Barabás Pál filmforgatókönyve alapján írta: Frenkó Zsolt. A zenei anyagot összeállította: Gém György Irodalmi konzultáns: Nemlaha György Sóvári Péter, ünnepelt színész és a kezdő Pintér Ibolya szerelméről nincs, aki ne hallott volna.A legendás filmet számtalan színpadi előadás követte. Ahogy Bogusławski karakterét Major Tamással, úgy Sóvári Péter alakját Latabár Kálmánnal azonosítja a közönség. A József Attila Színház színpadán is felbukkan a sármos Borsay Ubul, aki ügyesen magába bolondítja a meggazdagodásban és fényes jövőben reménykedő Ibolyát. A szálakat végül a Budapestre érkező spanyol özvegy, Dulcinea Huarez keveri teljesen össze. Dalszövegírók: Bacsó Péter, Békeffi István, G. Dénes György, Harmath Imre, Kellér Dezső, Kovách Kálmán, Pártos Jenő, Szász Péter, Szécsén Mihály Tánckar: Albert Réka, Dunai Bettina, Litauszki Enikő, Hajszán Kitti, Tonhaizer Tünde, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Hunyadi Balázs, Jakab Roland Zenekar: Mátyás Tibor (hegedű), Berecz Péter (harmonika), Ullmann Ottó (basszusgitár), Németh László (dob), Neumark Zoltán/Hegedűs Szabolcs (zongora)
Turgenyev regénye nyomán írta: Brian Friel A nihilista Bazarov doktor tízparancsolata a férfiak és nők kapcsolatáról: “1. A romantikus szerelem mese habbal.2. Nincs semmi misztikus a nemiségben. Pusztán fizika.3. Baromság mindenféle giccses szirszarral felruházni ezt az egészet. A trubadúrok elmebetegek voltak.4. Ha megkívánsz egy nőt, akkor feküdj le vele. Ha szórakozásra vágysz, szórakozz! De akkor sincs semmi, ha nem tudod megszerezni a kiszemelt nőt…Fogadd meg Bazarov doktor tanácsát: annyi nő van, mint a szemét.” Turgenyev érzelmes, fordulatos története látszólag két nemzedék szembenállásáról, valójában a folyton változó viszonyokról, ideológiai vitákról, önmeghasonlásról, megalkuvásról és elfojtott vágyakról szól. Az ifjú Bazarov éles és határozott, mindenkit provokál, mindenkinélerősebb, de önmagát nem tudja legyőzni. Turgenyev tárgyilagosan, sőt együttérzően ábrázolta a szembenálló generációkat, mégis sikerült mindenkit megsértenie. Minden tükörbe néző torzképet látott. A Csehov adaptációiról, illetve a Katona nézői számára Pogánytánc című művéről ismert Brian Friel sűrít, kiemel, sejtet és felkavar.”
Euripidész nyomán írta: Bagossy Júlia Rettentő vicces, klausztrofób, mozgalmas és evidens dolog családban élni. Gyerekkoromban csigalassúsággal telt az idő. Egy fényfolt megvizsgálása a szőnyegen, vagy mire középsősből végre nagycsoportos lettem. Az apám órák hosszú fölvételeket rögzített rólam és a testvéremről kazettákra, miközben kakaót iszunk a konyhában, vagy a világ keletkezéséről diskurálunk. Fel lett véve az a néhány perc is, mikor az ezredfordulón éjfélt üt az óra és ezerkilencszázkilenvenkilencből kétezer lesz. Ott ülünk mind egy rakáson a kanapén, anyám sima arcú, harmincegynéhány, valami tévéműsor világítja meg őket, meg a szoci bútorokat, az öcsém egy padlizsán méretű gyűrött, alvó hurka. Egy másik videóban azt kérdezi tőlem apám, mit csinál egy színházrendező és azt mondom: nem tudom. Mostanában kezdem sejteni, az idő is nagyon felgyorsult és már nem ülünk egy rakáson. Bagossy Júlia
Esther Greenwood élete a megtestesült amerikai álom. Húszévesen egy híres női magazin ösztöndíjas gyakornoka, és sorra nyílnak előtte a kapuk. New Yorkban szakmai sikerek, fogadások, hírességek forgatagába kerül, ám ő úgy érzi, képtelen megfelelni az elvárásoknak.
