A Sárközi Gyula Társulat előadása. „Az LGT számokat úgy fűztük össze Presser Gáborral, hogy mese született belőle. Életünk meséje – táncban.” Sárközi Gyula A Sárközi Gyula Társulat elődje, a KFKI Kamarabalett 2001. november 19-én a Madách Színházban mutatta be első előadását „Mindenki – LGT Táncképek” címmel, amely igen nagy sikert aratott. A produkció iránt olyan nagy érdeklődés mutatkozott, hogy a 2002-es Budapesti Tavaszi Fesztivál is műsorára tűzte, s az előadás vidéken is ugyanolyan népszerűségnek örvendett, mint a fővárosban. A darab a tánc eszközével mutatja be korunkat: különböző emberi sorsokat, karaktereket. Az első felvonást Jurányi Patrick koreografálta, melynek alcíme: Ülök a járdán. Az LGT egyedülálló zenei stílusa ihlette a produkciót, mely a férfi-nő közti érzelmeket is megmutatja a klasszikus baletten keresztül. A második rész formailag a showtánc és klasszikus táncelemek ötvözetéből áll. A második felvonás alcíme: Miénk ez a cirkusz – koreográfusa Sárközi Gyula, aki Kovács Zsolttal és Kováts Gergely Csanáddal a modern tánc nyelvén gondolta újra a tánclépéseket. Sárközi Gyula Presser Gáborral közösen válogatta ki a legismertebb LGT számokat és együtt úgy rendezték azokat sorba, hogy mese szülessen belőle: életünk meséje. Az előadás zenei anyaga: Miénk itt a tér; Engedj el; Szentimentális rakenroll; Boksz; Az ígéret földje; Nem adom fel; A csúnya fiúknak is van szíve; Gondolj rám; Mindenki. Előadják a Sárközi Gyula Társulat művészei és a Madách Táncművészeti Iskola növendékei.
Bozsik Yvette felújított koreográfiája a Nemzeti Táncszínház felkérésére készült két részes mű, melyben egy táncos összejövetel ürügyén találkozhatunk különböző emberi sorsokkal és kapcsolatokkal. A darabot Ettore Scola A bál című filmje inspirálta.A mű első része - mely akár bálteremben is játszódhat - remek lehetőséget ad az emberi karakterek groteszk és humoros ábrázolására. A különböző stílusú táncok, keringők, tangók "bozsikos" stílusban mesélnek nekünk vágyakról és beteljesületlen álmokról. A második rész hangulata sokkal emelkedettebb, költőibb. A tér egy óceánpartot is idézhet, ahol a bálterem volt táncosai, saját személyes emberi sorsukat mutatják be, eltáncolva magányukat és életük különböző, megismételhetetlen pillanatait.A darab hangulatát meghatározza a zene, amely ízelítőt ad a XX. század legfontosabb zenei irányzataiból, a jazztől kezdve a sanzonig, a klasszikus zenétől a mai modern zenéig. Táncolják: Szent-Ivány Kinga, Vati Tamás, Hortobágyi Brigitta, Hasznos Dóra, Bali Boglárka, Bujdosó Anna, Samantha Kettle, Tóth Rebeka, Kalmár Attila, Gombai Szabolcs, Zambrzycki Ádám, Krizsán Dániel, Feledi János, Darabont Áron Kreatív producer: Iványi Marcell
Párkapcsolati stand up comedy, intenzív színházi terápia. A provokatív, ironikus, rendkívül népszerű középkori stand up comedy igazi felszabadító effektussal él. Akik már látták, állítják, hogy a két nem közötti megértés és elfogadás útját indítja el. Valami megváltozik előadás után, ha más nem is, a kommunikáció mikéntje bizonyosan. Megnyílik egy olyan érzékelési tartomány, amely addig zárva maradt. A világon egyedülálló Kurtizánképzés – szerelmi okosítás hölgyeknek és érdeklődő uraknak - kultúrtörténeti szakirányú végzettséget ad, Kurtizándiplomát. Az Alaptanterv része az érzékiség kultúrtörténeti feldolgozása, a férfi gondolkodás mibenlétének a vizsgálata és irányai, a jó kurtizán feladatai, megtudhatjuk hány éves a férfi - mindezt egy lenyűgöző személyiség tolmácsolásában. Ágens színházi eszköze a humor és az önreflexió.
