Lemerülő játék. Férfi: Mindenki egyedül hal meg.Nő: De nem mindegy.Férfi: Mi nem mindegy?Nő: Hogy ki van melletted.Férfi: Mikor?Nő: Amikor egyedül meghalunk.(részlet) A dráma a szerző Elem című novellája nyomán készült. Egy idős házaspár hétköznapjaibapillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanóemlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halálközeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…
képzeletszínházi előadás felnőtteknek női hangokra, avagy emberi sorsok és játszmák – ahogyan a nők látják Szereplők: Oroszlán Szonja, Horváth LiliA színpadi szövegváltozatot készített és az előadást rendezte: TOLLÁR MÓNIKA A fergeteges előadás gyorsan magával ragadja az embert, az elragadtatottság állapotában viszont nehéz színlelni, így a röhögés feloldja azokat a gátlásokat, amik ezekben a helyzetekben rakódnak ránk. Janikovszky Éva azonban túl jó megfigyelő, a megengedő humor nem fedi el, hogy ezek bizony mi vagyunk. Szóval ez valami felszabadító röhögés, amiből kevés van az életünkben, miközben minden más módszer hatástalannak tűnik az élet nagy kérdéseinek kezelésére. „Most már értem, miért hoztál el...!” - ezzel fordult felém a párom a darab 10. perce után. Pedig nem is gondoltam hetekkel korábban, amikor már megvolt az időpont, hogy ennyire ülni fog az előadás minden mondata. Tűpontos ábrázolása a mindennapi harcainknak, játszmáinknak, tele iróniával, szarkazmussal, de mégsem bántó, hanem az emberit elfogadó módon, így nem is fáj magunkra ismerni. Ha nevetni lehet rajta, talán beszélgetni is el tudunk kezdeni, talán akkor a tüskék és sértettség helyett az egymás felé fordulás, a másik megértése is menni fog. Nem csak a párkapcsolatokban, de mindenféle emberi kapcsolatunkban. Hiszen ő is csak ugyanannak a lemeznek a másik oldalát játssza, és én is felteszem néha az ő B oldalát… Köszönjük a szemnyitogatást Janikovszky Évának és az előadást létrehozó szuper csapatnak!"
A L’art pour l’art Légitársaság első, nagysikerű műsora után máris itt van a másodiknagysikerű műsor, amelynek címe önmagáért beszél. Hiszen az a szerencsétlen páva ténylegfölszáradt, bár erre még mi magunk sem voltunk fölkészülve, hát még a Kedves Közönség!Valószínűleg az történt, hogy egy darabig ott állt az állat és csendben párolgott, aztán sutty,fölszáradt…Mondhatnák erre, hogy jó, de hogy jön ide a pingvin? Az igazság az, hogy egyelőre sehogy, demindig a remény hal meg utoljára.Rajtuk kívül föltűnik még az előadásban a frissen elvált Margit – mármint nem a Margit voltfriss, amikor elvált, mivel ebben a kontextusban a „frissen” szó, egy, az időben közelebb lévőeseményt jelez – feltűnik Margit új hódolója, Hortobágyi Húsos Pali, a hentes, és egy újgyerekszereplő, a hentes lánya, Kamuka, aki Besenyő Zigótával aggódik a testvéri szeretetbeneltöltendő, közös jövőjükön.A hentest Angéla alakítja, ami álomszerep a számára, hiszen ez volt a szerepálma… egy köpcöskis hentes…Az újabbnál-újabb jelenetekben előkerülnek a Légitársaság által fémjelzett legendásfiguraóriások is, csak a pingvin nem. Meg a páva, ami fölszáradt.Jó szórakozást!Ui.: Lesz pingvin is!Ui.2: Nem!Ui.3: De!
Linda unja 17 éves házasságát, angol kertvárosi életét, a negyedik x közeledtét, de főleg a férjét, George-ot. Erről azonban a férfi nem akar tudomást venni, neki minden úgy jó, ahogy van. De amikor George elalszik szeretkezés közben, Lindának végképp elege lesz: úgy érzi, joga van még minőségi érzékiséghez, figyelemhez, szerelmemhez, élethez. Válni akar. Kamasz fiuk becsajozik, a szenilis nagypapa katonatörténeteket darál, a legjobb barátok elképesztő tanácsokat adnak, és a felfordulás közepén ott áll szegény George. Aki – némi rásegítéssel a bárszekrényből – veszélyes útra lép: elhatározza, hogy megfiatalítja a házasságát. Mesterien megírt brit komédia, igazi sztárszereposztásban! A Fórum Színház legújabb vígjátéka rólunk mesél, kacagtató helyzetekkel és imádni való karakterekkel.
Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús. Annyira gyanús, hogy bele is hal. A gyilkos pedig közöttünk van, hölgyeim és uraim… és nem is biztos, hogy egyetlen áldozattal beéri. Hóakadály, sikoly, lövés. Rettegni lehet, kiszállni nem."3D mozi élőben": A klasszikus krimi színházi változata, elsöprő, magyar színpadon egyedülálló látványvilággal. Ha velünk utazik, foglalja le a helyét idejében – Poirot-nak is protekció kellett, hogy feljusson a vonatra.A darab Magyarországon elsőként a Thália Színház nagyszínpadán látható. Látványtervező: Emil Goodman Látvány: Freelusion Kislány: Kollár Lilian/Prokopius Maja Roxána
"Minek az embernek ellenség, ha vannak barátai?" - szól a frappáns mondás, és milyen igaz! New York város alpolgármestere a tizedik házassági évfordulóját ünnepli. Érkeznek a szűk baráti kör tagjai, ám a személyzet eltűnt, a feleségnek nyoma veszett, és vajon hol lehet maga a nagyszerű barát és gondos férj?
Művészetek Völgye és az Art-Színtér előadása. onathan Larson Tik-Tak… bumm! című, önéletrajzi ihletésű musicaljét először a New York-i Off-Broadwayn mutatták be, azóta bejárta a világ számos színpadát, a Netflix pedig 2021-ben készített belőle többszörösen díjazott filmet. A 30. szülinapjához közeledő zeneszerző, Jon felteszi magának az alapvető egzisztenciális kérdéseket: hol tart karrierjében? Mikor fog már végre berobbanni? Eljön-e egyáltalán az a pillanat, amikor biztos lehet benne, hogy ez az ő útja? Azt érzi, mire betölti a 30-at, muszáj történnie valaminek… valami igazinak. A darabban három fiatal történetét követhetjük végig: Jon, az eddig még be nem futott zeneszerző, Michael, Jon legjobb barátja, a vágyott színészi karriert az üzleti életre cserélő PR-menedzser, és Susan, Jon barátnője, profi táncos, aki még szintén várja a nagy lehetőséget. Az előadás nézői úgy érezhetik magukat, mintha a Jont játszó Ember Márk akusztikus, klubkoncert hangulatú stand-up estjére érkeznének. A személyes hangvételű történetek egy érzékeny, tehetséges, magában folyton kétkedő művész útkeresését vetítik elénk. Az élőzenés színházi előadás során a három színész több karakter bőrébe bújva dolgozza fel a mai 30-as korosztály, az Y-generáció problémáit. Az ő életükben nem volt háború, nem éheztek, nem voltak filléres gondjaik. Viszonylagos kényelemben nőttek fel, mégis félnek kilépni a „való életbe”. A felnőtté válás felelőssége és visszafordíthatatlansága, a bizonytalan jövőtől és az elköteleződéstől való félelem nyomasztóan nehezedik rájuk. A történet szereplői pedig ezt igyekeznek – kisebb-nagyobb sikerrel – túlélni.
