Olíva kisasszony unatkozik. Plútó szívesen játszana vele bármit, akár tengerészeset is, de Olívának nem kell Plútó. Neki csak Ő kell! Az egyetlen, gyönyörűséges, szerelmetes Popeye. Elme-, és erőpróbák sora után, végül kiderül, ki nyeri el Olíva kisasszony kegyeit! Mi a vége? Győz az erősebb! Ki az erősebb? Aki több spenótot eszik!
Vajon van-e élet a Tinder Tojáson kívül? És ha van, miért nincs!? Isten vajon tényleg férfi, vagy csak Judit szerint nő? Vajon tényleg mindenkit jobbra kell húzni Tinderen, vagy csak a nőket és a férfiakat? Mit jelent az, hogy "le a földre srác keres kapcsolatot érdekes nő"? Vajon viseljünk óvszert, ha chatszexelünk? A házasember meg miért ismeri a Tindert? És vajon van-e igaz szerelem ott, ahol minden tündérmese tindermese?
Alan Turing, avagy egy zseni rejtett élete. Eredeti cím: La Machine Turing A híres angol matematikust, zsenit, csodabogarat, Alan Turingot, szinte mindenki ismeri. Turing törte fel az addig megfejthetetlennek tűnő náci rejtjelező gép, az Enigma kódját. Turing és csapatának munkája a Bletchley Parkban kétségtelenül több millió életet mentett meg, mivel a kód feltörésével a szövetségesek megértették a legféltettebb háborús üzeneteket is. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a háború kettő-négy évvel tovább is eltarthatott volna, ha a kódot nem sikerült feltörni. A közvélemény erős nyomására 2009. szeptember 11-én a miniszterelnök, Gordon Brown bocsánatot kért a mindenkori brit kormányok nevében, amiért Turinggal embertelenül és méltatlanul elbántak. Tíz év múlva pedig, 2019-ben a brit polgárok megszavazták, hogy az ő képe kerüljön az új ötvenfontos bankjegyre. Ki is volt ez a titokzatos zseni? Mitől félt? Mit remélt? Miért volt kénytelen magánéletét a legszigorúbban védeni egészen addig, míg úgy döntött, hogy nem rejtőzködik tovább? A Turing, avagy egy rejtett zseni élete című előadás arra tesz kísérletet, hogy más szemszögből, közel hozva Turing alakját a nézőhöz, betekintést enged abba a világba, amibe sokáig csak maga Turing léphetett be.
Mit tegyünk, ha egy nap maga a Halál keres fel minket otthonunkban? És ha emléktáblánkat még életünkben elhelyezik a házunk falán? Hogyan búcsúzik a színpadtól és legendás partnerétől az ünnepelt primadonna? És hogy ér véget a találkozás egy régi szerelemmel? Van-e hatékony megoldás arra, hogy végre befejeződjék egy bosszantóan elhúzódó lakásfelújítás? Mitévők legyünk, ha a bálványozott jövendőmondó jóslata sehogy sem akar bejönni? És milyen titkokat őriz egy anya, egy szomszédasszony vagy egy tökéletes partinak tűnő jóképű fiatalember? A hosszú élet titka tizenhat története Magyarországon játszódik a huszadik és a huszonegyedik században és egytől egyig rólunk szólnak. Nagyszerűségünkről és kisszerűségeinkről, lágy- és kőszívünkről és arról, hogy hogyan találunk kiutat a legabszurdabb helyzetekből is, miközben gyakran elbukunk a hétköznapok küzdelmeiben. Az Osztálytalálkozó és A bezzeggyerek című nagysikerű novelláskötetet jegyző Rényi Ádám keserédes, abszurd és meglepő történeteinek hőseit és antihőseit négy színész kelti életre egysokszínű, sokhangulatú, nevetésben és könnyekben is gazdag, különleges előadásban. Rényi Ádám írásai alapján a színpadi változatot írta: Enyedi Éva és Rényi Ádám. Animációs tervező: Fábián Nikolett
A hó elzárta a külvilágtól a hegyvidéki házat, ahol a karácsonyi készülődés közben holtan találják Marcelt. A házban lévő nyolc nő az áldozat anyja, felesége, húga, sógornője, két lánya és két háztartási alkalmazottja.
