Euripidész nyomán írta: Bagossy Júlia Rettentő vicces, klausztrofób, mozgalmas és evidens dolog családban élni. Gyerekkoromban csigalassúsággal telt az idő. Egy fényfolt megvizsgálása a szőnyegen, vagy mire középsősből végre nagycsoportos lettem. Az apám órák hosszú fölvételeket rögzített rólam és a testvéremről kazettákra, miközben kakaót iszunk a konyhában, vagy a világ keletkezéséről diskurálunk. Fel lett véve az a néhány perc is, mikor az ezredfordulón éjfélt üt az óra és ezerkilencszázkilenvenkilencből kétezer lesz. Ott ülünk mind egy rakáson a kanapén, anyám sima arcú, harmincegynéhány, valami tévéműsor világítja meg őket, meg a szoci bútorokat, az öcsém egy padlizsán méretű gyűrött, alvó hurka. Egy másik videóban azt kérdezi tőlem apám, mit csinál egy színházrendező és azt mondom: nem tudom. Mostanában kezdem sejteni, az idő is nagyon felgyorsult és már nem ülünk egy rakáson. Bagossy Júlia
Aranyosi Péter:Tankmániás légpuska-tulajdonos, aki volt már akasztott ember is, persze csak viccből. Elszánt Diósgyőr-szurkoló, közönségszervező, a Rádiókabaré munkatársa, az Esti Showder dizájncenter-felelőse, poén-gyáros, a Wekerle-telep egyetlen rúdtánc-idomárja. Borostás tanárember, noha csak hallgatóként látott katedrát. Komolytalan családapa. A számítógépes stratégiai játékok és a stand-up fellépések olykor napokra is elszólítják a gyermekei mellől. Vele van az erő, de érzi, nem jelent jót halottas kocsival érkezni az APEH-be. A Kabinet Rt. buli- és tömegzenekar jobb keze, az ember, aki bosszút forral a saját édesanyja ellen.Dombóvári István:Falun született. Kisbabának olyan csúnya volt, hogy a szülei sokáig tanakodtak azon, hogy a gyerek helyett a nála sokkal jobban kinéző méhlepényt kellene hazavinni. Sokak szerint a mai napig nem lehet pontosan tudni hogyan is döntöttek végül a szülők. Ránézésre nem lehet megállapítani.Alacsony. Sokáig azt hitte, hogy ez az állapot változhat. Még egy OKJ-s Legyünk magasabbak tanfolyamot is elvégzett, de olyan magasan volt a tábla, hogy nem látta, így megbukott a vizsgán. Amorf. Hét évente testsúlyának felét leadja, majd újra felszedi. Ezzel mintegy híven demonstrálja a hét bő és a hét szűk esztendőt, amely már-már biblikus metafora.A szereplés számára terápia. Élvezi, hogy bámulhatja a nőket, akik az előadás alatt a zárt ajtók miatt nem tudnak tőle elmenekülni. Humora nehezen behatárolható, valahol a ne már és az inkább hagyd abba irányzatokat képviseli. Még nem olyan okos, hogy felérje ésszel, hogy mennyire buta. Valóra szeretné váltani az álmát. A forintját pedig euróra.
Út Csoport produkció. A nagy hősök ideje lejárt. Szétszakadozik a rend. A mostohafiába beleszerető Phaedra története a görögöktől egészen napjainkig foglalkoztatja azalkotókat, akik más és más megközelítésekből teszik fel a kérdéseiket a történet kapcsán: hogyanszeretünk? Mi történik, ha nem szeretnek minket? Merre tart az ember az életében, a világban?A Phaedra, te dög című előadás a fizikai színház eszközeit hívja segítségül, hogy meséljen egy olyanutópisztikus világról, ahol az életbe kapaszkodás utolsó kísérletei pusztán a primer vágyakrakorlátozódnak. Ahol a szerelem az elmúlásból fogan, a vágy félelemből születik.Hiszen a test akkor is beszél, amikor a szavak már keveset mondanak.
