Mi is az a zsidó vircsaft? Valóban azt jelenti, hogy „rossz gazdálkodás”? Vagy dúskálva a szinonimáknak vélt szavakban, azt írjuk helyette: „skandallum, botrány, ramazúri, ribillió”? Esetleg előhúzzuk a tarsolyunkból a szó másodlagos jelentését, és egyszerűen csak azt mondjuk: „közösség”? Miben különbözik a deklaráltan zsidó életforma mások életétől? Mit eszik, mit iszik, hogyan biciklizik egy zsidó ember? Vajon tényleg akkora különbség van ember és zsidó ember között, mint azt a többség gondolja? A fizikai színház, az akrobatika és az élőzene találkozásából született produkcióban 100 évet utazunk vissza, hogy egy pályaudvar nyüzsgő-pezsgő életébe lessünk be. A rabbi lányának tiltott szerelme, a kóser szilvapálinka titka és egy tojásárus is főszerephez jutnak. Hogy mindez álom csupán vagy valóság, azt pedig döntsék el nézőink. Vigyázat, hangos lesz!
A Réka és az Oltatlanok című előadásukban lesznek majd olyan szereplők, akik nem akarják beoltatni magukat, de nem róluk szól majd elsősorban a darab. Sokkal inkább arról, hogy a „gyűlöletbomba” mindenkit elpusztít, ha felrobban egyszer. Azokat is, akik jelenleg „gyűlöletbombával” a kezükben manipulálják, félemlítik meg, rabolják ki és butítják le az embertársaikat. Lesz majd min nevetni, az biztos! A történet úgy kezdődik, hogy a címben szereplő Rékát kirúgják a munkahelyéről, és egy budai villában fejeződik be, bizarr körülmények között. Ha kíváncsi rá, hogy mi történik közben, jöjjön el, nézze meg, aztán menjen haza és soha senkinek ne beszéljen arról, amit látott! Soha senkinek. Technikai munkatárs: Berecz Csaba, Bokor LászlóFodrász: Bari Boglárka
Humor és bűvészet. A szavak embere és a mágia mestere. Apa és fia. Badár és Badár. Két művész egy családból, akik most együtt lépnek színpadra. Badár Sándor improvizatív humorista és színész, a Dumaszínház fellépője, számos magyar film megkerülhetetlen alakja és egyben világjáró kalandor. Páratlan humorának és színpadi készségeinek köszönhetően nála nincs két egyforma előadás, hiszen a megélt kalandokat sosem tervezetten, hanem a műsort fejben szerkesztve adja át a közönségnek. Szinte varázsol a szavakkal. Fia, Tamás viszont nem a szavak embere. Az ő nyelve a bűvészet. Az éppen nagykorúvá vált fiatalember több mint tíz éve foglalkozik mikro-mágiával, nemzetközi bűvészversenyeket nyert, és apukájához hasonlóan képes rá, hogy közönségének még a szavát is elakassza. Mi történik, amikor a két Badár egyszerre lép a színpadra? Valódi varázslat. Különleges élményben lesz része a nézőnek, amikor néhány kártyalap és pár szó elég ahhoz, hogy beinduljon az igazi show. Könnyfakasztó nevetés és a hihetetlen csodák estje lesz ez. Ha pedig egy-egy trükköt nem értenénk meg, ne aggódjunk, Badár Sándor alaposan elmagyarázza majd. Hacsak Tamás el nem varázsolja őt is. Persze nem kell megijedni semmitől, ami a színpadon történik. Elvégre családban marad.
A népi kultúra értékeit több mint kétszáz esztendeje számon tartjuk. Ahhoz, hogy valóban megismerjük, nemzedékek fáradságos gyűjtő- és kutatómunkája volt szükséges. Közben pedig maga a népi kultúra is változott. A Fitos Dezső Társulat új, Embertánc című műsorában olyan táncanyagokból válogat, melyek nem általánosan ismert gyűjtésekből táplálkoznak - így az újonnan indult hivatásos együttes legújabb előadásának próbafolyamatát (mely együttes a néptánc magas szinten való elsajátítását nagyon fontosnak tartja) komoly gyűjtő- és kutatómunka előzte meg. A magyar tánc, zene és ének határokat nem ismerve köti egybe a régről jövő kulturális értékeket, fókuszában pedig ott az ember. Az ember - ez a természettel együtt élő, tevékeny, érző, állandóan változó individuum, aki egy közösség fontos tagja, megtartva annak hagyományait és sajátosságait. Az Embertáncban elődeink régről jövő tudását, tapasztalatait, értékeit mutatjuk fel saját prizmánkon átszűrve - hogy eztán közösen vigyük tovább, tanuljunk belőle, és ne hagyjuk elveszni. Előadja: Fitos Dezső Társulat tánckara és Pálházi Bence Bandája
Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.
