Gangaray Dance Company előadása. "Az ember mindíg is felfelé tekintett az éjszakai égboltra és álmodozott. Mára el is értük ezt a magasságot: egyértelműen meg van írva számunkra a csillagokban, hogy mind magasabbra törjük. Ha együtt vállalkozunk erre hamarabb oda is juthatunk. A határ ugyanis ma már a csillagos égnél is messzebb van." Tim Marshall Hámor József egyedi mozgásnyelvezete magas szintű tánctechnikai képzettséget, dinamizmust, precizitást, szuggesztív előadásmódot, kiemelkedő zeneiséget és ritmusérzéket követel. A Gangaray előadásai konkrét történetmesélés nélkül, a testben rejlő végtelen lehetőségekre, a zene és tér kapcsolatára fókuszálnak, így a mozdulat elsöprő kifejezőereje képes új világokba repíteni a nézőt. A társulat küldetése, hogy előadásaival világszínvonalon képviselje a tiszta tánc értékét és hangsúlyozza annak létjogosultságát a kortárs táncművészetben. Táncművészek: Baumgartner Krisztina, Bujdosó Anna Kaiser Fruzsina, Kovács Enikő, Mészáros Fanni Kivitelezés: Bali Boglárka, Henez Mariann Vizuál: Szilágyi BenjáminProdukciós asszisztens: Bali Boglárka, Ivanov GáborSocial marketing: Ivanov Gábor
Egyszer élünk. Sőt, van, aki még egyszer se. Hiába van ingyenjegye 80 évnyi hullámvasútra, a sínek széléről nézi. Egyszer élünk. De az hány különböző élet? Hányszor lomtalanítjuk az eddigi dolgainkat, tudásunkat, barátainkat, szerelmeinket? Negyven év házasság, az valójában hány házasság? És ha olyan rövid ez az élet, miért nem merünk igazán örülni? Ha meg nem örülünk, miért akarunk sokáig élni? És egyáltalán számítunk valamit? Mi marad belőlünk? Mi marad belőlem? Talán csak ez az est. De lehet, hogy pont ez nem marad meg, úgyhogy érdemes addig megnézni, amíg még van. Most.
Kemény Zsigmond regénye alapján. Az erdélyi fejedelemség aranykorában, I. Rákóczi György uralkodásának idejében járunk. Az ismert, rendezett világ alaposan felfordul: dúl a harmincéves háború, a nagyhatalmak ádáz küzdelme zajlik eszmék és vallási meggyőződések zászlaja alatt, azért, hogy ki gyakorolja a kontinens feletti irányítást. Erdélyben látszólag béke honol, de a fejedelemség valójában halálos szorításban vergődik. A vallásháborúk idején hamar megkérdőjeleződik minden: a morális értékek cseppfolyóssá, relatívvá válnak. Az erkölcs, a hit, a szeretet, a hűség alapfogalmai átalakulnak a hatalomvágy, a szerelem és a rajongó szenvedély sorsformáló tüzében. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
A darab Victor Hugo azonos című regénye (Les Misérables) alapján készült. A nyomorultak 1862-ben jelent meg. A mű jelentős korrajz a 19. századi francia történelemről, politikai, társadalmi, kulturális helyzetről. A regényből számos adaptáció készült már, filmek, színdarabok és legutóbb a musical-változat. A főszereplő Jean Valjean megformálói között találjuk Jean Gabint, Liam Neesont, Hugh Jackmant, Gérard Depardieut és Jean-PaulBelmondot is.A Victor Hugo regénye alapján készült musical zenéjét Claude-Michel Schönberg szerezte, az eredeti francia szöveget pedig Alain Boublil és Jean-Marc Natel írta. Eredetileg albumként jelent meg, az első színpadi bemutató 1980-ban volt Párizsban, a Palais des Sports-ban. Cameron MacKintosh angol producer kezdeményezésére 1983-ban angol nyelvre fordították. A darab 1985. október 5-én debütált a West End-en, ahol mára a legtöbbet játszott musical lett. Jelenleg, túl a 11 ezredik előadáson, megelőzte Az Operaház Fantomját, a Macskákat, és a Mamma Mia!-t is. 1987-ben a Broadway-n is bemutatták, ott az 5. helyen áll a legtöbbet játszott musical-ek sorában.
