“Lassan két évtizede figyelem Thuróczy Szabolcs a (magyar) néplélek ismeretéről tanúskodó alakításait Pintér Béla zseniális darabjaiban: organikus, természetes, bio! Az évek során barátságába is fogadott. Mikor először levittem a bucsuszentlászlói kocsmába, húsz perc kellett neki, hogy autentikus szereplőjévé váljon a “kolorlokálnak” Helyi kőművesekkel biliárdozott hosszan, akik észre sem vették, hogy idegen. Aztán írtam egy kocsmaregény-félét és ebből készül most egy monodráma Szabolcs főszereplésével. Keresztes Tamás, kiváló színművészünk, nem mellesleg Gogol: Egy őrült naplójának káprázatos előadója lesz a darab rendezője. A dramaturgia vastörvényeit pedig a nagyszerű Enyedi Éva érvényesíti majd magas színvonalon.” (Bödőcs Tibor) A szerző többször is nyilatkozta, hogy “Thuróczy Szabolcs hangján szól a fejében Oszkár”. Végre eljött az idő, hogy a nézők is meghallgathassák, hogyan. Kocsmaária egy levegővel. Sok nevetéssel, sírással. Oszkár néhol nosztalgikusan költői, néhol sokkolóan ismerős és karcos világa Keresztes Tamás rendezésében elevenedik meg a szemünk előtt.
Orfeumi alvilág. Székely Vladimir rendőrkapitány szeretné az orfeumi világ elkuplerájosodását megállítani.Nem kívánja, hogy a varietészeparék szerelmi légyottok helyszínei legyenek a továbbiakban,Budapest mossa le magáról a Bűnös város címet. Tábori Kornél bűnügyi tudósítóval próbáljákmaguk mellé állítani Freystädtler Flórát, juttassa be mindnyájukat titkos úton az orfeumba,hogy lelepleződhessen kéjbarlang jellege. Ehhez azonban kabarettistává kell válniuk gyorsan.Dalokat, vicceket, táncokat kell betanulni, és még megfelelő álöltözetet is választani kell. Dekik legyenek ők a pesti éjszakában? Meddig mehetnek el átváltozásuk során? Éselkövethetnek-e bármiféle bűnt, ha éppen azt szeretnék felszámolni?Számos ismert operettdal, kuplé, sanzon csendül fel az est során mire beletanulnakszerepükbe, és végre ki tudnak állni egy teljes műsorszámmal a publikum elé, amelyet leakarnak leleplezni…
Tibi, a juhász csuda dolgokon gondolkodik, miközben az állatok nyárvogását, nyerítését, cserregését, vonítását hallgatja: "ezek egymással beszélnek tán, vagy mi van?!" Jó is volna megtudni! Egy napon érdekes eset történik vele, egy kiskígyóval és annak az anyjával! Lesz is belőle nagy gondja, galibája a juhásznak! Még az élete is veszélybe kerül! Asszon'káját úgy szereti, az életét is oda adná neki! De az is szereti ám az urát, így juhászunk tán megmenekülhet... persze, csak ha segítenek a gyerekek is. Szereplők: juhász, az asszonykája, és az állatok
Jancsi, Juliska, édesapjuk és mostohájuk nagy szegénységben éltek. Egy napon a mostoha úgy döntött, nem ad többet enni a testvérpárnak: elzavarja őket az erdőbe, éljék ott az életüket, ahogy tudják! Szomorú sors vár Jancsira és Juliskára, de kalandos utuk végén, fondorlatok és a gyerekek segítségével, talán megmenekülhetnek, talán minden jóra fordul egyszer... Szereplők: Jancsi, Juliska, édesapjuk, a mostoha és a boszorkány
Misztikus, romantikus történet, mely nem a szokványos módon kerül bemutatásra. A sötét színházban ülő néző két, látszólag mindennapi fiatal szerelmi románcának lesz tanúja. Mégis van benne valami rejtélyes.
