Improvizációs gasztroszínház Stahl Judittal. „Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán feltekerjük a hőfokot. Pont olyan sül ki belőle, mint egy finom flódni” – meséli Stahl Judit, az előadás megálmodója, amikor arról kérdezik, milyen ez az előadás. Aki kifőzte: Stahl Judit, az ismert televíziós. A recept pofonegyszerű – kavarjuk össze a színházi rögtönzést, a gasztronómia kultúrtitkait és a hajdani zsidó Budapest történetét. Aztán az improvizációs műfaj legjobb színészei tálalják a nézőknek Judit főztjét, vagyis a szituációkat. Közülük mindig négyen játszanak a színpadon, de a főpincér személye állandó marad: Novák Péter, a fergeteges észjárású műsorvezető tartja kézben az egyre fokozódó hangulatot. A happy end garantált, hiszen a végén minden nézőre ajándék-flódni vár a Flódnistól. Az előadást a Budapest Brand, a Mazsihisz, a Béflex Zrt. és a Diana Mosolya Alapítvány támogatja. További szituációs ötletek: Stahl-Bohus Hanna
Vacsoraszínházi előadás két részben. Az évek óta nagy sikernek örvendő vacsoraszínházi előadások látogatóinak idén egy igazi különlegességgel kedveskedik az ország egyetlen orfeuma. Időutazásra invitáljuk vendégeinket a krimi világába, nagyszerű színészekkel, fantasztikus korabeli jelmezekkel és egy belga ihletésű vacsorával… Ezen a hátborzongató és talányos estén a nagy belga detektív, Hercule Poirot egy különleges helyszínen, az Orfeumban keres kikapcsolódást. Természetesen itt sem kerüli el azonban a megoldásra váró bűntény. Agatha Christie, a zseniális angol krimi-királynő két egyfelvonásosában egyszer a vendégekkel teli, egyszer pedig az üres mulatóban kell az agyafúrt nyomozónak csatasorba állítania kis szürke agysejtjeit. A gyilkos ugyanis az Orfeumban van… A Poirot az Orfeumban című darab Agatha Christie Darázsfészek és Sárga írisz művei alapján készült.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ebben a lendületes és sokszínű produkciójában olyan folklór válogatást állít színpadra, amelyben a magyar nyelvterület legszebb táncait mutatják be, különös hangsúlyt fektetve az eredeti és stílusos előadásmódra. A Kárpát-medence táncait felvonultató előadásukban látható a jól ismert csárdás, a lányok mutatványos üveges tánca és erdélyi cigány táncok, csakúgy, mint a férfiak virtuóz legényes tánca. Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara
Jancsi, Juliska, édesapjuk és mostohájuk nagy szegénységben éltek. Egy napon a mostoha úgy döntött, nem ad többet enni a testvérpárnak: elzavarja őket az erdőbe, éljék ott az életüket, ahogy tudják! Szomorú sors vár Jancsira és Juliskára, de kalandos utuk végén, fondorlatok és a gyerekek segítségével, talán megmenekülhetnek, talán minden jóra fordul egyszer... Szereplők: Jancsi, Juliska, édesapjuk, a mostoha és a boszorkány
A Liliom Produkció legújabb előadása megint nőkről szól, de nem csak nőknek és nem csak az idősebb korosztálynak, hiszen egyszer mindenki öregszik ... Íme, négy nő. A mai hetvenesek,Négy különböző kultúrájú „öreglány” – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők. Életük utolsó fejezetében, a hedonizmust és a nevetést választják. Néha nyersek, mégis rengeteg könnyedség és humor van bennük. Négy nő. Rajtuk keresztül látjuk a huszadik század történelmét amelynek stigmáit ma is őrizzük ... Öreglányok, akik úgy játszanak, mint a gyerekek a játszótéren. Nevetnek Isteneken, a társadalom korlátain, szerelmeken, betegségeken. Olyan nők, akikhez az élet nem volt mindig kegyes ... Ez a komédia minden mondatával azt üzeni: NEVESS ÉS ÉLJ.
Megint egy LEGÉNYBÚCSÚ. Történik ma, egy háziorvosi rendelőben. Az író-rendező-színész Szente Vajk újabb történetében ismét hihetetlen helyzetekbe keveredik a két jól ismert, szeretnivalóan mulatságos hőse. Simont és Alexet megint bomba nők és sármos férfiak veszik körül, bár most sem tudni, ki kinek a kicsodája – ám a végére megint minden elrendeződik. Vagy mégsem?