Wass Albert Jönnek! és az Adjátok vissza a hegyeimet! c. kisregényeiből írt A világ és a vége c. előadás már szerepelt sok évvel ezelőtt az Udvari Kamaraszínház repertoárján, de most ismét elérkezett az idő, hogy új formában, új színművészekkel kerüljön a nagyérdemű elé.Drámai-zenés formában, új hangzásvilággal dolgozzuk fel a témát, ahol a zenének és az énekszónak legalább olyan fontos szerepe lesz, mint a kimondott szónak és a mozdulatoknak.A cselekmény a két világégés között játszódik, Erdély elvesztéséről szól, arról a ma is képtelen és szinte elképzelhetetlen helyzetről, amikor este nyugovóra tér az ember Magyarországon, reggel pedig Romániában ébred, anélkül, hogy egy tapodtat is mozdult volna jobbra vagy balra. Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól.Hogyan lehet ezt feldolgozni lelkileg? Mi, akkor még nem élt magyarok, de szívünkben, genetikánkban hordozva ezt a traumát, hogyan tudjuk kezelni, hogyan tudunk közelíteni hozzá több mint száz év távlatából, és hogyan tudjuk enyhíteni, felmutatva utódainknak megoldásokat, akár a humor, az irónia eszközeivel is. Wass Albert veretes magyar nyelvezete keveredik Andrási Attila Jászai Mari-díjas író-rendező ízig-vérig modern stílusával. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
Molnár Ferenc műve nyomán. Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy gazember élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta. LILIOM körbe-körbe jár a vásári mulatságon és minden álmodozó tekintetű fiatal nőnek csapja a szelet. Egy nap találkozik Julikával és azonnal elveszíti az állását. Liliom elindul a lejtőn lefelé. Szeretne simogatni, de ehelyett üt. Szeretne szeretni, de ehelyett megsebez. Úgy tűnik, ez a létezésének tragikus törvénye, olyan törvény, amely nem hagy menekvést. Még az öngyilkosság sem kiút. Még a menyországnál is visszafordítják… „Segíts magadon, Isten is megsegít” – tartja a régi közmondás. De mi van, ha nem tudod, hogyan? Saját gyarlóságaink rabjai leszünk örökre vagy megváltozhatunk? Elkerülhető végzetünk vagy nincs értelme küzdeni ellene? Hogyan élünk, milyen döntéseket hozunk? Ezek a kérdések is felmerülnek Molnár Ferenc Liliom története kapcsán, mely egy megható, romantikus történet. A darab az elmúlás mélyére visz minket, miközben vidámságot sugároz. Az előadás megható és drámaian emberi. Előadók: Feledi Project művészei
A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait még interpretálni, itt a XXI. század elején. A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is. Felmutatva mindazt a zenei virtuozitást és repertoárgazdagságot, mely a magyar cigánymuzsikusok unikális jellemzője. A nagy ívű zenei tablót táncjelenetek teszik még változatosabbá, színesebbé.
Az előadást Martin Miller 2013-ban íródott és 2019 áprilisában magyarul is kiadott könyve: A tehetséges gyermek igazi drámája - Alice Miller tragédiája ihlette, valamint Alice Miller írásai. Martin Miller, Alice Miller gyermekkorkutató pszichoanalitikus és bestsellerszerző fia pszichoterapeutaként dolgozik ma is Zürich mellett. Könyve édesanyjának a rekonstruált életrajza, valamint saját gyerekkorának, anyjával és apjával való kapcsolatának leírása, amelyből a közfelfogás számára eddig teljesen ismeretlen kép rajzolódik ki Alice Millerről. A Martin Miller által átélt valóság saját családjával kapcsolatban egy titkokkal, elnyomással, gyerekbántalmazással, elhallgatással, hazugságokkal terhes életet tár elénk, amiben számára sem gyermekként, sem felnőttként nem jutott hely. Egy kétségek között hánykódó, szétesett anya–fia kapcsolatról szól, és megírását az igazság bemutatásának a vágya, a múlt terheitől való megszabadulás és a traumából való kigyógyulás lehetőségének a felmutatása inspirálták. Nem állításokat szeretnénk tenni, hanem megvizsgálni, miként lehetséges, milyen folyamatok játszanak abban szerepet, hogy egy zseniális éleslátással bíró anya nem képes rálátni saját cselekedeteire, és kritikusan szemlélni azokat, nem képes érzékenynek lenni saját gyermekére? Urai lehetünk-e önmagunknak valaha, vagy múltunk foglyai maradunk valamiképpen, akármit is csinálunk? Lehet-e kigyógyulni a traumából? Lehet-e leválni a szüleinkről? Szülőként el tudjuk-e engedni a gyerekeinket, képesek vagyunk-e egy önmagunkat túllépő, meghaladó szeretetre? Mi segítheti a változási folyamatokat? Ezek a kérdések izgatnak minket ebben a nagyon komplex, sokrétű és sokfelé ágazó történetben. A darab a jelenből indulva villantja fel a múlt képeit, a történet különböző tereken és korokon át, különböző szereplőket megelevenítve és az olykor eltérő narratívákat ütköztetve, mozaikszerűen bomlik ki.