Hagyományőrző táncegyüttesek és zenekarok műsora. A következő együttesek előadását tekinthetitek meg a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében:Kalocsai Bokréta Táncegyüttes, Maglód Kacamajka Táncegyüttes és a Kecskemét Táncegyüttes.
Hazánkban élő nemzetiségi táncegyüttesek és zenekarok fesztiválja a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.Felvonultatják a hazánkban élő nemzetiségek közösségeinek művészeti csoportjait. Tánc és zenei együttesek mutatkoznak be az ország egész területéről érkezve a bolgár, cigány, délszláv, görög, német, román, ruszin, szlovák nemzetiségek képviseletében.
Ezen a Padláson "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...
Máté Edina, a Szegedi Hittudományi Egyetem másodéves hallgatója meglátja az emberiség jövőjét. Látomásának lényege a következőképpen írható le: Az "ipszilon kromoszóma jelenség" következtében, a fiú újszülöttek száma a közeljövőben drasztikusan lecsökken. Egyfajta "nemi pólusváltás" zajlik le a földön száz éven belül. Minden jelentős pozíciót nők foglalnak majd el, a miniszterelnöktől a pápáig. A végső kataklizma azonban akkor következik be, amikor találnak Egyiptomban egy négyezer éves, ó- héber cserépdarabot melyen nőnemben olvasható Isten neve. Ilyen, és ehhez hasonló víziókat lát tehát Edina. Tapasztalatait megosztja néhány emberrel, akik teljesen félreértik. Őrültekházába kerül. Sorsa egyre több hasonlóságot mutat egy kétezer évvel ezelőtti zsidó-szekta alapítójának életútjával.
"Minek az embernek ellenség, ha vannak barátai?" - szól a frappáns mondás, és milyen igaz! New York város alpolgármestere a tizedik házassági évfordulóját ünnepli. Érkeznek a szűk baráti kör tagjai, ám a személyzet eltűnt, a feleségnek nyoma veszett, és vajon hol lehet maga a nagyszerű barát és gondos férj?
August Strindberg a svéd színház és irodalom egyik legismertebb, ugyanakkor igencsak ellentmondásos alakja.Nyughatatlan alkotó, mindig új formákat keresett, új színpadi megoldásokkal és játékstílussal kísérletezett. Naturalista, expresszionista és szürrealista drámái is vannak. Utolsó alkotó szakaszában, 1907-ben nyitotta meg az Intim Színházat kísérleti kamaraszínházként, ami 1910-ig működött. Ekkor írta kamaradarabjait, elsőként A pelikánt. Az izgatta, hogy a korabeli színházi hagyománnyal szakítva a nézőkhöz intim közelségben kevés szereplős, egyszerűségében is részletgazdag, megfigyelésen és tapasztalatokon alapuló hitelességgel formált történetet vigyen színre, minimáldíszletben. Nem véletlen, hogy Ördög Tamás, a Dollár Papa Gyermekei színházi műhely egyik alapítója és vezetője többedjére rendez Strindberget. Előadásaiban ő is eszköztelenségre törekszik, pusztán a színészi jelenlétre és a történetben rejlő feszültségre támaszkodik. Sajátos munkamódszerének része, hogy az előadások végső szövege a próbafolyamat során alakul ki, a színészek személyiségére is építve, ezáltal is minél érvényesebb megszólalást téve lehetővé. A pelikán egy diszfunkcionális család életébe enged betekintést. Ma divatos kifejezéssel abuzív szülőnek neveznénk az anyát, aki mindenkit manipulál maga körül, és közben saját magát tünteti föl áldozatként. Halálra gyötri férjét, fizikailag és érzelmileg is bántalmazza a gyerekeit, kijátssza őket egymás ellen. Az apa halála után a – már felnőtt – gyerekek szembesülnek az igazsággal, és nem hajlandóak tovább hazugságban élni, ezért végzetes lépésre szánják el magukat. A gyermekeit saját vérével tápláló pelikán az önfeláldozó szülői szeretet szimbóluma. Strindberg címadása ironikus gesztus. Ez a pelikán a gyermekei vérét szívja. „A fő kérdésem, hogy van-e saját sorsunk, életünk. Vannak-e szabad döntéseink. Vagy egy előre meghatározott pályán mozgunk és maga a létezés, az élet is egy olyan automatizmussá lett szörnyszülött, ami éli, csinálja magát. Akár úgy is, hogy mi semmit sem teszünk. Csak nézzük egy félig kényelmes kanapéról. Lehetséges függetleníteni magunkat a szüleinktől? És a gyerekeinktől? Csak hazudni tudunk? Brutális családtörténet 1907-ből. Változni nem változott semmi. Nem véletlen, hogy Strindberg volt Bergman legnagyobb kedvence már gyerekkorában is.” | Ördög Tamás Az előadásra, annak kamarajellege és csendjei miatt a későn (kezdés után) érkező nézőket nem tudják beengedni.