Jelenkori társadalmunk felveti a kérdést, mit is jelent Nőnek lenni a mai és mindenkori világban. Az előadásban két nő, két individuum keresi a válaszokat, egymástól függetlenül és egymás relációjában. Jelentik egymásnak a barátot, a riválist, a testvért, az anyát, olykor pedig egymás kivetülései, egymás ellenpólusai. Bár különbözőek, a társadalom által feléjük támasztott elvárások sorsközösséget szülnek közöttük. A darab kendőzetlenül, nyers őszinteséggel és fanyar humorral közelíti meg a témakört. Az előadás táncnyelvében, vizuális és a zenei világában is fellelhető a 21. század dinamikája, a zaklatottság, az erotikus túlfűtöttség, a gátlástalanság és a kiúttalanság érzése. A darab konklúziója sokkal inkább egy kérdés a nézők felé, mint egy egzakt válasz. Hogyan képes egy nő a valódi kiteljesedésre. Hogyan viszonyul az elférfiasodás kérdéséhez. Hogyan képes megküzdeni önnön tükörképével, függőségeivel és legnagyobb ellenségével, az idővel. Szcenográfia, fény: Molnár Péter Argentin tangó koreográfusa: Budai László
Két test egy pontban összeér. Ez a pont most már közös. Két test, két ember ebben a közös pontban találkozik. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen érzékeny, intim, mély állapotba kerülni. Ilyenkor valami igazán fontos, valami lényegi történik. Aki érintett, az már nem objektív. Inkább őszinte. És sérülékeny. Az érintés átjárja, megragadja az ember lényét, lényegét és szelíden vagy erőteljesen, de átveszi az irányítást. Végre. Ezért nagy a felelőssége annak, aki megérint valakit, legyen az testi, érzelmi, művészi vagy eszmei érintés. Az érintés parányi méretű helye, tere = egy tágas mező, ahol találkozhatunk, ahol megtörténhetünk... Az előadás műfaja Artus, vagyis a mozdulatok, a szavak, az akciók, a képek, a zene mind egyetlen és közös irányba mutatnak - amerre haladva talán érintettekké válhatunk. Mi az, hogy érintés? Létezik-e egyáltalán érintés? Amikor két test összeér, olyankor valami bizonyosan érintkezik, hiszen érezzük. De mi érintkezik? Mi találkozik mivel? Test a testtel, vagyis az anyag az anyaggal találkozik? Az anyag atomi részecskékből áll, melyek egymás körül keringenek, miközben köztük relatíve óriási tér van. Egy atomban arányaiban több a tér, mint az atomi részecskék összessége. Amikor két test, két anyag találkozik, az atomi részecskék sosem találkoznak, csak megközelítik egymást, míg köztük ott az üres tér. De akkor mi ér össze, amikor összeérünk? Mit érzékelünk, ha nem is érünk össze? Az üres teret? Persze az emberi test nem csak anyag. Hogy mi más, még arról egyelőre csak sejtései vannak a tudománynak és vallásoknak.Lélek, szellem, energia, gondolatok, érzetek és érzések, erőterek és mezők... Úgy tűnik, amikor két test érintkezik, olyankor sem két anyag találkozik. Ami megérint: egy kéz, egy zene, egy film, egy könyv, a természet látványa, sőt néha egyetlen szó, egy mosoly vagy tekintet is meg tud érinteni. (Goda Gábor)
Zenés szövegszínház Dobray Sarolta Üvegfal címû könyvéből. Az Üvegfal Léna és Péter örvényszerű házasságát meséli el, a feleség és a férj szemszögéből egyaránt.Lassan, lépésenként bomlik ki és válik világossá, hogy valójában egy érzelmileg bántalmazó kapcsolattal állunk szemben. Miért csinálja Péter? Miért hagyja Léna? Mi ez a gyakran eszméletvesztésig pörgő tánc?Szeretet, szerelem hajtja? Vagy ezeknek épp valamiféle ellenkezője. Miért választjuk azt, akit választunk, sokszor szinte teljesen vakon?! Ruha: Nanushka
Megint egy LEGÉNYBÚCSÚ. Történik ma, egy háziorvosi rendelőben. Az író-rendező-színész Szente Vajk újabb történetében ismét hihetetlen helyzetekbe keveredik a két jól ismert, szeretnivalóan mulatságos hőse. Simont és Alexet megint bomba nők és sármos férfiak veszik körül, bár most sem tudni, ki kinek a kicsodája – ám a végére megint minden elrendeződik. Vagy mégsem?
