Vecsei H. Miklós József Attila-estjeMit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne. "József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte" - írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós önálló estje, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit - nem messze a rakodópart alsó kövétől.A Mondjad, Atikám! előadással József Attila halálának 80. évfordulója alkalmából emlékezünk meg a költőről.
A CADAVRE EXQUIS című szóló előadás a test emlékezetét és a hullámzó lét- és nemlétvágyat kutatja. A táncmonológ a testet lüktetve, sebesülten jeleníti meg, majd később eltünedezve, hiányosan nyeli el az üresség.A Cadavre exquis vagy Exquisite Corpse egy szürreális játékra utal, mely során szavakat vagy képeket véletlenszerű asszociációk láncolatába állítanak össze azzal a szándékkal, hogy megzavarják a logikai és ok-okozati érvelést. Ebben a táncelőadásban a cadavre exquis elve egy különös érzékelési módot ébreszt föl. És mi keletkezhet ebből? Egy hibrid teremtmény, egy új lény – a kollektív tudatalatti következménye. Egy alakváltó ember metaforája, aki többféle identitásban találja meg önmagát. Maga a cadavre szó – holttest – identitás nélküli testet, névtelen anyagot, a nulla pontot idézi. A mozgássorozat sikoltozásba torkollik, egy bizarr, groteszk, félelmetes, felszabadító küzdelemmé magáért a létért. A test memóriája létrehozza a saját narratív terét, amelyben képek, gesztusok ésdinamikus mozgásnyomok bukkannak fel.A koreográfiát Toyen (1902-1980), született Marie Čermínová cseh avantgárd művész szürrealista víziói ihlették. Ki, vagy mi az a Toyen? Ő egy kísértet, egy vadállat, nyugtalanság és egyben pusztaság, a valóság csapdájába esve. A testiség élménye és Toyen álomszerű festményeinek belső feszültsége képezik egy egyéni mozgástár alapját, amely Toyen munkáinak üzenetét egy absztrakt táncformába viszi át. A Cadavre exquis különféle testállapotokat tár fel, felébreszti a képzeletet, új jelentéseket mutat be és teret enged a szabad értelmezésnek. A szóló előadás a mindennapi nyomást dolgozza fel, miközben a szürrealisták példáját követi – olyan állapotot vált ki, amelyben valóság és álom, jelen és múlt, nyilvánvaló és elhomályosult egy valósággá olvad össze. Koncepció, koreográfia, előadás: Daniela HanelováZene: Joan Goméz Alemany, Joseph Lluís Galiana, Marie NečasováMűvészeti mentor: Petr Kubes
Mindenkivel megeshet – mármint ha nő, és elmúlt annyi… A mi történetünk ma játszódik, a new york-iBloomingdale’s áruházban – de játszódhatna a világ bármelyik más áruházában is. A szereplőink négy nő, és velük is megesik az… Az, amiről nem szeretünk beszélni. Mert tabu. De mi most megdöntjük. Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor. A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek…
Akár meg is állhatsz.Valami kimozdul a holtpontról.De ki mozdul benned? A tervező-irányító, vagy a primér ösztön?És mi a helyzet a sorssal?Az életünk egy design-folyamat, amit ismeretlen részvételi arányban, ismeretlen erőkkel ko-kreálunk. A mi hatalmunk mértéke ebben kérdéses: mi állunk, vagy mozdulunk tovább, vagy az ismeretlen erő? Az együttműködés teljes jelenlétet kíván, de az nem árt, ha a mozdulatok pontosak."A sors nem hord magánál csipogót; a sors mindig valami sikátorban hajol ki eléd ballonkabátban, halkan rád pisszeg, de többnyire meg se hallod, úgy sietsz valami felé, amit előre megterveztél."(David Foster Wallace: Végtelen Tréfa) Az OR STOP előadásban a tánc és a gondolatok egyesülése által az alkotók és a nézők egyaránt felfedezhetik az élet tervezetlenségét, és választ kaphatnak arra a fontos kérdésre: merre tartanak az életükben, és meg tudnak-e állni a mozgásban, hogy új irányt választhassanak?Az alkotó táncos és a nézők egyaránt szembesülnek a hatalmuk korlátaival és a sors szerepével az életükben. Táncos: Kindl Gábor
A téli tücsök valamikor nyári tücsök volt. De most tél van, hull a hó. És érzi jól, hogy a nyár messze van, de olyan messze, hogy már alig tud visszaemlékezni rá. Így kezdődik a meseregény, melyben a tücsök a szigeten töltött szép nyár emlékeit idézi fel. A zsályaszagú hátizsák zsebében került be a szobába, itt tölti nagy unalomban a telet. Kiugrik a hátizsák zsebéből, felszökken az írógép billentyűire, és le-leüt egy-egy betűt. Valamennyi leütött betű egy-egy szép nyári emléket idéz fel, a szigeten hagyott barátaira emlékezteti és már nem szomorkodik, vidáman telnek a napok. A finoman érzelmes, szép mese arról szól, hogy hogyan lehet a szomorúságot örömmé változtatni.
