Ezt a pár sort Neked írom? Mintha le tudnám írni azt a sok mindent, amit akkor nem mondtam el Neked, amit nem mondhattam el Neked. Te pedig szépen odabiggyesztenéd a történetünkhöz, mint egy utolsó tételt, mint egy Kódát a zeneműhöz?
Péterfy-Novák Éva majd minden orvostól azt a diagnózist kapta, hogy kislánya a születés során vált súlyosan mentálisan sérültté. A kislány hét évvel élte túl a diagnózist, édesanyja pedig harminc évvel a történtek után döntött úgy, hogy blogbejegyzésekben megírja együtt töltött éveiket.
Az Apák és Fiaik trilógia utolsó része ismét több generáció történetét mutatja be.Miközben sokan a cigányok zömét munkanélkülinek látják, régóta kiemelkedő szerepük van a roma munkásoknak abban, hogy házak épüljenek Magyarországon. Kezdetben a vályogtégla vetés területén, később a téglagyárakban majd általában az építőiparban lett egyre fontosabb szerepük a romáknak, akik olykor identitásukhoz ragaszkodva, máskor inkább azt feladva próbáltak boldogulni. Mire juthat egy család három generáció alatt a 60-as évektől napjainkig? És mi a változás ára? Ezeket a kérdéseket vetjük fel az Apák és fiai trilógiai befejező részében az Országépítőkben, amelynek bemutatója június 30-án 19.00 órakor lesz a Füsziben (1094 Páva utca 30.).Volt egyszer egy téglavető cigányember meg annak a fia. A fiú szerelmes lett egy parasztlányba, és össze is házasodtak. Boldogan éltek, míg meg nem haltak? Ennél kicsit kacifántosabb a valóság. Mit érhet el egy roma fiú a 60-as évek Magyarországán, amikor a szavak szintjén mindenki egyenlő? Válhat-e belőle igazi magyar munkás? Tud-e biztonságot nyújtani és példát a gyerekei számára? Ők mit érhetnek el, és milyen áron? Az Országépítők megírását valós események és személyek inspirálták, ugyanakkor a fikciónak is bőven maradt tere. A 1960-as évek Magyarországán valóban működött sikeres cigány téglagyár, és jelenleg is élnek sikeres, dúsgazdag roma vállalkozók. Kérdés viszont, hogy milyen helyzetek, örömek és traumák határozzák meg az érintett családok életét.Az ötven évet felölelő történet zeneiségét az eltérő korokra jellemző dallamvilág adja a szocialista munkadaloktól egészen a rapig – az előadás zenei világát Varga Dávid és Babindák István szerezte. A vályogtéglavető nagyapát és annak unokáját Szegedi Tamás alakítja, a két generáció között álló téglagyári munkás apát pedig Csányi Dávid. Nemcsók Nóra és Farkas Ramóna számos más szereplőt kelt életre: feleséget, lányt éppúgy, mint igazgatókat vagy éppen munkanélkülieket. Rendezőasszisztens: Erhardt MártonPlakát: Füleki Anna
Mi történik akkor, ha egy adminisztrációs hiba folytán két színésznőt közös szobában helyeznek el egy idősotthonban?Normális esetben semmi. De ha egyikük maga a forgószél, másikuk a sima tenger, egyik az örömök korlátlan habzsolója, a másik egyenként megfontol minden mosolyt, egyik az életigenlés, a másik már mindenről lemondott, ráadásul közös a régmúltjuk és messze nem rózsás, akkor felkészülhetünk, hogy ez a színészotthoni szobácska az elkövetkező hetekben nem a béke szigete lesz, ámbátor még pálmafa is nő majd a közepén - és ez nem valami olajág-szerű szimbólum, hanem a kézzelfogható, sőt felfújható valóság.Hogy fenekestül felforgatják egymás életét a mi legnagyobb örömünkre, az borítékolható, de a kimenetel váratlansága és katarzisa is mellbevág majd.Önfeledt nevetés és torokszorító pillanatok két felvonásban két remek színésznőtől, Hűvösvölgyi Ildikótól és Bencze Ilonától.
