Charlie Chaplin legnagyobb hatású műve, A diktátor mélyen humanista alkotás. A kis borbély és a nagy diktátor kettős szerepében önmagához híven most is a hatalommal fordul szembe a zseniális alkotó. Hol kíméletlenül szatirikusan, hol a bohóctréfa eszközeivel oldja fel sok millió ember szorongását. A színész felejthetetlen bajusza, legendás cipője, keménykalapja, mozdulatai mindenki emlékezetébe beleégtek. Chaplin Korda Sándor magyar származású filmrendező és producer tanácsára kezdte el forgatni a filmet 1939-ben. A diktátorban Ausztria megszállásáig követi Hitler Birodalmának kiépülését és a zsidóság meghurcoltatásának eseményeit. A film bemutatója 1941 márciusában volt. A történet a két világháború között játszódik egy olyan korban, amikor a szegénység és az őrület féktelenné vált. Az emberség és a szabadságba vetett hit elbukott. Chaplin később azt nyilatkozta: „Ha tudtam volna, hogy léteznek haláltáborok, nem írtam volna meg ezt a forgatókönyvet.” Közreműködik:BÁLINT BARNA, HARANGOZÓ BOGLÁRKA, KISS ESZTER, KOLOZSVÁRI ÁDÁM, KÓBOR BALÁZS, KURUCZ ÁDÁM, MISIK RENÁTA, SAFRANKA-PETI ZSÓFIA, TÓTH BRIGITTA, TÓTH MÁTÉ, VIOLA PÉTER, VITÁRIUS ORSOLYA Zenészek:GELLÉRT-ROBINIK PÉTER, HLASZNY ÁDÁM, HOSSZÚ KRISTÓF, KISS-VARGA ROBERTA IZABELLA, KURUCZ LEVENTE, MESTER DÁVID, RÓNAI GÁBOR, STANDOVÁR MÁTYÁS, TÓTH PÉTER
Kinek ne ment volna már félre valamije? Levele? Házassága? Élete? Vagy más egyebe? Szmájli. Aztán annyit sem tud mondani, hogy BOCS, FÉLREMENT?
A Radnóti Színház idei első bemutatója Bulgakov híres komédiájának kortárs átdolgozása lesz: a zsúfolt társasház élete egy időgép hatására a feje tetejére áll, Rettegett Iván cár és a kicsinyes házmester szerepet cserélnek, történelmi korok idéződnek meg, és miközben a jelenben a szereplők besúgják egymást, a múltban háborúk törnek ki.
Mese a gonosz Uraságról, és a furfangos libapásztorról. Ha az Uraság ver: "Róvja fel a kapu fél fájára, hogy el ne felejtse: Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!"
„A Tóték… a magam szándéka szerint a kiszolgáltatottak tragikomédiája. (…) Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben vagyunk zsarnokok és áldozatok. (…) Hitem szerint az Őrnagy és a Tűzoltóparancsnok valójában egy személy. (Örkény István)
Egy magas rangú főtisztviselő éppen tízedik házassági évfordulójának megünneplésére készül, amelynek során szigorú erkölcsű apósát és anyósát látják vendégül. A családi idillt egy jó barát rossz hírrel zavarja meg: váratlan vendég érkezésére hívja fel a házigazda figyelmét, aki nem más, mint hősünk családja elől eltitkolt gyermeke...
Illíria szigetének népe álmos-derűs egyhangúságban él. Erre a helyre csak megérkezni lehet, elhagyni soha. Az van, ami a tengeren innen van. Ezt kell szeretni. És itt mindenki szeret(ne) valakit. És mindenki azt szeretné, akit nem lehet. A hajótörést szenvedett Viola a finom lelkű Orsino herceget, Orsino a gyászba öltözött Olívia grófnőt, Olívia a fiúnak öltözött Violát akarja. Szerelmesek és cselszövőkkergetik egymást utcákon, kertek alatt, a zenétől átitatott illír éjszakában. Az élet derűs. Az illír elit jól elvan. A részegesek részegeskednek, az udvari bolond énekel, az udvarmester rendet tart, az udvarhölgy mesterkedik. Szól a zene. Kellékes: Fajd GézaFodrász, sminkes: Baranyi Gréta Rendezőasszisztens: Balla Anett
Ráskó Eszter humorista, hogy stílszerűek legyünk: gátakat szakított át azzal, hogy Matrjoska című terhes vlogjában saját terhességéről egészen másképpen beszél, mint az emberek általában. Komolyan, viccesen, őszintén, lazán, kertelés nélkül.