Kiss Judit Ágnes Babaróka-könyvei az utóbbi években hatalmas sikert arattak az óvodás gyerekek és szüleik körében. A mesék egy emberi tulajdonságokkal felruházott, hétköznapiságában is különleges rókacsalád mindennapjait dolgozzák fel. Főhősük, Babaróka a történet kezdetén hároméves, és éppen óvodába (vagy ahogy Rókáéknál mondani szokás: kölyökőrzőbe) készül. Milyen lesz egész nap a kölyökőrzőben lenni Mamaróka nélkül? Lesznek Babarókának barátai? Egyáltalán hogyan kell barátkozni? A bájos és humoros történetek mind egy-egy ismerős konfliktus és annak feloldása köré szerveződnek: szorongás az új társaságban, játék a nagyobbakkal, hiszti a boltban, családi súrlódások, költözés, kistestvér születése. A mese komolyan veszi a kisgyerekkor egyszerű és mégis bonyolult kérdéseit, miközben megmutatja, ahogy egy kisróka számára lassan kinyílik a világ.
L. Frank Baum több, mint százhúsz éve született meséje generációk sokaságát bűvölte már el. A zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Óz, a nagy varázsló. Fényes palotájában a legkülönbözőbb kincsek garmadáját gyűjtötte bátorságból, észből és emberi szívekből. Varázshatalma akkora, hogy Dorka is tőle kér tanácsot, hogyan juthatna vissza Kansasba. A darab a Kolibri Színház immár harminc éves hagyományainak megfelelő új köntösben kerül a kisiskolás nézők elé, Gothár Péter rendezésében.
Hamupipőke történetét mindenki ismeri. A hősnő csodás átváltozása és felemelkedése igazi gyógyító, reményt adó mese, amelyet az ókorban meséltek először, és mesélik azóta is szerte a világon, számtalan változatban. A Budapest Bábszínház új előadása ezúttal a kosztümös filmekből jól ismert korba, a 19. századba helyezi a történetet. A ragyogó bálok, táncrendek, szigorú viselkedési szabályok korába. Az ipari forradalom, a természettudományos felfedezések, a világ körüli utazások korába. Egy világba, amelyben nincs még Instagram, mégis mindennél fontosabb a látszat. Egy világba, ahol a tudomány, a fizika is lehet igazi varázslat. Hamupipőkének, a mindig úton lévő hajóskapitány kamasz lányának mostohája szeretetlensége és mostohatestvérei bántásai mellett saját bizonytalanságával is meg kell küzdenie, hogy elindulhasson a felnőtté válás útján. Segítőtársai a korlátlan fantázia, a csillapíthatatlan tudásvágy, a kérlelhetetlen igazságérzet. Vajon sikerül-e megtalálja a saját útját? És mi történik, ha ezt az utat véletlenül épp egy, elrendezett jövője elől menekülő trónörökös keresztezi? Árnytervező: Kuthy Ágnes, Michac Gábor Szcenika: Torma Gábor
A gyermeki borzongás teljesen természetes dolog. A félelem mint sok más pozitív és negatív érzelem, egyszerűen az élethez tartozik. Tehát nem probléma, ha a gyerekek időnként bizonytalanok, bátortalanok. Ugyanakkor érdemes megmutatni nekik, mi az, amit le kell és le lehet győzni, és hogy a világ akkor teljes, ha ezekkel a félelmekkel együtt egyensúlyoznak benne.