Az írországi Wexfordból származó Joe Brennan mesemondó varázslatos, csodás és kalandos történeteket sző, melyekkel hidat épít a képzelet világába. Több mint 20 éve mondja az ír tradíció, valamint saját történeteit minden korosztályú közönségnek. Többek között olyan mesemondó- és művészeti fesztiválokon szerepelt, mint a Cape Clear Nemzetközi Mesemondó Fesztivál, a Kilkenny Arts Festival, a Yarn Storytelling Festival, hogy csak néhányat említsünk. Meséivel sokat utazott Izlandra, Norvégiába, Indiába, Oroszországba, az Egyesült Államokba és Európa-szerte. Joe gyermekdarabok írója és a Donegal Folk Tales című könyv szerzője is.
A történet példaértékű abból a szempontból, hogy a végzet megváltoztatható és átformálható. A színes történelmi tabló szereplői, Haynau, Zichy gróf és a többiek: lányok. Tolcsvay Béla zenéje teszi felejthetetlenné az élményt, aki Jókai verseit zenésítette meg egyedülálló hangszerelésben.
Trianoni utótörténet Wass Albert szövegei, valamint korabeli dokumentumszövegek alapján. A trianoni békediktátum országcsonkolással járó fantomfájdalma még ma is érezteti hatását. A korábbi világrend visszaállítása után vágyakozó magyarság egy újabb háború véradósságát megfizetve volt kénytelen rádöbbenni arra, hogy ha történelmi egyensúly létezik is, az csak a győztesek szempontjait tükrözi. Ami pedig ezt felülírja, az nem más, mint a szülőföldön való megmaradás ténye. Ahogy Wass Albert szerint a Jóisten kezdetben markából hintette szét a székelységet, dolgos és konok embereket szórva a földnek egy szegletére, úgy lesz időtlenné az a jelenlét is, mely egy nép örökkévalóságát szavatolja. Ezt a tényt hivatott bemutatni előadásunk is, mely Trianont több szempontból megvilágítva, az első világháborútól napjainkig tartó időszakot veszi górcső alá. Ezen belül Wass Albert Tizenhárom almafa című kisregénye lenne az a kiindulópont, mely a túlélés eszméjét a székelység állhatatos, néha keserű, időnként jóízű, de mindig zsigerből fakadó humorára alapozza. A békediktátum fogalma, a határok újra mozdításának esetlegessége – a magyar ember még a hátizsákjában is saját határait cipeli, vagy ha ki sem mozdul lakóhelyéről életében, több ország polgára is lehet – egy száz éve tartó önellentmondás. S ugyanúgy, ahogy a béke és a diktátum, mint szavak egymásnak feszülnek, szemben állnak azok a népek, azok a semmiről sem tehető, ide-oda lökött családok is, melyek egy ilyen döntést elviselni kényszerültek és kényszerülnek. Trianon nem egy történelmi adat vagy címszó, hanem egy történeti időívet kifeszítő közérzet. Ebben viszont emberek élnek, magyarok, románok, szászok, és sorolhatnánk, hiszen a Kárpát-medencét lakó népek térképe nem vizsgálható egy adok-kapok viszonyrendszer kisebb-nagyobb harcai nélkül. Mert: „Vannak vidékek” írja Kányádi Sándor, s ezek a vidékek máig, valamiféle szívbéli, benső kis országokká alakultak. „Trianon” – állandó megszállás egy állandó szabadságharc tükrében. Mozgó föld a kiszámíthatatlan