"A világ nagyvárosaiban ismert és megszokott, hogy a legkisebbeket a legmagasabb színvonalon szórakoztatják. Az ÓPERENCIÁN TÚL koncert showban a legnagyobb mesefilm- és mesemusical slágerek szólalnak meg sztárszínészek és énekesek közreműködésével. A nagyszabású produkció egyedülálló látvánnyal, speciális effektekkel, lenyűgöző világítástechnikával az egész család számára nyújt szórakozást. A művészek elegáns ruhákban lépnek színpadra, miközben a hatalmas LED falon varázslatos mesebeli animációkat láthatnak a nézők. A gyerekeket egészen korán, minél fiatalabban kell a színházzal, a zenével megismertetni és megszerettetni. Mindezt befogadható módon, a mai kor lendületével, technikai tudásával, 21.századi vizuális élménnyel, a legmagasabb művészi színvonalon. A szórakoztató produkció a jövő nemzedékét szólítja meg, és kiszakítja a mai digitális világ sokszor nem valódi értékeket közvetítő jelenéből." Közreműködik: a Crescendo Music Orchestra. Részletek: Az oroszlánkirály, Jégvarázs, A dzsungel könyve, A padlás, A Szépség és a szörnyeteg, Alladdin, Tarzan, Sing, Herkules, Madagaszkár, A kis hableány, Óz, a csodák csodája, Süsü, a sárkány, Vuk, Doktor Bubó, A nagy ho-ho-ho horgász, A mézga család.
Akciósztárnak készül a magyar színművész. Elhatározásában segíti az ügynöke, a feladatra felkészíti az egykori filmsztár, s támogatja Feri, az egyszeri rajongó.Persze nem minden úgy sikerül, ahogy tervezték...
A Szél kapuja folytatja és tovább bontja a társulat két korábbi előadása, a Cseppkánon és a Rajkérdésfelvetéseit:Hol keressük gondolatainkat, érzéseinket? Az agyban? A szívben? A sejtjeinkben? Egymásban?Kapcsolataink terében? Cselekedeteinkben?Az előadás mozgásvilágát a Tai Chi Chuan, a Shen Dao Kung Fu és az ezekből építkező természetesgesztusok ötvözete adja. Minimalista zenei kompozíciója olyan hangszerekre épül, mint a harmónium, a fúvósok, az ének vagy az emberi lélegzet, vagyis mindazon hangszerek és eszközök, melyek a levegő mozgásának, áramlásánakgyöngéd vagy éppen vad erejét használják.Az előadás tere, mely egyszerre képzőművészeti és szellemi tér - mint az Artusnál mindig - most is azegyik legmeghatározóbb alkotó elem. Ez alkalommal is több mint látvány vagy az előadást befogadó hely – a tér maga a tartalom. Közreműködő harcművészek: Szalkó Erika, Szalkó Zsuzsa, Szeghalmi Etelka Közreműködő zenészek: Bartek Zsolt, Philipp György Tér: Sebestény Ferenc, Goda Gábor Kreatív technika: Papp Gábor, Hajdu Gáspár Alkotó munkatársak: Nagy Eszter, Zahra Fuladvand
Hamupipőke meséjének története az ókori Egyiptomba nyúlik vissza. A világon az egyik legtöbbet feldolgozott és előadott, megfilmesített mese. A balett verzió zenéjét Szergej Prokofjev szerezte. Hamupipőke gúnynevét anyja halála után, a mostoha nővéreitől és azok anyjától kapta, akik a lányt saját házuk cselédjévé tették, még a kandalló tisztítását is vele végeztették. amikor a trónörökös bált hirdetett, hogy a legszebb leányok közül párt találjon magának.
