A CADAVRE EXQUIS című szóló előadás a test emlékezetét és a hullámzó lét- és nemlétvágyat kutatja. A táncmonológ a testet lüktetve, sebesülten jeleníti meg, majd később eltünedezve, hiányosan nyeli el az üresség.A Cadavre exquis vagy Exquisite Corpse egy szürreális játékra utal, mely során szavakat vagy képeket véletlenszerű asszociációk láncolatába állítanak össze azzal a szándékkal, hogy megzavarják a logikai és ok-okozati érvelést. Ebben a táncelőadásban a cadavre exquis elve egy különös érzékelési módot ébreszt föl. És mi keletkezhet ebből? Egy hibrid teremtmény, egy új lény – a kollektív tudatalatti következménye. Egy alakváltó ember metaforája, aki többféle identitásban találja meg önmagát. Maga a cadavre szó – holttest – identitás nélküli testet, névtelen anyagot, a nulla pontot idézi. A mozgássorozat sikoltozásba torkollik, egy bizarr, groteszk, félelmetes, felszabadító küzdelemmé magáért a létért. A test memóriája létrehozza a saját narratív terét, amelyben képek, gesztusok ésdinamikus mozgásnyomok bukkannak fel.A koreográfiát Toyen (1902-1980), született Marie Čermínová cseh avantgárd művész szürrealista víziói ihlették. Ki, vagy mi az a Toyen? Ő egy kísértet, egy vadállat, nyugtalanság és egyben pusztaság, a valóság csapdájába esve. A testiség élménye és Toyen álomszerű festményeinek belső feszültsége képezik egy egyéni mozgástár alapját, amely Toyen munkáinak üzenetét egy absztrakt táncformába viszi át. A Cadavre exquis különféle testállapotokat tár fel, felébreszti a képzeletet, új jelentéseket mutat be és teret enged a szabad értelmezésnek. A szóló előadás a mindennapi nyomást dolgozza fel, miközben a szürrealisták példáját követi – olyan állapotot vált ki, amelyben valóság és álom, jelen és múlt, nyilvánvaló és elhomályosult egy valósággá olvad össze. Koncepció, koreográfia, előadás: Daniela HanelováZene: Joan Goméz Alemany, Joseph Lluís Galiana, Marie NečasováMűvészeti mentor: Petr Kubes
Akár meg is állhatsz.Valami kimozdul a holtpontról.De ki mozdul benned? A tervező-irányító, vagy a primér ösztön?És mi a helyzet a sorssal?Az életünk egy design-folyamat, amit ismeretlen részvételi arányban, ismeretlen erőkkel ko-kreálunk. A mi hatalmunk mértéke ebben kérdéses: mi állunk, vagy mozdulunk tovább, vagy az ismeretlen erő? Az együttműködés teljes jelenlétet kíván, de az nem árt, ha a mozdulatok pontosak."A sors nem hord magánál csipogót; a sors mindig valami sikátorban hajol ki eléd ballonkabátban, halkan rád pisszeg, de többnyire meg se hallod, úgy sietsz valami felé, amit előre megterveztél."(David Foster Wallace: Végtelen Tréfa) Az OR STOP előadásban a tánc és a gondolatok egyesülése által az alkotók és a nézők egyaránt felfedezhetik az élet tervezetlenségét, és választ kaphatnak arra a fontos kérdésre: merre tartanak az életükben, és meg tudnak-e állni a mozgásban, hogy új irányt választhassanak?Az alkotó táncos és a nézők egyaránt szembesülnek a hatalmuk korlátaival és a sors szerepével az életükben. Táncos: Kindl Gábor
Kiss Judit Ágnes Babaróka-könyvei az utóbbi években hatalmas sikert arattak az óvodás gyerekek és szüleik körében. A mesék egy emberi tulajdonságokkal felruházott, hétköznapiságában is különleges rókacsalád mindennapjait dolgozzák fel. Főhősük, Babaróka a történet kezdetén hároméves, és éppen óvodába (vagy ahogy Rókáéknál mondani szokás: kölyökőrzőbe) készül. Milyen lesz egész nap a kölyökőrzőben lenni Mamaróka nélkül? Lesznek Babarókának barátai? Egyáltalán hogyan kell barátkozni? A bájos és humoros történetek mind egy-egy ismerős konfliktus és annak feloldása köré szerveződnek: szorongás az új társaságban, játék a nagyobbakkal, hiszti a boltban, családi súrlódások, költözés, kistestvér születése. A mese komolyan veszi a kisgyerekkor egyszerű és mégis bonyolult kérdéseit, miközben megmutatja, ahogy egy kisróka számára lassan kinyílik a világ.