Az előadást olasz nyelven játsszák magyar és angol felirattal. Bátran állíthatják, hogy a vígopera-irodalom egyik legkedveltebb és legtöbbet játszott darabja Gioachino Rossini A sevillai borbélya. Nem hiányozhat hát a Magyar Állami Operaház repertoárjáról sem. Káel Csaba rendező a művet némafilmes környezetbe helyezi, úgy nagyítja fel könnyed és végtelenségig szellemes muzsikájában a humoros helyzeteket. A rendezés igyekszik zeneileg is leporolni a darabra évszázadok alatt rárakódott előadásbeli tradíciókat és eredeti frissességében megmutatni az operát. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais színműve nyomán a szövegkönyvet írta: Cesare Sterbini
Ebben a kevésbé ismert Grimm mesében megismerkedhetünk Erzsivel, aki kétszeműnek született egy olyan országban, ahol mindenki páratlan szemű és senki nem kegyelmez az efféle torz lényeknek, mint amilyen ő. Leggonoszabbak a nővérei, de az ország összes lakója csúfolja a „kétszeműt”.Erzsi nem esik kétségbe, önzetlenségével, segítő szándékával végül küldetését is megtalálja. Mindebben segítségére van barátja, egy kecske és a népmesékből jól ismert rőzsehordó öregasszony.Erzsire a szerelem is rátalál természetesen egy kétszemű királyfi képében, akinek oldalán a kétszeműek országába távozik Erzsi, immár királynéként. Előadják: az Unimó Színműhelye tanítványai
Az előadásban gyönyörű dallamok, vérpezsdítő ritmusok, szívhez szóló klezmer muzsika ragadja magával a nézőt. A farmernadrág – blue jeans – kitalálásáról szóló történet egyrészt izgalmas kalandokról, másrészt komoly társadalmi problémákról és egy szép szerelemről mesél.Müller Péter Sziámi szellemes versszövegei, a jól felépített történet látványos díszletek és jelmezek között idézi egy német kisváros piacát, utcát New-Yorkban, egy félelmetes hajóutat a Magellán fok közelében, és aranyásók kocsmáját a hegyekben, San Francisco környékén.A Levi’s nadrág „feltalálása”, Kerényi Miklós Gábor rendezésében, többek között olyan sztárok előadásában elevenedik meg, mint Szabó P. Szilveszter, Mészáros Árpád Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Kardffy Aisha, Pesák Ádám, Gábor Markó…Az előadás, a 2022-es év elsöprő sikerének bizonyult. 2500 néző tapsolt Siófokon, 1600 fős közönség ünnepelte a darabot Fertőrákoson, és 20 teltházas estén aratott sikert Veszprémben az ottani színházban ez az érzelmes, olykor drámai, mégis szórakoztató előadás. „Álló vastapssal és hatalmas ovációval indult hódító útjára a világsiker musicalje…” Magyar Nemzet„Kero rendezésében, Király Béla kiváló koreográfiái és Jávori Fegya dalai a kicsit borús idő ellenére is izgalomban tartották a nézőket, akiket a drámai történet is a székekhez ragasztott.” Lantos József – Cseppek.hu„…váltakozva garantál némi könnycseppet, a reménykedés izgalmát, illetve a helyzetkomikumok és szóviccek általi mosolyra fakadást.” Ráth Orsolya – Deszkavízió„A produkció a tettvágyó hozzáállás és a kitartás üzenetét hordozza.” Szalai Renáta- Veszprémkukac Müller Péter Sziámi szövegeivel Kállai Gábor és Kállai István darabja alapján készül az izgalmas előadás, amely bemutatja, hogyan született meg a farmernadrág ötlete egy kis német falutól indulva New Yorkon keresztül az aranyásók városáig tartó úton egy fiatalember sorsát követve. A díszlettervező Rákay Tamás, a jelmeztervező Horváth Kata, a koreográfus Király Béla. A Levis Story - A farmerkirály című musical a Kossuth-díjas, kiváló művész, azaz „KERO” rendezésében debütál. Produkciós asszisztens: Sulyok Máté Világítástervező: Bodor Ákos Média designer: Bori Tamás
Carpe diem két részben. A múlt század közepén egy hagyománytisztelő amerikai iskola tanári karában felbukkan egy különc, sajátos módszerekkel oktató pedagógus, John Keating. A rigorózus szabályok szerint tanuló diákok életét felkavarja a jövevény, aki azt szeretné, vegyék észre, hogy gondolataik szabadon szárnyalhatnak, hogy életük maga a művészet.A diákok lassan elkezdik felfedezni saját személyiségüket, az iskolában pedig visszafordíthatatlanul elindul a lázadás...Az 1989-es világsikerű Oscar-díjas filmklasszikus írója, Tom Schulman maga készítette el forgatókönyvének színpadi változatát, ezt mutatja be az Átrium a számtalan szakmai és kritikai díjjal elismert Vidovszky György, az ifjúsági drámák avatott szakembere rendezésében.
"Engedd meg, hogy egy órára kiszakítsalak a világodból, és beszuszakoljalak az enyémbe. A boldog élet titka, hogy tudni kell magadban alkudozni az elvárásokkal.De a legjobb, ha nincsenek. Albániához képest Magyarország is egy Ausztria.Annyira megfordult a világ, hogy negatívnak lenni manapság pozitív..A nevetés a legjobb vakcina. Mikor lesz újra régi a világ? Vagy már sosem? Vajon nevetnek a maszk alatt? Az ott vajon anyám? Vagy a fogorvosom? Te is unod már a koronát. Én is. Nagyon. Lépjünk túl rajta együtt, és beszéljünk valami másról. Például a világról végre."
Vajon van-e élet a Tinder Tojáson kívül? És ha van, miért nincs!? Isten vajon tényleg férfi, vagy csak Judit szerint nő? Vajon tényleg mindenkit jobbra kell húzni Tinderen, vagy csak a nőket és a férfiakat? Mit jelent az, hogy "le a földre srác keres kapcsolatot érdekes nő"? Vajon viseljünk óvszert, ha chatszexelünk? A házasember meg miért ismeri a Tindert? És vajon van-e igaz szerelem ott, ahol minden tündérmese tindermese?
Nevetőizom tréning felnőtteknek két felvonásban. Ez a képzeletszínházi előadás valójában ún. éles tükör – szavakból csiszolva. Általa a mindennapos emberi játszmáinkra láthatunk rá szórakoztató, humoros formában – afféle nevetőizom tréningként. Az előadás magával ragadó stílusban szólítja meg a fanyar humor szerelmeseit, remek szórakozást biztosítva a nézőknek. Hiszen a legkedvesebb lemezeinknek nem csupán két oldala van, hanem végtelenül sok…A remekül megírt, életszerű karakterektől hallhatunk nyaralásról, munkáról, gyereknevelésről, háztartás-vezetésről, vendégeskedésről…és még sok más hasonló hétköznapi témáról.A színpadon egyszerre ismerős és mulatságos figurákat látunk; olyan embereket, akik valójában mi vagyunk s általuk szembesülhetünk azzal, hogyan vagyunk képesek ugyanazt a dolgot, helyzetet teljesen kétféle nézőpontból látni feleségként, anyaként vagy éppen férjként, főnökként.
A szakítás soha nem kellemes, ebből csinál diszkrét üzletet a Válásguru ügynökség alapítója, aki a szépen jövedelmező szakítócégből nagyot szakít. Ügyfelei megbízásából vállalja, hogy helyettük mondja ki a végső szót és hagyja el azok párját. Válást közvetít. Virágot visz az elhagyott nőknek, hagyja, hogy sírjanak a vállán, a kirúgott férfiakkal pedig közösen szidja a szerelmet. Eric, a ’Válásguru’ épp új ügyfele, Quentin nevében készül az újabb nagy szakításra. Megérkezik a nőhöz a szokásos csokorral, és amikor az ajtó kinyílik, Eric akkor szembesül azzal, hogy régi szerelméhez, Chloéhoz rendelték ki, aki évekkel ezelőtt magyarázat nélkül távozott az életéből. Hirtelen minden összezavarodik. Elindul egy nagy társasjáték, s közben egyre érzelmesebbé és szórakoztatóbbá válik a szakítópróba. Szerző: Tristan Petitgirard
A Gyulai Várszínház felolvasó-színházi előadása. „Lehetetlen, hogy azért, amit végeztem és létrehoztam, a halálosítélet legyen a jutalmam, kedves Miklósom. Ártatlannak érzem magam. Sok álmatlan éjszaka keserves kínlódásába került, amíg azt a feltett kérdést: a magyar népnek szüksége van-e az én pusztulásomra, jobb lesz-e neki, ha elpusztulok, használok-e neki azzal, ha elveszek, eldöntöttem. Rájöttem, hogy nem használ neki. Sőt.” – írta Kner Imre 1939 januárjában egyik barátjának. Előadásunk szöveganyagát a Levelek a Kner család életéből 1938-1949 (2023) című kötetből válogattuk. A nagy múltú, világhírűvé vált gyomai nyomdász- és művészdinasztia életébe nyújt bepillantást. Kner Izidor Gyomán, Budapesten és Chicagóban élő leszármazottainak levelei katartikus erővel idézik meg egy magyar zsidó család tagjainak a II. világháború előtti, alatti és utáni életesélyeit, elsősorban a menni vagy maradni kérdésére adott válaszait, az Amerikába beilleszkedés élményét, a Holokauszt áldozatainak és túlélőinek tragikus sorsát. Az előadás szöveganyagának kialakításában közreműködött az eredeti 700 oldalas könyv leveleinek válogatója, Erdész Ádám történész-levéltáros és Szil Ágnes író.