időben. Ami viszont állandó ezen a földön, az egy nép, esetünkben a magyar, vagy a székely, aki éppen itt lakik. Aki itt él már egy jó ideje, és itt is fog élni, mert számára a létezés maga a hely. Történelemtől, időtől, történelmi időtől függetlenül. A korabeli dokumentumok, levéltári adatok, valamint Wass Albert Tizenhárom almafa című regénye alapján írt szövegkönyv alapként szolgál egy olyan előadás színreviteléhez, melynek célja egy „nagy világrendben” állhatatosan tovább élő kis nép harcának és életre ítéltségének a bemutatása. Szereplők: Kicsi Mózsi - Andirkó László/Andirkó Mikes
Az Írország északi partvidékéről származó Colin Urwin népdalénekes, dalszerző, történetmesélő és szerző, aki több mint negyvenéves előadói tapasztalattal rendelkezik. Az ír tradíció gyönyörűen kidolgozott meséi mellett saját dalait, történeteit és monológjait is beleszövi élő műsoraiba. Fellép múzeumokban, iskolákban, az alkalmazott történetmesélés terén pedig számos csoporttal dolgozik, többek között olyan gyerekekkel és felnőttekkel, akiknek speciális igényeik vannak. Colin fesztiválokon is fellép a világ minden táján. Az elmúlt években Colin szorosan együttműködött a világhírű mesemondó, Liz Weir által vezetett Armstrong Storytelling Trusttal számos izgalmas művészeti közösségi projektben. Több mint két évtizeden át volt a "Haste to the Wedding" ceilidh zenekar énekese ( a ceilidh az ír és skót hagyományban néptánccal, történetmeséléssel, zenéléssel egybekötött összejövetelt takar.) Emellett alapító tagja a Dalriada Legends mesemondó csoportnak.
Táncszínházi előadás William Shakespeare műve nyomán, Kecskemét City Balett - Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház „Tragédiának nézed? nézd legott komédiának s múlattatni fog!”Madách Imre akár a Szentivánéji álom jeleneteire is gondolhatott volna, amikor papírra vetette ezeket a sorokat. Shakespeare e talányos műve bővelkedik a kétarcú helyzetekben, amelyek csak a nézőpontunktól függően mutatják szomorúnak vagy vidámnak mindazt, amiről éppen szó van.Egy zseniális színházi elme, aki nemcsak nagy költő, de az emberi jellemről is mindent tud, amit tudni érdemes; egyszerre láttatja életünket szépnek és rútnak, költőinek és közönségesnek, drámainak és komikusnak, magasztosnak és kisszerűnek, szánandónak és nevetségesnek. Felvonulnak itt aktuális bújukkal-bajukkal emberek és tündérek, perlekedő fejedelmek és igyekvő mesteremberek, boldog és boldogtalan szerelmesek, magányos manók és összegabalyodott párok.Egyvalami közös bennük: mindnyájan a boldogságukat keresik az athéni erdőben ezen a bűvös nyárközépi éjszakán. Van aki sikerrel jár, van aki nem annyira. De nem adják fel; kutatják, amíg csak erejükből telik. Sokszor kerülnek nevetséges helyzetekbe, amiket persze roppant tragikusnak látnak egészen addig, míg másnap fel nem virrad egy új reggel, s a tündöklő napfényben már minden siker és kudarc más arcát mutatja, mint az éjszaka sötétjében. A gondok már nem annyira