L. Frank Baum több, mint százhúsz éve született meséje generációk sokaságát bűvölte már el. A zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Óz, a nagy varázsló. Fényes palotájában a legkülönbözőbb kincsek garmadáját gyűjtötte bátorságból, észből és emberi szívekből. Varázshatalma akkora, hogy Dorka is tőle kér tanácsot, hogyan juthatna vissza Kansasba. A darab a Kolibri Színház immár harminc éves hagyományainak megfelelő új köntösben kerül a kisiskolás nézők elé, Gothár Péter rendezésében.
Hamupipőke történetét mindenki ismeri. A hősnő csodás átváltozása és felemelkedése igazi gyógyító, reményt adó mese, amelyet az ókorban meséltek először, és mesélik azóta is szerte a világon, számtalan változatban. A Budapest Bábszínház új előadása ezúttal a kosztümös filmekből jól ismert korba, a 19. századba helyezi a történetet. A ragyogó bálok, táncrendek, szigorú viselkedési szabályok korába. Az ipari forradalom, a természettudományos felfedezések, a világ körüli utazások korába. Egy világba, amelyben nincs még Instagram, mégis mindennél fontosabb a látszat. Egy világba, ahol a tudomány, a fizika is lehet igazi varázslat. Hamupipőkének, a mindig úton lévő hajóskapitány kamasz lányának mostohája szeretetlensége és mostohatestvérei bántásai mellett saját bizonytalanságával is meg kell küzdenie, hogy elindulhasson a felnőtté válás útján. Segítőtársai a korlátlan fantázia, a csillapíthatatlan tudásvágy, a kérlelhetetlen igazságérzet. Vajon sikerül-e megtalálja a saját útját? És mi történik, ha ezt az utat véletlenül épp egy, elrendezett jövője elől menekülő trónörökös keresztezi? Árnytervező: Kuthy Ágnes, Michac Gábor Szcenika: Torma Gábor
A gyermeki borzongás teljesen természetes dolog. A félelem mint sok más pozitív és negatív érzelem, egyszerűen az élethez tartozik. Tehát nem probléma, ha a gyerekek időnként bizonytalanok, bátortalanok. Ugyanakkor érdemes megmutatni nekik, mi az, amit le kell és le lehet győzni, és hogy a világ akkor teljes, ha ezekkel a félelmekkel együtt egyensúlyoznak benne.
Zenés kalandtúra, a Dreamworks Animation Motion Picture azonos című filmje nyomán! Alex, az oroszlán és állatkerti barátai nagy kalamajkába keverednek, amikor Marty, a zebra, a pingvinek segítségével megszökik a New York-i Central Park állatkertjéből. Barátaik az első döbbenet után útra kelnek, hogy megkeressék, ám a betondzsungelben mászkáló víziló, oroszlán és zsiráf nem kevés feltűnést keltenek. A kaland azonban tovább bonyolódik, amikor a kis csapat dobozokba zárva egy hajóra kerül, amelynek úti célja a nagy és vad Afrika. A cselszövő pingvinek azonban megrongálják a hajót, és hőseink Madagaszkár egzotikus szigetének partján találják magukat. A New York-i aszfaltbetyároknak most rá kell jönniük, miképpen maradhatnak életben a vadonban, és fel kell ismerniük az igaz barátság és összetartás valódi erejét. Vajon sikerrel járnak? Szerzők: Kevin Del Aguila – George Noriega & Joel Someillan. Candy, a tv riporter: Szép Evelin / Szabó EmőkeLynn, a maki/ Lars, a maki / Néma majom / Mason majom / Látogatók / Járókelők / Steakek / Pincérnők / Matrózok / Kameraman: A Pesti Magyar Színház Ensemble együttesének tagjai.
Hamupipőke meséjének története az ókori Egyiptomba nyúlik vissza. A világon az egyik legtöbbet feldolgozott és előadott, megfilmesített mese. A balett verzió zenéjét Szergej Prokofjev szerezte. Hamupipőke gúnynevét anyja halála után, a mostoha nővéreitől és azok anyjától kapta, akik a lányt saját házuk cselédjévé tették, még a kandalló tisztítását is vele végeztették. amikor a trónörökös bált hirdetett, hogy a legszebb leányok közül párt találjon magának.
A Gengszter nagyi főhősei egy unalmasnak látszó, a családja által elhanyagolt öregasszony és 11 éves unokája, az önbizalomhiánnyal küszködő Ben története.