Humor és bűvészet. A szavak embere és a mágia mestere. Apa és fia. Badár és Badár. Két művész egy családból, akik most együtt lépnek színpadra. Badár Sándor improvizatív humorista és színész, a Dumaszínház fellépője, számos magyar film megkerülhetetlen alakja és egyben világjáró kalandor. Páratlan humorának és színpadi készségeinek köszönhetően nála nincs két egyforma előadás, hiszen a megélt kalandokat sosem tervezetten, hanem a műsort fejben szerkesztve adja át a közönségnek. Szinte varázsol a szavakkal. Fia, Tamás viszont nem a szavak embere. Az ő nyelve a bűvészet. Az éppen nagykorúvá vált fiatalember több mint tíz éve foglalkozik mikro-mágiával, nemzetközi bűvészversenyeket nyert, és apukájához hasonlóan képes rá, hogy közönségének még a szavát is elakassza. Mi történik, amikor a két Badár egyszerre lép a színpadra? Valódi varázslat. Különleges élményben lesz része a nézőnek, amikor néhány kártyalap és pár szó elég ahhoz, hogy beinduljon az igazi show. Könnyfakasztó nevetés és a hihetetlen csodák estje lesz ez. Ha pedig egy-egy trükköt nem értenénk meg, ne aggódjunk, Badár Sándor alaposan elmagyarázza majd. Hacsak Tamás el nem varázsolja őt is. Persze nem kell megijedni semmitől, ami a színpadon történik. Elvégre családban marad.
„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan...” - mondja Zorba, a görög, Nikosz Kazantzakisz önéletrajzi ihletésű regényének ikonikus irodalmi alakja, aki az élet imádatának megtestesítője volt. A történet helyszínét adó falucska elzártságával és vad, kegyetlen szokásaival sajátos atmoszférát kölcsönöz a cselekménynek. Bánatot, gondot felülír azonban a közös tánc, melyet Zorba indít a továbbélés útján. Zorba az őserő legyőzhetetlen képviselője, tánca, a szirtaki, az élni akarás és az élni tudás szimbóluma. Mikis Theodorakisz Zorba című balettjének színrevitelével a Pécsi Balett az elmúlt két évtizedben létrejött karakteres arculatát, a modern megjelenítésű közönségbarát előadások tematikáját folytatja. A társulat célja, hogy innovatív vizualitással és érthető dramaturgiai megfogalmazással juttassák el üzenetüket közönségüknek. Az előadás különlegessége, hogy a koreográfia a modern tánc és a néptánc ritkán használt fúziója. Zorba az életigenlés táncjátéka. Theodorakisz csodálatos zenéje, az alkotók kreativitása és a Pécsi Balett kiváló táncművészei együtt idézik meg a mitikus görög hős szellemiségét. Zeneszerző: Mikis TheodorakiszA librettót Nikosz Kazantzakisz Zorba, a görög című regénye nyomán írta: Böhm György Madame Hortense koreográfia: Bozsik Yvette. NŐK, FÉRFIAK, A FALU LAKÓI: Horváth Réka, Karin Iwata / Frank Edina, Pintér Rebeka, Reetta Riikonen, Rónaki Nina, Domján Kristóf, Erdélyi Zsombor / Matola Dávid, Szendrői Bence, Tuboly Szilárd / Szabó Márton, Varga Máté, valamint Bastidas Veronika, Horváth Zorka, Katona Dóra, Sárosác Mínea, a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum növendékei
Egy képzeletbeli faluközösség hétköznapi életének apró mozzanataiból kibontakozó történet zenei keretét Kodály Zoltán kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, majd ezek elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok rituáléját követhetjük nyomon.