drámaiak, a problémák már nem olyan megoldhatatlanok, s újra jó szívvel derülhetnek magukon és egymáson, de leginkább velük együtt mi nevethetünk magunkon, hiszen ők valójában mi vagyunk, s mi is rájövünk, hogy a lényeg csak annyi, hogy: „Az élet szép… Tenéked magyarázzam?” Táncolják a Kecskemét City Balett tagjai:Puck - Nagy NikolettDemetrius szerelmes Hermiába - Földesi Milán m- v.Heléna szerelmes Demetriusba - Gömöri LaraLysander szerelmes Hermiába - Pavleszek LászlóHermia Egéus lány, szerelmes Lisanderbe - Bakonyi Jusztina m. v., Oberon tündérkirály - Raj MartinTitánia tündérkirálynő - Varga LottiTheseus Athén ura - Szigethy NorbertHyppolita Amazonkirálynő, Theseus menasszonya - Hoffmann LucaZuboly - Rancz IllésEgéus, indiai fiú - Karácsony Anna MagdolnaTündérek - Weisz Tícia Szonja, Wéninger Dalma m. v.Mesterember - Takács István, Rancz Illés
A Karamazov család botrányos, gyilkosságba és bírósági drámába torkolló krónikáján keresztül Dosztojevszkij korának legkínzóbb kérdéseivel, küzdelmeivel és vívódásaival vet számot. A testvérek kiszámíthatatlan, tragikus jellemek, akik hol keresik, hol kísértik az Istent – tökéletes megtestesítői egy válaszút elé érkezett, a szélsőséges világnézeti különbségektől kikezdett társadalomnak. A Karamazovság nem családi vonás, nem orosz specifikum, hanem egyetemes emberi dilemma: szabadság vagy rend? Dosztojevszkij regényéből számos színpadi feldolgozás született, a József Attila Színház történetében most először kerül színre.
A dublini születésű történetmesélő, Jack Lynch a folklórelemeket ősi ír mítoszokkal, varázsmesékkel és abszurd mesékkel kombinálja, tevékenységét iskolákban, könyvtárakban, börtönökben, idősek otthonában és művészeti fesztiválokon végzi. Az ír szóbeli hagyományt képviselte már Nagy-Britanniában, Európában, a Közel-Keleten (Jordánia, Libanon és Egyiptom), Észak-Afrikában, a Karib-térségben, Új-Fundlandon és az Egyesült Államokban (legutóbb a Smithsonian Folklife Fesztiválon). Az alkalmazott mesemondás területén Jack bevándorlókkal és menedékkérőkkel, demenciában szenvedő betegekkel és diákokkal is dolgozik. Jack alapító tagja a Storytellers of Ireland/Aos Scéal Éireann jótékonysági alapítványnak, amelynek 2003-as megalakulása óta kuratóriumi és bizottsági tagja, és 10 éve elnöke. Az ő elnöksége alatt és Nuala Hayes segítségével az alapítvány 2017-ben Louthban és Armaghban rendezte meg az Európai Mesemondó Szövetség (F.E.S.T.) éves konferenciáját, majd a Storytelling in Borderlands fesztivált. Jack rendszeresen turnézik és koncertezik a híres ír énekessel és gyűjtővel, Len Grahammel, folkfesztiválokon gyakran lépnek fel együtt Angliában és Skóciában, Németországban és Új-Fundlandon. 2012 őszén Jack és Len összeállt a neves költővel, Theo Dorgan-nal, hogy Rhyme, Rant & Rann néven (a The Arts Council/ An Chomhairle Ealaíon támogatásával) turnézzanak Írországban. Ez a trió 2022-ben újra összeállt egy előadásra a Mermaid Arts Centre-ben Bray-ban.