- genezis - „Először szétterjedt és pörögni kezdett saját maga körül a nulla, a saját perdületű semmitörmelékből így alakult ki az anyag, pörgésének sebességéből az idő, majd a világporforgatag belső súrlódása kitermelte a hőt, a hő hatására pedig létrejött a szerves élet, amely megszülte a multiverzum legnagyobb kreténjét, az embert.”Így kezdődik Kácsor Zsolt Cigány Mózes című regénye, amelynek első fejezete, a Genezis, a bibliai teremtéstörténet különös, kavargó, mulatságos, „cigányos” olvasata. Ebből készített színházi monológot Bezerédi Zoltán.
Bergengóciában a palotában mindig mulatsággal telik az idő! Ám egyszer, csak a király hatalmasat tüsszent. Azután megint! És megint, újra és újra! Hiába bosszankodik, nem tudja abbahagyni. Mérgében úgy határoz, hogy amig el nem múlik a prüszkölése, az egész ország apraja-nagyja mondja csak el: ADJ ISTEN EGÉSZSÉGÉRE! A csillagszemű Juhász nem teljesíti a parancsot és ha ez nem lenne elég, még a csodaszép királylányt is feleségül akarja venni! Hogy mi lesz ebből?! Mesénkből kiderül, hogy a Juhász kiállja-e a veszélyes próbákat, és sikerül-e elnyerni a királylány kezét!Járjunk együtt a végére, és aki tüsszent: ADJ ISTEN EGÉSZSÉGÉRE!
Prosper Merimée Carmen című remekműve nyomán, néhány gondolat Bizet operájának részletére. A testeken átívelő érzéki tekintetek az öt előadó iróniája és a belső dimenziójuk költői kutatásának váltakozása áll fókuszban. Klasszikus és kortárs fúzió, melynek dallamai egyedi atmoszférába keverednek, ami a főszereplők útját vezeti. A roma íz azt a fékezhetetlen erőt képviseli, amelytől nem tudnak megszabadulni, és amely mindegyikük vágyává válik. Vannak nők, akik sok férfi számára jobb lett volna, ha soha nem találkoznak. S minden férfinak találkoznia kell Carmennel. A darab fő forrása Prosper Mérimée novellája, és ebből adódik a szcenikai cselekmény szükségessége. A regényben a szereplők nem stabilak a csábítás mechanizmusaiba kódolt egyensúlyban, inkább maga az író vizsgálja őket, aki egy régész bőrébe bújva Andalúziában vándorol egy ókori római város maradványait keresve. Az elbeszélő és José, valamint a történelem emberei és Carmen közötti végzetes és már-már varázslatos találkozásai egy emberi történetet vázolnak fel, amelyben két törvény láthatóan állandóan szembekerül egymással, nem találva megnyugtató szintézist: a nők polgári, társadalmi, kulturális szabályai és vad természete, amelynek Carmen kifejező szimbóluma tájképévé válik. A két törvény összeegyeztethetetlen. Minden olyan kísérlet, amely a vad és nomád erő csökkentésére irányul egy domináns és stabil kultúra szabályai között, a legrosszabb kudarcra van ítélve. A nőiség horizontja egyedülálló harmóniává válik, amelynek a test válik tolmácsává, az erő és az életerő magával ragadó lázadásában. A női jelenlét ereje a gondolatban férfi mozgást idéz elő. Carmen ideális a büszkeség, az életerő és az erő képviseletére. Az előadás, ahol a dinamika, a ritmus olyan eszközzé válik, amely tartalmat ad ennek a reflexiónak. Előadók: Jenei Lilla, Liszkai Zsófia, Kaiser Fruzsina, Bakonyi Jusztina, Wéninger Dalma