Az Attraction Látványszínház, a Britain's Got Talent 2013-as győztes csapata, először ad egész estés show-t Magyarországon! A fantasztikus látványú és koreográfiájú előadás 2024. október 19-én, a Papp László Budapest Sportarénában látható először. A non-verbális, határokon átívelő táncszínházi előadás egy egyedi, különleges világba repíti a közönséget, mely gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt egy szórakoztató, vadonatúj színházi, zenei és vizuális élményt nyújt. Az Attraction Látványszínházat Szűcs Zoltán, a Hip Hop Boyz együttes korábbi tagja hozta létre 2004-ben. Az együttes a Csillag születik című műsorban mutatkozott be, de a valódi népszerűséget és elismerést az angol tehetségkutató, a Britain's Got Talent 2013-as megnyerése hozta el számukra. Ezzel a győzelemmel történelmet írtak, hiszen ők voltak az első olyan produkció, aki külföldiként meg tudta nyerni ezt a világversenyt. 2014-ben a kínai kormány felkérésére kiemelt vendégelőadóként felléptek a világ legnézettebb műsorában, ahol több mint egy milliárdan nézték élőben a kínai nép legfontosabb ünnepére készített jelenetüket. 2016-ban mutatták be első egész estés műsorukat a London Palladium Színházban fergeteges sikert aratva, ezt Mexikó, Dubai, Amerika turnészereplései követték, majd egyszerre két társulattal Kína legnagyobb színpadain 50 alkalommal mutatták be telt házas színházi előadásaikat. A Pekingi Operaház elismerésként repertoárba vette produkciójukat. 2018-ban közönségszavazat alapján a Britain’s Got Talent történetének legsikeresebb produkciójának választották meg őket és ugyanebben az évben beválasztották őket a világ összes GOT TALENT produkciói közül a legjobb 15 előadó közé, így az America’s Got Talent The Champions műsorban is hatalmas sikerrel szerepeltek. Sikerük azóta is töretlen, az emberek testéből alkotott árnyékképekkel elmesélt, az érzelmek széles skálájára ható történeteikkel felléptek uralkodó családok, elnökök, hírességek legfontosabb eseményein, bejárták az egész világot és idén ősszel, most először a magyar közönséget is ámulatban ejtik produkciójukkal. A társulatot a táncműfaj széles skáláját művelő előadóművészek alkotják. A fizika törvényszerűségeit semmibe véve lebegnek a levegőben, tárgyakat, jeleneteket keltenek életre. Az előadás, az emberi szem számára láthatatlan és látható táncművészek összehangolt csapatmunkája révén alkotott képi világ, ahol a látvány és a zenei hangzás teljes összhangban vannak. A fantasztikus látványú, show-elemekben gazdag előadás, számos meglepetést és izgalmas jelenetet tartogat. Az Attraction előadása most először, a Budapest Arénában látható 2024. október 19-én. Egy egyedi és varázslatos produkció, amit nem érdemes kihagyni!
– Na és maga hova valósi?– Budapest.– De mikor tanult meg ilyen szépen magyarul?– Magyar vagyok. Emese álma egy fiatal nő történetét meséli el, aki egy hírcsatornánál dolgozik, majd egy nem kívánt terhesség következtében elveszíti a kapcsolatot a valósággal. Végül az ősmagyar hitvilág mondájához kapcsolódva megépíti a saját valóságát, otthont teremt magának egy otthontalan világban. Mi történhet a társadalom egy olyan tagjával, akinek minden nap felhívják a figyelmét arra, hogy nem tartozik bele a közösségbe? Mit tehet egy alapvetően sebzett ember, amikor komoly megrázkódtatás éri, és nincs kihez fordulnia? A monodráma a mai magyar közérzet megragadása mellett betekintést nyújt egy fiatal, színes bőrű lány identitáskereső útjába ma, Magyarországon. Az ötfős alkotócsoportnak ez az első közös munkája: Kárász Emese és Farkas Dorottya a Freeszfe Egyesület Színházcsináló osztályában végzett, Fazekas Ella ugyanitt közösségi színházat tanul, Vass Szandi pedig az SZFE-n végzett színházi dramaturg szakon. Az előadás különleges hangulatú zenéjét Erményi Gábor, a Zeneakadémia elektronikus és alkalmazott zeneszerző szakos hallgatója jegyzi. Emese története se nem mese, se nem álom, hanem kortárs valóság. Portré egy nőről, egy társadalomról. #emesefeketevolt Farkas Dorottya ötlete alapján írta Farkas Dorottya és Vass Szandi zeneszerző: Erményi Gabólátvány asszisztens: Kamuthy Majarendező- és produkciós asszisztens: Fazekas Ellaa projekt mentora: Keresztes Tamás Az előadásban szexuális erőszak van ábrázolva, illetve vaksötétet és erős hanghatásokat tartalmaz.
