A Grimm testvérek klasszikus meséje elevenedik meg, bábos formában, sok játékkal, humorral, és nem várt meglepetésekkel.
Az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes és utánpótlás csoportjainak műsora. Az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes és utánpótlás csoportjainak évadzáró gálaműsorán bemutatkozik a Vadrózsa Család mindegyik csoportja, így összesen 7 korosztály közel 230 táncosa lép fel a közönség előtt.Bemutatásra kerülnek az egész éves munkafolyamat során készült alkotások, így többek között az országos és regionális versenyekre készült koreográfiák is. Szervező: Angyalföldi Vadrózsa és Vadvirág Táncegyesület, Fordulat Gyermek és Ifjúsági Folk AlapítványCsoportvezetők: Bocsi Nóra, Komáromi – Kádár Kata, Fundák – Kaszai Lili, Fundák Kristóf, Riba GáborMűvészeti vezetők: Fundák-Kaszai Lili és Fundák Kristóf 15.30 I. műsor1. Vadrózsa (Fundák Kristóf és Fundák – Kaszai Lili): Vízmelléki táncok2. Kis Vadvirág (Fundák Kristóf és Fundák – Kaszai Lili): Kalocsai táncok3. Iciripiciri (Komáromi – Kádár Kata): Gyermekjáték összeállítás4. Ifjú Vadak (Kovács Dénes és Nagy Vivien Zsuzsanna): Tyukodi táncok5. Rózsabimbó (Fundák Kristóf és Bocsi Nóra): Gólyás6. Vadrózsa (Fundák Kristóf és Fundák – Kaszai Lili): Feketelaki táncok7. Vadvirág (Fundák Kristóf és Komáromi – Kádár Kata): Moldvai táncok8. Ifjú Vadak (Kovács Dénes és Nagy Vivien Zsuzsanna): Maglódi táncok9. Vadrózsa (Fundák Kristóf és Fundák – Kaszai Lili): Sóvidéki táncok 18.30 II. műsor1. Vadrózsa (Fundák Kristóf és Fundák – Kaszai Lili): Sóvidéki táncok2. Ifjú Vadak (Kovács Dénes és Nagy Vivien Zsuzsanna): Tyukodi táncok3. Vadrózsa férfi kar (Fundák Kristóf): Bukovina – Moldva (Elfeledett legényesek részlet)4. Vadvirág (Fundák Kristóf és Komáromi – Kádár Kata): Rábaközi táncok5. Vadrozé (Riba Gábor és Bocsi Nóra): Magyarpalatkai táncok6. Vadrózsa (Fundák Kristóf és Fundák – Kaszai Lili): Eleki táncok7. Ifjú Vadak (Fundák Kristóf és Fundák – Kaszai Lili): Györgyfalvi táncok8. Vadrózsa (Fundák Kristóf és Fundák – Kaszai Lili): Dél – alföldi táncok
Gary úgy érzi, mindent megad a családjának. Értük dolgozik állandóan, ügyfeleivel is ezért jár el golfozni, meccsekre. Maggie magányosnak és elveszettnek érzi magát a házasságukban. Nem tudja, mit akar, csak azt, hogy képtelen így folytatni. Két középkorú ember. Egykor elkötelezték magukat egymásnak, a hétköznapok sűrűjében azonban egyszer csak elsodródtak egymástól. Mások már a vágyaik, mások a céljaik. Hajnali 4 óra, egyikük sem bír aludni. Eljött az ideje egy őszinte beszélgetésnek. A konyhában, miközben a gyerek az emeleten alszik, mérlegre kerül a házasságuk. Vallomások, vádak, önvádak. Másfél óra alatt többet tudnak meg egymásról, mint az elmúlt másfél évtizedben. De mennyi őszinteséget bír el egy házasság? Hogyan tovább? Visszatalálhatnak még egymáshoz? David Eldridge, a kortárs angol drámairodalom egyik elismert szerzője, szellemesen, hitelesen és megindítóan ábrázolja ezt a sokaknak ismerős élethelyzetet. A Rózsavölgyi Szalon tűzte műsorára korábban a párkapcsolati stációkat bemutató trilógiájának első részét, a Kezdetet is. A Bármit mondhatsz lehetne a folytatás is. De a két mű elkülönül, nem szerep- és történetfolytatásokról van szó. A szerző a díjnyertes drámatrilógiája kapcsán a The Guardiannek nyilatkozta: „Reméltem, ha különböző párok történetét mesélem el a színpadon, azzal talán többet tudok elmondani arról, mit jelent valakivel együtt lenni, mit jelent magányosnak lenni, s hogy valóban lehetséges-e fejlődés egy párkapcsolatban. John Osborne író azt mondta, szeretne leckéket adni az érzésekből. Ez a mondata mindig foglalkoztatott…”
Balettiskolák seregszemléje két részben. Az Eiffel Műhelyház Bánffy termében megrendezésre kerülő alternatív Pas de Quatre előadás célja, hogy a magyarországi intézményes balettoktatásnak biztosítson seregszemlét, amelyen mind a négy nagy hazai intézmény lehetőséget kap a bemutatkozásra. Az esten produkciókat láthatnak a Magyar Táncművészeti Egyetem (klasszikus balettszakirány), a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium, a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum, valamint a Magyar Nemzeti Balettintézet hallgatóinak és növendékeinek közreműködésével.