A Sárközi Gyula Társulat előadása. Öt koreográfus, egy este a Sárközi Gyula Társulat ifjú művészeinek előadásában. Január 27-e a holokauszt nemzetközi emléknapja. Ebből az alkalomból született meg az est létrehozásának a gondolata. Mi az életet ünnepeljük: egyszerűen jövünk, adunk és önfeledten táncolunk. A művészetben nincsenek etnikai határok, ott csak lelki összefonódások léteznek. Továbbra is szeretnénk Magyarország és Európa része lenni, mert ott szeretnénk élni, ahová születtünk. Habiszti – csak azért is, élünk és táncolunk! Táncolják: Frank Flóra, Gubcsi Zsanna, Hegyes Lujza, Mezei Ábel, Muhari Zsófia, Ricardo Yibrail Sánchez García, Sárközi Gyula József
Az igaz történet - A kis herceg mögött. Az Astrum Színház előadása. A rózsa titkai című előadás Antoine de Saint-Exupéry és felesége szerelmi történetét meséli el megismerkedésüktől egészen az író haláláig, sőt még azon is túl. És egyúttal felvillantja A kis herceg ikonikus jeleneteit olyan módon, hogy rávilágít, azok milyen magánéleti aspektusokból táplálkoztak. Az előadás mesevilág és szerelmi dráma különös keveréke, ami fontos gondolatokat fogalmaz meg, de elsősorban a nézők érzelmeire szeretne hatni, ugyanis “jól csak a szívével lát az ember…” Díszlet: Csanádi GyörgyRendezőasszisztens: Turák-Szűcs Lili
Az ő szerelmekkel, válással,árulásokkal teli szenvedélyes szövetségéről szól. Három különböző sors, világlátás, de mindegyik fő mozgatórugója a vágy, az összetartozás, a szeretet.A szereplők humora, öniróniája, vagy annak hiánya sok mulatságos szituációba sodorja őket. Mi van ha egyik barátnő elszereti a másik férjét, pedig csak segíteni akart... vagy mégsem?A titkok és feszültségek vajon odáig feszítik a húrt, hogy elteszik egymást láb alól, vagy tisztázódnak a félreértések?Magára ismerhet ezekben a karakterekben a néző és a nevetésen keresztül talán megbocsátó lesz önmagával és barátaival szemben is. Ez az előadás tehát csakis a nőkről szól... ja és folyamatosan a férfiakról.
A Mentőcsónak bemutatja a Novara előadását. „Valakinek muszáj döntéseket hoznia. Nehéz elfogadni, de mindig kell valaki, aki képes döntéseket hozni, és ha valaki erre nem képes, akkor annak követnie kell azokat, akik a döntéseket hozzák. Ez a színház! Ez csak színház!” Mert ha nem hozok döntéseket, ha nem vállalom fel a konfliktusaimat, akkor kiszolgáltatom magamat másoknak. De ha kiállok magamért, akkor hogy nem nyomom el a másikat? Meddig tartok én és hol kezdődik a másik? Egyáltalán valóban magamért állok ki, vagy már a problémáim sem az enyémek? Én határozom meg a közegemet vagy a közegem határoz meg engem? A saját történetemet élem meg vagy mások gondolatait ismételgetem? A szüleimét, a barátaimét, a családomét, a munkatársaimét, a politikusokét. Vagy pont azt gondolom, amit ők? Van saját valóságom vagy ez csak színház? Érdekel ez még egyáltalán bárkit?Ebben a fiktív országban, ahova most lenézhetünk, ilyen kérdések merülnek fel az emberekben. Van még ehhez közünk?
"Sziasztok, csodálatos barátaim! Engedjétek meg, hogy bemutatkozzam: Péntek Úr vagyok. Sok mindenről szeretnék mesélni nektek. Cserébe én is figyelni fogok rátok. És együtt is figyelhetünk.Például Flórisra, a szobanövényre. Vajon miről álmodik? Vagy Lodira. Vajon hány vonat fér el egyszerre a fejében? Vagy egy kalózkutyás kutyakalózhajóra! És a felette vonuló vattacukorfelhő-nyájra! Elárulok egy titkot: figyelni mindenre és mindenkire érdemes. Például... Hopp! Ki kopog?Megérkezett a következő vendégem!" Gyerekként a világ még új, izgalmas és lenyűgöző, tele van álmokkal és lehetőségekkel. Néha viszont túl nagy, ijesztő és bonyolult. Jó, ha van ilyenkor valaki, aki rendet tesz a zűrzavarban. Aki életre kelti az álmokat és megszelídíti a félelmeket. Aki nagyon figyel ránk és úgy tud kérdezni, hogy végül mi magunk bökjük ki a megoldást. Ő Péntek úr, akit csodálatos barátok vesznek körül. A Tatai Zsolt főszereplésével készülő előadás sok humorral és zenével szól az egymásra figyelés, az empátia és a képzelőerő fontosságáról.
Vitaszínház az online életünkről. A képernyőn, virtuális terekben töltött idő egyre nagyobb részét teszi ki az életünknek. A kütyük, online terek megkönnyítik a hétköznapjaink, de akadályozzák is hogy jelen legyünk az életünkben; segítik a kapcsolatteremtést, és egyben el is szigetelnek minket. Bonyolult kérdések elé állítanak mindannyiunkat. A mesterséges intelligencia térhódítása tovább komplikálja a valóság és virtualitás, az ember és gép viszonyát. Vitaszínházi előadásunk olyan kérdéseket nyit meg színházi jelenetei segítségével, amelyekről érdemes gondolkodnunk, beszélgetnünk, sőt vitatkoznunk is. Erre kínál lehetőséget majd programunk interaktív része.