Kortárs kabaré. Klaus Mann regénye nyomán, Mikó Csaba és Kukk Zsófia átdolgozása alapján Urbán András és a társulat. Az interjúitokban ugattok a rendszer és a hatalom ellen. Az előadásaitok pedig ugyanazt a világot képviselik, ugyanannak a világnak a részei, amitől egyébként annyira szabadulnátok. A ti művészetetek ágyazott meg a politikának. A semmitmondó, megalázkodó művészet, ami nem akart és nem mert valamiről szólni. Csak hangulatokról, nüanszokról és bugyuta, túllihegett szakmaiságról. A legmesszebbmenő kritika egy aranyos allúzió volt, amin összekacsintottatok a nézővel. És mindenki elégedett lett, hogy tett valamit. Hogy is változhatna meg a valóság, ha a színházaitok nem változnak, ha nem meritek újjá, szabaddá tenni a kultúrát, és tovább fürödtök a kiszolgáló művészet langymelegében. De hát ki akar itt változást? Elég, ha a pozíciónk kényelmes marad, és nem kényszerít senki a bajokra gondolni. Nincs baj. Everything is all right, baby! Hol vagyok ebben én? Ugyanott. Nekem is fáj, ha visszanyal a fagyi. Eladtam a lelkem, mocskos vagyok, lelketlen és megalkuvó. Művész. Tiszta, mint a hó. Ne bántsatok. Explicit színházi tartalom – az előadás megtekintését 18 éven felülieknek ajánlják. Zenekar: Gátos Iván (zongora), Nagy Zsolt (dob), Studniczky László ‘Zsatyi’ (basszusgitár)
Az egyik kedvenc szerzőm legbonyolultabb regényével foglalkozhatok az egyik kedvenc társulatommal. Ezek monomániás emberek. Mármint a regény szereplői. Valami hajtja őket a pusztulás felé. Szerelem, szex, kiélhetetlen vágyak, a szakmájuk gyűlölete, vagy a hobbijuk imádata, valamit feltérképezni, valakit leigázni, elhasználódni valaki mellett, repülőgépmodellek. Csak azt ne, ami van. Csak ne úgy, ahogy kellene. Vian sem úgy és azt. Szabadon. Abszurd humorral. Naivan a zordat. Elsősorban magát szórakoztatja, miközben ír. Játszik. Szavakkal, helyzetekkel, a formával, szerkezettel. Minden figura kicsit paródiája önmagának, a helyzetek túlhevített variánsai valóságbeli rokonaiknak. Nagyít, túloz, forráz, fagyaszt, megráz, gyúr és dagaszt. Semmit ne vegyenek túl komolyan abból, amit majd látni fognak. Majd mi komolyan vesszük. Micsoda hülyeség egy sivatag közepén vasutat építeni. Beleszeretni a legjobb barátom barátnőjébe. Remetének menni. A munka, amit egy gép is elvégezhetne. Vagy amit nem végezhetne el. Végezni egy kerékpárossal. Nem meggyógyítani egy széket. Kérdezem? Fehér Balázs Benő
Performance by The St. Petersburg Chamber Opera - a Szentpétervári Kamaraopera vendégelőadása. A vámpír című opera egy német romantikus opera, amelyet gótikus motívumok színeznek. Wilhelm August Wohlbrück írta a librettót Heinrich Ludwig Ritter A vámpír (1821) című drámája alapján. Az opera A vámpír bemutatóját 1828. március 29-én tartották a lipcsei városi színházban. Az előadáson részt vett Richard Wagner is, akit a A vámpír inspirált, amikor a A bolygó hollandin dolgozott. A vámpír Marschner legjobb művei közé tartozik, akárcsak a Hans Heiling és A templomos lovag és a zsidónő operái. Itt - akárcsak a Hans Heiling-ben - a műfaji és mindennapi jeleneteket baljós fantáziaelemekkel kombinálja. A zeneszerző munkássága az emberi természet sötétebb oldalát kutatja, és a szeretet, árulás és megváltás témáit mélyíti el. „Marschner zenéjét kiemelkedőnek tartom, mert igazi színházi zeneszerző, aki olyan részletesen, merészen, magabiztosan és élénken teremt drámai ütközést, hogy a rendező kénytelen alávetni magát ennek az érzelmi és zenei hullámnak, valamint teljesen átadnia magát és előadóit ennek az elemnek. Az előadásról elmondhatom, hogy nem egy újabb horror történetet készítünk, nem lesznek kínzójelenetek. A produkciónk elsősorban egy szerencsétlen teremtmény gyötrelmeit mutatja be, akit a sors vámpírrá, szörnyeteggé változtatott, de még mindig megvannak benne az emberi lét maradványai. Erre a szörnyű betegségre hajlamos egyének tanulmányozása nagyon érdekes számomra - mondta Jurij Alekszandrov, a Szentpétervári Opera művészeti vezetője és alapítója, Oroszország népművésze. A cselekmény szerint a boszorkányok sabbatja alatt a vámpír, Lord Ruthven megtudja, hogy ha 24 órán belül nem áldoz fel három ártatlan lányt, meghal. Az első áldozata Zhante. A lány apja egy barlangban találja meg a testét a vámpír mellett, és sikerül megsebesítenie őt. Lord Ruthvent egy bizonyos Edgar Aubrey találja meg, és beviszi a vámpírt a holdfénybe, ami megmenti az életét. Reggel Aubrey megtudja, hogy szeretett Malvina Davenaut egy bizonyos Earl Marsdenhez megy feleségül. Amikor meglátja a grófot, Aubrey felismeri Ruthvenben, de nem tudja felfedni a titkot, mivel Ruthven esküt vett tőle, hogy nem fedi fel valódi kilétét. Ha a titkot a következő 24 órán belül felfedik, Aubrey is vámpírrá válik. Ruthven elcsábítja Emmát, Georg, Davenaut házának alkalmazottjának menyasszonyát. Ezután visszatér saját esküvőjére. Aubrey elhatározza, hogy felfedi a vámpír titkát, bármi legyen is az ára. Azonban amikor az óra egyet üt, az eskü lejár, és Aubrey elárulja Ruthvent. A vámpír a pokolba zuhan. Malvina apja engedélyt ad lányának és Aubrey-nak a házasságra. Librettó: Wilhelm August Wohlbrück
A Kóródy Ildikó dramaturg által írt Edith Piaf naplója című darab Jean Cocteau, Edith Piafnak szánt, A közönyös szerető című színdarabján alapul. A két művész, a nagyszerű író, Cocteau és a francia tragikus sanzonok királynőjének, Edith Piaf különleges kapcsolatát mutatja be. Általa betekinthetéstnyerhetünk, mennyire bonyolultak is valójában az érzelmek, az emberi kapcsolatok. Előadásunkban Kárász Eszter idézi elénk „Veréb” alakját, hangját, Miklós Marcell pedig az írónagyságot kelti életre.
