Hogyan lehetséges az, hogy születésünk pillanatában még egy kapukódot sem adnak a kezünkbe? És tudja valaki, hogy folyamatosan vagy csak egyszer kell megnyomni az a rohadt kapucsengőt? Stefanovics Angéla földi kalandjai és dimenziók közti barangolásai az élet panel rengetegében.
Vajon tisztában vagyunk-e saját szexualitásunkkal? Vagy csak követjük az elvárásokat, melyeket atársadalom, barátaink, partnerünk vagy saját nemünk képviselői támasztanak velünk szemben? A SZX_MCHN, avagy vágyaink meghurcoltatása a Trojka Színházi Társulás zenés showműsora a budapesti Alterego Klubban.A produkciót kizárólag 18 éven felülieknek ajánljuk!Az előadás az általában vett szexualitás, az intimitás és a másság, a szégyen, a tabu, a mítosz ésönmagunk bátor felvállalásának kérdéseit járja körbe sok-sok őszinteséggel és humorral. Ahányember annyiféle vágy. Van-e határ? Hol kezdődik az abúzus? Kiben és mit szabadít fel atranszvesztita show-k, erotikus bárok, swingerklubok élménye, vizuális nyelve? Mi a helyzet apornográfiával? Vajon csak a szexipartól készen kapott nyelven és gesztusokkal tudunk nyilvánosanbeszélni a szexről? Mi az az álszent képmutatás, vagy éppen primer zsigeri ösztönkésztetés amiműködteti ezt a hatalmas iparágat? És vajon ezek az eltitkolt, meghurcolt vágyak megszelídíthetőek, transzportálhatóak a hétköznapi élet szintjére? A SZX_MCHN, avagy vágyaink meghurcoltatása a TROJKA SZÍNHÁZI TÁRSULÁS zenés színpadishowműsora, ismert popslágerekkel, izgalmas színészi játékkal, zavarba ejtő, személyes, olykordrámai, máskor humoros monológokkal, bátor és egyedi jelmezekben. A Társulat tagjaival és barátaikkal készített beszélgetések alapján a szöveget írta: Závada Péter. Köszönik az előadás jelmezeit: Artista, Szegedi Kata, Robert Maar, Sugarbird, Ferencz Borbála, Kata Fekecs Sminkmester: Titkos Berni Színészegyeztető: Rácz Annamária.
Tempefői egy kötet nélküli költő. Miközben ezen próbál változtatni, komoly adósságba veri magát. Befolyásos társaságba kerül, de szerelmén kívül senki nem segít neki. Ők ketten szeretnének elhatárolódni ettől a világtól, de az irodalmi sikernek nagy ára van. Csokonai feat. DRO3*: TEMPEFŐI Az Ódry-s veretésen DJ Benci** mulatós-válogatása kultúrbotrányba torkollik. A magos hangulatot a *** szolgáltatja. A helyszínt a Fegyverneki-ház biztosítja. „Én konkrétan nem értem az egészet!” Harmadéves dramaturg osztály: Bakos Apolka, Orosz-Bogdán Noémi, Pálfi Zsófia, Szalánczi Ágota, Varga-Amár Rudolf Csáki Benedek, negyedéves fizikai színházi rendező
Edward Snape és a Fiery Angel Limited engedélye alapján John Buchan és Alfred HitchcockLátványos akcióvígjáték, menekülés szárazon, vízen és levegőben. Hitchcock klasszikusa az ártatlanul üldözött hősről a kémek és titkosügynökök kalandokkal teli világában. Négy színész jutalomjátéka negyven szerepben. Patrick Barlow adaptációjaSimon Corble és NobbyDimon eredeti ötlete alapján
Két család sorsa ütközik a darabban: egy kárpátaljai származású kutatóorvosnő két fiával menekül a háború elől Magyarországra. Az otthonukat az oroszok lebombázták, semmijük sem maradt, ukrán férje otthon marad harcolni és ellenállni. A családot egy magyarországi tudós kolléga fogadja be a lakásába. Az orvosok tíz éve egy konferencián találkoztak, ahol egy futó kaland – konferenciaszerelem – is megesett köztük, innen az ismeretség. Az asszony nem tud kihez fordulni, megkeresi a régi barátot. A férfi rögtön igent mond, erkölcsi kötelességének érzi, de a feleségével és a gyerekével ezt nem beszéli meg előre, kész helyzet elé állítja őket: a tizenhat éves lányának át kell engednie a szobáját a menekülteknek. És ezzel egy újabb tűzfészek jön létre, messze Kijevtől, a harcoktól. Hogy fogadja a kialakult helyzetet a feleség és a kamasz lányuk? Tudják-e folytatni a korábbi életüket, ahogy szeretnék? Sikerül-e a kényes helyzetből jól kijönnie a három felnőttnek és két kamasznak? A házasság problémáit hogyan erősíti fel ez a nem mindennapi helyzet és a feltörő emlékek? Az ukrán fiú és a magyar lány közötti első ellenszenv hogyan változik szerelemmé? Mi az a külön nyelv, amin a szerelmesek egymással kommunikálnak, de a többiek azt nem értik? És mi történik, ha vége a háborúnak és a család visszatérhet Ukrajnába?A darabban a belső monológok a zene nyelvén szólalnak meg – Szirtes Edina Mókus zenésíti meg a szereplők belső gondolatait. A zene és a ritmus kiemelt jelentőségű: egy ütőhangszeres élőben kíséri a jeleneteket és az énekeket. Az ütőhangszerek ütései a menekültekben a háború zaját idézik fel, de a szereplők lelkében dúló háború zaját is kifejezik. A zene, a ritmus és a szöveg egymásba játszó szövete adja majd meg az előadás elemelt, költői stílusát – a Baltazár színészei előadásában. Közreműködik: Perger Guszty (ütőhangszerek)
Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos? Maga a megtestesült ambivalencia: sem angyali, sem démonikus, nem tartozik sem az istenek, sem az állatok közé, mindkettőnél emberszerűbb, de nem is ember, idős férfi és fiatal, erotikus atléta, harsányan vidám és teátrálisan patetikus egyszerre, a vaskos tréfák mellett veszélyes, cinikus és kegyetlen romboló, komikus, de hordozza a hős komolyságát is, aki mindeközben gyerekes mértékben függ saját vágyaitól... Lényünk sötét oldalát igyekszünk elfojtani, ám hatásától nem tudunk szabadulni, ezért inkább a külvilágba vetítjük – ő a trickster archetípusa, mely saját árnyékunkat szólítja meg. Bennünk is megvan, ezért vonz minket annyira. Ő hízeleg, gúnyol, nyargal, szemlélődik, üldöz, menekül, vívódik, győz és veszít, árul és elárul, csábít, elhagy... a TranzDanz új produkciójában. Zene: Kovács Jeromos
Titokzatos, félelmetes élőlény jelenik meg az erdőben... Ő! Maga! Teljes valójában! Kacor király! ...még a nevét is reszketve mondom ki... Valóban király az, aki magát annak mondja? Valóban félni kell tőle, csak azért mert ő úgy gondolja? Az erdei állatok és a gyerekek, talán lerántják a palástot! ...az az a leplet!
Jancsi, Juliska, édesapjuk és mostohájuk nagy szegénységben éltek. Egy napon a mostoha úgy döntött, nem ad többet enni a testvérpárnak: elzavarja őket az erdőbe, éljék ott az életüket, ahogy tudják! Szomorú sors vár Jancsira és Juliskára, de kalandos utuk végén, fondorlatok és a gyerekek segítségével, talán megmenekülhetnek, talán minden jóra fordul egyszer... Szereplők: Jancsi, Juliska, édesapjuk, a mostoha és a boszorkány
Wass Albert Jönnek! és az Adjátok vissza a hegyeimet! c. kisregényeiből írt A világ és a vége c. előadás már szerepelt sok évvel ezelőtt az Udvari Kamaraszínház repertoárján, de most ismét elérkezett az idő, hogy új formában, új színművészekkel kerüljön a nagyérdemű elé.Drámai-zenés formában, új hangzásvilággal dolgozzuk fel a témát, ahol a zenének és az énekszónak legalább olyan fontos szerepe lesz, mint a kimondott szónak és a mozdulatoknak.A cselekmény a két világégés között játszódik, Erdély elvesztéséről szól, arról a ma is képtelen és szinte elképzelhetetlen helyzetről, amikor este nyugovóra tér az ember Magyarországon, reggel pedig Romániában ébred, anélkül, hogy egy tapodtat is mozdult volna jobbra vagy balra. Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól.Hogyan lehet ezt feldolgozni lelkileg? Mi, akkor még nem élt magyarok, de szívünkben, genetikánkban hordozva ezt a traumát, hogyan tudjuk kezelni, hogyan tudunk közelíteni hozzá több mint száz év távlatából, és hogyan tudjuk enyhíteni, felmutatva utódainknak megoldásokat, akár a humor, az irónia eszközeivel is. Wass Albert veretes magyar nyelvezete keveredik Andrási Attila Jászai Mari-díjas író-rendező ízig-vérig modern stílusával. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
"Nekem kiált aholló a sötét földrőle fagyos reggel?"(Shukabo verse, fordította Somogyvári Zsolt) A japán halálversek (辞世, jisei) írói zen-szerzetesek, haiku-költők és szamurájok voltak, akik életük utolsó gondolatait fogalmazták meg búcsúverseikben. Ezek a titokzatos, rövid szövegek inspirálták az előadás alkotóit, akik a mozgás, a tánc és a zene nyelvén keresztül vezetik be nézőiket e gyönyörű költemények világába. Az emberi hangok közé itt a természet hangjai vegyülnek, így megannyi madáré is, amik végső útjukra kísérték el szerzőiket. Innen ered az előadás címe is: TORIDORI, azaz "mindenféle madarak" hangja hóban, erdőben, életben és halálban...