Sean O’Casey egyfelvonásosa helyett írta: Horváth János AntalLuca és Peti fiatal házaspár, akik az első gyermeküket várják: bármelyik pillanatban. Lucateljes gőzzel készül az új életre, de Peti még két világ között ragadt: az elköteleződés ijesztő, denem elköteleződni még jobban. Az egyik kiszámítható, unalmas életet hoz magával, ahol estekilenckor már mindenki pizsamában van. A másik ugyan szabadságot jelenthet, de a felszíneskalandok hajszolása közben igazi társ nélkül maradhat az ember. Luca már nem vár továbbPetire, hogy összerakja a babaágyat, a saját kezébe veszi a dolgokat, miközben Peti a legjobbbarátjával, Móriccal próbál megoldást találni a dilemmájára, aki nem biztos, hogy a legjobbtanácsadó. Mindeközben kölcsönösen meglátják a másik életében azt, ami az övékből hiányzik.A kezdet/vége egyfelvonásos összművészeti vígjáték felismerhető, hétköznapi helyzetekenkeresztül játékosan, őszintén és érzékenyen beszél a felelősségvállalásról, és a döntésről, amitelőbb-utóbb mindenkinek meg kell hoznia. Ez a cirkuszi elemekkel tarkított előadásmegmutatja, mennyi szerepet kell betölteni egy modern párkapcsolatban és milyen nehézmegtalálni az egyensúlyt. Szó szerint.A szövegkönyvet Sean O’Casey A kezdet vége című egyfelvonásosa után/nyomán/helyett írta arendező, Horváth János Antal. A főszerepeket Molnár Áron, Mohai Tamás és Sztarenki Dórajátsszák. Az előadás létrehozásában a Cirque du Soleil-ből ismert magyar artista Frányó Viktorés a Magyarországon dolgozó finn koreográfus Jenna Jalonen is részt vesz, valamint élőzenévelkíséri az előadást Wagner-Puskás Péter, zeneszerző, így egy igazi összművészeti, mindenelemében szórakoztató élményt kapnak a nézők a 2024 Valentin-napján tartott bemutatón és aztkövetően. Artista konzulens: Frányó Viktor Másodasszisztens: Tóth Gréta
Az életről, a halálról és más démonokról. Ha jobb betegnek lennem, Adj erőt betegnek lennem! Ha jobb felépülnöm, Adj erőt felépülnöm! Ha jobb meghalnom, Adj erőt meghalnom! / Jonge Mingyur Rinpocse / Az ember éli hétköznapi életét, aztán egy átlagos napon minden megváltozik. Egy kis elektromos kisülés az agyban, és az ember ettől a naptól kezdve többé már nem akárki, hanem a beteg. Az élet hirtelen megkérdőjeleződik, a halál félelmetes közelségbe kerül. A beteg pedig beteg életének legnagyobb harcát vívja a betegségével, a világgal, múltjával, jelenével, önmagával. A beteg szerint minden nap tökéletes, amíg az élet örömei vannak túlsúlyban. De amikor eljön a tökéletlen napok korszaka, akkor egyre többet gondol arra, hogy talán egyszer majd jó lenne megnyomni azt a bizonyos piros gombot. Nem biztos, hogy ez lesz a megoldás, de nagyon nem mindegy, hogy… hogy… hogy egyáltalán van-e erre lehetőség. Elvi. Gyakorlati. Lehetőség. Mert mi marad az emberből, amikor már a sza-vak ki-mon-dá-sa is n-e-h-é-z? Amikor már a legapróbb dolgokban is segítséget kell kérni. Amikor a saját testébe való bezártság elvágja az értelmes élet lehetőségétől. Amikor a kiszolgáltatottság ElViSeLhEtEtLeNnÉ válik. Amkr elfgy a lvgő. Amkor meg. Amkor meg. Megszűnik az embri méltós…Akor mr nncs ms csk a … nmgnkb vl bzrtsg… bzzz… rt… sg… .. . Karsai Dániel 47 éves alkotmányjogász. Ügyvédi irodája jogi képviseletet nyújt Strasbourgban, az Alkotmánybíróság előtt, valamint személyiségi jogi és munkajogi perekben. Karsai fekete öves jujitsu-s, kétszer teljesítette az Országos Kéktúrát, járt 5467 méteres magasságban az Annapurnán. 2022. augusztusában diagnosztizálták gyógyíthatatlan ALS betegséggel. Azóta küzd az életvégi döntési jog magyarországi elismeréséért. Betegségét a nyilvánosság előtt viseli, nyíltan kezeli állapota változását, romlását, gondolatait nyilvános Facebook posztokban, a POST MORTEM sorozatban teszi közzé. 2023-ban az RTL nézői, A Magyar Hang és a HVG olvasói is az év emberének választották. “Színdarabot csinálni valahogy régi álmom volt, mert szép, kreatív dolog. De eddig hiányzott a drámám hozzá. Most megvan. Én bányászom a nyersanyagot, de a végső formáját az alkotótársaim fogják megadni, amíg lehet, az én közreműködésemmel. Elfogadom, ha esetleg én már nem látom az előadást. Nagyon szeretném, de ebben a játékban nem a győzelem, a részvétela fontos.” /Karsai Dániel/ Írók – Karsai Dániel, Szenteczki Zita, Bíró Bence
Opera öt felvonásban, francia nyelven, magyar és angol felirattal. A cselekmény Trisztán és Izolda történetére emlékeztetheti a nézőt. Itt is egy idősebb férfi áll két fiatal közé, akik életükkel fizetnek szerelmükért. A valós cselekményt szinte teljesen nélkülöző darab álom és valóság határmezsgyéjén játszódik, Debussy érdeklődését azonban éppen ez keltette fel! E különleges, kissé szürreális világnak a színpadi megjelenítéséhez izgalmas párosítás az egyedi formanyelvet alkalmazó dán társulat, a Kirsten Dehlholm által alapított Hotel Pro Forma közreműködése. Művészeti ágakon és műfajokon átívelő produkciókat hoznak létre, vizuális művészetek, szöveg, színház, installáció és építészet összeolvadásával, illetve egymással való dialógusba léptetésével alkotnak meg újabb és újabb formákat. Rendező: Kirsten DehlholmTársrendező: Marie DahlLátványterv: Hotel Pro FormaDíszlettervező: Maja ZiskaJelmeztervező: Marta TwarowskaVilágítástervező: Jesper KongshaugMozgóképtervező: Adam Ryde Ankarfeldt Közreműködik a Magyar Állami Operaház Énekkara.
Az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes és utánpótlás csoportjainak műsora. Az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes és utánpótlás csoportjainak évadzáró gálaműsorán bemutatkozik a Vadrózsa Család mindegyik csoportja, így összesen 7 korosztály közel 230 táncosa lép fel a közönség előtt.Bemutatásra kerülnek az egész éves munkafolyamat során készült alkotások, így többek között az országos és regionális versenyekre készült koreográfiák is. Szervező: Angyalföldi Vadrózsa és Vadvirág Táncegyesület, Fordulat Gyermek és Ifjúsági Folk AlapítványCsoportvezetők: Bocsi Nóra, Komáromi – Kádár Kata, Fundák – Kaszai Lili, Fundák Kristóf, Riba GáborMűvészeti vezetők: Fundák-Kaszai Lili és Fundák Kristóf 15.30 I. műsor1. Vadrózsa (Fundák Kristóf és Fundák – Kaszai Lili): Vízmelléki táncok2. Kis Vadvirág (Fundák Kristóf és Fundák – Kaszai Lili): Kalocsai táncok3. Iciripiciri (Komáromi – Kádár Kata): Gyermekjáték összeállítás4. Ifjú Vadak (Kovács Dénes és Nagy Vivien Zsuzsanna): Tyukodi táncok5. Rózsabimbó (Fundák Kristóf és Bocsi Nóra): Gólyás6. Vadrózsa (Fundák Kristóf és Fundák – Kaszai Lili): Feketelaki táncok7. Vadvirág (Fundák Kristóf és Komáromi – Kádár Kata): Moldvai táncok8. Ifjú Vadak (Kovács Dénes és Nagy Vivien Zsuzsanna): Maglódi táncok9. Vadrózsa (Fundák Kristóf és Fundák – Kaszai Lili): Sóvidéki táncok 18.30 II. műsor1. Vadrózsa (Fundák Kristóf és Fundák – Kaszai Lili): Sóvidéki táncok2. Ifjú Vadak (Kovács Dénes és Nagy Vivien Zsuzsanna): Tyukodi táncok3. Vadrózsa férfi kar (Fundák Kristóf): Bukovina – Moldva (Elfeledett legényesek részlet)4. Vadvirág (Fundák Kristóf és Komáromi – Kádár Kata): Rábaközi táncok5. Vadrozé (Riba Gábor és Bocsi Nóra): Magyarpalatkai táncok6. Vadrózsa (Fundák Kristóf és Fundák – Kaszai Lili): Eleki táncok7. Ifjú Vadak (Fundák Kristóf és Fundák – Kaszai Lili): Györgyfalvi táncok8. Vadrózsa (Fundák Kristóf és Fundák – Kaszai Lili): Dél – alföldi táncok
Balettiskolák seregszemléje két részben. Az Eiffel Műhelyház Bánffy termében megrendezésre kerülő alternatív Pas de Quatre előadás célja, hogy a magyarországi intézményes balettoktatásnak biztosítson seregszemlét, amelyen mind a négy nagy hazai intézmény lehetőséget kap a bemutatkozásra. Az esten produkciókat láthatnak a Magyar Táncművészeti Egyetem (klasszikus balettszakirány), a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium, a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum, valamint a Magyar Nemzeti Balettintézet hallgatóinak és növendékeinek közreműködésével.
A Színjáték Dráma-Stúdió hallgatóinak évzáró gálaműsora. Kicsik és nagyok szórakoztató színes előadása családoknak, barátoknak, érdeklődőknek.Közreműködnek a „margitosok”.
1. rész: “CHOPINIANA” – Gyerek balett Frederic Chopin műveire ANTONIO VIVALDI: NÉGY ÉVSZAK – Tavasz tétel– Nyár tétel Előadják a Kokas Katalin – Kelemen Barnabás hegedűművész házaspár és barátaiik, valamint a Stúdió növendékei. 2. rész: BOGI ÉS PIROSKA KALANDJAI – Mesebalett gyerekeknek A forgatókönyvet írta: Arhangelszki Vladimir Zene: Beethoven, Schubert, Schumann, Mussorgsky, Stravinsky, Lyadov, Halvorsen, Dvořák Koreográfus: Arhangelski Vladimir A mesebalett librettója: Egyszer régen, két lány élt egy messzi faluban. Testvérek voltak, az egyik idősebb, a másik fiatalabb. A születésnapjuk ugyanarra a napra esett, így együtt készültek a vendégek fogadására. A barátok érkezésekor, édesanyjuk és édesapjuk megajándékozta őket. Anélkül, hogy kinyitották volna, a nővérek veszekedni kezdtek, és elvették egymástól az ajándékot. Piroska megsértődött, és elmenekült otthonról az erdőbe. Bogi, az idősebbik nővér, féltette húgát, ezért utána futott, és a barátai is a keresésére indultak. Az erdőben boszorkányok kezdték üldözni Piroskát, akik elől a lány alig tudott elmenekülni. Ezután Piroska madarakkal, nyuszikkal, és pillangókkal találkozott, akik segíttettek neki útja során. Eközben Bogi továbbra is a húgát kereste. Már fogytán volt az ereje, de még mindig nem találta Piroskát. Kis idő elteltével a boszorkányok ismét elkapták Piroskát, de Bogi végig követte őket, hogy megmentse húgát. Az egyik boszorkány kedves hercegnőnek bizonyult, akit a fő boszorkány évekkel ezelőtt elrabolt a királyi palotából, így a szolgájává vált. Ez a hercegnő segített Boginak kiszabadítani Piroskát a gonosz boszorkányok fogságából, így elmenekülhetett tőlük. Ezek után folytatódtak a kalandok, de a boszorkányokkal való harctól Piroska fáradt és kimerült lett, így Bogival együtt megpihentek egy fa alatt, és elaludtak. Álmukban gyönyörű tündérekkel táncoltak, akikkel barátságot kötöttek. A két lányt idilli álmából, erdei gnómok ébresztették fel. A nővérek már hazafelé indultak, mikor a boszorkányok ismét megtámadták őket. Csata kezdődött, melyben Bogi és Piroska segítségére, a hercegnő és a tündér érkezett. Együtt, végül sikerült legyőzniük a boszorkányokat, és mindannyian hazatérhettek a faluba, ahol aggódó szüleik már várták őket.
Balett-thriller. Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.Egy ilyen műintézményben vergődik számos sorstársa mellett a skizofrén Odette – aki képzelgéseiben hattyúkirálynő; bálban, palotában jár, ki-be sétál múltja, jelene, sosemlesz jövője között, hiszen a fantázia szárnyalásának nem szabhat gátat a kórterem magánya vagy a kényszerzubbony. Utóbbi hosszú, madzagban végződő ujjai, mint megcsonkított hattyúszárnyak, az átváltozás pillanatát rögzítik. Már nem ember, még nem hattyú. Már nem egészséges, még nem élőhalott. Körötte kettős kötődésű alakok: egyrészt leképezik az alapmű karaktereit, másrészt az intézet lakói vagy alkalmazottai. A Herceg anyja – gyógyító apáca. Alexander – medikustárs. Siegfried – a láncok és erőszak, a fizikai bántalmazás helyett a kedvességre és türelemre hangsúlyt fektető fiatal orvos. Professzor Rothbart, aki maréknyi gyógyszerrel, ágyhoz kötözéssel, hidegvizes-fejmosással űzi a Gonoszt. Ekkor hirtelen felbukkan a szabad külvilágból egy fekete ruhás lány, a nagy rivális, Odile, és Odette mesevilágból szőtt álmaiba is befészkeli magát. E látomásokban fekete hattyúként szegődik nyomába, és el akarja szakítani álmai hercegétől, a fiatal orvostól. Így mosódik valóság és képzelet egyetlen rémálommá össze. Rothbart minden kétségbeesett kísérlete dacára a szépséges, sorsa ellen hiába lázadó lányt nem lehet ép eszénél tartani; számára testi rabságának valósága helyett a hallucinációk szabadsága lesz a végső otthon: a hattyúk tava. Csajkovszkij életére is rányomta bélyegét a félelemmel teli titkolózás, számtalanszor küzdött depresszióval, még a halált is megkísértve. Öngyógyításul, terápiás céllal írta ki magából az éteri Fehér és a szenvedélyes Fekete Hattyút, érzékeny, neurotikus lelke kivetüléseit. De, míg a klasszikus balettműben a hattyúlét a rabság metaforája – előadásunkban a szabadságé, megváltódásé. „a jó győzelme a rossz, a fényé a sötétség fölött" Koreográfia: Juronics Tamás és a Társulat Díszlet koncepció: Juronics TamásDíszlet terv, szcenika: Tóth KázmérAnimáció: Madarász János, Madarász Gergő Szereplők: Odette: Miriam Munno / Diletta SaviniOdilia: Diletta Ranuzzi / Letizia MelchiorreSiegfried: Francesco Totaro / Vincze LotárRothbart: Czár Gergely / Füzesi CsongorNővér: Bocsi Petra / Nyeste AdriennAlexander: Kiss RóbertSegédek: Füzesi Csongor / Czár Gergely, Vincze Lotár / Francesco TotaroLányok, hattyúk: Nier Janka, Giordana Marzocchi, Desireé Bazzani, Diletta Savini/Miriam Munno, Letizia Melchiorre/Diletta Ranuzzi, Nyeste Adrienn/Bocsi Petra, Chiara GiontiDíszlet kivitelezés: Scabello Szereplők: Odette – Miriam Munno / Diletta SaviniOdilia – Diletta Ranuzzi / Letizia MelchiorreSiegfried – Francesco Totaro / Vincze LotárRothbart – Czár Gergely / Füzesi CsongorNővér – Bocsi Petra / Nyeste AdriennAlexander – Kiss RóbertSegédek – Füzesi Csongor / Czár Gergely, Vincze LotárLányok, hattyúk – Nier Janka, Giordana Marzocchi, Desireé Bazzani, Diletta Savini / Miriam Munno, Letizia Melchiorre / Diletta Ranuzzi, Nyeste Adrienn / Bocsi Petra
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán. A hollywoodi csillogás káprázata mögött ezúttal is megmutatkozik a valóság a maga sajátos brutalitásában. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért lesz a gyökeresen eltérő világból érkező Vivian és Edward találkozása sorsfordító. Szerelmük hosszú utat jár be. Miközben eljutnak valódi önmagukhoz, megtalálják vajon egymást is? Szövegkönyv: GARY MARSHALL & J. F. LAWTON Zene és dalszövegek: BRYAN ADAMS & JIM VALLANCE A TOUCHSTONE PICTURES J. F. LAWTON által írt mozifilmje alapján. Korrepetítor: Asztalos Rita, Axmann Péter, Balogh Zsolt, Drexler Vajk. Továbbá: Baksa András, Balázs Dávid, Dichter Dóra, Eszlári Judit, Kovács Péter, Mezey Diána, Mező Zoltán, Miklós Eponin, Nagy Attila, Németh Gábor, Szilvási Judit.Közreműködik: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa
„Fullasztó IQOS szag van, azt lehet itt bent is. Akkor inkább most ki, egy kicsit. Megsodrom a cigit, leülök a fehér párnás hinta ágyba. Azon gondolkozom, hogy csinálják, velem mi lehet a baj. Olyan egyszerűnek tűnik, olyan boldogok. De aztán vissza kell menni. Még mindig a lufifújás.”Kedves Mindenki!Eskü csak 90 perc, lécci hallgassatok végig, ha tehetitek. Szeretném elmondani, hogy hogyan küszködök a felnőttévállás mindennapjaival. Annyi minden van, amiről beszélni szeretnék, nem is tudom, hogy hol kezdjem. Mondjuk kezdem akkor az elején, mondjuk amikor először berúgtam vagy amikor először szembesültem az ügyfélkapu minden bugyrával, a fiúkról nem is beszélve… Sok mindenen mentem keresztül az elmúlt 26 évben és nem bírom tovább, el kell mondanom valakinek. Köszi, hogy eljössz és meghallgatsz.Előre is köszi a válaszaitokat! Alkotók: Juhász Maja, Szekeres Blanka, Zétényi LinaLátvány: Komáromy Bese
Barna Brigitta (Giordano Brunella), a Sztártévé műsorvezetőnője napközben különleges vendégekkel találkozik, készít interjút, este otthon pedig szeretett férje és kislánya várja. Irigylésre méltóan sikeres élete egy ponton mégis tragikus fordulatot vesz.Ki tudja, talán másképp alakult volna a sorsa, ha meghallgatja és megfontolja Lí Pagoda Károly, szunraku mester tanítását:„Szunrakuban fátyolos bábmesterek mozgatják bábok, azaz emberek életét.A bábszereplőket a mester támogathatja vagy éppen elgáncsolhatja.S a dráma akkor fordul, mikor kis figura úgy dönt, sorsát megváltoztatja.” Továbbá: Hornyák Dóra, Nagy Krisztina, Berecz Csaba, Tamás Gábor, Kémánczy Antal (zongora), Barta Gábor (zongora)
A Budapesti Operettszínház 100. jubileumi événekdíszelőadása − ez a vadonatúj nagyoperett − mágikus időutazásra hívja a becses publikumot. Az Operettszínház épületének megálmodója és építtetője, Somossy Károly minden idők legnagyobb magyar életművésze volt. Élete több kalandregény témája lehetne. Nemcsak Budapestet tanította meg mulatni, hanem egész Európát. Az 1894-ben megnyílt Somossy Orfeumba jártak szórakozni a bécsi, a berlini, de még a szentpétervári urak is. A leendő angol király, VII. Edward is gyakori vendége volt az Orfeumnak, és az ős csárdáskirálynő, Carola Cecília kegyeit kereste. Somossy építtette föl a magyar Las Vegast: a Konstantinápoly Budapesten nevű vigalmi negyedet is. Az orfeumi miliőben gyökerezik Kálmán Imre operettforradalma, a 20. század első felének magyar előadóművészete, irodalmunknak az a vonulata, melyet Krúdy Gyula és Heltai Jenő neve fémjelez, de bizony Hollywood és a Broadway megálmodói közül is többen ebből a világból merítettek ihletet. Ebbe a varázslatos miliőbe röpít vissza Az Orfeum mágusa című nagyoperett, amely egyféleképpen a Csárdáskirálynő előtörténete. Bolond világ ez, mindenki úgy mulat, mintha nem lenne holnap. Somossy az éjszaka királya, és úgy is él, mint egy király. Szeretője az Orfeum gyönyörű primadonnája, Carola Cecília, aki egyúttal üzlettársa is: együtt fosztogatják a mágnásokat. Minden a legnagyobb rendben zajlik, mígnem Somossy felfigyel egy új tehetségre, a sziporkázó Bellára, az Orfeumba pedig nagy csinadrattával bevonul Lazarovics Zdénkó, a Monarchia leggazdagabb mágnása, aki Carola Cecília kezét jött megkérni. Somossy irodájába ugyanekkor váratlan látogató érkezik: Ármina, a felesége, aki megelégelte férje kicsapongásait. A szelíd feleség harcos sárkánnyá vedlik. Az éles eszű új primadonna kemény diónak bizonyul mind Somossy, mind Carola Cecília számára, a könnyű prédának tűnő, bohó búzamágnás, Zdénkó pedig a lehető legkeményebb ellenfélnek, bármennyire imádnivaló bohóc is. Kitör az őrület. A szerelmi szálak gordiuszi csomóvá bonyolódnak, mindenki mindenkibe szerelmes – és a hatodik hősszerelmes, a herceg még meg sem érkezett. Az Orfeumban fogadásokat kötnek, hogy ki lesz a győztes. A helyzetet kihasználva Somossy ellenségei is akcióba lépnek, a mágus meggyilkolását tervezik, és a szédült, érzelmes komédia átcsap vérizgalmas thrillerré. Pedig a herceg még mindig nem érkezett meg… Ki győz? Somossy vagy a haragosai? A feleség vagy a szerető? Vagy ennél komplikáltabb a végkifejlet? Váratlan fordulatok sokasága után kiderül. Csak annyit árulhatunk el, hogy egy győztes garantált: a 3. évezredben ismét feltámadt magyar operett.
Klasszikus balett három felvonásban. A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta. A költemény főhőse, Konrád a „végzetes ember”, akit Szerb Antal így jellemez: „Arca szép, de sötét kifejezésű, egyszerre vonzó és visszataszító. Amikor belép valahová, az emberek döbbenten elhallgatnak. Valami zordon titok borong körülötte, valami súlyos bűn árnyéka hull rá, de ő gőggel viseli a magányt és a titkolt szenvedést. Ha szeret, szerencsétlenséget hoz arra, akit szeret, a hűséges és tiszta lelkekre, és amikor meghal, az utolsó pillanatban is büszkeséggel néz a sors szemébe.” A kalóz kalandokkal teli, feszülten izgalmas történet, melyben éppúgy helyet kap a szerelem, az árulás, az életveszély és a hajótörés, mint a végső megmenekülés. A versnek akkora sikere volt, hogy a balettmesterek nem sokkal a megjelenése után, már az 1820-as években több helyen színpadra vitték. Az 1856-os párizsi előadás szenzációja a hajótörés színpadtechnikai megoldása volt. Anna-Marie Holmes 1997-ben koreografálta saját verzióját a Boston Ballet számára, amelyet 2017-ben Solymosi Tamás balettigazgatóval közös, új verzióban, a Magyar Nemzeti Balett művészeinek előadásában láthatott először a budapesti közönség. A zenei anyag Anna-Marie Holmes változata. Zenéjét szerkesztette, átdolgozta, áthangszerelte: Kevin Galiè. Koreográfia Marius Petipa és Konsztantyin Szergejev nyomán: Anna-Marie Holmes, Solymosi TamásZeneszerző: Adolphe Adam, Cesare Pugni, Léo Delibes, Riccardo Drigo, Pjotr OldenburgJules-Henri de Saint-Georges és Joseph Mazilier librettóját átdolgozta: Anna-Marie Holmes Betanító balettmester: Solymosi Tamás, Anna-Marie HolmesPróbavezető balettmesterek: Aradi Mária, Balaban Cristina, Dózsa Imre, Mirzoyan Albert, Pongor Ildikó, Prokofieva Irina, Szakács Attila, Szirb György, Venekei MariannaA Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeit betanította: Szekeres Adrienn, Yakushkina Nataliia Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei. Szereplők: Medora: Yakovleva Maria, Beck Maria, Melnyik TatyjanaConrad: Radziush Mikalai, Scrivener Louis, Timofeev DmitryGulnare: García Carriera Claudia, Pohodnih Ellina, Takamori MiyuLankendem: Melnyik Vlagyiszlav, Kekalo Iurii, Bykovets TimofiyBirbanto: Kerényi Miklós Dávid, Zhukov Dmitry, Taran DumitruRabszolga: Topolánszky Vince, Rónai András, Kiyota MotomiPasa: Kovtun Maxim, Szegő AndrásKalózvezérlány: Taraszova Katerina, Földi LeaOdaliszkek: Felméry Lili, Kosyreva Diana, Sharipova Elena, Chekurashvili Nutsa, Konstantinova Anastasiia, Lee Soobin, Radziush Yuliya, Quintao Rachel, Wakabayashi YukiSzóló virágok: Muromtseva Ganna, Konstantinova Anastasiia, Pisla Artemisz, Skrypchenko Olha, Crnić Nika
A nibelung gyűrűje négy estét betöltő gigászi zenedráma-sorozata északi sagák és germán mítoszok nyomán formálódott meg Richard Wagner képzeletében. Istenek, hősök, óriások, törpék, sárkány: mindez távolinak tűnik, ám a Ring varázslata, hogy minden kor embere önnön életének problémáit fedezi fel a konfliktusokban. A Ring rólunk szól! 2024 júniusában a rajongók újból átélhetik a Nagy Mű csodáját, nemzetközi sztárokkal a színpadon és a világsikerű Budapesti Wagner-napok eseményeibe lelket lehelő Fischer Ádám vezényletével. Az első este a bűnbeesés történetét mondja el, hiszen A Rajna kincsében nemcsak Alberich rabolja el az aranyat a mitikus folyam sellőitől, de a főisten, Wotan is szószegőnek bizonyul, megtagadván a fizetséget az istenek várát felépítő óriásoktól, majd a furfangos Loge segítségével megszerezvén a gyűrűt Alberichtől. Ezzel olyan tragikus események sorozatát indítja el, amelyeket a végromlás kezdeteként, a világpusztulás folyamatát előidéző végzetes ballépés következményeiként értékelünk. Az előadás Wotanja, a nagyszerű dán basszbariton, Johan Reuter régi ismerőse a Wagner-napok közönségének. Jóbarátként üdvözölhetjük újra a sorozat egyik legnagyobb sztárját, a Loge szerepében sziporkázó német tenort, Christian Franzot. Konfliktusgazdag perceket ígér Jochen Schmeckenbecher Alberichje és Jürgen Sacher Miméje. A produkciónak új Fasoltja van a belga basszista, Tijl Faveyts személyében, Fafnert pedig az a Jongmin Park kelti életre, aki 2022-ben Hunding szerepébe ugrott be nagy sikerrel a Budapesti Wagner-napokon. Mellettük olyan nagyszerű hazai énekesek lépnek színpadra a Fischer Ádám vezényelte produkcióban, mint Haja Zsolt (Donner), Pataky Dániel (Froh), Schöck Atala (Fricka), Horti Lilla (Freia), Gál Erika (Erda), valamint Sáfár Orsolya, Fodor Gabriella és Kálnay Zsófia a három sellő alakítójaként. Dramaturg: Christian Martin Fuchs †, Dr. Christian Baier Videó: Szupermodern Filmstúdió Budapest Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Szereplők: Fasolt: Tijl FaveytsFafner: Jongmin Park