A rockopera legnagyobb slágerei eredeti hangszerelésben, gyermekszereplőkkel. A Magyar Állami Operaház rendkívül fontosnak tartja, hogy műsorával ne csak operakedvelő közönségét szolgálja ki, hanem a következő nemzedékre, az operába járók utánpótlására is gondoljon: gyerekeket, ifjakat is bevonjon. Így a gyermek- és ifjúsági programok mellett, illetve a kifejezetten gyermekek számára készült operákon és balettokon túl időről időre gyerekekkel állítja színpadra bizonyos műveknek a tömörített, „kicsik” számára készített változatát. Ezúttal Szörényi Levente és Bródy János legendásnak számító rockoperáját, a Magyarország első szent királyának történetét feldolgozó az István, a királyt szemelte ki e célra, amelynek rövidített, gyermekbarát verzióját más helyszínen láthatta már a közönség István, a király iskolába megy címmel, Feke Pál rendezésében. A 2023/24-es évadban ezt a kész produkciót fogadja és mutatja be az OPERA az amúgy is családias, fiatalos Eiffel Műhelyházban. Aztán ha van olyan gyerek, amelyik kedvet kap hozzá, az évad során alkalma lesz a „nagy” István, a királyt is megnézni Szinetár Miklós izgalmas, 2020-as rendezésében az Erkel Színházban. A librettót Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján írta: Bródy János Animációtervező: Berkes BálintA Balettintézet művészeti vezetője: Radina DaceA Gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Kerékgyártó István új drámája, a Skorpió látleletet jelünkről és közelmúltunkról. 2000 és 2025 között játszódó családtörténet, egy nagyvállalkozó és fiai sorsa az a prizma, amely által megérthetjük a rendszerváltás máig ható ellentmondásosságát, amelynek sötét oldala a legújabb kori Magyarországra is árnyékot vet. A mindennapjainkhoz hasonlóan sok humorral és persze sok aggodalommal megírt, lebilincselően izgalmas, rejtvényhez hasonló kortárs Lear-parafrázist Máté Gábor rendezi.
Egy szegény takarítónő eladja születendő ikrei közül az egyiket gyermektelen, jómódú főnökasszonyának, szebb jövőt álmodva neki. Lehetnek-e a fiúk később barátok, ha egyikük proli családban nő fel, ahol szegénység és bűnözés szaga van még a gyerekjátékoknak is, másikuk pedig magániskolába, egyetemre jár? Mi esik nagyobb lattal sorsunk alakulásában: felnevelőink társadalmi helyzete, vagy természetes tehetségünk? Maradhat-e büntetés nélkül a bűn, ha jó szándékú volt az indíték? Létezik-e igazság egy olyan világban, ahol a pénztárca az úr? Lélekbe markoló, fájdalmas történet, és kétségbeesetten lázadó sikoly – mai világunk igazságtalanságai ellen. A londoni premier évében, 1983-ban elnyerte a legjobb új musicalnek járó Laurence Olivier-díjat. Ezzel vette kezdetét a darab 24 évig tartó töretlen sikere: a Vértestvérek a West End történetének harmadik leghosszabb ideig futó musicalje. A neves brit szerző, Willy Russell zenés művét a József Attila Színház Nagyszínpadán láthatja a közönség, Lengyel Ferenc rendezésében. Testvérek, barátok: Kékesi Diána, Kucskár Kamilla e.h., Veres Dóra, Vianello Julia, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Horváth Barnabás e.h., Jakab Roland Zenekar: Seres Tamás (hegedű), Dávid József/Németh Attila (klarinét/szaxofon), Sonkovits Lóránd/Tulkán Péter (trombita), Antoni Arnold (gitár), Kőszegi Péter/Pál Gábor (basszusgitár), Irmalós Gábor (ütő)
Improvizált standup-koncert. A brilliáns zenészduó sosemvolt slágereket improvizál. Receptek, napi hírek, gyerekversek vagy bevásárlólisták: minden szövegben bujkál egy dal!