Puskás Ferenc, a világ leghíresebb magyar embere 1945. augusztus 20-án játszott először a magyar labdarúgó válogatottban: a Magyarország-Ausztria mérkőzésen az első válogatottbeli gólját is megszerezte! 1960. május 18-án Puskás négy gólt lőtt a Real Madrid-Eintracht Frankfurt mérkőzésen, a Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) döntőjében: ennyi gólt azóta sem rúgott senki a BEK/BL döntők történetében! A Puskás, a musical a legismertebb magyar ember - és minden idők egyik legnagyszerűbb futballcsapata, az Aranycsapat - történetét dolgozza fel és állít nekik méltó emléket! A színdarab teljes egészében valós eseményeken nyugszik és hűen mutatja be a kort, amelyben játszódik. A Puskás, a musical szereplői egykor létező emberek, minden, amit a színdarabban tesznek, a valóságban is úgy történt.
Opera két felvonásban, magyar nyelven, magyar és angol felirattalA Mario és a varázsló, a Leonce és Léna és a Karnyóné után immár a negyedik Vajda János-mű kerül az Opera színpadára, melynek alapja ezúttal Molière A képzelt beteg és a francia vígjátékíróról szóló Bulgakov-színdarab, az Őfelsége komédiása. A zenszerző új operája egyszerre fergetegesen szellemes, ugyanakkor elgondolkodtató kicsengésű: „Ez az első operám, amely saját ötletet vett alapul. Az eredeti elképzelésem a Bulgakov-darab megkomponálása volt, amely Molière életéről szól, s amelynek a hátterében zajlik A képzelt beteg című darab. A helyzet nálam megfordult: előttünk zajlik a Molière-vígjáték; a francia szerző élete, küzdelmei a hatalommal a háttérben húzódnak meg. Hogy mi az oka e tükrözésnek? Úgy éreztem, Molière művéhez találtam meg azt a zenei megfelelőt, melynek az egész operámon végig kell húzódnia.”
Bozsik Yvette felújított koreográfiája a Nemzeti Táncszínház felkérésére készült két részes mű, melyben egy táncos összejövetel ürügyén találkozhatunk különböző emberi sorsokkal és kapcsolatokkal. A darabot Ettore Scola A bál című filmje inspirálta.A mű első része - mely akár bálteremben is játszódhat - remek lehetőséget ad az emberi karakterek groteszk és humoros ábrázolására. A különböző stílusú táncok, keringők, tangók "bozsikos" stílusban mesélnek nekünk vágyakról és beteljesületlen álmokról. A második rész hangulata sokkal emelkedettebb, költőibb. A tér egy óceánpartot is idézhet, ahol a bálterem volt táncosai, saját személyes emberi sorsukat mutatják be, eltáncolva magányukat és életük különböző, megismételhetetlen pillanatait.A darab hangulatát meghatározza a zene, amely ízelítőt ad a XX. század legfontosabb zenei irányzataiból, a jazztől kezdve a sanzonig, a klasszikus zenétől a mai modern zenéig. Táncolják: Szent-Ivány Kinga, Vati Tamás, Hortobágyi Brigitta, Hasznos Dóra, Bali Boglárka, Bujdosó Anna, Samantha Kettle, Tóth Rebeka, Kalmár Attila, Gombai Szabolcs, Zambrzycki Ádám, Krizsán Dániel, Feledi János, Darabont Áron Kreatív producer: Iványi Marcell
A Sárközi Gyula Társulat előadása. „Az LGT számokat úgy fűztük össze Presser Gáborral, hogy mese született belőle. Életünk meséje – táncban.” Sárközi Gyula A Sárközi Gyula Társulat elődje, a KFKI Kamarabalett 2001. november 19-én a Madách Színházban mutatta be első előadását „Mindenki – LGT Táncképek” címmel, amely igen nagy sikert aratott. A produkció iránt olyan nagy érdeklődés mutatkozott, hogy a 2002-es Budapesti Tavaszi Fesztivál is műsorára tűzte, s az előadás vidéken is ugyanolyan népszerűségnek örvendett, mint a fővárosban. A darab a tánc eszközével mutatja be korunkat: különböző emberi sorsokat, karaktereket. Az első felvonást Jurányi Patrick