A Javne Színház társulata kedveli a lehetetlen dolgokat. A színészek mind gyerekek, a Lauder Iskolába járnak, de kizárólag olyan színdarabokat mutatnak be, amiket felnőtt színészekkel szokás játszani. Shakespeare, Csehov, Moliere, Svarcz művei után most egy újabb lehetetlen: Bulgakov regényéből készítettek színdarabot. Felléptek már a Pinceszínházban, a Kolibri, a Radnóti, a Centrál és a Karinthy Színházban, valamint a 6SZÍN Teátrumban. Az előadás ízelítőt ad a harmincas évek diktatúrájából az egyes emberek sorsán keresztül. A sztálini diktatúrában a Sátánhoz is jobb tartozni, mint a feljelentgető házmesterek társadalmához. A legfontosabb tanulságot Pilátus mondja ki: „a gyávaság a legeslegrútabb bűn.” A szereplők életkora 10 és 18 év között mozog. Állandó társulat nincs, hiszen a gyerekek felnőnek, helyükre újak lépnek. Minden mozgásban van, minden szokatlan – mi más kell még a színházhoz? Zene: Nagy AnnaKoreográfia: SZeile Petra MercédeszFény és hang: Lauder TechA rendező munkatársa: Békéssy Judit Szereplők: Rádics Rozi, Gergely Liza, Vogronics Roland, Bán Szonja, Héber Samu, Radó Dávid, Horváth Blanka, Biró Simon, Török Lea, Korbély Kíra, Nyíri Dávid, Nyíri Sára, Endrődi Léna, Pál Izabella, László Leila, Szoby Bongor.A tánckar: Zimmermann Panni, Frank-Ungár Roni, Diker Emília, Léderer Ábel Nátán, Szumega Sári, Sobel Noémi, Török Pálma, Lengyel Johanna, Benedek Babett, Rózsa Nati, Tamus Olivér.
Június 5-én, szerdán 19 órakor ismét a József Attila Színház ad otthont az „Együtt-Egymásért-Mindenkiért” elnevezésű jótékonysági gálaestnek. A tavalyi évhez hasonlóan, idén ismét honorárium nélkül vállalták szorult anyagi helyzetben lévő kollégáikért a fellépést a közreműködő művészek.Az est során verssel, prózával, operett- és musical részletekkel, tánccal, zenével kedveskednek a közönségnek. A fellépők között szerepel Bodrogi Gyula, Esztergályos Cecília, Nemcsák Károly, Kubik Anna, Mészáros Árpád Zsolt, Voith Ági, Hegedűs D. Géza, Sasvári Sándor, Császár Angéla és még sokan mások. A gála műsorvezetője Kökényessy Ágnes és Kautzky Armand lesz.A Színházi Dolgozók Szakszervezete Segítsünk Alapítványa az este bevételének fényében segít a szakmabelieknek. Ennek érdekében a hagyományos jegyeken kívül támogatói jegyek is vásárolhatók tizenötezer forintért, melyek online vásárlás során a „TAMOGATO” kóddal érvényesíthetők, így az összeg automatikusan a megemelt tizenötezer forintra vált.