A csavaros fordulatokban és komikus konfliktusokban gazdag Goldoni vígjátékban a gyámoltalan Florindo szerelmes Balanzoni doktor egyik lányába, Rosaurába, aki erről mit sem sejt, miközben egy másik ifjú, a nemes Ottavio Rosaura húgába, Beatricébe szerelmes, de a lánynak ki kell várnia nővére esküvőjét. Így történhet meg, hogy a fülledt velencei éjszakában Florindo titkos szerenádja után egy idegen utazó, Lelio aratja le a babérokat, és szellemes hazugságaival elcsavarja mindkét lány fejét. Csakhogy a hazugságnak az a természete, hogy egyből száz születik. És a hazugnak végül az igazságot sem hiszik el.
Shakespeare Lear király című műve nyomán. Shakespeare egyik legismertebb, ugyanakkor talán legfájdalmasabb és legszívbemarkolóbb színpadi műve a Lear király, melyről G. B. Shaw így ír: „Soha senki nem fog a Learnél jobb tragédiát írni”. A valaha erős, ám öregségében egyre inkább az őrület felé sodródó uralkodó története szinte népmesei motívummal indul - a cselekmény szerint birodalmát lányai közt megosztani kívánó Lear hálára számít, ám mélységesen csalódnia kell a hízelgő, de valódi szeretetre képtelen és számító idősebb lányai részéről. Legkisebb gyermekét, az őszinte Cordéliát viszont száműzi, mert nem az ő szája íze szerint beszél - és végül saját érzelmi vakságának áldozatává válik, országát pedig halál és pusztulás nyeli el. A több szálon futó, jól ismert példázat ugyanakkor több, mint tragikus családtörténet – egy kizökkent világot, a káoszba zuhanó emberi lét előérzetét sugallja: „A szeretet meghűl, a barátság meghasonlik, a városokban zendülés, viszály a falukon, palotákban árulás s a viszony felbomlik apa s fiú között.” – mondja Gloster, a történet másik tragikus hőse. Zaklatott korunkban katasztrofális események és változások söpörnek végig az egész világon és joggal kérdezhetjük - van remény? Vagy a sötétség teljesen elnyeli a fényt? Shakespeare tragédiájának egyetemes léptékű kérdései Valerij Fokin rendező megfogalmazásában civilizációnk mai állapotára mutatnak rá. „Nehéz idő sújt: itt engedni kell, És mondanunk, mi fáj, nem ami illik.” Szerző: Kirill Fokin
Péterfy-Novák Éva majd minden orvostól azt a diagnózist kapta, hogy kislánya a születés során vált súlyosan mentálisan sérültté. A kislány hét évvel élte túl a diagnózist, édesanyja pedig harminc évvel a történtek után döntött úgy, hogy blogbejegyzésekben megírja együtt töltött éveiket.
Tót Lajos községi tűzoltó a kies Mátraszentannán. Amikor a fia parancsnoka egy szép napon megjelenik, hogy Tótéknál pihenje ki a háború megrázkódtatásait, Tót Lajos és családja mindent megtesz azért, hogy az őrnagy jól érezze magát.
