A Lúdas Matyi a harmadik, gyerekeknek készülő előadásunk. A történet Fazekas Mihály művén alapul, a mese régi, de a megközelítés módja merőben új, ugyanis Schwajda György a libák szemszögéből írta meg a cselekményt. Itt minden és mindenki "libából" van. A szereplők a darab igényei szerint változnak libából emberré. A főliba - Galibának hívják - a cselekmény mozgatója és még a díszletet is egy liba "alakítja". Csupa humorral, fordulattal megtűzdelt darab, kitűnő zenével.
Mese a gonosz Uraságról, és a furfangos libapásztorról. Ha az Uraság ver: "Róvja fel a kapu fél fájára, hogy el ne felejtse: Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!"
„A jóért, a boldogságért küzdeni kell. A jó nem magától győzedelmeskedik, azért tenni kell. A boldogság nem röpül csak úgy a szívünkbe. Nem tétlenkedhetünk. A jóért való küzdelmünket nem adhatjuk fel.” - Fésűs Éva A palacsinta a desszertek királya, a királyok desszertje, nem csoda hát, ha mindenki szereti. Legyen az sós vagy édes, csak jó sok legyen belőle! Legalább hetvenhét! A palacsinta a nagyevő Tóbiás király kedvence, aki a fiát, Éliás királyfit is annak a lánynak szánja, aki úgy tud megsütni hetvenhét palacsintát, hogy se nem szakad, se nem ragad. Vajon kinek áll érdekében meghiúsítani a palacsintasütő versenyt? Hogyan és miért? Minderre fény derül A palacsintás király című zenés mesejátékban.
Rablóopera három felvonásban, két részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal. Egy többszörösen különleges produkcióval örvendezteti meg az OPERA az érdeklődőket: különleges, mert Daniel Auber operáit igen ritkán hallhatja a magyar operaközönség – a Fra Diavolo 1962 óta nem is hangzott el az Operaházban. Illetve azért is különleges, mert Szinetár Miklós rendezi, akinek első operarendezése éppen ez a darab volt. Most újra színre kerül, a Tanár úr hét évtized távlatából visszatekint rá, és ismét fiatal énekesekkel állítja színpadra. A Fra Diavolóval Auber elérte zeneszerzői csúcsát, és Eugène Scribe sziporkázó vígjátékát fergeteges (talán leginkább Rossinitől ismert) zenei humorral ültette át operapartitúrájába. Nem véletlen, hogy az 1830-as párizsi ősbemutató elsöprő sikere után 1907-ig folyamatosan repertoáron volt. A címszereplő egy valódi antihős, valamiféle Don Giovanni: ő mozgatja a szálakat, minden jelenet és az opera minden szereplője valamilyen módon tőle függ. „A Fra Diavolo, avagy A terracinai vendégfogadó egy szórakoztató, mulatságos »rablóopera« – fülbemászó zenével, fergeteges jelenetekkel” – mondja maga Szinetár Miklós. Szentgyörgyi Pál magyar nyelvű fordítását átdolgozta: Szinetár Miklós Videótervező: Czeglédi Zsombor Zenei asszisztensek: Jean Klára, Zsoldos Bálint
Janikovszky Éva humorral megírt könyvei segítenek megérteni gyerekeinket, akikkel közben együtt nevethetünk a világ igen fontos dolgain. Az előadást 7 éves kortól ajánljuk 107 éves korig! A színpadra állított írások laza szövete betekintést enged gyermekeink mindennapjaiba, az író jellegzetes iróniájával átszőve.
A színészek improvizációi alapján írta: Horváth János Antal. Két házaspár együtt vacsorázik, ahogy az utóbbi tíz évben minden második héten. A lányok testvérek. Sok éves hagyomány ez, ami a hosszúra nyúlásával nemcsak természetessé, de terhessé is vált, mégsem hagyják el. Ez az alkalom viszont valamiért másnak ígérkezik. Ma van valami a levegőben. Egy amúgy is pattanásig feszült ország levegőjében. Hamarosan értesítések pittyennek a telefonokon: az államfő perceken belül bejelentést tesz. Már megint mi lehet az? Elkezdődik a nemzetiszín zászló előtt felvett nemzetnek intézett videóüzenet. Az országot támadás érte. Egy rakéta csapódott egy határmenti településbe. Négyen meghaltak. Az ország nem nézheti tétlenül honfitársainak igazságtalan halálát. Cselekedni kell. Ez már a mi háborúnk is. Azonnal elrendelik a katonakorú férfi lakosság besorozását. Tizenkét óra múlva pedig lezárják a határokat. Szereplőinknek gyorsan kell döntést hozni, ami az egész életükre hatással lehet. Kérdés, hogy tudnak-e a döntéseikkel együtt élni. Érdemes-e élni haza nélkül? Vagy érdemes meghalni egy hazáért, ami már sosem lesz a miénk? Végül lehet, hogy nemcsak az országból, de a szobából sem jutnak ki.
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról - vagyis mindarról, ami egy "kölyökkel" megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik. Bemutató: 1996. január 28-án a Pesti SzínházbanTovábbi szereplők: Továbbá: Adamovich Ferenc, Aranyi András Csaba, Asztalos Dóra, Bálint Barna, Barna Krisztián, Biczó Anna, Birta Márton, Drahota Albert, Fehér Laura, Furka Ildikó, Gulyás Anna, Hajdu Ádám, Harangozó Boglárka, Hegedűs Dániel, Jónás Roland, Juhász Petra, Koller Nikolett, Kolozsvári Ádám, Magyar Lili, Miskolczi Renátó, Nagy Lili Anna, Nánási Attila, Misik Renáta, Ötvös Bianka, Ötvös Zsolt, Perger Mátyás, Rimár Izabella, Schmidt Eszter, Siklódi Szilvia, Szabó Renáta, Szeifert Máté, Tóth Brigitta, Vitárius Orsolya Kis Maugli: Chater Áron
A gazdasági és kormányzati válság tetőpontján az angol miniszterelnök azzal szembesül, hogy egy keleti ország külügyminisztere erkölcsileg megkérdőjelezhető, ám gordiuszi megoldást kínál Európa problémáira. Milyen áldozatot lehet hozni a 21. században a politika és közgazdaság oltárán?
A Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves prózai színművész osztálya bemutatja Erdélyi Mihály Vedd le a kalapod a honvéd előtt című darabját. Dalos, nótás, gyöngyvirágos honvédparádé. Erdélyi Mihály 1942-ben írt műve a háborús propaganda “reklámanyaga” volt. Egyszerre három helyen játszották: az Erzsébetvárosi Színházban, az Óbudai Színházban és a mai Turay Ida Színház helyén, olyan neves színészekkel, mint Latabár Árpád és Latabár Kálmán.Folytatása is született, Mindnyájunknak el kell menni címmel, ez azonban ma már nem fellelhető.A darabot Bezerédi Zoltán rendezésében a Horvai István és Kapás Dezső osztály mutatta be újra 1991-ben. Közreműködik Zongora: Urbán Kristóf/Erdős BogiDob: Czilik Ede/Begyik MarcellFuvola: Szegedi Eszter/Bencsik ZsófiaBőgő: Tóth-Szabó DóriTrombita: Rácz Mihály/Erdősi MátéKlarinét: Puklics Kincső/Deim Zoltán Zenei vezető, hangszerelés: Urbán Kristóf, Erdős BogiRendezőasszisztens: Khudir Jázmin
Nagymama, lány, unoka. Mindegyik mást akar, mindegyik másként, mással szeretné élni az életét. Teri például szeretője mellett képzeli el a mindennapjait. Lánya, Emma egy titokzatos kis jövevénnyel. De mit szól mindehhez a vidéki Mama, aki váratlanul beállít a pesti lakásba? A nevetés kódolva van..
(FULLY COMMITTED)Virtuóz komédia egy színészre. Sam Peliczowski munkanélküli színész Manhattan legfelkapottabb éttermében intézi a telefonos foglalásokat. A vonal másik végén a legkülönfélébb emberek vetnek be mindent, csak hogy asztalt kapjanak. Ki hízelgéssel, ki fenyegetőzéssel, ki hisztit kivágva, ki magabiztosan. Sam sohasem veszti el türelmét, pedig neki sem könnyű, hisz minden álma, hogy végre övé legyen a nagy szerep és magányosan élő apjával is többet lehessen… A humorban bővelkedő vígjátékunk különlegessége, hogy Nagy Sándor közel negyven karaktert kelt életre. A "FULLY COMMITTED" világpremierje az Adirondack Theatre Festival keretében történt a New York állambeli Lake George-ban (USA), Martha Banta művészeti igazgató és David Turner produkciós igazgató irányítása alatt. A "FULLY COMMITTED" New York-i premierje 1999. szeptemberében volt a Vineyard Theatre-ben, New York City-ben. Az Off-Broadway produkció létrehozói David Stone, Adam Pascal, Jesse L. Martin és Susan Quint Gallin. A szerző megjegyzése: a FULLY COMMITTED kitalált történet. Minden hasonlóság bármely élő vagy nem élő személlyel csupán a véletlen műve. Bár néhány szereplő ismert emberek nevét viseli, a színdarabbéli ábrázolásuk teljesen kitalált. Ötlet: Becky Mode & Mark Setlock
Duodráma - A Formiusz Színházi Egyesület előadása. Anett és Móni, a két gyermekkori barátnő 25 év után látja újra egymást. Egy véletlen találkozás, a Marcipán cukrászdában. Vajon a felejtés az agy hibás működése, vagy inkább védekezés? Hányszor halljuk, hogy csak a szépre emlékezünk, de legtöbbször már arra se nagyon… Pedig minden megmarad. Mindenről készül biztonsági mentés bennünk, de kell valami, vagy valaki, aki előhívja. Tárgyak, színek, illatok, arcok, hangok, találkozások. És hogy leszünk-e a másik ajtónyitói azokra a bizonyos évtizedekre, sokszor csak a véletlenen múlik. De lehet, véletlenek egyáltalán nincsenek. Most hirtelen minden megjelent, újra itt van a letűnt világ! Azt hittük, örökre elveszett, pedig csak a holnap emléke lett.
Hamupipőke történetét mindenki ismeri. A hősnő csodás átváltozása és felemelkedése igazi gyógyító, reményt adó mese, amelyet az ókorban meséltek először, és mesélik azóta is szerte a világon, számtalan változatban. A Budapest Bábszínház új előadása ezúttal a kosztümös filmekből jól ismert korba, a 19. századba helyezi a történetet. A ragyogó bálok, táncrendek, szigorú viselkedési szabályok korába. Az ipari forradalom, a természettudományos felfedezések, a világ körüli utazások korába. Egy világba, amelyben nincs még Instagram, mégis mindennél fontosabb a látszat. Egy világba, ahol a tudomány, a fizika is lehet igazi varázslat. Hamupipőkének, a mindig úton lévő hajóskapitány kamasz lányának mostohája szeretetlensége és mostohatestvérei bántásai mellett saját bizonytalanságával is meg kell küzdenie, hogy elindulhasson a felnőtté válás útján. Segítőtársai a korlátlan fantázia, a csillapíthatatlan tudásvágy, a kérlelhetetlen igazságérzet. Vajon sikerül-e megtalálja a saját útját? És mi történik, ha ezt az utat véletlenül épp egy, elrendezett jövője elől menekülő trónörökös keresztezi? Árnytervező: Kuthy Ágnes, Michac Gábor Szcenika: Torma Gábor
Egy mindennapos bunyóhoz ketten kellenek, elkövető és áldozat, ezek ketten pedig leginkább egy cella mélyén ismerhetik ki egymást, hála a rendőrség szolgálatkész közreműködésének.