Tragikomédia két részben – az Ascher Oszkár Színház előadása A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. A darab arról szól, hogy két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép… Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tizen -, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek.E groteszk történet főhőse özvegy Orbán Béláné, s a darab valójában az ő véget nem érő vitája, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedése mindenkivel, aki körülveszi: a lányával, a szomszédnőjével, a barátnőjével s legfőképpen az ő München közelé¬ben élő nénjével, Gizával. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és remény¬telen szerelmét ráerőszakolja a világra. Hogy célját elérje, nem riad vissza semmitől: hazudik, pletykázik, leselkedik és veszekszik. Megvan benne minden, amire az ember képes: egy piaci kofa nagy¬szájúsága és egy görög tragika fensége. Mit is tehetne mást? Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen a halálnak. Bukásra ítélt küz¬de¬lem ez, mégis ő lesz a győztese – igaz, drágán fizet érte. A győzelem órája már az összeomlás, a kifulladás órája is, öröme inkább csak jelkép, ahogy egy zászló lobog egy rommá lőtt, ki¬égett város füstölgő falai fölött. /Örkény István/
Egyszer volt, hol nem volt, réges régen, vagyis nem is olyan régen, sőt, most is, a messzi-messzi Corvin sétány mellett, a nyolcadik kerület szívében, a Práter utcában élt egy család…Egy Szent Család, Lakatosék! Ha mese lenne az életem, valahogy így kezdeném, hát DE NEM AZ! Gyerekként vannak álmaink, milyen lesz a családunk, a filmekben is láthatjuk, miként működhetNÉNEK a családok, de ez általában nem fedi a valóságot. Nálam legalábbis tuti nem!Gyönyörű gyerekkorom volt, emlékszem, a barátaimnál zsúrok voltak, összejövetelek, nálunk meg bolondok háza mindennap, ahogy apám mondta. Mondjuk Apám mást is mondott amikor még kicsi voltam, például hogy engem a kukán találtak. Felnőtt fejjel már csak nevetek ezen, mert szerintem meg az öcsémet találták a kukán. 31 évesen már nekem is van saját családom, nem is akármilyen!Egy asszony, a fiam, a nevelt fiam, és két kutya egy lift nélküli, negyedik emeleti 49 nm2-es panel lakásban. Minden adott ahhoz, hogy bármelyik pillanatban agyvérzést kapjak. Mesékben, filmekben láttunk már famíliákat, most bemutatom nektek az enyémet és hogy hogyan is élünk a Szent Családommal.
A Színjáték Dráma-Stúdió hallgatóinak évzáró gálaműsora. Kicsik és nagyok szórakoztató színes előadása családoknak, barátoknak, érdeklődőknek.Közreműködnek a „margitosok”.