Interaktív, újgenerációs bűvészműsor, mely színházi elemekkel ötvözve, a közönség bevonásával bemutatja a K.A.M.U. – Központi Akkreditált Mágia-Unio nonprofit Nyrt. hóértékelő meetingjét.A műsor folyamán vendégeinknek betekintést nyújtunk a fiktív cég történetébe, ismertetjük a következő negyedévben kifutó termékkínálatot és a jövőbeni terveket. A műsor humoros formában tart görbe tükröt a klasszikus nagyvállalati kultúra elé.“Termékeinkkel és szolgáltatásainkkal elhozzuk a CSODÁT, új világot tárunk fel“– bármilyen hasonlóság a valósággal, csak a véletlen műve.Szereposztás:Vezérigazgató: NÉMETH GáborKutatás & fejlesztési osztály ügyvezető igazgatója: NAGY (nox) TamásStábtagok:Szöveg: VARGA LillaDesign: PÁLMAI LeventeFénytechnika: HAMZA Attila, ERDÉSZ MárkHangtechnika: KISS - VÁMOSI BrigittaGyakornok: KOCSIS Albert
Tél: elcsendesedés, nyugalom, béke. Tél: álom, öregedés, elmúlás, halál. Tél: a régi, a felesleges elengedése, búcsú. Tél: megújulás, újrakezdés, újjáéledés. Karnevál. Tél: változás. Magányos ének, valahol egy szobában, változó hangnemekben. Téli utazás a kinti hómezőből egy saját szobába. Mozgás az időben, változások története a tánc nyelvén. “A Téli ének egy belső utazás, amely konkrét történet helyett inkább hangulatokból áll. A tél alegtöbbször sötétebb tónussal bír, miközben sok egyéb „színe” is van ennek az évszaknak. A tél azelmúlás, az öregedés, a halál, az elengedés, a várakozás, a változás, az újjászületés-újjáéledés, anyugalom, az álom, a karnevál és az ünnep évszaka is. A próbafolyamat során inspirációt jelentettSchubert Téli utazás című dalciklusa, de beszéltünk – az engem mostanában erősen foglalkoztató –mesékről is, így a klasszikus Rapunzel, vagy orosz mesék is szóba jöttek.” /Pataky Klári/
Egy kisváros valahol Európa közepén a csőd szélén áll. A gyárak bezártak, az üdülőközpont pang az ürességtől, a polgárok munkanélküli segélyből vegetálnak, miközben az ország és egész Európa virágzik. A kilátástalanságban egyetlen szalmaszál marad, amibe meg lehet kapaszkodni: Claire Zachanassian, a milliárdosnő, aki a város szülötte, és most hosszú idő után először látogatóba érkezik. Feltámad hát a remény, hogy majd ő megmenti a várost, és a milliárdosnő hajlandónak is mutatkozik erre, de van egy feltétele.. Igazságot akar. Dürrenmatt klasszikus remekműve izgalmas krimi, bátor, formabontó színdarab, mely igazi társulati játékra és csapatmunkára ad lehetőséget. Továbbá: Adamovich Ferenc, Asztalos Dóra, Bálint Barna, Fehér Laura, Forgács Róbert, Furka Ildikó, Gulyás László, Hajdu Ádám, Kóbor Balázs, Misik Renáta, Molnár Zsolt, Nánási Attila, Rizek Lajos, Siklódi Szilvia, Szabó Mátyás Péter, Szakács Richárd, Tóth Brigitta, Tóth Máté, Viola Péter, Zámbó György Zenészek: Balázs Tamás, Bartek Zsolt, Berec Péter, Bodon Bence, Hlaszny Ádám, Keresztes Sándor, Kiss Vilmos Tibor, Kurucz Levente, Mihályfi Márk, Rónai Gábor, Standovár Mátyás, Tompa Ábel
Keserves bohózat. André mostanában mindent elfelejt, valahogy nem állnak össze a dolgok a fejében. A lakása, a lánya, a bútorok... minden olyan idegennek tűnik. Anne, a lánya próbál neki segíteni, de André ápolása a lehetetlennel határos: az idős férfi mindenkit elmar maga mellől, és lassan teljesen elveszíti a kapcsolatát a valósággal is. Florian Zeller, a fiatal francia író mély empátiával, szeretettel és sok humorral ábrázolja egy idős férfi küzdelmét a felejtéssel, az Alzheimer-kórral, és azt ahogy eljut a gyermeki öntudatlanság állapotába. A 2012-ben született darab Párizsban debütált a szerző rendezésében, majd elnyerte a legjobb színműnek járó Moliére-díjat, és azóta több mint 45 országban mutatták be, 2020-ban film is készült belőle Anthony Hopkins főszereplésével. Nyelvi lektor: Domonkos Eszter
rokendroll + csajok + fájás Van ez a srác, aki nem a Dózsa György unokája, de azért lehet belőle valaki. Jár is hát rendületlenül gitárórákra. Persze a leckékből a legmerészebb fantáziával sem lesz nagyszóló meg Dzsimi Hendriksz.Majd jövőre, ha leteszi a vizsgát.Útnak indul a bogyósgyümölcs-ültetvényről, hogy felfedezze a nagyvilágot. „Hogy a világ és a szabadság, minden, amit az élet jelent, az benne lenne ezekben az apró, kétnapnyi szedés után kifejezetten ellenszenves bogyókban – hogyan is hihetné el egy fejében kozmikus méretű gondolatokat forgató kamasz.” (Háy János)