Ez a sok zenével, illetve közismert és közkedvelt slágerekkel átszőtt előadás a női lét dicsérete. Azé a kiváltságos, semmihez sem hasonlíttató helyzeté, ami a nőknek megadatik, pusztán attól, hogy „a gyengébbik nem” képviselői lehetnek. Teszi mindezt édes-bús iróniával, sok-sok humorral, életismerettel, helyenként bölcsességgel.Ez a kétszereplős, színházszerű előadás a nő különböző életszakaszait mutatja be a születéstől a kamaszkoron át egészen a nagymamaságig. Megismerjük belőle, hogyan is nézhet ki egy lánykérés, egy esküvő és az azt követő nászút. Amelyek fontos állomásai minden ember életének, különösképpen, ha az illető nőnemű. Mert ezek az események nekik talán még fontosabbak, hiszen a nők formalistábbak a férfiaknál. És talán erősebbek is? Ha fizikai erőről van szó, bizonyára nem. De az összes többi esetben? Nos, ki tudja? Nézőpont kérdése, mint annyi minden az életben. Nem úgy a női szerep szépsége. Mert az egyértelmű. Kislánynak, kamaszlánynak, menyasszonynak, feleségnek, anyának és nagymamának lenni mind-mind nagyszerű, csak meg kell tanulni élvezni ezeket a szerepeket. Élvezni és kiélvezni maradéktalanul. Hát erről szól ez az est, amely anélkül mutatja meg a nőiség örömeit, hogy bántaná a férfit, aki –mint mondják – a teremtés koronája…
A játék egy idősödő férfi, George és egy fiatal nő, Louise lassan kibontakozó szerelméről szól, amelynek nyitóképeként a férfi magányos mindennapjaiba pillantunk bele. A fölötte lévő lakásba azonban egy fiatalokból álló, zajos társaság költözik, s egy este veszekedés hangjai szűrődnek le hozzá, majd nem sokkal később megjelenik a férfinél egy lány. A hívatlan vendég ráadásul egy várandós kismama. Ebben a szituációban veszi kezdetét a két különböző generációhoz tartozó ember konfliktusokkal terhes ismerkedése: előbb mindketten szabadulni igyekeznek a másiktól, majd elindul egy eredetileg szinte kizártnak tartott közeledési folyamat kettejük között. A darab fordulópontján aztán a baba is világra jön… Ray Cooney, A miniszter félrelép és a Páratlan páros szerzője ezúttal is garancia a nevetés és az elgondolkodás egymást nem kizáró élvezetére.
Az Art-Színtér és a Művészetek Völgye közös előadása. Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy nagyon gazdag és egy nagyon szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki viszont megveti a nőket, semmire sem tartja, irtózik mindegyiktől. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy megtréfálja a grófokat és a lovagokat is, és elindul az őrület.