Kisebbségi extravaganza sok zenével, tánccal, szellemekkel és indiánokkal. Egy színház születésnapi ünnepsége utáni kábulatban a színészek csetlenek-botlanak az üres(?) színházépületben. A sötétből fel-felmerülnek régi idők dalai, régi idők prostituáltjai, a múlt szellemei. Közben a közönség vagy itt van, vagy nincs, a színészek vagy játszanak egy előadást, vagy nem, az indiánok pedig… Történt egyszer Újvidéken… Mi történt? Az Újvidéki Színház. "Az előadásban füstöt, szárazjeget, stroboszkópot, erős fény- és hanghatásokat alkalmazunk." Valamint az Újvidéki Művészeti Akadémia hallgatói: Bagi Natália, Dedovity Tomity Lea, Greguss Lilla, Gusztony Endre, Sadiković Marijo. Közreműködött: Lénárd Róbert és Oláh TamásDramaturg: Oláh TamásZene: Szerda ÁrpádZenekar: Dienes Ákos, Klemm Dávid, Ozsvár Róbert, Szalai BenceKoreográfus: Gergye KrisztiánDíszlet: Marija KalabićKosztüm: Senka RanosavljevićFény: Majoros RóbertFordítás: Lénárd Róbert és Živković TamaraKorrepetitor: Klemm DávidPlakát: Baráth FerencA rendező munkatársai: Lénárd Róbert és Puskás Zoltán Szereplők: Banka Lívia, Crnkovity Gabriella, Elor Emina, Faragó Edit, Ferenc Ágota, Figura Terézia, Giricz Attila, Gombos Dániel, Huszta Dániel, Kőrösi István, Krizsán Szilvia, László Judit, Magyar Attila, Mészáros Árpád, Német Attila, Ozsvár Róbert, Pongó Gábor, Sirmer Zoltán, Szalai Bence
Anglia, 1965. Ez az az év, mikor a ködös Albionban eltörlik a halálbüntetést. Az észak angol kisvárosban, Oldhamben, egy kocsmában, amit Harry Wade és felesége visz, összegyűlnek a törzsvendégek, hogy szemtanúi legyenek annak, hogyan reagál a kocsmáros a rossz hírre: ugyanis Harry Wade másodállásban hóhér, méghozzá az egyik legismertebb. Pontosabban a második legismertebb, a világhírű Pierepoint hóhér mögött. Ráadásul, megjelenik egy furcsa, délről jött idegen is. Mit tesz az ember, ha nem gyakorolhatja többet a hivatását? Mit tesz, ha örök második? Mit, ha eltűnik a lánygyermeke és mit tesz, ha arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy minden általa kivégzett halálraítélt valóban bűnös volt-e, vagy esetleg volt olyan, akit ártatlanul végzett ki?
Worls-Class Circus show. Budapesten először lesz látható a The Freaks társulata! Budapestre hozzák el a legújabb show műsorukat, a „Nova Visionaire” című előadásuk világpremierjét.A társulat 2022-ben szerzett nemzetközi ismertséget, amikor a Britain’s Got Talent tehetségkutató műsorban léptek fel. Azóta Európa Ázsia és Amerika számos fesztiválján megfordultak. Sikeres előadássorozatot rendeztek a Las vegasi ARIA RESORT & CASINO-ban, a hongkongi kínai újévi fesztiválon, a bahreini Forma-1 Nagydíjon, valamint olyan neves televíziós műsorokban, mint a "Britain's Got Talent" vagy a "Helene Fischer Show". A „The Freaks” együttes 15 éve alakult Ausztria legjobb cirkusz művészeiből, artistáiból és atlétáiból. A csapat egyedülálló, multimédiás attrakciókat készít, melyben a virtuóz akrobata számokat látványos LED animációkkal ötvözik, így kel életre a lélegzetelállító vizuális illúzió. Puszta kézzel és minden felszerelés nélkül katapultálják egymást méterekkel a levegőben. A plafonig emelkedő piramisokkal és szédítő trükkökkel ámulatba ejtik és örömet okoznak közönségüknek. Különösen az egymásba vetett vak bizalom az, ami megkülönbözteti ezt a csapatot.CSAPATMUNKA, ERŐ ÉS VAK BIZALOM – ez vár a közönségre, amikor a THE FREAKS a színpadon áll.