- triptichon - Aiszkhülosz, Euripidész, Szophoklész művei alapján Miért tört ki a háború? Van egy nullpont, ahol még megváltoztatható a történet, vagy mindennek úgy kell lennie, ahogy a jóslatok mondják? Igazak-e a jóslatok és az átkok, vagy pont azzal teljesítjük be őket, hogy önmagunk felmentéseképp rájuk hivatkozunk? Egyáltalán, mondhatjuk-e bármire, hogy igaz? Az előadás egy család elhallgatásoktól és félreértésektől terhes történetét követi végig. Egy család háborúskodását, mely egy egész országot érintő konfliktussá szélesedik. Az előadás nézője maratoni, egész estés színházi kísérlet részesévé válik: egy több évtizedes cselekménysorozatba avatódik be, amelyet mindig más szereplő nézőpontjából lát. Mi vezetett odáig, hogy a háború után a túlélők lemészárolják egymást? Ki a hibás? Fontos, hogy ki a hibás? Van kiút a sértettségek bonyolult hálójából? „Aki szörnyekkel küzd, vigyázzon, nehogy belőle is szörny váljék.” (Friedrich Nietzsche: Túl az erkölcs világán)„Az emberek többsége rossz.” (Biasz ókori bölcs felirata a delphoi Apollón-templom falán)
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe." - idézet a Bhagavad-gítából A 30. évfordulóját ünneplő Bozsik Yvette Társulat Körforgás címmel mutatja be új produkcióját a Nemzeti Táncszínházban. A Bozsik Yvette Társulat táncművészei a próbafolyamat alatt a koreográfussal együtt, az önismeret és közös gondolkodás útján alakították saját szerepüket és jelenlétüket. Az örök körforgás, avagy a samsara az anyagi világban ismétlődő születés és halál. Az élőlény addig vándorol különböző testeket öltve, amíg tudata teljesen meg nem tisztul, és alkalmassá válik a tiszta szeretet útjára lépni. Mindaddig, amíg az illúzió rabja, nincs esélye a megszabadulásra. Amíg boldogságát nem lelki síkon keresi, addig a samsara foglya marad. A önmegvalósított személy felismeri lelkének mivoltát, és minden élőlényben meglátja a lelket. Mihelyt elkezd tudakozódni mindennek a forrása után, megnyílik az út haza, valódi otthona, a lelki birodalom felé. A Körforgás című darab látványosan és érzékletesen mutatja be az emberi inkarnációs folyamatot, és az élet három szakaszát a fogantatástól az elmúlásig. Felöleli a fizikai, lelki, szellemi vonatkozásokat, fejlődési és transzformációs stádiumokat. Teszi ezt a táncművészet eszközeivel, Philippe Heritier a darabhoz komponált zenéjére. Vizuális háttér, kreatív producer: Iványi Marcell Jelmezkivitelező: Matisz Gábor Konzultáns: Karakó István, Hajas ZsófiaAsszisztens: Soós Erika
Egy este a Mindenhatóval. Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van az Univerzum-projektről, megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az időközben felmerült kérdésekre és bemutatja a projekt fejlesztésének további lépcsőit. David Javerbaum tizenháromszoros Emmy-díjas szövegíró, producer, a Daily Show, az Agymenők, a Kominsky-módszer és a Disjointed sorozatok forgatókönyv-írójának darabja a Broadwayn Jim Parsons főszereplésével aratott nagy sikert.
A Zsámbéki Nyári Színház és az ALLE Management közös produkciója. Fiam, mi volt az iskolában? Apa számonkér.De fordul-e majd a kocka? Mikor olvas be a fiú az apának? Hol válnak el az útjaik?Muszáj-e a fiúnak az apa útját követni? Muszáj-e az apának a fiút irányítani?Ki a hűséges és ki a hűtlen? És melyik családhoz? A közöshöz? A sajátjához?Két kertész, két különböző karakter, két nemzedék.Egymást erősítik vagy egymással harcolva keresik önmagukat?Esetleg mindkettő?Mindezt nehéz medvelesen megbeszélni. Ott csak suttogni lehet.Nehogy elriasszák az állatot. Amely az erdőben lakik? Amely bennük lakik? Amely rájuk les?