Tánc-cirkuszi felfordulás A RAMAZURI nevettet, ellazít, feltölt és elkápráztat. Látványos és nagyszabású, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, amelyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Ebben a világban maga a mozgás a nyelv, amit a test és az arcjáték beszél el. Humor és dráma kéz a kézben jár, miközben egyformán vannak jelen szelíd és harsány megoldások, elegancia és komédia, valóság ésfantasztikum. Ez a produkció egy élesre csiszolt groteszk tükör, amelyben fenséges és esetlen emberi vonásokat láthatunk nagyító alatt megelevenedni. Az előadás egyik fő eleme a látvány, amelyben speciális eszközök és térelemek adnak lehetőséget meghökkentő mozdulatok és egy különleges formavilág kibontakozásának. A Duda Éva Társulat ezzel az esttel elrugaszkodik a táncszínházi világ új dimenziójába. Olyan szavakon túli, tágabb univerzumba invitálnak, ahol a kezdés pillanatában eltűnik az idő és élvezhetjük a pezsgő kalandot. Egyedi, megismételhetetlen percek, az élet ünneplése, mert mulatságnak mindig lennie kell! Alkotó táncművészek:Eleonora Accalai, Bacsó Gabriella, Bundschuh Vera, Dévai Lúcia, Dragos Dániel, Dudás Gergely, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Javier Mario Salcedo Hernández, Szilvási Anna Trénervezetők: Csuzi Márton, Zoletnik ZsófiaTrénerek: Lakatos Leonetta, Ott Olivér, Lennart Paar, Újvári Milán
Daphna Feygenbaum egy "igazi zsidó"; még a pasija is izraeli, szóval biztos az. Nagyon szeretné megörökölni a nagypapa nyakláncát. Amikor Liam az unokatestvére hazahozza a nemzsidó barátnőjét, a nagypapa temetésének másnapján és bejelenti, hogy a féltett nyaklánc az ő tulajdonában van kitör balhé. Igazi zsidó vált balhé a családról, a hitről és az örökségről.A londoni West End és a New York-i Broadway után most végre Budapesre jönnek a Sunday Times szerint “hólyagpukkasztóan vicces" Rossz zsidók. Joshua Harmon "sokkolóan jó” (Independent) magyarországi ősbemutatója a Gólem Színházban látható. Írta: Joshua Harmon
“Küldtél már magadnak hangüzenetet? Mert úgy érezted teljesen egyedül maradtál a világgalszemben?Adtál már magadnak jutifalatokat minden elvégzett feladat után, hogy legyen erőd belekezdeni akövetkezőbe?Kerestél már csak azért új feladatot, hogy elfelejtsd az előzőt?Érezted már azt, hogy más nem segít, csak ha felülsz a biciklidre, és addig meg sem állsz, amíg nemfáj mindened?Hogy valami helyzet- vagy perspektívaváltásra van szükséged?És elkezdesz külföldi munkalehetőségeket keresni…Vagy csak bezoomolsz az elmédbe, hogy elutazz egy távoli szigetre…És arra gondolsz, hogy nem a világ teremti a feszültséget számodra, csak néhány ember...És amíg el nem múlik ez a rossz érzés, te fel nem kelsz a kanapéról.Kértél már kölcsön őrangyalt?”Kilenc civil ember, akinek van valami fontos ügye, aki munka után vagy mellett, szabadidejébenönkéntes munkát végez. Sokféle területről jöttek, sokféle tevékenységet végeznek, sok mindenbenazonosan látják a világot, de persze ők sem értenek mindenben egyet. Itt a lehetőség jobbanmegismerni őket: miért kezdtek el önkénteskedni? Mi az ügyük? Mi motiválja és mi akadályozza őket?Mitől félnek? Mi viszi őket töretlenül előre? Saját történeteiket mesélik el a MU Színház színpadán. Alkotótárs/pszichológus: Kovács AdélMozgás: Ujvári MilánÉnek: Fekete Anikó Produkciós vezető: Kárpáti LiliProjektvezető: Erős Balázs Fény: Di Pol Tamás Játsszák: Avarkeszi Kati, Halász Péter, Jánosi Flóra, Kmety Györgyi, Kővágó Veronika, Nádor Zsófi, Paskuj Panka, Pidl Tamara, Surányi Anna
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott - macskái. Eltáncolják és eldalolják életüket.T.S. Eliot angol költő Macskák könyve című versciklusát zenésítette meg zseniálisan Andrew Lloyd Webber, és ebből készült a fantasztikus, világsikerű Macskák musical.A Macskák című előadásunk a 2017/2018-as évadban a 35. születésnapját ünnepli. Ebből az alkalomból új helyszínen, a Budapest Kongresszusi Központban kerül színre.