Madách Imre és Nádasdy Ádám szövege alapján. „Az emberek 2000 év előtt is olyanok voltak, mint most. Az emberiség maga tette magát azzá, ami. Mi az idő?” (Madách Imre) Madách Az ember tragédiájában nagyívű utazásra invitál. Azokat a kérdéseket teszi fel, amelyek egyidősek az emberiséggel, és hol felemelő, hol kétségbeejtő gondolatokra lel válaszként. Mi is választ akarunk, tudni akarjuk, miért küzdünk, de sejtjük, hogy a nagy Összefüggést sosem mondhatjuk ki egyetlen pontosan megfogalmazott állításként. Próbálkozunk és elbukunk, egészen addig, míg az életünk egy átlagos szerda délutánon váratlanul véget nem ér. Ádámot és Évát Lucifer vezeti az úton, megosztja velük a tudást, de az „igazság” és a „valóság” csalóka fogalmai újra és újra szétesnek körülöttük. Alkotótársaimmal minket az motivált, hogy nemzeti drámánkat kortárs szövegként olvasva olyan előadást hozzunk létre, amelyben nem Madách nyelvi és dramaturgi bravúrjai előtt hajtunk fejet, hanem megengedjük magunknak, hogy a segítségével asszociáljunk, mellérendeljünk, felnagyítsunk, átkeretezzünk témákat, és a történelmi tablók felsorakoztatása helyett az emberi élet stációit és meghatározó helyzeteit keressük. Vagyis új utazásra hívjuk azokat, akiket hasonló kérdések foglalkoztatnak. Székely Kriszta Díszlet-, jelmeztervező asszisztens Szabados LucaJelmeztervező gyakornok Krausz NádaDíszlettervező gyakornok Karácsony Anna Munkatársak: Bárány Bence, Batta Eszter, Brusznyiczki János, Dögei Mátyás, Elek Bea, Fodor István, Fórián Péter, Frankó Bence, Halász Attila, Kántor László, Kása Ádám, Kertész Janka, Kiss Bence, Kovács Bálint, Kovács Ildikó, Kulcsár Nóra, Makray Gábor, Masát Máté, Mészáros Gábor, Molnár László, Nagy Réka, Németh Ferenc, Ónodi Zsolt, Pap Miklós, Szabó András, Szabó Sára, Szakács László, Szalontai István, Szeberényi Lejla, Sziebert Sebestyén, Tóth Barbara, Tóth Bertalan, Tölli Judit
A görög mitológia szerint a nőtlen király és szobrász, Pygmalion beleszeretett saját művébe, olyan tökéletes és élethű női szobrot faragott. Ahogyan a Pygmalion-hatás című balettban Leon, a sztárbalett-táncos igazi táncosnőt farag a szegény sorból érkező Galából. „Ez a balett koreográfiai értelmezése művész és műve mítoszának, mely rávilágít arra, hogy a művészet és az élet mennyire összefonódik, mégsem ugyanaz. A balett középpontjában egy nyomorban élő pimasz lány áll, aki a versenytánc világában találkozik a gazdagsággal, az előadói tökéllyel, ahol a szépség és a mozgás csalóka könnyedsége csak kemény munkával érhető el, míg a látszólag vonzó színpadi hírnév nem védi meg az embert a magánytól. A híres táncos vezetésével a hősnő egy olyan ösvényre lép, ahol a test mozgásának transzformációja kezdetben szórakoztató kísérletnek tűnik, ám valódi drámába torkollik” – mondja Boris Eifman, az ifj. Johann Strauss virtuóz zenéjére készült tragikomikus balett koreográfusa. Eifman a hetvenes években kezdett koreografálni, s művei közül az irodalmi ihletésű balettalkotásait értékelik a legtöbbre. Együttese, az Eifman Ballet – amely modernitásával és kifejezőerejével forradalmasította a klasszikus táncművészet fogalmát Oroszországban – számtalan külföldi turnén vett részt. Eifman koreográfiái számos helyen színpadra kerülnek. A Magyar Állami Operaház közönségének is volt már alkalma megcsodálni munkáját, hiszen láthatta a Dosztojevszkij-regény alapján készült Karamazov testvérek című balettjét. Jelmezfelügyelő: Larisa Ivushkina Világítástervező: Alexandr Alexandrovich Sivaev, Boris Eifman Betanító balettmesterek: Osipov Ilia, Liubov Andreeva, Polina Petrova Próbavezető balettmesterek: Balaban Cristina, Kohári István, Prokofieva Irina, Szakács Attila, Szirb György Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara
Az Anconai szerelmesek kacagtatóan fordulatos, kedvesen pikáns, szellemes, zenés összekacsintás a hetvenes évek olasz slágereivel. Szerelem, slágerek, tánc, gegek, csipetnyi erotika, poénok, kacagás, happy end. Helyszín: egy dél-olasz városka Ancona terecskéje, a 70-es években. Szereplők: Don Tomao, lányát egyedül nevelő, korosodó amoroso; könnyűvérű szobalánya; szomszédja a magányos panziósnő; a pocsék kávét felszolgáló kávéház tulajdonos; az álruhába bújt római lány; a szerelmét reménytelenül kereső egyetemista fiú; az idevetődő hátrányos helyzetű utcazenész és egy tűzről pattant magyar lány. Az Anconai szerelmesek kacagtatóan fordulatos, kedvesen pikáns, szellemes, zenés összekacsintás a hetvenes évek olasz slágereivel. Szerelem, slágerek, tánc, gegek, csipetnyi erotika, poénok, kacagás, happy end.