A görög mitológia szerint a nőtlen király és szobrász, Pygmalion beleszeretett saját művébe, olyan tökéletes és élethű női szobrot faragott. Ahogyan a Pygmalion-hatás című balettban Leon, a sztárbalett-táncos igazi táncosnőt farag a szegény sorból érkező Galából. „Ez a balett koreográfiai értelmezése művész és műve mítoszának, mely rávilágít arra, hogy a művészet és az élet mennyire összefonódik, mégsem ugyanaz. A balett középpontjában egy nyomorban élő pimasz lány áll, aki a versenytánc világában találkozik a gazdagsággal, az előadói tökéllyel, ahol a szépség és a mozgás csalóka könnyedsége csak kemény munkával érhető el, míg a látszólag vonzó színpadi hírnév nem védi meg az embert a magánytól. A híres táncos vezetésével a hősnő egy olyan ösvényre lép, ahol a test mozgásának transzformációja kezdetben szórakoztató kísérletnek tűnik, ám valódi drámába torkollik” – mondja Boris Eifman, az ifj. Johann Strauss virtuóz zenéjére készült tragikomikus balett koreográfusa. Eifman a hetvenes években kezdett koreografálni, s művei közül az irodalmi ihletésű balettalkotásait értékelik a legtöbbre. Együttese, az Eifman Ballet – amely modernitásával és kifejezőerejével forradalmasította a klasszikus táncművészet fogalmát Oroszországban – számtalan külföldi turnén vett részt. Eifman koreográfiái számos helyen színpadra kerülnek. A Magyar Állami Operaház közönségének is volt már alkalma megcsodálni munkáját, hiszen láthatta a Dosztojevszkij-regény alapján készült Karamazov testvérek című balettjét. Jelmezfelügyelő: Larisa Ivushkina Világítástervező: Alexandr Alexandrovich Sivaev, Boris Eifman Betanító balettmesterek: Osipov Ilia, Liubov Andreeva, Polina Petrova Próbavezető balettmesterek: Balaban Cristina, Kohári István, Prokofieva Irina, Szakács Attila, Szirb György Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara
Sven Nordquist Pettson és Findusz-történetei világszerte népszerűek mind az óvodás-kisiskolás gyerekek, mind szüleik körében. A címszereplők egy egyedül élő falusi ezermester, Pettson és minden lében kanál macskája, Findusz.
A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született daljáték 1904-es, Király Színházbeli ősbemutatóján a darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott, a közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás kerülgette a nézőket. A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán. Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban. Közreműködik: a Budapesti Operettszínház ÉNEKKARA, BALETTKARA, ZENEKARA, valamint, BOZSIK YVETTE TÁRSULAT táncosai.
Egy árva gyermekekből álló csapat és egy rendkívüli felnőtt, egy nemes lelkű művész a háború sújtotta Magyarországon. Varázslatos történet hűségről, bátorságról, barátságról és emberségről az embertelenségben.
A Maga lesz a férjem egy 1937-ben filmen is bemutatott nagyszerű szerelmi történet, amelyet Márkus Alfréd kiváló zenéi tesznek még izgalmasabbá.A betétdalok zenéjét szerezte: Márkus Alfréd.A dalszövegeket írták: Halász Rudolf, Márai Lajos, Nádasi László és Nóti Károly
Felolvasószínház Gelléri Andor Endre műveiből. A "tündéri realista" novellista a XX.század első felének sikeres, népszerű írója volt. Szeretettel, együttérzéssel és humorral írt a munkásokról, kisemberekről, óbudai társairól, barátairól. 1945-ben halt meg, néhány nappal a koncentrációs tábor felszabadulása után. "Vasvirág" címmel Herskó János készített filmet írásai alapján.
A játék egy idősödő férfi, George és egy fiatal nő, Louise lassan kibontakozó szerelméről szól, amelynek nyitóképeként a férfi magányos mindennapjaiba pillantunk bele. A fölötte lévő lakásba azonban egy fiatalokból álló, zajos társaság költözik, s egy este veszekedés hangjai szűrődnek le hozzá, majd nem sokkal később megjelenik a férfinél egy lány. A hívatlan vendég ráadásul egy várandós kismama. Ebben a szituációban veszi kezdetét a két különböző generációhoz tartozó ember konfliktusokkal terhes ismerkedése: előbb mindketten szabadulni igyekeznek a másiktól, majd elindul egy eredetileg szinte kizártnak tartott közeledési folyamat kettejük között. A darab fordulópontján aztán a baba is világra jön… Ray Cooney, A miniszter félrelép és a Páratlan páros szerzője ezúttal is garancia a nevetés és az elgondolkodás egymást nem kizáró élvezetére.
Az Art-Színtér és a Művészetek Völgye közös előadása. Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy nagyon gazdag és egy nagyon szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki viszont megveti a nőket, semmire sem tartja, irtózik mindegyiktől. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy megtréfálja a grófokat és a lovagokat is, és elindul az őrület.