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a zűrzavar, amelyben egyre nehezebb eligazodni és egészségesen élni. A BÁBEL című produkció a XXI. század társadalmi kihívásaival szembenéző egyének és közösségek emocionális állapotát kívánja letapogatni. A „bábeli zűrzavarban” a személyes megélésünk sokszor nagyon hasonló, mivel a legfontosabb emberi tényezők tekintetében a világ minden táján szinte egyformán érzünk és gondolkodunk. Minden közösségben a kötődéseink, szeretettel teli kapcsolódásaink, az adott hitünk, a tradícióink, szokásaink a legfontosabbak az együttéléshez. Az embereket sokszor a jó szándék vezérli, jelentős részük nem rajong a háborúkért, és nem szeretné a bolygó felemésztését, vagy az élővilág elpusztítását. Mégis megtörténik, mégis zajlik és ettől mégis óriási a zűrzavar. A BÁBEL nem egy történetmesélős előadás, hanem expresszív képekkel és momentumokkal egy eklektikus világot ábrázol öniróniával és humorral, melyben az emberek az elveszett egyensúlyi állapot felé törekedve a káosz és ellentétes irányú érzelmek pólusai közt feszülnek. A harmónia iránti vágy tisztán kiviláglik a felborult világképben, az egyensúly és a káosz közti feszültséget az előadás mozgásnyelvi, zenei, és a vizuális hatásokban rejlő ellentétes esztétikai minőségek jelenlétével bontakoztatja ki. Közreműködnek a Duda Éva Társulat művészeiVendégművészek: Lőrinc Katalin, Kováts Tibor Társulati menedzser: Vodál Anita
The Wall. A Pink Floyd rockoperájának színpadi változata a Citylights Entertainment előadásában. E koncepciózus mű a szakértők szerint minden idők egyik legjobb rocklemeze. Szól az emberi bezártságról, kiszolgáltatottságról, tehetetlenségről. Szól a reménytelennek tűnő szerelmi, s emberi kapcsolatokról, egy egyen világ kiépítéséről. Szól a háborúról, az újjáéledő fasizmusról, minden olyan ránk telepedő hatásról, mely elmagányosít, s bezár bennünket. Főszereplője Pink egy képzeletbeli falat épít maga és a külvilág közé. Sodródik a fantázia világa és a feldolgozhatatlan valóság között. Minden egyes rossz élmény egy újabb tégla a falban. Végül egy képzeletbeli bíróság arra ítéli, hogy rombolja le a falat. Mert az ember életében nincs más alternatíva. Mindenféle bezártságot le kell rombolni. De mi történik ezután? Erre már nincs válasz.A Citylights előadása tökéletesen visszaadja és erősíti a zene vízióit. Izgalmas, audiovizuális látványvilága megfogja a nézőt. Egyszerre 19 szereplő, zenészek, táncosok sulykolják.
„Az ember célja mi a földön?Legyen önmaga – röviden –S csak magamagával törődjön.” (Henrik Ibsen) A norvég drámaíró Henrik Ibsen az emberi psziché nagy ismerője. Műveiben minden esetben olyan mély lelki folyamatokat tár olvasói elé, amelyet az orvostudomány csak később nevesített. Az apátlan Peer Gynt a mesék világába menekül a szürke hétköznapok és a társadalmi megvetés elől. Története sehova sem tartozás, az örökös úton levés és az önámítás tragédiája. De fordítsuk meg a kérdést: mikortól bűn az, ha elménk egy másik síkon nyer élményt magának? Zene: montázs