Gary úgy érzi, mindent megad a családjának. Értük dolgozik állandóan, ügyfeleivel is ezért jár el golfozni, meccsekre. Maggie magányosnak és elveszettnek érzi magát a házasságukban. Nem tudja, mit akar, csak azt, hogy képtelen így folytatni. Két középkorú ember. Egykor elkötelezték magukat egymásnak, a hétköznapok sűrűjében azonban egyszer csak elsodródtak egymástól. Mások már a vágyaik, mások a céljaik. Hajnali 4 óra, egyikük sem bír aludni. Eljött az ideje egy őszinte beszélgetésnek. A konyhában, miközben a gyerek az emeleten alszik, mérlegre kerül a házasságuk. Vallomások, vádak, önvádak. Másfél óra alatt többet tudnak meg egymásról, mint az elmúlt másfél évtizedben. De mennyi őszinteséget bír el egy házasság? Hogyan tovább? Visszatalálhatnak még egymáshoz? David Eldridge, a kortárs angol drámairodalom egyik elismert szerzője, szellemesen, hitelesen és megindítóan ábrázolja ezt a sokaknak ismerős élethelyzetet. A Rózsavölgyi Szalon tűzte műsorára korábban a párkapcsolati stációkat bemutató trilógiájának első részét, a Kezdetet is. A Bármit mondhatsz lehetne a folytatás is. De a két mű elkülönül, nem szerep- és történetfolytatásokról van szó. A szerző a díjnyertes drámatrilógiája kapcsán a The Guardiannek nyilatkozta: „Reméltem, ha különböző párok történetét mesélem el a színpadon, azzal talán többet tudok elmondani arról, mit jelent valakivel együtt lenni, mit jelent magányosnak lenni, s hogy valóban lehetséges-e fejlődés egy párkapcsolatban. John Osborne író azt mondta, szeretne leckéket adni az érzésekből. Ez a mondata mindig foglalkoztatott…”
A kiváló humorú Mrs. Bradshaw egy nap Görögországba szóló repülőjegyet kap, ami gyökerestül felforgatja az életét. Szembe kell néznie fiatalkori önmagával, a szabadszellemű, lázadó Shirley Valentine-nal, aki Mrs Bradshawként mára olyan magányossá vált, hogy élete sorsfordító döntéseit kénytelen a konyhafallal megbeszélni. Például, hogy elhagyja-e Liverpoolt és a férjét, hogy Kolombusz Kristóffal együtt elhajózzanak Klitorisz szigetére… Willy Russel remekbe szabott, szívmelengető és sziporkázóan humoros sikerdarabját új fordításban láthatja a közönség Balsai Móni nagyszerű tolmácsolásában. Az előadást, a színházunkban nagy sikerrel játszott Büszkeség és balítélet rendezője, Ujj Mészáros Károly állította színpadra.
Ványa imádott húgát Alekszánder vette feleségül. Ványa álmát, a tudományos karriert Alekszánder teljesítette be. Ványa dolgozott a családi birtokon, a pénzt Alekszándernek küldte. Ványa szerelmét a megözvegyült Alekszánder vette feleségül. Helyette él ez a másik? A hírre, hogy Alekszánder a házat is eladná a feje fölül, Ványa felkapja a régi revolvert. Két golyó maradt benne. Mai történet, mai színház, mai nyelv – Csehov klasszikusa észbontó szereposztásban a Télikert színpadán.
Retrófuturista kémdráma - a Budapesti Anarchista Színház előadása. "A darab 2177-ben játszódik, miután az emberiség kihalt és csak a magyarok élték túl akatasztrófát. A maroknyi túlélő egyetlen esélye, ha képesek leszámolni utolsó ellenségükkel: aszerelemmel." Fénytechnika: Majoros Cserne Látvány/jelmez: Zalai Ágnes, Pintér Vivien Dramaturg: Kalmár Lalita Webdesign: Sas Orsolya
A Freakency egy modern, újgenerációs bűvészműsor, mely interaktivitása és egyedi látványvilága révén felejthetetlen élményt nyújt. Formabontása miatt rácáfol a bűvész sztereotípiákra, ezáltal új szintre emeli a szórakoztatás élményét. Interaktív, dinamikus, fiatalos és látványos. A veszélyt, a kihívásokat és az extremitást ötvöző, látványos produkció, melynek központjában önmagunk ismerete, saját határaink átlépése áll. Egy műsor, ahol főszerephez jut az érzékszervek finomítása, összehangolása, felerősítése, illetve kizárása. A váratlan és meglepő fordulatoknak köszönhetően az izgalom és az ámulat garantált!A Freakency egy modern, újgenerációs bűvészműsor, mely interaktivitása és egyedi látványvilága révén felejthetetlen élményt nyújt. Formabontása miatt rácáfol a bűvész sztereotípiákra, ezáltal új szintre emeli a szórakoztatás élményét. Interaktív, dinamikus, fiatalos és látványos.A műsorban bemutatja Gábor felkészülési folyamatát az egyre nehezedő feladatok során a végső próbatételig. Közvetlensége révén sokkal intimebb kapcsolatot alakít ki a nézőkkel, így ők is teljesen magukénak érezhetik a produkciót, hiszen aktív részesei lesznek a varázslatnak.Szereposztás:Bűvész: NÉMETH GáborBűvész segéd: NAGY (nox) TamásStábtagok:Fénytechnika: HAMZA AttilaHangtechnika: KISS - VÁMOSI BrigittaTanoncok: PÁLMAI Levente, ERDÉSZ Márk, KOCSIS Albert
Szerelmi leltár. Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, mint a szerelmei történetén keresztül? Erre, éssaját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru történetével ismerkedünk. Grecsó Krisztián 2014-es nagysikerű regényének főhőse leltárt készít. Miközben fölidézi korábbikapcsolatait, önmaga régi verzióit, önvizsgálatot tart, megrajzolja saját önarcképét. Grecsó nem azt írja meg, ami Daruval történt, hanem azt, ahogy Daru visszaemlékszik arra, ami és ahogyan történt. Az emlékezés pedig nem csak keserédes nosztalgiázás, hanem a homályos múlt és vágyott jövő bizonytalan kimenetelű küzdelme. Daru kapcsolatai nevelődési, átalakulási szituációkat idéznek elő, miközben feltárul lelkivilága, belső konfliktusai. Amikor pedig kész a leltár, lehet továbblépni. Vagy mégsem? Sokszor igaz a mondat: „Az akartam lenni, ami csak akkor vagyok, amikor majd az akarok lenni, ami akkor voltam.”„Daru megy, és látja magát, ahogy elhízik, aztán újra lefogy, hogy elköltözik innen, aztán vissza, aztánmegint el, látja a lehetséges jövőt. És egészen biztos benne, hogy így lesz. Megy maga után, elöl megyDaru, utána ő, és ha tudná, sem akarná utolérni, de mivel ilyen kiszámítottan telik majd minden, nem is akarja. Sokkal többet tud magáról, mint amennyit tudni érdemes, vagy mint amennyit el lehet viselni.” Asszisztens: Vincze Petra
A Freakency és K.A.M.U. mellett a Szeánsz is egyedi hangulattal, sztorival és új trükk-arzenállal vár Benneteket. llemidézés, gondolatolvasás, természetfeletti intuíciók… A misztikus tudományok fénykorába kalauzolja nézőit Németh Gábor újabb önálló színházi bűvészműsora, melyben a mentalizmus kapja a főszerepet. Illúzió vagy valóság? Szemfényvesztés vagy különleges adottság? - A médiumok világába csöppenve, Te meg tudod adni a választ? K.A.M.U. mellett a Szeánsz is egyedi hangulattal, sztorival és új trükk-arzenállal vár Benneteket. Szereposztás: Mentalista: NÉMETH Gábor Koreográfus: NAGY (nox) Tamás Stábtagok: Szöveg: VARGA Lilla Design: PÁLMAI Levente Technikai vezető HAMZA Attila, Vizuál: ERDÉSZ Márk Hangtechnika: KISS - VÁMOSI Brigitta Koordinátor: CZÖVEK Letícia Road: SZILÁGYI Tamás