Anette, a sikeres üzletasszony már elfelejtette, hogy milyen is amindent elsöprő szerelem, de egy átlagos munkanapon váratlanulminden a feje tetejére áll.A kérdés, mi a fontosabb: revansot venni a múltbeli csalódásért, vagy adni még egy utolsó esélyt a nagy Ő-nek? Az eredetileg “A technikus” címen bemutatott darab 2011-ben Franciaországban az egyik legnagyobb irodalmi elismerésben, Molière-díjban részesült, melyet az adott év legjobb színpadi műve érdemel ki.
Miközben tartunk a magánytól, ki merünk-e lépni az ismeretlenbe, hogy új társra leljünk? Megbocsátunk-e magunknak, ha a veszteség után újra tudjuk, újra merjük kezdeni?Három nő évtizedes barátsága, és mindannyiuk boldogsága a tét, amikor váratlanul - vagy épp nagyon is várva... - közéjük toppan egy férfi. Ivan Menchell pergő, mély emberismeretről árulkodó vérbő komédiája sok-sok kacagás mellett megható, megrendítő pillanatokat kínál mindenkinek, aki valaha szeretett és szerették.
MadayArt produkció. Az ORIGIN c. előadás egy új kezdetről, új indulásról, egy elemi ösztönnel megáldott táncprodukció. Hét fiatal, energetikus női táncművész képviseletében az előadás egy benső univerzumot mutat meg, megtalálva a legőszintébb létezést a színpadon. Az előadás főbb összetevői a testeket és teret mozdító áram esszenciája, az elemi ösztön erejének sokszínűsége, illetve önmagunk megélése. Olyan összességet hoz létre, ahol az anyagi világot háttérbe szorítva megengedjük magunknak azt a benső létezést megmutatni, ahol már nincs álarc. A teljesség és a természetesség azok a szavak, amelyek a legátfogóbb értelemben a központja a darabnak. Az örök ősiség, mint forráskód, a megnyilvánult testiség energiahálózatainak egyértelmű összhangja.Az ORIGIN az én és az egység központja. A végtelen számú lehetőség, az organikus geometriai, akárcsak a természetben megtalálható anyagok és növények felépítése. Minden egyes ér egy hálózat része, amelyet a hálózatban futó anyagok átmenete éltet.A soha meg nem álló folyamat, ahol egyszer megszületve, majd átalakulva egy buja és dúsan mozgalmas egységes világ jön létre. Táncművészek: Alkistis Metta, Bánki Bernadett, Gyöngyösi Anna, Izabela Wróblewska, Jessica Ridge, Maria Llop Pallicé, Novreczky Lili. Kosztüm: MadayArtZene: M|Artinnovation, montázs
Petőfi Sándor előtt tisztelegve a költő forradalmi és szerelmi verseinek hangulatait, gondolatait az ifjúsághoz szóló üzenetét jelenítik meg művészi együttműködésben a DUNA MŰVÉSZEGYÜTTES főszereplésével a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
Csukd be a szemed, és gondolj egy kockára. Hopp, már ott is van! Most gondolj egy gömbre. Látod? Már gurul is. Most gondolj egy… mi ez? Hát ezt meg ki kérte? Honnan jött? Miért van itt?Legkisebb nézőinket utazásra hívjuk saját elméjükbe, ahol mindegyik zugban ötletek és problémák várják őket. De mire jó egy ötlet? És mihez kezdjünk egy problémával? Ezekre keressük a választ.Interaktív előadásunkra első színházi élményként gondolok. Bízom benne, hogy legkisebb nézőinknek is kedvet hozunk az álmodozáshoz...Varsányi Péter rendező 30 perc + foglalkozás