Nem tudom, mi lesz ez a dolog, de a munka rajta nagyon érdekel. Érdekel, hogy amiket kigondoltam, működik-e. Ennek kulcsa valószínűleg az, hogy van-e más is, aki így gondolja. És ha van, az hány ember. Tézisem szerint sok. Ha tévedek, akkor végképp működésképtelennek nyilváníthatom a szenzort, amivel fel volnék szerelve. De majd akkor beletörődöm.Igyekszünk majd hozzászólni... Jajj, jajj. Vagyis a szereplők igyekeznek majd hozzászólni. Mindenhez. Ahogy az egy kocsmaszerűségben lenni szokott törzsvendégek között. „A beletörődés és a bele nem törődés közti tűnődés volna esetleg a jelenlegi drámánk nekünk, akik a tevékeny vergődést választjuk megoldásul.” – mondja majd talán tudálékosan egy fontos törzsvendég. „A gondolkodás diadala bizonyos kultúrtörténeti korszakokban érvényes áram tudott lenni. Áramütés. Most inkább fölösleges habverés.” – teszi majd hozzá ugyanő. „Mi van? Áramütés?!” – gondolja majd magában egy másik törzsvendég, miközben átismétli a habverés mozdulatait. „Ezt nem értem, magyarázd el!” – teszi majd hozzá a harmadik törzsvendég halált megvető bátorsággal... Szóval ez a fölösleges habverés lesz ez az előadás szerintem. Hacsak nem történik valami szokatlan dolog... „Maradjunk csak szépen nyugodtan élve.” – gondolják majd hőseink. Izgulok. Kocsis Gergely
Párban szép az élet, hát, még ha egy bankigazgató (Egy, kettő, három…) és egy színházigazgató (Az ibolya) édes-sanyarú sorsát vetheti össze a közönség egy este, egy színpadon, két előadás során. De messzire menő következtetéseket nem kell levonni: mindkét hős (és holdudvara) magáért beszél, mindkét történet egy-egy „napi bölcselet”, rácsodálkozás a karrierre, hatalomra, és nem utolsó sorban a szerelemre, azóta sem változó világunkban. Mert ami változott, az „csak” a stílus, kérem szépen, s habár a mai elegancia csupán egy fényes gomb egy száz évvel ezelőtti frakkon vagy zsaketten, az igény megmaradt. S ezzel együtt a problémák megoldásával járó édes-bajos küzdelmek is. „Az elnök úr igazán büszke lehet arra, hogy „így” rendelkezésére áll úgyszólván az egész emberiség.” „Kedves öreg barátom… az, amit maga az egész emberiségnek nevez, az szégyellje magát.” Egy, kettő, három Mi történik, ha Norrison úr, egy bank vezérigazgatója rádöbben, hogy a családjánál immár fél éve vendégeskedő Lydia, aki egy amerikai autóipari konszern tulajdonosának a lánya, szerelembe, majd teherbe esik? Az illető (tettes) egy egyszerű taxisofőr, aki ily módon, hirtelen kilép az ismeretlenség homályából. Ennek nem éppen pozitív hozadéka viszont, hogy küllemét, jellemét, és státuszát azonnal meg kell változtatni, különben dugába dől a bank és az autóipari konszern, már eltervezett, közös jövője. A lány szülei ugyanis, akik már Európában utazgatnak, egy órán belül megérkeznek, látogatóba. A feladat tehát, fából vaskarikát, egy óra alatt… Norrison úr, fontossága teljes tudatában, a percenként múló idővel versenyt futva, munkához lát. Az ibolya Mi sem természetesebb egy színházban, minthogy időnként női kóristákat kell felvenni egy készülő operetthez. Nem is keveset, nyolcat-tízet. A meghallgatás persze nem csak az énektudásra összpontosít, fontos a személyes háttér, a motiváció, és a jellem kifürkészése is. Ez a dolga az Igazgatónak, aki tiszta lelkiismerettel, és kigyúrt erkölcsi magatartással lát munkához. Vagyis, a felkínálkozás, ami történhet en face (pofába, arcátlanul), vagy átgondolt és kikezdhetetlen női ravaszsággal, nem biztos, hogy a jelentkező hölgy malmára hajtja a vizet. Sőt. Az unalomig megélt próbálkozások, horribile dictu, még az igazi tehetséget is sarokba szorítják, azaz kitessékelik a direktori irodából. De azután, talán a terhet megosztandó, megjelenik a szerző, és egy szerepcserével magára vállalva a „kasztingolás” ódiumát, azonnal szerelembe esik Ilonkával, az egyik szerény, de öntudatos jelentkezővel. S ha a kör itt nem is zárul be, a tanulság levonható: légy szerény, mint az ibolya, akit… Függöny?