Kortárs kabaré. Klaus Mann regénye nyomán, Mikó Csaba és Kukk Zsófia átdolgozása alapján Urbán András és a társulat. Az interjúitokban ugattok a rendszer és a hatalom ellen. Az előadásaitok pedig ugyanazt a világot képviselik, ugyanannak a világnak a részei, amitől egyébként annyira szabadulnátok. A ti művészetetek ágyazott meg a politikának. A semmitmondó, megalázkodó művészet, ami nem akart és nem mert valamiről szólni. Csak hangulatokról, nüanszokról és bugyuta, túllihegett szakmaiságról. A legmesszebbmenő kritika egy aranyos allúzió volt, amin összekacsintottatok a nézővel. És mindenki elégedett lett, hogy tett valamit. Hogy is változhatna meg a valóság, ha a színházaitok nem változnak, ha nem meritek újjá, szabaddá tenni a kultúrát, és tovább fürödtök a kiszolgáló művészet langymelegében. De hát ki akar itt változást? Elég, ha a pozíciónk kényelmes marad, és nem kényszerít senki a bajokra gondolni. Nincs baj. Everything is all right, baby! Hol vagyok ebben én? Ugyanott. Nekem is fáj, ha visszanyal a fagyi. Eladtam a lelkem, mocskos vagyok, lelketlen és megalkuvó. Művész. Tiszta, mint a hó. Ne bántsatok. Explicit színházi tartalom – az előadás megtekintését 18 éven felülieknek ajánlják. Zenekar: Gátos Iván (zongora), Nagy Zsolt (dob), Studniczky László ‘Zsatyi’ (basszusgitár)
Egy középkorú férfi kapcsolatai megfeneklenek. Nem magában keresi a hibát, sőt, egyáltalán nem is keresi. Lemond arról, hogy családja legyen. De a mindenbe beleavatkozó nővére miatt mégiscsak köt egy fogadást, hogy egy családi vacsorára az „igazival” érkezik. Felbérel egy színésznövendéklányt a szerep eljátszására. Aki leginkább a pénz és az improvizációs játék miatt megy bele a feladatba. A „vacsoraszínház” elég jól megy nekik… Stephen Enersen híres reklámszövegíró. Átlépett a színház világába. A kritika szerint a „lower case” című darabja (szándékosan kisbetűvel) a „kapcsolatok titkaival birkózik”. Szerző: Stephen Enersen
Ray Cooney angol színész és drámaíró. Színészként kezdte pályafutását, majd a hatvanas években komédiát kezdett írni, és a bulvárszínház kedvence lett. Darabjait több mint negyven nyelvre ültették át, és számtalan előadásban játszották öt kontinens színházaiban. Bohózatai a klasszikus angol vígjátékhagyományt követik, a rá jellemző virtuóz cselekményvezetéssel, a különböző félreértések és helycserék már-már az abszurditásig való eltúlzásával, a szálak végletes összekuszálásával. 1967-ben írta meg a Ne most, drágám! című vígjátékot. Az elegáns londoni szőrmeszalonban Gilbert, a felfuvalkodott társtulajdonos, felesége távollétében, a hódítás reményében nercbundát készül ajándékozni Janie-nek, az egzotikus szépségnek. Tervének többek között az is akadálya, hogy Janie férje feltehetőleg erősen gyanakodna, ha felesége egy tízezer fontos bundában állítana haza. A nőügyekben páratlanul találékony Gilbert beindítja a megoldás gépezetét, aminek következtében elképesztő események kezdik gyors ütemben követni egymást.