Zenés kalandtúra, a Dreamworks Animation Motion Picture azonos című filmje nyomán! Alex, az oroszlán és állatkerti barátai nagy kalamajkába keverednek, amikor Marty, a zebra, a pingvinek segítségével megszökik a New York-i Central Park állatkertjéből. Barátaik az első döbbenet után útra kelnek, hogy megkeressék, ám a betondzsungelben mászkáló víziló, oroszlán és zsiráf nem kevés feltűnést keltenek. A kaland azonban tovább bonyolódik, amikor a kis csapat dobozokba zárva egy hajóra kerül, amelynek úti célja a nagy és vad Afrika. A cselszövő pingvinek azonban megrongálják a hajót, és hőseink Madagaszkár egzotikus szigetének partján találják magukat. A New York-i aszfaltbetyároknak most rá kell jönniük, miképpen maradhatnak életben a vadonban, és fel kell ismerniük az igaz barátság és összetartás valódi erejét. Vajon sikerrel járnak? Szerzők: Kevin Del Aguila – George Noriega & Joel Someillan. Candy, a tv riporter: Szép Evelin / Szabó EmőkeLynn, a maki/ Lars, a maki / Néma majom / Mason majom / Látogatók / Járókelők / Steakek / Pincérnők / Matrózok / Kameraman: A Pesti Magyar Színház Ensemble együttesének tagjai.
Hamupipőke meséjének története az ókori Egyiptomba nyúlik vissza. A világon az egyik legtöbbet feldolgozott és előadott, megfilmesített mese. A balett verzió zenéjét Szergej Prokofjev szerezte. Hamupipőke gúnynevét anyja halála után, a mostoha nővéreitől és azok anyjától kapta, akik a lányt saját házuk cselédjévé tették, még a kandalló tisztítását is vele végeztették. amikor a trónörökös bált hirdetett, hogy a legszebb leányok közül párt találjon magának.
Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra. 2024. április 6-tól egészen szeptember közepéig lesz látható a Fővárosi Nagycirkusz tavaszi-nyári showja, ami a „Csillagok - égbeli tűk” címet viseli. Az égbolt, a Hold, a Nap és a csillagok minden ősi kultúrában különleges jelentőséggel bírtak és még a királyok legfontosabb jelképei között is szerepeltek. A csillagok mítoszai még a Bibliában is megjelennek, de a mesék fő elemei között is ott vannak, elég, ha csak Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című meséjére vagy a népmesékből ismert csillagszemű juhászra gondolunk. Egy biztos, hogy a cirkuszban a csillagok mind összegyűlnek majd. A XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál és a Fesztivál Plusz - Világsztárok Budapesten című előadás gigantikus sikereit követően a porond óriási planetáriummá alakul és megannyi csodát látatunk a Fővárosi Nagycirkuszban. A műsor káprázatos és pazar szuperkoncertté változik, amelyben az artista és táncos koreográfiák új értelmezést és dimenziókat adnak a legjobb magyar és világslágereknek! Rúzsa Magdi és a Queen, Anna and the Barbies és David Bowie, Cseh Tamás és Michael Jackson dalai talán soha nem szerepeltek még együtt, egy koncerten – kiegészülve artistákkal, táncosokkal, élő zenekarral, videoklipes videó- és fénytechnikával! A Fővárosi Nagycirkusz „Csillagok, égbeli tűk” című nyári műsora a bolygónkról szól, és a bolygónkért aggódó csillagokról, a minket féltő Napról és Holdról, a ránk, emberekre gondos szülőként tekintő egész univerzumról! Csillagok, égbeli tűk karcolják rá a szemünkre, baj van a földön, gond van az égen, és mi emberek valamit nagyon elszúrtunk. Nem vigyáztunk a ránk bízott kincsekre, a Földre, a természetre, az állatokra, a növényekre, és nem vigyáztunk egymásra sem. Az utolsó előtti percben vagyunk, és ha nem kapunk észbe, az ég ránk szakad és a Föld néptelen lesz, mi pedig szomorkodhatunk, hogy miért nem szólt ránk időben senki! De még van egy percünk, most, és észbe kaphatunk, hogy megmentsük magunkat és újra megtanuljunk jól vigyázni minden értékünkre, minden kincsünkre, a földünkre, a szeretteinkre, az örökségünkre és az emberiségre! Az előadásban olyan világsztárok lépnek a porondra, mint Ifj. Simet László, Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész, artistaművész, aki cirkusztörténelmet írt azzal, hogy 63 évesen egy 22 milliméter vastagságú, 300 méter hosszúságú drótkötélen Magyarországon elsőként kelt át biztosítókötél nélkül a Duna egyik partjáról a másikra. Ifj. Simet László a világon egyedülálló produkcióval tér vissza hozzánk ismét, hogy egy, a halálkereket és a magasdrótszámot ötvöző, 8 méter magas forgó rekviziten érzékeltesse velünk az űrbéli súlytalanság állapotát. A porondra lép a fantasztikus Antony Cesar, ötödik generációs cirkuszi belga artistaművész, akinek választott zsánere a gurtni, emellett hat szeren is képzett szertornász. Kanadában, a montréali École Nationale de Cirque-ben tanult, stílusát a modern jazz és a kortárs tánc iránti szenvedélye határozza meg és ő nyerte el a XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál White Show – Lyrical Circus Late-Night Show Arany Díját. Igazi szenzációnak ígérkezik a Lettországból érkező Andrejs Fjodorovs műrorszáma. Andrejs az állatok szerelmese, galambjai és kutyái jelentik számára a családot, szinte minden idejét a róluk való gondoskodás, a közös játék és tanulás tölti ki. Produkciója ember-állat harmonikus együttélésének tökéletes példája, madarai szinte bármilyen trükköt végrehajtanak, nem kérhet tőlük lehetetlent. Legutóbb a magyar közönség 2018-ban, a Győztesek Karneváljában láthatta őt. Az előadásban a közönség ismét találkozhat az ukrán artistanövendékeinkkel, s hogy még kikkel? Hamarosan erre is fény derül. Mi a közös bennük? Mi a közös bennünk? Ők mind megérezték, amit mi is: csak rajtunk múlik, hogy megóvjuk egymást és szeretett bolygónkat. És hogy nekünk, embereknek mi a felelősségünk, amikor észrevesszük Földünk arcán a lassan legördülő könnycseppet: „Vigyázz a madárra, ha a válladra repül…”
A Gengszter nagyi főhősei egy unalmasnak látszó, a családja által elhanyagolt öregasszony és 11 éves unokája, az önbizalomhiánnyal küszködő Ben története.
A 14 éves Fülöp új a városban és a suliban. Tanulás közben közelebb kerül évfolyamtársához a szintén 14 éves Julihoz, és mindketten új érzésekkel kerülnek szembe. Ám a köztük bimbódzó ELSŐ SZERELEM mindent átható érzését lassan elsöpri a külvilág. Fülöp kénytelen megfelelni a haveroknak. Merthogy… mások már rég túl estek „azon”! Igen, pontosan azon! A SZEX állandó téma a fiúk között az öltözőben. Ráadásul Fülöp apja is folyton és megállíthatatlanul kérdezősködik. Hőseink az érzelmek örvényében keresik önmagukat, azt a megfelelő pillanatot, amikor az ég a szokásosnál is kékebb. Hogyan kommunikáljunk szorongás és megfelelési kényszer nélkül az érzelmeinkről, a vágyainkról, szerelemről, szexről, és hogyan beszéljünk a tinédzserekkel azokról a kérdésekről, amiket feltenni sem merünk. A darabot színházunk több sikeres ifjúsági előadásának – Csöngő, Minden dolgok könyve, A méhek istene – rendezője, Kiss Márton állítja színpadra. A magyar szöveget Sophia Matteikat nyersfordítása alapján Kiss Márton írta. Írta: Eva Rottman
Miért nem tanítanak meg minket az iskolában arra, hogy hogyan kell elmosni a tepsit, ami nagyobb, mint a mosogató? Mit tegyünk, ha instagramon azt látjuk, hogy a volt osztálytársaink sikeresebbek, mint mi? A dráguló albérlet árak mellett miből finanszírozzuk avokádó fogyasztásunkat? Hogyan találjuk meg az éttermet a legolcsóbb kiszállítással? Miért mossam külön a színeset a fehértől, hogyha nemsokára úgyis beköszönt a klímakatasztrófa? Honnan kellene tudnom ezekre a kérdésekre a választ? Ki készített fel minket ezekre? Lesz-e kijelentő mondat ebben a leírásban? Kérdések, amikkel a fiataloknak napi szinten szembe kell nézniük. Ács Fruzsina és Szabó Balázs Máté új estjükben most ezekre keresik a választ. Közben pedig megismertetnek minket a milleniálok hétköznapjaival, az útkeresés nehézségeivel és az önállósággal járó szorongással és pánikkal.