Pár barát egy zavartalan hétvégét készül eltölteni egy vidéki villában, a nyugalmat és a megérdemelt pihenést keresve.... Ehelyett az idill helyett egy igazi büntény színterén találják magukat: Massimo Ardizzone-t, a gazdag iparmágnást meggyilkolták. Csak a nyomozó tanoncok segíthetnek DeAngelis felügyelonek a bonyolult ügy megoldásában, hogy fény derüljön a titokra.
Hogy az meg mi és mi kell hozzá?Kell egy nagyformátumú művész, jelen esetben zenész és zeneszerző, aki vette abátorságot, hogy a múlt évszázad közepe felé, Magyarországon szülessen meg. Kell az ő eseménydús élete és egyedülálló munkássága.Kell egy író, aki a könyvéből darabot ír.Kell hét baromi jól éneklő és játszó színész.Kell egy elképesztően profi zenekar.Kell zene. Jó zene. Nagyon jó zene!Kell huszonegy dal.Kell millió nagy és apró szórakoztató ötlet, játékban, zenében, táncban.Kell látvány, ami egyszerű, mégis ötletes és magával ragadó.És végül kell ön, hogy eljöjjön, megnézze, lassan elengedje magát, dúdoljon,énekeljen, emlékezzen, merengjen, megdöbbenjen, nevessen, sírjon, majd vonja le atanulságot: egyedül nem megy! A zenekar tagjai: Hoffmann György, Dobos László, Hajba Áron, Hajba Imre és Almann Gergő.
Esterházy Péter formabontó és új formákat teremtő remekműve egy nehéz sorsú lány monológja az 1980-as évekből, klasszikus barokk nyelven elmesélve. Csokonai Lili, a szerző alteregója s egyben a történet címszereplője felidézi boldogtalan gyermek- és ifjúkorát, árvaságát, szerelembe, majd teherbe esését, abortuszát, egy nős férfivel való viszonyát, de a sok szomorúság dacára mégis valami csodálatos életigenlés, élni akarás sugárzik a személyiségéből. Főleg azok után, hogy felfedezi a saját értékeit, s ráébred a lelki és a testi szenvedélyek varázslatos természetére. Mint egy ritka, különleges könyvet, úgy nyitja ki előttünk az életét, s még a legtragikusabb élményeket is természetes, magától értetődő humorral meséli. Az emlékeit “hattyú-epizódokban” idézi fel; mindegyik epizód egy kis gyöngyszem nemiségről, hitről, szerelemről, erkölcsről és erkölcstelenségről – azaz tulajdonképpen csupa olyan dologról, ami minden ember életében megvan, legfeljebb nem merünk beszélni róla. Csokonai Lili viszont mer; nekünk is, helyettünk is. Jelmez: VELKEY VIRÁG eh., ZIEGLER KATALIN eh. Beszédtechnika: KELEMEN MÁRTASzcenikus: BALÁZS ANDRÁS – FILEP RÉKA ANDERA
Máté Edina, a Szegedi Hittudományi Egyetem másodéves hallgatója meglátja az emberiség jövőjét. Látomásának lényege a következőképpen írható le: Az "ipszilon kromoszóma jelenség" következtében, a fiú újszülöttek száma a közeljövőben drasztikusan lecsökken. Egyfajta "nemi pólusváltás" zajlik le a földön száz éven belül. Minden jelentős pozíciót nők foglalnak majd el, a miniszterelnöktől a pápáig. A végső kataklizma azonban akkor következik be, amikor találnak Egyiptomban egy négyezer éves, ó- héber cserépdarabot melyen nőnemben olvasható Isten neve. Ilyen, és ehhez hasonló víziókat lát tehát Edina. Tapasztalatait megosztja néhány emberrel, akik teljesen félreértik. Őrültekházába kerül. Sorsa egyre több hasonlóságot mutat egy kétezer évvel ezelőtti zsidó-szekta alapítójának életútjával.