Szeretetlenség, szeretetéhség és szerelemféltés mozgatja darabunk szereplőit. „Lesznek benne bizarrfordulatok”. Így fogalmaztunk volna akár tíz évvel ezelőtt is, de manapság elég, ha annyit mondunk:huszonegyedikszázadi történet. Eredetileg a „Mások” munkacímet adtam készülő darabomnak, bízvaabban, hogy az előadás után így sóhajt majd fel a néző: – Lám, ők sem mások! Felebarátom a darabminden egyes szereplője. A testvéreim, kikről nemrég még azt gondoltam: idegen lelkek, idegentestben. (Pintér Béla)
Életrajzi stand up est. Folytatódik a tavalyi évadban nagy sikerrel debütált EGY ÉLETEM életrajzi stand up sorozat, amiben híres művészek mesélnek az életükről, a számukra meghatározó pillanatokról és kalandokról. Személyesség, humor, kitárulkozás – ezek az Egy életem estek kulcsszavai. Itt a forgatókönyvet valóban az élet írja. Thuróczy Szabolcs az egyik legnépszerűbb magyar színész. Rengeteg filmben (Tiszta szívvel, Larry, Drakulics elvtárs, Koccanás), sorozatban (Aranyélet, Társas játék, Besúgó), színházi előadásban (Pintér Béla Társulat) láthattuk. Minden figurából képes izgalmas, összetett karaktert felépíteni. Pedig nem is színésznek tanult, soha nem felvételizett a Színművészeti Főiskolára. A tirpák Robert De Niro – színész barátai csak így hívják. És a jó poénoknak mindig van alapja. A nyírségi fiú eleinte focistának készült, a Nyíregyházi Spartacus középpályása volt 18 éves koráig, ami után megszólította őt a művészet. Szülői nyomásra elvégezte a jogi egyetemet, de közben Gaál Erzsébet és Zsótér Sándor előadásaiban szerepelve átesett a színpadi tűzkeresztségen, majd beindult vele az élet: jöttek a felkérések, a filmek, a kihívások. „Egy élete, egy halála” – Thuróczy Szabolcs ezen az estén kiáll a nézők elé és elmeséli az életét. Látvány, VJ: Virgács Niki
A Nemzeti Lovas Színház történetében először folytatást kap egy családi musical! A legsikeresebb darab, a Szilaj visszatér! A Zabolátlanban újra láthatják Kenait, a lovaival szabadon szárnyaló indián fiút, a jó útra tért kapitányt, aki a világ első Suttogója lesz. De megtudhatjátok, hogy mi lesz Jenna valamint Töltőtoll és Golyóstoll sorsa és még egy kiscsikó is születik.
Hormonológ.Használt nő gyerekkel, érdekel?Mos, ápol, házit ír, kényeztet!Önironikus este, élveboncolás szóközökkel, szerepjátékokkal a valóság elfogadásáért.Az ember erotikus megtestesülése és tárgyiasulása. Nyilvános body shaming.Erősebb vagy, mint az anyád szégyenérzete?Gyere és nézz szembe múló valóságommal!Még előtted az élet, akarod hátulról? Hörpints fel! Használj! Hasznosíts újra! Nézz! Hallgass!Nincs mitől tartani, az anyád is lehetnék! Ki mondta,hogy #anyacsakegyvan!?Mögöttem az élet, lehetne elölről?Vegyél jegyet (nem jachtra kell)! #watchtheMILF
Táncszínházi előadás Munkácsy Mihály nyomán. A 2024 januárjában bemutatott táncszínházi előadás az „Íme az ember” gondolat mentén halad. A produkció Munkácsy Mihály festményeinek egyedi módon történő feldolgozására törekszik, de nemcsak a híres trilógia képeihez (Krisztus Pilátus előtt, Ecce Homo és Golgota), hanem olyan emblematikus alkotásokhoz is kapcsolódik, mint például az Ásító inas, a Rőzsehordó nő, a Köpülő asszony vagy Liszt Ferenc portréja. Az Ecce Homo egyszerre reflektál a festőgéniusz életútjának egy-egy karakteres elemére és vet fel korunkat foglalkoztató gondolatokat. Munkácsy erőteljes, drámai látványvilága egy folyamatosan mozgásban tartott, szüntelenül változó projekcióban kel új életre.Az 1990-ben Sepsiszentgyörgyön alakult Háromszék Táncszínház célkitűzése az erdélyi etnikumok népzene- és néptánckultúrájának gyűjtése, megőrzése és továbbadása egy új formavilág megteremtésével, színházi kontextusba helyezésével. A társulat a hagyományos folklórműsorok és a kortárs táncszínházi formák ötvözésével egyéni stílust alakított ki, produkcióikban a népzene és a néptánc olyan nyelvezetté lényegül át, amely képes a ma emberéhez szólni. Az előadásban felhasznált műtárgyfotók a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, a debreceni Déri Múzeum, valamint Pákh Imre magángyűjtő tulajdonát képezik, és jogi védelem alatt állnak. Előadja: Abonyi Rebeka, Ádám Júlia, Balla Gergely, Gere Csaba, Gere Gabriella, Golicza Bernadett, Drimba Máté, Fazakas Mónika, Ferencz Péter, Fülöp Zoltán-József, Kiss Adorján, Kocsis Lilla-Tünde, Lukács Réka, Márton Csaba, Márton Edina-Emőke, Melles Endre, Pável Hunor-Mihály, Portik-Cseres Norbert, Simó Eszter, Vitályos Dorottya.