Unod az átlagos, divatos és kiszámítható dolgokat? Szereted ha mások problémái mellett a tieid eltörpülnek? Dombóvári István legújabb önálló estjében semmi sem lesz hétköznapi. Azok a témák is terítékre kerülnek, amiket mások szóba se mernek hozni. Röhögjünk együtt magunkun, ameddig még engedik. Csak vedd meg a jegyed, dőlj hátra és azt est végére te leszel Az élet császára.
Janklovics Péter önálló estje. Vajon mi viszi az embert arra, hogy a vészjósló szülői ábrázatok ellenére és egy valamirevaló béterv nélkül, ellenben kínkeserves munka árán megtanuljon egy mesterséget, a színészetet, hogy aztán reményekkel telve, megveszekedett türelemmel – elhalasztott családi évfordulók és lekésett szülinapok kereszttüzében – a belét maga után húzva vánszorogjon a jelöletlen sírja felé? Erre és sok hasonló kérdésre ezen az esten sem kapnak választ, de egyet megígérhetek, a belem itt is lógni fog.
Interaktív, újgenerációs bűvészműsor, mely színházi elemekkel ötvözve, a közönség bevonásával bemutatja a K.A.M.U. – Központi Akkreditált Mágia-Unio nonprofit Nyrt. hóértékelő meetingjét.A műsor folyamán vendégeinknek betekintést nyújtunk a fiktív cég történetébe, ismertetjük a következő negyedévben kifutó termékkínálatot és a jövőbeni terveket. A műsor humoros formában tart görbe tükröt a klasszikus nagyvállalati kultúra elé.“Termékeinkkel és szolgáltatásainkkal elhozzuk a CSODÁT, új világot tárunk fel“– bármilyen hasonlóság a valósággal, csak a véletlen műve.Szereposztás:Vezérigazgató: NÉMETH GáborKutatás & fejlesztési osztály ügyvezető igazgatója: NAGY (nox) TamásStábtagok:Szöveg: VARGA LillaDesign: PÁLMAI LeventeFénytechnika: HAMZA Attila, ERDÉSZ MárkHangtechnika: KISS - VÁMOSI BrigittaGyakornok: KOCSIS Albert
Nem tudom, mi lesz ez a dolog, de a munka rajta nagyon érdekel. Érdekel, hogy amiket kigondoltam, működik-e. Ennek kulcsa valószínűleg az, hogy van-e más is, aki így gondolja. És ha van, az hány ember. Tézisem szerint sok. Ha tévedek, akkor végképp működésképtelennek nyilváníthatom a szenzort, amivel fel volnék szerelve. De majd akkor beletörődöm.Igyekszünk majd hozzászólni... Jajj, jajj. Vagyis a szereplők igyekeznek majd hozzászólni. Mindenhez. Ahogy az egy kocsmaszerűségben lenni szokott törzsvendégek között. „A beletörődés és a bele nem törődés közti tűnődés volna esetleg a jelenlegi drámánk nekünk, akik a tevékeny vergődést választjuk megoldásul.” – mondja majd talán tudálékosan egy fontos törzsvendég. „A gondolkodás diadala bizonyos kultúrtörténeti korszakokban érvényes áram tudott lenni. Áramütés. Most inkább fölösleges habverés.” – teszi majd hozzá ugyanő. „Mi van? Áramütés?!” – gondolja majd magában egy másik törzsvendég, miközben átismétli a habverés mozdulatait. „Ezt nem értem, magyarázd el!” – teszi majd hozzá a harmadik törzsvendég halált megvető bátorsággal... Szóval ez a fölösleges habverés lesz ez az előadás szerintem. Hacsak nem történik valami szokatlan dolog... „Maradjunk csak szépen nyugodtan élve.” – gondolják majd hőseink. Izgulok. Kocsis Gergely