Mindenki akar valamit!Susanne Armand-t.Armand Paulette-et…Jules is Paulette-et…!Paulette ki tudja mit akar?Legrand botrányt!Claudine szintén botrányt és gazdag szeretőt, lehetőleg többet.Leonard pedig… ő csak aludni akar!!! Szerelem, érzékiség, pénz és botrány utáni hajsza Jean de Létraz pazar bohózatában, parádésszereposztással a Veres 1 Színházban.Házasoknak kötelező! Szingliknek még inkább!
A játék egy idősödő férfi, George és egy fiatal nő, Louise lassan kibontakozó szerelméről szól, amelynek nyitóképeként a férfi magányos mindennapjaiba pillantunk bele. A fölötte lévő lakásba azonban egy fiatalokból álló, zajos társaság költözik, s egy este veszekedés hangjai szűrődnek le hozzá, majd nem sokkal később megjelenik a férfinél egy lány. A hívatlan vendég ráadásul egy várandós kismama. Ebben a szituációban veszi kezdetét a két különböző generációhoz tartozó ember konfliktusokkal terhes ismerkedése: előbb mindketten szabadulni igyekeznek a másiktól, majd elindul egy eredetileg szinte kizártnak tartott közeledési folyamat kettejük között. A darab fordulópontján aztán a baba is világra jön… Ray Cooney, A miniszter félrelép és a Páratlan páros szerzője ezúttal is garancia a nevetés és az elgondolkodás egymást nem kizáró élvezetére.
Megérkezett Pottyondy Edina új estje, a Démonok és hormonok. Terápiás stand up a körülöttünk élő és a bennünk lakó démonokról. Terápia, démonok, hormonok, Pottyondy... Mit érez ha ezeket hallja?
A háborgó tenger Illíria partjainál morzsol darabokra egy bárkát, fedélzetén a messalinai Don Sebastian megszólalásig hasonlatos ikergyermekeivel. Viola és az ifjabb Sebastian egymás halálhírének biztos tudatában, álruhában gondolnak bujkálni apjuk ősellenségének, Orsino hercegnek a birtokán. Elővigyázatosságuk túlzónak bizonyul: ugyanis a herceg minden gondolatát egy viszonzatlan szerelem béklyózza, Olivia kegyeiért esd teljes melankóliába süppedve, énekeseitől kísérve, mély illír bánattal. Míg itt a forró vágyakozás – Oliviánál a megrekedt közöny, a már ki tudja mióta és kiért viselt folytatólagos gyász, amin hasztalan kísérel meg enyhíteni a háznépét képező vidám sereglet: Malvolio és társai. Ezt a patthelyzetet robbantja fel az ikrek színrelépése, mert mondanunk sem kell, Viola is Sebastiannak öltözik, és felváltva közvetítenek a grófnő és a herceg között. Tucatnyi kalamajka, félreértés, ál- és valós esküvők után köszönt be a Vízkereszt, a Farsang nyitánya, hogy túláradó olasz dallamokkal köszöntsük: Eviva Epifánia! Humorral, sok zenével és balkáni hangulattal tarkított vígjátékot ígérő bemutatónk –Shakespeare egyik legnépszerűbb és így legtöbbet játszott remeke – a Vízkereszt, melyet Nádasdy Ádám Vízkereszt, vagy bánom is én címmel fordított újra, ragaszkodva a shakespeare-i szándékhoz, vagyis, hogy már a címében is egy zűrzavar: a történet nem is vízkeresztkor, hanem nyáron játszódik. Az előadás Shakespeare emberismeretén keresztül szól színház- és életszeretetről, és hirdeti mindezek egymástól elválaszthatatlan voltát.