A pápának – pápaként kell meghalnia is. Nem lehet lemondania a szentatyaságról, kivéve, ha súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Hétszáz éves hagyomány tört meg 2013. február 11-én, amikor XVI. Benedek pápa lemondott, egyben bejelentette, élete végéig megtartja az „emeritus pápa” címet. Ismerjük a folytatást is: a vatikáni Sixtus kápolna ajtaja bezárult, a bíborosi konklávé pár nap múlva az argentin Jorge Bergogliót választotta pápának. A Ferenc nevet vette fel. Anthony McCarten előbb regénnyé, majd színdarabbá írta (film később lett belőle) a „furcsa pápapár” történetét, akik kölcsönösen hatással vannak egymás életére. Benedek – pápasága előtt Joseph Ratzinger bíboros – a dogmák védelmezője, érsek korában Isten rottweilerének is nevezték. Bergoglio bíboros karizmatikus, életvidám argentin, szerény. A konzervatív Benedek Mozartot játszik, a progresszív Bergoglio ABBA-ra táncol. Előbbi semmilyen sportért nem rajong, utóbbi nagy focirajongó. Anthony McCarten darabja a lelkiismeret-krízis drámája. Mindkét embert kísérti a bűn érzete: Benedeket azért, mert túlvédelmezi a papjait, Bergogliót azért, mert nem tudta megvédeni követőit a katonai juntától. McCarten a saját aggodalmaikat mondatja ki velük. Ahogyan Bergoglio fogalmaz: „A bűn nem egy folt, amit a mosodában el tudnak távolítani. Az egy seb, amit kezelni és gyógyítani kell.” A darab a két pápa elképzelt teológiai vitáit mutatja be. A mű elmélkedésre késztet, és mer humoros is lenni.
Szereplők: A csacsi, a kutya, a cica meg a kakas. No meg a rabolók, a polgármester és a Gyerekek!Mi a közös a csacsiban, a kutyában, a cicában és a kakasban? Mindegyikőjüket elzavarták otthonról. Buslakodnának is naphosszat, ha a csacsinak nem támadt volna egy hatalmas ötlete: "Csapjunk fel muzsikusnak!" Kalandos utazásra indulnak, hogy eljussanak Brémába, a híres MuzsikusFesztiválra. Szükségük lesz az úton bátorításra, furfangra, mókára, de legfőképpen egymásra. Szurkoljunk most együtt a bátor kis csapatnak, hogy sikerüljön minden tervük!
Az európai hírű kortárs táncegyüttes legfrissebb előadása éles kanyart vesz legutóbbi, provokatív hangvételű Another Dance Show-t követően, és visszatér egy nyugalmasabb térhez, mely tiszta felállással és mély önvizsgálattal várja a nézőit. A darab hat táncosa három párt alkot, akik senki és semmi másra nem figyelnek, csakis egymásra. Gyakran el is veszítik önmagukat a partnerük mozdulataiban. Három páros szimultán tánca, szenvedély, intimitás, és vonzalom válnak nyilvánvalóvá az emberi test univerzális gesztusai által, háttérbe szorítva a verbalitást és az éber tudatosságot. Zárt egységeikben az érzékiség absztrakt formában jelenik meg, lecsupaszítva minden emberi tapasztalatot. A szinte ösztönös, vagy alig kontrolált mozdulatsorok mögött a nézők mégis nagy fokú figyelmet fedezhetnek fel, amint a táncosok elérkeznek a szenvedély lényegéhez. A darabot felszínesen tekintve első látásra talán nem nyilvánvaló, de a táncosoktól rendkívül sokat követel a darab előadás közben, tudatukat teljességgel uralja a partnerük jelenléte, az érintés kimeríthetetlensége, a test emlékezete. A normák, szabályok és elvárások levetkőzésével olyan tudatállapotba kerülnek, mely egyértelműen csak maguk és partnerük számára hoztak létre, azzal együtt, hogy ez mégis átható erővel hathat azokra is, akiknek alkalmuk van látni a darabot.