koreografálta, melynek alcíme: Ülök a járdán. Az LGT egyedülálló zenei stílusa ihlette a produkciót, mely a férfi-nő közti érzelmeket is megmutatja a klasszikus baletten keresztül. A második rész formailag a showtánc és klasszikus táncelemek ötvözetéből áll. A második felvonás alcíme: Miénk ez a cirkusz – koreográfusa Sárközi Gyula, aki Kovács Zsolttal és Kováts Gergely Csanáddal a modern tánc nyelvén gondolta újra a tánclépéseket. Sárközi Gyula Presser Gáborral közösen válogatta ki a legismertebb LGT számokat és együtt úgy rendezték azokat sorba, hogy mese szülessen belőle: életünk meséje. Az előadás zenei anyaga: Miénk itt a tér; Engedj el; Szentimentális rakenroll; Boksz; Az ígéret földje; Nem adom fel; A csúnya fiúknak is van szíve; Gondolj rám; Mindenki. Előadják a Sárközi Gyula Társulat művészei és a Madách Táncművészeti Iskola növendékei.
Jelenkori társadalmunk felveti a kérdést, mit is jelent Nőnek lenni a mai és mindenkori világban. Az előadásban két nő, két individuum keresi a válaszokat, egymástól függetlenül és egymás relációjában. Jelentik egymásnak a barátot, a riválist, a testvért, az anyát, olykor pedig egymás kivetülései, egymás ellenpólusai. Bár különbözőek, a társadalom által feléjük támasztott elvárások sorsközösséget szülnek közöttük. A darab kendőzetlenül, nyers őszinteséggel és fanyar humorral közelíti meg a témakört. Az előadás táncnyelvében, vizuális és a zenei világában is fellelhető a 21. század dinamikája, a zaklatottság, az erotikus túlfűtöttség, a gátlástalanság és a kiúttalanság érzése. A darab konklúziója sokkal inkább egy kérdés a nézők felé, mint egy egzakt válasz. Hogyan képes egy nő a valódi kiteljesedésre. Hogyan viszonyul az elférfiasodás kérdéséhez. Hogyan képes megküzdeni önnön tükörképével, függőségeivel és legnagyobb ellenségével, az idővel. Szcenográfia, fény: Molnár Péter Argentin tangó koreográfusa: Budai László
Két test egy pontban összeér. Ez a pont most már közös. Két test, két ember ebben a közös pontban találkozik. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen érzékeny, intim, mély állapotba kerülni. Ilyenkor valami igazán fontos, valami lényegi történik. Aki érintett, az már nem objektív. Inkább őszinte. És sérülékeny. Az érintés átjárja, megragadja az ember lényét, lényegét és szelíden vagy erőteljesen, de átveszi az irányítást. Végre. Ezért nagy a felelőssége annak, aki megérint valakit, legyen az testi, érzelmi, művészi vagy eszmei érintés. Az érintés parányi méretű helye, tere = egy tágas mező, ahol találkozhatunk, ahol megtörténhetünk... Az előadás műfaja Artus, vagyis a mozdulatok, a szavak, az akciók, a képek, a zene mind egyetlen és közös irányba mutatnak - amerre haladva talán érintettekké válhatunk. Mi az, hogy érintés? Létezik-e egyáltalán érintés? Amikor két test összeér, olyankor valami bizonyosan érintkezik, hiszen érezzük. De mi érintkezik? Mi találkozik mivel? Test a testtel, vagyis az anyag az anyaggal találkozik? Az anyag atomi részecskékből áll, melyek egymás körül keringenek, miközben köztük relatíve óriási tér van. Egy atomban arányaiban több a tér, mint az atomi részecskék összessége. Amikor két test, két anyag találkozik, az atomi részecskék sosem találkoznak, csak megközelítik egymást, míg köztük ott az üres tér. De akkor mi ér össze, amikor összeérünk? Mit érzékelünk, ha nem is érünk össze? Az üres teret? Persze az emberi test nem csak anyag. Hogy mi más, még arról egyelőre csak sejtései vannak a tudománynak és vallásoknak.Lélek, szellem, energia, gondolatok, érzetek és érzések, erőterek és mezők... Úgy tűnik, amikor két test érintkezik, olyankor sem két anyag találkozik. Ami megérint: egy kéz, egy zene, egy film, egy könyv, a természet látványa, sőt néha egyetlen szó, egy mosoly vagy tekintet is meg tud érinteni. (Goda Gábor)