Moliére komédiáiban szókimondóan és szellemesen pellengérre állítja az ember gyarló tulajdonságait. Legtöbb műve - mintha ma íródna – a családon belüli viszályokat, konfliktusokat ábrázolja. Félreértések, félrehallások, félreinformálások kusza és roppant mulatságos útvesztőin át, mindig a fiatalok és mindig a szerelmesek győzedelmeskednek. Moliére A fösvényben egy olyan apáról - Harpagonról - rajzol kíméletlen karikatúrát, aki a pénz imádatában nem ismer se embert, se Istent, józan eszét is elvesztve mindent ennek rendel alá. Az előadás rendezője Szabó Máté, akit a szolnoki közönség régebbi rendezéseiről jól ismer (A szecsuáni jólélek, Sose halunk meg). Harpagon: Jaj, édes pénzem, édes pénzem, drága barátom, megfosztottak tőled, és hogy te nem vagy nekem, oda a támaszom, a vigaszom, oda a boldogságom: végem van, nincs mit keresnem ezen a földön, én nem tudok élni nélküled. Kész, nem bírom tovább: meghalok, meghaltam, eltemettek. Nem akar valaki feltámasztani? Szabó Máté több ízben is megfordult már Szolnokon, játszott 2003-ban az Alföldi Róbert által rendezett Holnap érkezem című darabban, 2005-ben A rózsa neve és az Egy szerelem három éjszaka című produkcióban, majd 2006-ban megrendezte A Szecsuáni jólélek című vígjátékot. Ezután szabadúszó színészként dolgozott, jelenleg a Miskolci Nemzeti Színház rendezője és művészeti vezetője. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán Szinetár Miklós osztályában végzett. Jean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi nevén Molière-ként ismert, drámaíró, rendező és színész, a modern komédia megteremtője. A társadalom nevelésére irányuló törekvése, racionalizmusa, realizmusa és páratlan komikus vénája Molière-t minden idők egyik legnagyobb vígjátékírójává avatja. Magyarországi megismertetése a 18. sz. végén, a 19. sz. elején indul meg. A Szolnoki Szigligeti Színház színpadán a Fösvény szerepében – a Jászai Mari-díjas Mucsi Zoltán lép színpadra. Mucsi 1979-1995 között a Szolnoki Szigligeti Színháznál segédszínészként kezdte. A Színművészeti Főiskolára többször is jelentkezett, de nem vették fel. 1995-1997 között szabadúszó volt. 1997-ben az akkor alakuló Bárka Színházhoz szerződött, 2002-ben pedig a Krétakör Színház tagja lett. 2003-ban a Kontroll című film miatt hatalmasat nőtt a népszerűsége. Az egyik ellenőrt alakította. Országos ismertséget Jancsó Miklós Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmjével szerzett. Több filmben és színdarabban játszik együtt Scherer Péterrel. A tavalyi évadban a Nézőművészeti Kft. Rejtő Jenő Piszkosak és az Eleven éjszaka című darabokban is feltűnt.
1. Vadak A rács mögött levő csoport állandó mozgásban, törzsi rítust idéző harci táncban mutatja magát a nézőknek. A barbárszerű közösség belső kohéziójából létrejövő erő fenyegetően hat a rács túloldalán levőkre. A két oldal közötti különbség drámaian kirajzolódik, a tánc ösztönös vadsága és a civilizált nézői attitűd egyre feszültebb távolságba sodródik egymástól. Amikor az elválasztó rács kinyílik, végzetes áldozati tánc veszi kezdetét. De a kimenetele nem egyértelmű. Az emberben dúló harc az ösztönök világa és az intellektus között egy szimbolikus színpadi játékban mutatódik meg. A táncosok attraktív tánca és a zenekar ritmikus játéka izzó feszültséget teremt a mozdulatlan nézőben is, a zsigeri érzékelést előtérbe helyezve az intellektuális befogadás helyett. Alkotók: Lány: Diletta RanuzziVadak: Letizia Melchiorre, Czár Gergely, Diletta Savini, Désireé Bazzani, Kiss Róbert, Nier Janka, Francesco Totaro, Vincze Lotár, Miriam Munno, Nyeste Adrienn, Füzesi Csongor, Giordana Marzocchi Zene: Lázár Dániel: Együtt vagy egyedül – A mű a 2020-as Müpa Zeneműpályázat díjazottja.Fény: Stadler FerencJelmez koncepció: Heim BoglárkaJelmez kivitelezés: D’AngeKoreográfus munkatársa: Czár Gergely Koreográfus: Juronics Tamás 2. Bizet – Scsedrin: Carmen– a „kiömlő vér dala” – Carmennek lenni nem döntés, hanem sors kérdése. Mert, ha egy szépséges cigánylány démonikus csáberővel születik, és szeretne kitörni addigi életéből; a könnyen indulatba jövő munkásnők, rájuk prédaként leső durva katonák és nagyhangú torreádorok közül, mit tehetne mást, mint engedni ezt a csáberőt működésbe lépni. És Carmen ösztönösen mesterien működteti: incselkedik, dacol, visszavág. Kapható, ám teljességgel megkaphatatlan. Minden férfit rabul ejtő nőiségével, zabolázhatatlan érzékiségével sikerrel harcol a férfiak fölényével szemben, mindaddig, míg egyszer a szívét is át nem engedi. A kisiklás pillanatnyi, ám ez a szerelem lesz a végzete mégis. Hiába menekülne, hiába taszítja el az érte mindent feladó, a szerelmes Micaela-t is elhagyó férfit, annak is egyetlen lapja maradt már. Carmen és Don José a vonzalom-taszítás kettős játékában mindvégig egymás ellenfelei, és megsemmisülésük is egymás által történik. Alkotók: Táncolják:Carmen: Letizia MelchiorreDon José: Francesco Totaro / Vincze LotárMicaela: Diletta Ranuzzi / Bocsi PetraTorreádor: Kiss RóbertVégzet: Czár GergelyLányok: Diletta Savini, Miriam Munno, Nyeste Adrienn, Giordana Marzocchi, Nier Janka, Desirée Bazzani, Diletta Ranuzzi/Bocsi PetraRendőrök: Kiss Róbert, Vincze Lotár, Francesco Totaro Zene: Georges Bizet, Rogyion Konsztantyinovics ScsedrinFény: Szabó DánielJelmez: Bianca Imelda JeremiasDíszletkoncepció: Juronics Tamás és Czár GergelyDíszlet kivitelezés: ScabelloKoreográfus: Juronics Tamás és Czár GergelyBalett-igazgató: Pataki AndrásMűvészeti vezető: Juronics Tamás
Janklovics Péter önálló estje. Vajon mi viszi az embert arra, hogy a vészjósló szülői ábrázatok ellenére és egy valamirevaló béterv nélkül, ellenben kínkeserves munka árán megtanuljon egy mesterséget, a színészetet, hogy aztán reményekkel telve, megveszekedett türelemmel – elhalasztott családi évfordulók és lekésett szülinapok kereszttüzében – a belét maga után húzva vánszorogjon a jelöletlen sírja felé? Erre és sok hasonló kérdésre ezen az esten sem kapnak választ, de egyet megígérhetek, a belem itt is lógni fog.
Erdőlánya tündér titokban felneveli Bergengócia királyának kisfiát és kislányát, akiket az ármányos banya tett ki az erdőbe. Amikor eljön az ideje, az Aranytollú madár visszaviszi a gyerekeket a szüleik közelébe a selyemrétre, ahol palotát emel nekik. A banya megsejti, hogy kik a gyerekek, ezért próbatételeket eszel ki, hogy elveszejtse őket.
Ugye ismeritek Muhi Andrist? Tudjátok, ő az a barna hajú kisfiú a 2.b osztályból, vagy a Mókus csoportból! Mindennap találkozhattok vele az osztályban, a tornateremben, az iskola folyosóján, a játszótéren. Nem emlékeztek rá? Kár, pedig ő aztán nagy kalandor, igazi hős. Sok mindenről tudna nektek mesélni. Például arról, hogy sodort be egy este egy levelet a szobájába a szél, s hogy indult segíteni még az éjszaka folyamán Maszat Jankának, és kelt át száz veszélyen, győzött le kalózokat, paca szörnyeket, s magát a Paca Cárt is. Szóval ilyen hőssel jársz egy iskolába, óvodába, és ilyen hős adja kölcsön neked sokszor a biciklijét, homokozó lapátját. Aki kíváncsi Andris kalandjaira vágja tengeralattjáróba magát, pattanjon lóra, és igyekezzen a Harlekin Bábszínházba, mert ott részese lehet ezeknek!
Csoda egy részben. „- Mert ha valaki látszólag unatkozik is, akkor is csinál valamit. - Mit? - Gondolkozik, álmodozik. Néha azt is kell! Nem lehet mindig csak tenni-venni. Nem csak akkor csinálsz valamit, hanem akkor is, amikor álmodozol. Vagy azon gondolkozol, hogy hogy keltsd életre a játékaidat!” Új bemutatóra készül az Átrium. Május 1-jén délelőtt 11 órakor mutatják be az elsősorban gyerekeknek – és szüleiknek, nagyszüleiknek – szóló Varázsnagymama című zenés előadást, Bánsági Ildikó és Farkasházi Réka főszereplésével, valamint a Tintanyúl zenekar tagjaival és dalaival. A produkcióban a Tintanyúl ismert dallamain túl hallhatunk majd több, kifejezetten új, az előadáshoz írt, máshol nem hallható számokat is. Az előadás szövegét Farkasházi Réka és a rendező, Nyulassy Attila írta. A produkció egy kislány történetét meséli el. Kata egyik este nem tud elaludni, mivel nem találja kedvenc nyunyókáját, Tündérlányt. De egyszer csak felbukkan a nagymamája, életre kelnek a plüssjátékai, és közösen Tündérlány keresésére indulnak. A kaland során kiderül, hogy mennyi varázslat veszi körbe az életét. És még csak álmodni sem kell hozzá. Sound design: Remete Marcell