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán. A hollywoodi csillogás káprázata mögött ezúttal is megmutatkozik a valóság a maga sajátos brutalitásában. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért lesz a gyökeresen eltérő világból érkező Vivian és Edward találkozása sorsfordító. Szerelmük hosszú utat jár be. Miközben eljutnak valódi önmagukhoz, megtalálják vajon egymást is? Szövegkönyv: GARY MARSHALL & J. F. LAWTON Zene és dalszövegek: BRYAN ADAMS & JIM VALLANCE A TOUCHSTONE PICTURES J. F. LAWTON által írt mozifilmje alapján. Korrepetítor: Asztalos Rita, Axmann Péter, Balogh Zsolt, Drexler Vajk. Továbbá: Baksa András, Balázs Dávid, Dichter Dóra, Eszlári Judit, Kovács Péter, Mezey Diána, Mező Zoltán, Miklós Eponin, Nagy Attila, Németh Gábor, Szilvási Judit.Közreműködik: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa
A Botrányhős című vígjátékban Klem Viktor idézi meg Marlon Brando legendássá vált karakterét, meséli el különleges életét, és teszi mindezt sok humorral, stand–up-szerűen. Egy parasztfiú meséje ez, aki trágyás csizmában elindult a családi házból, hogy nyers modorával, tehetségével és vonzó karizmájával meghódítsa a Broadwayt és Hollywoodot. Marilyn Monroe, Robert De Niro, Charlie Chaplin, James Dean, Francis Ford Coppola és J. F. Kennedy is feltűnnek a történetben. A huszadik század egyik legnagyobb filmsztárja, botrányhőse és ikonja lett Brandóból, csillaga örökre Hollywood égboltjának legékesebb helyén ragyog. Marlon Brando–Robert Lindsey E dalra tanított anyám című önéletrajza felhasználásával a szövegkönyvet készítette: Klem Viktor
Hogyan lehetséges az, hogy születésünk pillanatában még egy kapukódot sem adnak a kezünkbe? És tudja valaki, hogy folyamatosan vagy csak egyszer kell megnyomni az a rohadt kapucsengőt? Stefanovics Angéla földi kalandjai és dimenziók közti barangolásai az élet panel rengetegében.
Mit tennél, ha egyik napról a másikra eltűnnének a zsidók? Mind egy szálig, kivétel nélkül! Előjel, magyarázat, jótanács és (persze, mivel zsidók) pénz nélkül marad a világ.
"Mi lenne, ha Örkény István egy nap újra megjelenne, egy színészben, egy színházban, egy este, leülne, venne egy lélegzetet, mesélni kezdené - olykor felállna - az életét, azután megint eltűnne? Ezen az estén az író a színész testét ölti magára." - Bereményi GézaAz Azt meséld el, Pista az utóbbi évek legsikeresebb egyszemélyes színházi előadása Budapesten. Százkilencvenkilencszer került színre a Komédium Színházban, sokszor vidéken, és határainkon túl láthatták Nagyvárad, Pozsony, Kassa, Bécs, München, Berlin, Stuttgart, Róma, Párizs, London, New York, Washington, Toronto magyarul értő nézői. Az új színházi évadban a kétszázadik előadástól a Madách Kamrában látható."Mikor a Madách Kamara művészeti vezetője lettem, úgy éreztem, nem szabad ezt a darabot néhány utcányira a mi színházunktól játszani. Köszönet illeti a Komédium vezetőit, akik megértve ezt az új helyzetet, elengedték az előadást. Remélem, ez a színházi este megtalálja közönségét színházunk régi és új nézői között is. Szeretettel várom Önöket a Madách Kamarába." - Mácsai Pál
A Mandala Dalszínház előadása. Szigligeti Ede „Liliomfi” című komédiáját – mely 2024-ben ünnepli 175 éves jubileumát – korunk szemüvegén keresztül mutatják be a szerzők Szente Vajk és Bolba Tamás. A „Liliomfi”, színház a színházban, színészet a színészetben, félreértések véget nem érő komikus sora, mely a fiatalok és az idősebbek arcára is mosolyt tud csalni és mely kicsit rólunk Mandalásokról is szól, hiszen 31. éve utazó színházként járjuk a vidéket határon innen és túl. A darab olyan örökérvényű kérdéseket helyez a középpontba, mint a szerelem és a generációk közti ellentétek. Mi mindenre vagyunk képesek, hogy kifejezzük szerelmünket? – Erre keresi a választ a szerzők által színpadra állított feldolgozás. „A néző azon gondolkodhat el, meddig vagyunk képesek elmenni, hogy kifejezzük szerelmünket és hogy megtudjuk, viszontszeret-e a másik, s hogy milyen mértékben akarják befolyásolni a fiatalok életét az idősebbek. A ”Liliomfi”, arra enged következtetni, érdemes rájuk hallgatni.” 2024-ben jubilál (70) Makk Károly filmje is, a darab alapját azonban nem a film, hanem Szigligeti eredeti vígjátéka adja. A színdarabban humorban nincs hiány, a helyzetkomikumok mellett mai kifejezések és szlengek használata a nevetés fő forrása. Szellemfi például „teátrálista workshopot” tart, Liliomfi pedig „s.k.” írja levelét. A darab kifigurázza az érzelemdús dalbetéteket is, tükröt állítva ezzel a klasszikus musicalek elé. Keszthelyre vándorszínészek társulata érkezik, hogy megtartsák az ősbemutatóját Szellemfi (Kovács Attila) csodálatos, egyedi, ízig-vérig magyar Rómeó és Júlia című darabjának, amelynek természetesen ki más, ha nem ő lenne a főszereplője? A város felbolydul a színészek hírére, főként az árva leány, Mariska (Vajnárovics Viktória/Cserjési Beatrix), aki maga is rendelkezik színészi talentumokkal annak ellenére, hogy a (korabeli) társadalomban színésznek lenni nem kifizetődő, és igazán nem is megbecsült szakma. Időközben a társulat egyik tagja, egy gazdag nemes sarja, Liliomfi (Rozsáyi Márkó), levelet kap nagybátyjától, Szilvai professzortól (Bódis Gábor), hogy amennyiben nem veszi feleségül az általa kiválasztott lányt, megfosztja az örökségétől. Ugyanekkor Szilvai professzor megérkezik Keszthelyre Mariskáért, a gyámlányáért, hogy magával vigye és feleségül adja az unokaöccséhez, gyámfiához, Szilvai Gyulához. A komikum fő forrása, hogy az időközben szerelembe esett Liliomfinak és Mariskának fogalma sincs róla, hogy Szilvai professzor egymásnak szánta őket, a professzor pedig nem tudja, hogy Liliomfi nem más, mint az unokaöccse, így a szerelmesek szöktetést terveznek, Szilvai pedig minden áron igyekszik megakadályozni Mariska és Liliomfi románcát. Főhősünk azonban legény a talpán, színészi átváltozó képessége, és ugyancsak minden hájjal megkent színész barátja, Szellemfi segítségével leküzdenek minden akadályt, és aztán jöhet az elmaradhatatlan boldog vég, a holtomiglan holtodiglan. A darab harsányan és színesen indul, másodpercek alatt egymásba szeret a két főszereplő, rögtön kezdetét veszi a bonyodalom, megismerjük a cselekmény előzményeit, majd lelassulnak a történések. A darab második felvonásában helyzetkomikumok sora váltja egymást, a cselekmény fő színtere Balatonfüred, Kányai (Mikó István) fogadója, ahol Liliomfi Mariska megszöktetésének érdekében ténykedik, Gyuri pedig azon aggodalmaskodik, hogy Kányai egy bizonyos Ifj. Schwartzhoz (Bacskai Zsolt), egy osztrák fogadós fiához készül hozzáadni a lányát. Szigligeti Ede vígjátékát Szente Vajk színesen és szórakoztatóan írta színpadra. Bolba Tamás népzenei motívumai, dalai operettszerűsége tökéletesen megteremtik a kor hangulatát, zenéje könnyed, humorosan, enyhén ironikusan sziporkázó, hálás énekelni való. Fülbemászó dalaival, a szórakoztató színészi játék lehetőségével a „Liliomfi” kellemes kikapcsolódást nyújthat minden korosztálynak, a XIX. századi színház fantáziavilágába röpítve a nézőket. A Mandala Dalszínház előadásának – a történet sok helyszínét ötletesen és praktikusan megformálni tudó – díszleteit Tóth Kázmér (Scabello) tervezte, az előadást Mikó István (Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész) rendezte, a tervek szerint – a szerzők által adott irányt követve – több generáció által szerethető és felhőtlen kikapcsolódást ígérő köntösbe öltöztetve Szigligeti klasszikusát. Közreműködnek a Mandala Dalszínház táncosai. Emerencia, Szilvai elhunyt neje: Péter Polly Fiú: Bődi Benedek
Az előadás középpontjában huszonéves fiatalok állnak, tele naiv reményekkel. Hogy hol élnek, és melyik korban, nem számít – a problémáik ugyanis túlságosan ismerősek. Hiányzik alóluk a biztonsági háló, alapállapotuk a kilátástalanság. A munkanélküliség, a társadalmi státusz kiharcolására tett kétségbeesett kísérletek választás elé állítják őket: hazugság és megalkuvás vagy tisztességes vereség. A kérdés mégis az, hogy ebben a lefelé húzó örvényben kaphat-e esélyt a szerelem, és ki milyen módon próbálja azt megélni. „A boldogság nem egyszerűen a kellemes pillanatok többsége a kellemetlenekkel szemben. A boldogság inkább az, ha az ember az életét a maga egészében értelmesnek látja.” (Yuval Noah Harari; történész, filozófus). Gáli József fordítása alapján a szövegkönyvet írta Zsigó Anna és Hegymegi Máté. Továbbá: …valamint a Torzszülöttek nevű zenekar
Rövidhír egy száz évvel ezelőtti Pesti Hírlapból: Kökény Pál szabósegéd ifjú élettársa tegnap vajúdni kezdett. A szabósegéd elrohant, hogy elhívja a közeli bábát, idegességében azonban bement az első snapszbutikba, majd kocsmáról kocsmára járt, s a bábáról teljesen megfeledkezve éktelen kiabálást vitt végbe, és éltette a szocializmus tanait. A rendőrség beszállította, ahol kijózanodván elmondta, hogy csak kisgyermeke születése előtt akarta a világot megjavítani... E cikk csak kiindulópont. A darab a máról szól, és színészi improvizációk nyomán születik. A föld meglódul alattunk, mint a centrifuga, és a színészek minden érzésüket a szuroksötét éjszakába beleüvölthetik.... "Felhívjuk figyelmüket, hogy a Szaturnusz Gyűrűje című stúdiószínházi előadásunkon, a nézőtér első három sorában párnákon foglalhatnak helyet. A stúdióban a helyfoglalás érkezési sorrendben zajlik."