Dzsepetto asztalos mester, évek óta családra vágyik, ezért egyik nap farag magának egy fabábút. Esti imájában azt kéri, hogy bárcsak igazi fiú lenne Pinokkió. A házában lakó Tücsök tanúja lesz, ahogy éjjel a Kéktündér varázslatával megeleveníti a bábut, s kinevezi őt a nevelőjének, lelkiismeretének. Itt indulnak a kalandok, melyben nagyon sok érdekes figurával találkoznak, s ahol a sok nehézség közepette megtanulnak szeretni, kiállni egymásért, összekapaszkodva családot alakítani. Díszlet: MAXIMUS Zene: Paddy – Oravetz Kristóf
„Olyan mesét mondok neked, ami a kimondott szavak által a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetének a legsötétebb csücskébe vezet.” -- mesebeszéd 5 éves kortól. „Én, a legkisebb, a Pirinyó Minyó, semmiben, de semmiben se tudtam a legügyesebb lenni a testvéreim között. Ezért suttogva kértem anyámat, hogy most lesz szíves csak engem szeretni, lesz szíves csak rám figyelni, és lesz szíves csak nekem mondani egy mesét, olyat, amiből megtudhatom a tündérnevemet, és hogy miben lehetnék a testvéreim között a legügyesebb. Mert a bánatom már akkora, hogy ilyen kicsi létemre, nem is tudom, hogyan fér belém…” Tündéranyám ekkor azt mondta nekem: „Olyan mesét mondok neked, ami a kimondott szavak által a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetének a legsötétebb csücskébe vezet.”
Hát ez meg mi? Egy kavics vagy csigaház? Szerintem ez egy mag! Mit kell csinálni egy maggal? Megenni? Dobálni? Eldugni a zsebünkbe? A legjobb az lesz, ha elültetjük! De hogyan? És hova? És utána mi lesz vele? Milyen színű lesz? Milyen formájú? Lesz virága? Lehet, hogy akkora lesz, mint én? Vagy még nálam is nagyobb? És ha több magot ültetünk el, és mindegyik nagy lesz? Az már erdő! Juj, de ott mások is élnek! Állatok! Nálunk őzek, szarvasok, rókák, madarak, borzok, vaddisznók. Medvék? Nálatok vannak? És farkasok, jaguárok, gorillák, csimpánzok, kígyók, orángutánok? Az előadás a természet alapvetéseivel való korai játékos ismerkedésre ad lehetőséget. Újrahasznosított elemekből álló, műanyagszegény díszlet, labdák retextilből, jelmez másodkézből! Hiszem, hogy minél korábban tudatosul bennünk, hogy környezetünkre érdemes figyelni, annál jobb világ vár ránk! A próbafolyamat során mindent elkövettünk, hogy az előadás a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyja maga után! A címválasztás pedig Jane Goodall munkássága előtt tiszteleg. - Markó-Valentyik Anna rendező
Mi lenne, ha a klasszikus operákat áthelyeznénk a huszonegyedik századba? Ha Papagena és Papageno egy házibuliban találkozna egymással pizzának és paradicsomnak öltözve? Ha Don Pasquale zugevő lenne és nem bírna ellenállni egy bonbon kísértésének? Vagy ha a Pomádéban egy rabló és egy szuperhős játszana össze, hogy becsapjanak és rászedjenek? Az OPERA - CINEMA egy olyan egyedülálló esemény, amelynek a célja, hogy elhozza a klasszikus zene szeretetét a gyerekeknek. A program keretében a színpadon élőzenei kíséret mellett találkozhatnak a legfontosabb operák klasszikus feldolgozásaival, majd pedig a történetek átkerülnek a színpadon legördülő vászonra. Mert mi lenne, ha ezek az operarészletek ma játszódnának, minden műfaji keretet átrajzolnának és filmekben szólnának a legfiatalabbakhoz? OperaCinema! A vásznon Balázs Ádám – egy Oscar díjas film zeneszerzőjének, külön ehhez a produkcióhoz komponált filmzenéje, és Tiszeker Dániel, napjaink legnézettebb magyar filmjének rendezője segít az ifjaknak, hogy elképzelhessék, megérthessék, átélhessék a zenében és szövegben rejlő érzelmek sokszínűségét.