2045-ben az Újorosz Birodalomban dúl az ellenállás. Elégedetlen emberek tízezrei fognak össze, hogy véget vessenek a féldiktatórikus, elnyomó vezetésnek. Vágyaik sokfélék, szövetségük ingatag, de indulatuk közös, ezért ijesztő. Egyetlen kormányzóság akad csak, ahol rend van és nyugalom, egy félreeső kis tartomány: Vengrija, azaz Magyarország. Kormányzója egy asszony, aki minden erejével igyekszik elhitetni a moszkvai vezetéssel, hogy Vengrija-tartományban is dúl az ellenállás, tehát Moszkva küldjön neki még pénzt, pénzt és még több pénzt. Nagy igyekezetében észre sem veszi, hogy a káosz már tényleg ott kopogtat az ajtaján... Káosz, zűrzavar, vagy ahogy az oroszok mondják ezt a furcsa magyar szót: zsűrzsavjar. Lev Birinszkij Bolondok tánca című tragikomédiája alapján készült szövegkönyvmegírására összeesküdtek: Bánki Gergely, Gábor Sára és Polgár Csaba Médiadesign: Juhász András, Táborosi András
Bernard Slade 1975-ben írta Jövőre veled, ugyanitt című vígjátékát, amelyért Tony-díjra jelölték, majd filmadaptációjáért az Oscar-jelölést is begyűjtötte. A darab több mint 1400 előadást ért meg a Broadwayn, a világ több országában is bemutatták. A történet szereplői Doris és George, akik ugyan mással élnek házasságban, mégis minden évben egy napot egymással töltenek, az évek során pedig a kaland mély emberi kapcsolattá válik.
Egy jegy megvásárlásával megtekinthető a Győri Balett két kicsiknek szóló előadása a Kippkopp és Tipptopp és a Kippkopp karácsonya. Kippkopp és Tipptopp Írta MARÉK VeronikaZene MontázsJelmez, Díszlet GYŐRI GabiDramaturg CSEPI AlexandraKoreográfus VELEKEI László Seregi- és Harangozó-díjasMesélő hang GERBERT Judit Előadják: Kara Zsuzsanna és Sebestyén Bálint "A napsütötte őszi erdőt felkavarta a szél. Egy helikopter-falevélen gesztenye-kislány utazott magasban. Fel akarta fedezni a világot. Lassan, óvatosan ereszkedett lefelé. Éppen ott pottyant le, ahol egy sün turkált a tarka levelek között." - veszi kezdetét a mese a gesztenye-kislányról Tipptoppról, aki szeretné megosztani élményeit valakivel, aki olyan mint Ő. Számos kis erdei állattal találkozik szembe, míg rá nem talál igaz társára: Kippkoppra a gesztenyefiúra. Marék Veronika kedves kis hősei arra tanítanak minket, hogy ne akarjunk másnak látszani, csak azért, hogy befogadjanak minket olyanok, akikkel nincsen semmi közös bennünk. Merjünk önmagunk lenni, merjünk azok lenni, akik vagyunk! Mindenki értékes és mindenkinek van valahol egy társa, aki olyan mint Ő. Kippkopp karácsonya Írta MARÉK VeronikaZene SEBESTYÉN BálintJelmez, Díszlet GYŐRI GabiDramaturg CSEPI AlexandraKoreográfus SEBESTYÉN Bálint Harangozó-díjasMesélő hang GERBERT Judit Előadják: Horváth Kada. Nyári Virág, Hergenrőder Jázmin "Kippkopp a havas erdőben sétált, mikor odaröppent hozzá barátja, a cinke…"kezdődik Marék Veronika meséje egy egészen különleges napról, melyben a kis gesztenyefiú ellátogat a városba, hogy megtudja, miért nőtt fenyőfa egy házban, a szoba közepén. Kalandja során megismerkedik a kis Csillaggal, aki végigkalauzolja őt a díszbe öltözött fenyőfán, s végül megtudja