Az est folyamán olyan közönségkedvenc musical és operett slágerek szólalnak meg melyek során végig követhető egy hivatás sokszínűsége, ereje és kihívásai. Pásztor Ádám és meghívott vendégei előadásában a fülbemászó dalok mellett szórakoztató, vagy éppen elgondolkodtató történetek fültanúi lehetünk, melyek során valós képet kaphatunk a színházi lét sajátos világáról. Előadja: Pásztor Ádám Vendégek: Dobai Aty, Fejes Szandi, Jenes Kitti, Peller Károly
Wass Albert Jönnek! és az Adjátok vissza a hegyeimet! c. kisregényeiből írt A világ és a vége c. előadás már szerepelt sok évvel ezelőtt az Udvari Kamaraszínház repertoárján, de most ismét elérkezett az idő, hogy új formában, új színművészekkel kerüljön a nagyérdemű elé.Drámai-zenés formában, új hangzásvilággal dolgozzuk fel a témát, ahol a zenének és az énekszónak legalább olyan fontos szerepe lesz, mint a kimondott szónak és a mozdulatoknak.A cselekmény a két világégés között játszódik, Erdély elvesztéséről szól, arról a ma is képtelen és szinte elképzelhetetlen helyzetről, amikor este nyugovóra tér az ember Magyarországon, reggel pedig Romániában ébred, anélkül, hogy egy tapodtat is mozdult volna jobbra vagy balra. Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól.Hogyan lehet ezt feldolgozni lelkileg? Mi, akkor még nem élt magyarok, de szívünkben, genetikánkban hordozva ezt a traumát, hogyan tudjuk kezelni, hogyan tudunk közelíteni hozzá több mint száz év távlatából, és hogyan tudjuk enyhíteni, felmutatva utódainknak megoldásokat, akár a humor, az irónia eszközeivel is. Wass Albert veretes magyar nyelvezete keveredik Andrási Attila Jászai Mari-díjas író-rendező ízig-vérig modern stílusával. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
Molnár Ferenc-est. Bálint András és Jordán Tamás. 72 éve barátok. Hamarosan 80 évesek lesznek. Szomszédok voltak és osztálytársak is. Színészek lettek. Színházakat is vezettek. Egy nagy generáció két legendás alakja. Közös előadásukban történeteket mesélnek magukról, színházszenvedélyükről. Beszélgetésükbe olykor „beleszól” Molnár Ferenc, az egykori budapesti polgárság írója.
Egzisztenciális bohózat - a Nothing happens társulat előadása.A performer áll a színpadon, és nem történik semmi. Mozgolódás támad, a performer érzi, hogyrátelepszik a csend, annak lehetősége, hogy kudarcot vall. Tennie kell. És akkor megmozdul. Zajt csap. De egy idő múlva ez sem elég, több és több kell, a csend mindig visszaáll, folyamatos cselekvés kell és zaj és beszéd kell, kapcsolatok és szerepek kellenek, produkciós kényszer, benzingőz és nagyvárosok – míg felépül egy világ, ahol a csend már csupán rendezői instrukció, már áll mind a négy fal. Alkotók: Szigeti Bálint Barabás, Elefánti Emma, Miklós-Kovács Bernát, Hesz Maya, Sajti Kinga, Mató János, Márton Marcell. Szereplők: Erdélyi Flóra, Huszerl Bence, Kozma Katica, Salamon Eszter
Oresztész szereti Hermionét, aki szereti Pürroszt, aki szereti Andromakhét, aki szereti Hektórt, aki halott. Szabó Lőrinc fordítása alapján. Micsoda ökörség. Nem tűnt föl még soha senkinek, hogy az európai irodalom szerelmi történeteinek láttán, valójában el kéne mennie kedvünknek attól, hogy szerelmesek legyünk? Ám ennyi vereség és pusztulás láttán is kinek ment volna el a kedve a szerelemtől? Akkor minek mégis e roppant mennyiségű könny, vér, méreg, bosszú, gyilok, s mivégre a sok őrjöngés, téboly, sikoly, hisztéria? (...) Kedves szerelmi regényeink hősei miért taszigálják szerelmesüket a halálba? Ha nem ők, akkor meg ki? Sors? Mi az? Isten? Ki ő? (...) Aki szerelmes regényt olvas, halálra vágyik? Miért tekintettük annyi évszázadon át szépnek a boldogtalanságot, miért élvezzük mások szenvedésének látványát, ha egyszer úgy vélekedünk róla, hogy nem jó? (...) Lehet-e különbséget tenni egy ilyen világban a slágerek és a filozófiák között?(Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről)