokakban táplált eszme, hogy a különböző nemzetiségek együtt élhetnének békében ésközösségben a határok megvonása nélkül. De a múlt árnyai továbbra is jelen vannak, hogyszembesítsenek minket azzal, hogy ugyanazok a traumák és dilemmák képesek generációkon átrabságban tartani egy közösséget.Tena Štivičić kortárs horvát drámaíró 3tél című díjnyertes darabja igazi kelet-közép-európaitörténetet mutat be. Három idősíkon keresztül – 1945-ben, 1990-ben és 2011-ben – tárul fel a Kos-család több generációjának története, hogy e régi ház privát tereit miképpen töltik meg élettel,szeretettel és fájdalommal. A családtagok a széthullt Osztrák-Magyar Monarchia romjain, atörténelem viharaiban, változó idők változó kihívásai közepette próbálnak a felszínen maradni,miközben újra és újra szembesülnek a „menni vagy maradni” kérdésével. Tena Štivičić nőinézőpontból vizsgálja meg a régió történelmét, és Falcsik Mari, kortárs költő által fordított drámaaprólékos karakterábrázolással megannyi izgalmas női sorsot mutat be. Magyarországon először aRadnótiban láthatják a nézők ezt a nagyszabású művet, amelyből egy színészközpontú, sok szereplőtmozgató előadás készül Alföldi Róbert rendezésében. Horvát nyelvi lektor: Lantos László
A Pinceszínház és a Karaván Művészeti Alapítvány közös előadása.A remény adója. Mindannyian arra várunk, hogy egyszer csak ránk mosolyog a szerencse. Sokan közülünk hétről hétre öt számra, öt kicsi ikszre bízzuk; és abban reménykedünk, hogy hátha a mi számainkat húzzák ki. Hogy ha nyernénk, megoldódna az életünk lakhatásunk, sárgacsekkjeink megszűnnének, utaznánk, adnánk a rokonoknak, barátainknak belőle, mi okosan befektetnénk.A Prah két szereplőjével, egy házaspárral megtörténik az, amiről a legtöbben csak álmodunk: Öttalálatosuk van a lottón. Álmodozni könnyű, örülni viszont nehéz. Kakaó-Prahos dobozba dugják az öttalálatos szelvényt. A félelmetes fecni felszakítja bennük a mérgező múltat. A házaspár nem tud mit kezdeni az ölébe hullott lehetőséggel: hisz már nem vásárolhatják vissza az elmúlt éveket, és már nem válthatják meg a közös jövőjüket sem."2000-ben a párommal vonaton utaztunk Marosvásárhelyre. A tízórás út közben valahogy felmerült, hogy mit csinálnánk, ha ötösünk lenne. A végére annyira elszontyolodtunk, hogy azt gondoltam, ezt megírom. Öt évig tartott. Kezdetben egy buszmegálló volt a helyszín legalább huszonöt szereplővel. Aztán egyre fogytak a szereplők, végül maradt egy konyha meg egy negyvenes házaspár. Nyertek hatszázmilliót. Nem lövöm le a poént!"Spiró György
„Egy gazdának kötelességei vannak, de te hagytál volna meghalni. Én nem vagyok rabszolga. Én szabad vagyok. De magányos vagyok. Minden teremtett lénynek van társa, minden madárnak az égen. Miért tagadod meg tőlem azt a vigaszt, amiben neked magadnak is részed lesz? Egy perce még lenyűgözött az értelmem, de most megkeményítetted a szíved. Semmi mást nem kérek, csak a szeretet lehetőségét!” Victor Frankenstein, a zseniális, becsvágyó ifjú tudós halott testekből élő testet, lélegző, érző, gondolkodó lényt alkot, de megretten saját művétől és eltaszítja magától. A Kreatúra egy gyermek ártatlan kíváncsiságával vág neki a világ felfedezésének, ám útja során csak rettegéssel, elutasítással, gyűlölettel találkozik. Ereje hatalmas, dühe kozmikus, magánya az elképzelhető legszörnyűbb magány, hisz senki nincs a világon, aki hozzá hasonlítana. Felkeresi hát teremtőjét, hogy alkosson neki társat... Mary Shelley 19. századi rémregénye a teremtés csodájának és felelősségének története, a teremtő és a teremtett lény örök egymásra utaltságának shakespeare-i mélységű tragédiája.
Zenés családi roadmovie. Carlo Collodi Pinokkió kalandjai című meséje nyomán írta Benedek Albert, Keresztes Tamás és Kovács Krisztina A Pinokkió kalandjai az egyik legtöbb nyelvre lefordított, és legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi mű. Többszáz mozgóképes és színházi feldolgozása létezik, nem is beszélve a képregényekről, diafilmekről és rövidített kiadásokról. Azt is hihetnénk, hogy a világ egyik leghíresebb kisfiújának, pontosabban fabábújának történetét mindenki jól ismeri, de az igazság az, hogy Carlo Collodi 1883-ban megjelent regényét ma már kevesen olvassák. Mindenki a feldolgozásokra támaszkodik, pedig az eredeti mese hihetetlenül szórakoztató, fordulatos, humoros, és néhol persze kicsit ijesztő is. Mai szemmel nézve meglepően bátor és modern, ahogy Collodi végigvezeti Pinokkiót a hajmeresztő kalandokon.A most készülő, új, vígszínházi változat igyekszik minél jobban megőrizni és megmutatni az eredeti mese csapongó fantáziáját, játékosságát és humorát, miközben az igazi Pinokkió-szakértőknek is szolgál majd némi meglepetéssel... Valamint: Adamovich Ferenc, Biczó Anna, Drahota Albert, Harangozó Boglárka, Jónás Roland, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Viola Péter
Nem titok többé! Mondjuk eddig se volt az... Május 27-én Peller Károly 45 éves lesz. Történetek, emlékek, el nem énekelt szerepek, vágyak, bánatok, örömök… mindez – természetesen humorral, zenével és vendégekkel!
A KÓSART előadása. Táncjáték legendákról, megpróbáltatásokról és hazatalálásról Az erdő titkokat rejt, és nem adja egykönnyen őket. Hunornak megmutatkozik a Csodaszarvas, ám a tünékeny jelenségről még az sem biztos, hogy tényleg látta. Felkerekedik hát, hogy megtalálja, és ahogy egyre mélyebbre jut az erdőben, nyomokra bukkan, a hagyomány elveszett szilánkjaira, magát a lényt azonban nem leli. A keresést éppen feladná, amikor rátalál a Táltos, aki valami megmagyarázhatatlan hasonlóságot mutat a Csodaszarvassal, de nem akar Hunornak segíteni. Végül megszánja, és együtt egy másik érzékelési síkra kerülnek, ahol miután kiszabadulnak a Vadleány csapdájából, és elszívja minden erejüket a Lidérc, a legnagyobb próbatétel elé kerülnek: egymással kell megküzdeniük. A Csodaszarvashoz viszont nem ez az út vezet. De akkor melyik? Sikerül-e rálelniük, és ezzel megkapni a Csodaszarvastól a legértékesebb ajándékot, az emlékezetet? Mert hiszen az emlékeink adják az identitásunkat, azok tartják meg a jelenünket. Ha a folyamatos felejtés állapotában lennénk, minden, ahogy megtörtént, a semmibe hullna. Ahhoz, hogy meghatározhassuk, kik vagyunk, kell, hogy legyen múltunk, kell az emlékezet. Erről szól az előadásunk pazar látványvilággal és vérpezsdítő ritmusokkal: emlékeztető az Eredetünkre, arra, honnan jövünk, hogy tudjuk, hová tartunk. EREDET – Benned van. Fedezd fel! Koreográfus, producer: Kósa Ruben, Kósa-Kemes LauraZeneszerző: Sebestyén ÁronDíszlet: Mészáros Tibor A Csodaszarvas legendáját minden magyar ismeri, ez a mi eredetmondánk, ám valahányszor művész nyúl hozzá, mindig gazdagodik. Az Eredet című Kósart.-előadással mi is elhelyezünk egy csillagot az agancs ágbogán. A dance show by KÓSART. Koreográfus, producer: Kósa Ruben, Kósa-Kemes LauraZeneszerző: Sebestyén ÁronDíszlet: Mészáros Tibor