1975-ben avatták fel Budapesten a Taurus gumigyárat. Ehhez képest eggyel kevésbé tűnik érdekesnek, de abban az évben született Borgula András, a Gólem Színház megalapítója és művészeti vezetője. De ha eláruljuk, hogy Magyarország egyetlen zsidó színházának vezetője évekig azt sem tudta, hogy zsidó, máris izgalmasabb a dolog. Ezt és számos más történetet is fényképes bizonyítékokkal tud alátámasztani! És szerinte annyira érdekes az eddigi élete, hogy másoknak is szívesen mesél róla. És természetesen szerinte ezt jól is csinálja. És persze szerinte szórakoztatóan. Szerinte az, ahogy kiderült, hogy zsidó, vagy az, ahogy Izraelbe költözött, vagy az, ahogy katona volt, vagy az, ahogy a zsidó színház megalakult, kész kabaré. Most majd kiderül. Meghallgathatja a nagyközönség is ezt a személyes vallomást a családi fotóalbumból illusztrált képekkel. (Mi már láttuk és hallottuk: az utóbbi 15 évben folyamatosan beszél, most már hallgassátok ti!)
Legkisebb táncosaik megmérettetése.A Magyar Nemzeti Balettintézet immáron hetedik évada működik, az elmúlt évek alatt az első növendékek már ifjú hölgyekké cseperedtek, komoly tánctudással rendelkeznek. Nagy örömünkre érkezik az utánpótlás is, mára már 7 évfolyamon és 5 előkészítő csoportban tanulnak a gyermekek óvodás kortól. Nagy lelkesedéssel készülnek mesterek és növendékek, hogy egy gála keretében megmutassák mindazt, amit tudnak, tanultak. A fergeteges műsor alapja a klasszikus balett, de sztepp, modern tánc, karaktertánc és néptánc is színesíti a műsort, melyre szeretettel várjuk a rokonokat, barátokat és minden táncszerető embert. Balettmesterek: Chernakova Olga, Csere Éva, Gyarmati Zsófia, Kirejko Dmitrij Taraszovics, Kovács Dénes, Kőszegi Katalin, Stáry Katalin, Pavlova Tamara, Rafai-Vetési Adrienn Közreműködnek: a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei.
Székely Csaba darabja – a mindenkori áldozatok drámája is. Hogy mi teszi valójában azzá? A másik főszeplő, a kamaszlány, aki a világ kegyetlenségét egyszerűen természetesnek találja, mert ebbe nőtt bele, mert nincs választása, az ellene elkövetett családon belül bűnöket – az apa lelki terrorjait, fizikai kínzásait – rendjének valónak fogadja el, nem kérdőjelezi meg azokat, ezért nem is képes lázadni a helyzete ellene, hiszen abban érzi „otthon” magát. A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában. Székely Csaba a mai magyar drámairodalom egyik legeredetibb hangú drámaírója, aki annak idején a Bánya-trilógiájával berobbant az erdélyi, nem sokkal később a magyarországi színházi életbe is. Hangfelvételen közreműködik: Náray Erika