Tánc-cirkuszi felfordulás A RAMAZURI nevettet, ellazít, feltölt és elkápráztat. Látványos és nagyszabású, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, amelyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Ebben a világban maga a mozgás a nyelv, amit a test és az arcjáték beszél el. Humor és dráma kéz a kézben jár, miközben egyformán vannak jelen szelíd és harsány megoldások, elegancia és komédia, valóság ésfantasztikum. Ez a produkció egy élesre csiszolt groteszk tükör, amelyben fenséges és esetlen emberi vonásokat láthatunk nagyító alatt megelevenedni. Az előadás egyik fő eleme a látvány, amelyben speciális eszközök és térelemek adnak lehetőséget meghökkentő mozdulatok és egy különleges formavilág kibontakozásának. A Duda Éva Társulat ezzel az esttel elrugaszkodik a táncszínházi világ új dimenziójába. Olyan szavakon túli, tágabb univerzumba invitálnak, ahol a kezdés pillanatában eltűnik az idő és élvezhetjük a pezsgő kalandot. Egyedi, megismételhetetlen percek, az élet ünneplése, mert mulatságnak mindig lennie kell! Alkotó táncművészek:Eleonora Accalai, Bacsó Gabriella, Bundschuh Vera, Dévai Lúcia, Dragos Dániel, Dudás Gergely, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Javier Mario Salcedo Hernández, Szilvási Anna Trénervezetők: Csuzi Márton, Zoletnik ZsófiaTrénerek: Lakatos Leonetta, Ott Olivér, Lennart Paar, Újvári Milán
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott - macskái. Eltáncolják és eldalolják életüket.T.S. Eliot angol költő Macskák könyve című versciklusát zenésítette meg zseniálisan Andrew Lloyd Webber, és ebből készült a fantasztikus, világsikerű Macskák musical.A Macskák című előadásunk a 2017/2018-as évadban a 35. születésnapját ünnepli. Ebből az alkalomból új helyszínen, a Budapest Kongresszusi Központban kerül színre.
“Küldtél már magadnak hangüzenetet? Mert úgy érezted teljesen egyedül maradtál a világgalszemben?Adtál már magadnak jutifalatokat minden elvégzett feladat után, hogy legyen erőd belekezdeni akövetkezőbe?Kerestél már csak azért új feladatot, hogy elfelejtsd az előzőt?Érezted már azt, hogy más nem segít, csak ha felülsz a biciklidre, és addig meg sem állsz, amíg nemfáj mindened?Hogy valami helyzet- vagy perspektívaváltásra van szükséged?És elkezdesz külföldi munkalehetőségeket keresni…Vagy csak bezoomolsz az elmédbe, hogy elutazz egy távoli szigetre…És arra gondolsz, hogy nem a világ teremti a feszültséget számodra, csak néhány ember...És amíg el nem múlik ez a rossz érzés, te fel nem kelsz a kanapéról.Kértél már kölcsön őrangyalt?”Kilenc civil ember, akinek van valami fontos ügye, aki munka után vagy mellett, szabadidejébenönkéntes munkát végez. Sokféle területről jöttek, sokféle tevékenységet végeznek, sok mindenbenazonosan látják a világot, de persze ők sem értenek mindenben egyet. Itt a lehetőség jobbanmegismerni őket: miért kezdtek el önkénteskedni? Mi az ügyük? Mi motiválja és mi akadályozza őket?Mitől félnek? Mi viszi őket töretlenül előre? Saját történeteiket mesélik el a MU Színház színpadán. Alkotótárs/pszichológus: Kovács AdélMozgás: Ujvári MilánÉnek: Fekete Anikó Produkciós vezető: Kárpáti LiliProjektvezető: Erős Balázs Fény: Di Pol Tamás Játsszák: Avarkeszi Kati, Halász Péter, Jánosi Flóra, Kmety Györgyi, Kővágó Veronika, Nádor Zsófi, Paskuj Panka, Pidl Tamara, Surányi Anna