Le Lac des Cygnes előadása. Kortárs balett a Ballet Preljocaj előadásában. Egy melankolikus álom, mely eleganciája és lélegzetelállító pillanatai megható élményt nyújtanak. A francia kortárs táncélet meghatározó alakja, Angelin Preljocaj Hattyúk tava koreográfiája varázslatos és költői, ötletes, látványos, tele utalásokkal, de új szemmel nézi az ismert jeleneteket és figurákat, hogy új értelmet adjon nekik. Angelin Preljocaj tiszteleg a nagy elődök előtt, a neoklasszicizmusból éppúgy merít, mint az elektropop zenéből. A koreográfus minden egyes mozdulatot a tőle megszokott finomsággal alkot meg és lehel életet a balett minden egyes jelenetébe. Preljocaj megtartja Petipa eredeti kereteit és belülről teremti újra a Hattyúk tavát. Előadása a mai világunk tükörképe. Kivételes mozgású táncosok, vizuális effektek, fények összjátéka nyújt és egy rendkívül élvezetes Hattyúk tava előadást a nézőknek. A koreográfus Csajkovszkij zenei remekművét kortárs elemekkel kombinálja. A partitúra zenei alapja a Hattyúk tava, kiegészítve Csajkovszkij hegedűversenyeiből nyitányaiból és szimfóniáiból vett részletekkel. Csajkovszkij érzéki partitúrája találkozik 79D kortárs elektropop zenéjével, kísérve egy olyan alkotást, amelyben a koreográfus megtalálja a mozgás természetes kifejezését. Koreográfus: Angelin PreljocajZene: Pjotr Iljics CsajkovszkijKiegészítő zene: 79D Videótervező: Boris LabbeFénytervező: Erie SoyerJelmeztervező: Igor ChapurinA művészeti vezető asszisztense: Aharon Van den BoschPróbavezető asszisztens: Cécile MédourKoreológus: Dany Lvéque
Törökországban színes vidám élet zajlik. Sokan eljöttek megcsodálni a Szultán palotáját. A janicsár azonban cseppet sem barátságos. Most enged szabadon egy öreg embert, aki hosszú éveket töltött a tömlöcben. Kiderül, hogy egy mese miatt bűnhődött, amiben a Szultán pórul jár. Soha, senkinek nem mondhatja el többet. Vagy mégis?! Ha az öreg előadja tanulságos történetét, akkor az megelevenedik és megismerjük a Kiskakas és a kapzsi Császár veszekedését.
Egy öreg fáról egyszer csak letörik egy ágacska, aki rácsodálkozik az ismeretlen világra. Az előadás minden ember és növénypalánta alapvető kérdésére keresi a választ: "Ki vagyok én?"
A Patáliától a Szeretetkertig - improvizációs játék önmagunkról.Ízelítő kapcsolataink hétköznapjaiból. A társas-játékban a közönség is aktív részesévé válhat párkapcsolatainkról szóló forgatókönyvek alakulásának. Szokásos zsákutcák kelnek életre, és az improvizációs jelenetek segítségével, görbetükrön keresztül sírva-nevetve láthatunk rá önmagunkra. "Célunk: közösen alkotva, játszva, nevetve, szórakozva tanulni magunkat, egymást. Játékos „Pár-tan” elevenedik meg, az iskolapad helyett az élet tanítómesterétől. Hogyan űzzük ki magunkat a szerelem paradicsomi állapotából?Miért nem tudjuk megőrizni a közelséget, az inspirációt, az intimitást?Miért végződik a házasságok csaknem fele válással?Hogyan, miért veszítjük el egymást?Mi történik velünk, és bennünk ezen az úton?Mit rontunk el, miközben mindannyian a feltétel nélküli szeretet, elfogadás megtapasztalására vágyunk? Hogyan építünk torlaszt, falakat játszmáinkból?Mit kellene megtanulnunk, hogy esélyt adjunk önmagunknak és a kapcsolatunknak? A kapcsolat maga is olyan mint egy kis élőlény. A szerelemben megszülető első gyermek maga a kapcsolat. Ahelyett, hogy gondoznánk, ápolnánk, hogy virágzó „szeretetkertben” éljünk, mit is teszünk vele? Hogyan változzunk, változtassunk, hogy a szerelmet, annak energiáját, s az abban kialakuló szeretetet tartósan megőrizzük? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az est folyamán, amikoris mindannyiunk számára ismert, hétköznapi élethelyzetek elevenednek meg. Szerző és rendező: az életünk, mi magunk." Játékmester: dr. Piczkó Katalin
„Elviszlek titeket egy olyan helyre, ahol medvepapa lakik. Mindenki fél tőle, ő az egész erdő ura. S ott lakik a kis sündisznócska is. Hát ő aztán egyáltalán nem fél, hanem folyton azon járatja a kis buksiját, hogyan is tudna túljárni medvepapa eszén...”Mulatságos mese a hatalmas mackó bácsiról, és a kicsi, de annál furfangosabb süniről. Mese közben Móra Ferenc: Az egyszeri szarka, és Móricz Zsigmond: Pirimogyoró versét dalban mondják el.