(The Unfriend). A kedves, udvarias angol házaspár, Peter és Debbie egy hajóúton összebarátkozik egy amerikai özvegyasszonnyal, Elsával. A nyaralás végén megtörténik a kölcsönös címváltás, ígértetek a jövőbeli látogatásra, ami persze, többnyire elmarad... Ezúttal azonban nem...Elsa egy szép napon becsenget hozzájuk... Addigra azonban olyasmiket olvastak róla az interneten, hogy elfogja őket a jeges rémület – nem szívesen engedik be, főként két kamaszgyerekük közelébe. De megbántani se szeretnék. A fergeteges vígjátéki helyzetekbe még egy okoskodó szomszéd és egy rendőr-őrmester is belekavar…És most, közvetlenül a londoni West End-siker után a budapesti Játékszínbe is megérkezik a rém rendes vendég…
A TRIP és a KULT2 cirkuszszínháza. Távol tudunk-e maradni a hírözöntől, az egymásnak homlokegyenest ellentmondó információktól? Mi az igazság? Hogyan értelmezzük a körülöttünk burjánzó káoszt?Vagy jobb-e, ha irányított információkhoz jutunk csak? Hogyan találom meg magam, ki vagyok én? Van-e még a Földön érdek nélküli szerelem?Kérdések, kérdések és nincs válasz. George Orwell 1949-es regénye erre a helyzetre ad egy választ. A II. Világháború, a fasizmus után, a kommunista diktatúra kellős közepén. Ijesztő a válasza, hiszen egy olyan világot ábrázol, amelyben nincs az egyénnek lehetősége, hogy a saját szemével láthassa a körülötte zajló világot. A Nagy Testvér segít. Irányt ad, leveszi a válladról a döntés felelősségét…Pedig a XX. századi ember dönteni szeretne, mert fontos számára az egyéni szabadság, az önálló, saját vélemény kialakítása.És napjainkban a fake news korában, a Metaverzum kezdetén, amikor a nyelv leegyszerűsítése már Orwell „Újbeszél” nyelvére emlékeztet, azt hihetjük, önálló véleménnyel bírunk, de nem.Családok, baráti körök esnek szét azok után a viták után, amelyek egy egyszerű eseményt is radikálisan másként értelmeznek, és más következtetést vonnak le a hírekből. És nincs konszenzus.Mi a következő lépés? Egy szabad álomvilág a virtuális térben, ahol ugyan választhatsz, de ezért a valóságban rabszolgává válsz?Megválaszolhatatlan kérdések. Nem is célunk, hogy megtaláljuk az egyetlen igazságot. Mi csak egy szerelmi történetet mesélünk el. Nem ítélkezünk, de mégis egy félelmetes lehetőséget vetünk fel, ahol nem engedélyezett az érzelem, a gondolkodás, a szabad választás. Több évtizedes tapasztalatainkat egyesítjük, amikor a cirkuszt, a színházat, a kortárs táncot, a video-művészetet egyesítjük egy előadásban. Video: Magács Vince Előadók: Andréka Lívia, Bogdán Márkó, Galló Álmos, Görbedi Zsolt, Markocsány Kevin, Regős Kincső, Szántó Veronika, Szilvási Anna, Szirmai Lili, Varga-Blaskó Léna, Varga Henrietta, Zajzon Petra