Andersen gyönyörű történetében Ariel, a kis hableány a víz alatti birodalomban él, de az emberek közé vágyódik. Barátjával, Ficánkával, a vízfelszínre úsznak, amikor egy hajó viharba kerül. Ariel kimenti a hajón utazó Erik herceget és beleszeret. Arielnek a hangját kell adni azért, hogy cserébe lábakat kapjon a tengeri boszorkánytól, ráadásul ha Erik herceg nem csókolja meg naplemente előtt akkor Ariel örökre a boszorkány rabszolgája lesz.
Janikovszky Éva fiatalkori naplója alapján. „Ha valami rém okos bácsi, mondjuk, egy pszichoanalitikus megfigyelné az életem, egész biztos rém unalmasnak és egész hétköznapinak találna, és nem pocsékolná rám az idejét, hanem visszatérne háromszemű és kétorrú hercegnőjéhez, akinek lelki problémáit biztos sikerrel oldaná meg. De én mégis olyan beképzelt alak vagyok, és azt hiszem, hogy velem annyi érdekes dolog történik, hogy azt föltétlenül szükséges megörökíteni az utókor számára.” Janikovszky – lánykori nevén Kucses – Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között, 1938-tól 1944-ig vezette a naplóját. Negyedik naplófüzetének borítóján ceruzával írva ez áll: „Kizárólag az utókor számára.” A bejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben vált felnőtté, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben igyekezett derűvel szemlélni az életet, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek saját családját is érintették. A leendő írónő hol kacagtató humorral, hol szívszorító iróniával mesél barátairól és szerelmeiről, kíméletlenül elemzi saját magáról – miközben a háttérben végig ott ketyeg a világtörténelem kegyetlen órája
A műsor az elmúlt hónap történéseit dolgozza fel havi rendszerességgel, közélet, politika, súlytalan bulvár események, művészet és kultúra 2*70 percben (néha több), szünettel. Vetítések, videók és váratlan színpadi elemek keverednek helyszíni tudósításokkal és indokolatlan táncbetétekkel. A fellépők Hadházi László, Kovács András Péter, Litkai Gergely és Wahorn András, a műsorvezető Lovász László.
Nóra és Alvin fordított Ádám-Éva történetet él át. Az ő sorsuk az, hogy a kihalt emberiség utolsó párjaként "újra elhinthetik az emberi faj magvát az univerzumban". Mindezt úgy, hogy abszurd módon össze vannak zárva egy lakásban, ahonnan nem tehetik ki a lábukat. Az írói, rendezői ötletek segítségével az ő történetük egyetemessé növekszik, kitágítva a kis garzont az emberiség elfuserált bölcsőjévé. Az előadás az együttélés groteszk kifigurázásával a férfi-nő viszony mélyreható lelki vívódásait mutatja meg. Frusztrációink, elfojtásaink, félelmeink öltenek testet a színpadon. Álom és ébrenlét keveredik az idősíkok eltolódásával, a valóság időnként fantasztikumba vált át, miközben a nézők végig nevethetnek azokon a gyarlóságokon, amikre percenként ráismerhetnek saját hétköznapjaikból.Nóra és Alvin összeköltöznek egy garzonba. Még aznap éjjel szakítanak. A gondok akkor kezdődnek, amikor kiderül, hogy eltűnt az ajtó, amin keresztül el lehetne hagyni a lakást. Nóra és Alvin tehát kényszerűségből együtt maradnak. A lakás különleges adottságainak köszönhetően több mint háromszáz évig. Nóra és Alvin, Nóra & Alvin, Nóra Alvin, Noralvin. Mint valami fájdalomcsillapító.