ő is mi is az a Karácsony. A TÁNCITÁNCI baba-táncszínházi programjukról: A Győri Balett programjával szeretné bevonni művészetébe a baba korosztályt érzékelésük és mozgásfejlődésük korai szakaszában, mozgásfoglalkozások és specifikus előadás sorozatok útján. A babaszínházi tánceladásainkon szeretnénk olyan élményekre építeni, amelyek a kicsik mindennapjaiban is megjelennek. Az erős színek mellett dalok, dallamok csendülnek fel. A 20-25 perces színházi projektek persze ügyelnek arra, hogy mind a mozgások, mind a zene hangereje olyan legyen, hogy az ne okozzon félelmet, izgalmat, bizonytalanságot az apróságokban. TánciTánci elnevezésű babaszínházi előadás sorozatunkat tematikus élményekből állítjuk össze, olyan témakörök mentén mint: az állatok, színek-formák, évszakok, kint-bent-fent-lent, vakáció. Az előadásokat közös játék és mozgás egészíti ki. Már megvalósult előadások: Kippkopp és Tipptopp, Kippkopp karácsonya.
Nincs olyan ember, aki ne játszana el a gondolattal, mi lett volna belőle, ha valami vagy ha minden másképp alakul az életében.
Az előadás a dunántúli puszták népének kemény sorsa mellett felmutatatja mindazon értékeket, amit a cselédek, zsellérek, pásztorok pusztán a létezésükből fakadóan létrehoztak, amit egyszerűen csak népművészetnek hívunk.
Kosztolányi Dezső fordítása, Mészöly Dezső fordítása részleteinek felhasználásával „A szerelem?… Hogy gyenge? Nincs erősebb!És nincs vadabb! Úgy szúr, akár a tüske!” Párkapcsolat, szerelem, érzékiség, családi viszály, ifjú nemzedék és öregek ellentéte: örökké aktuális élethelyzetek. Tobzódó életvágy és végzetszerű halál oly költőiséggel és drámaisággal megfogalmazva, hogy a világirodalom egyik legnagyszerűbb szerelmes művét ünnepelhetjük a darabban.Előadásunknak nem célja a felelősöket kutatni, sokkal inkább a létezés fő misztériuma, a szerelem – a mindenkori ifjúság megdicsőülése – és az értelmetlen halál elutasítása. Hol vagytok, ellenségek? – Capulet –Montague – lám gyűlölségtek mily átok:Szerelemmel gyilkolta meg az ÉgÖrömetek, s én, mert tűrtem viszálytok,Két atyafit vesztek: – így bűnhődünk mind. Közreműködnek: Veronai polgárok, férfiak, nők a két házból, álarcosok, őrök, nappali és éjjeli kíséret
Mára sok kötelező olvasmány elvesztette az útját a fiatalokhoz. A rohanó, internetközpontú világban nincs idő belemélyedni egy-egy költeménybe és így nehezebben jut el a lényege és értéke a tanulókhoz; üres hasonlatok és idejétmúlt metaforák tárházának tűnhet egy szöveggyűjtemény. A Kötelezők szabadon című előadás a mai könnyűzene eszközével hidat teremt a fiatal generáció és a versek között, hiszen a zene egyetemes nyelv, általa mindennapi dolog lehet a vers ismerete, nem valami száraz kötelező, ami az iskolapadon kívül feledésbe merül. Az előadás rendhagyó irodalomóraként is értelmezhető, amellett, hogy könnyűzenével dolgoz fel olyan verseket, mint például a Toldi, Nem tudhatom…, Kertész leszek vagy a Reszket a bokor, mert…; irodalmi kulisszába avat, olyan oldalát mutatja meg a költőknek, amik nincsenek a tankönyvekben és még az iskolások mindennapi életére is humoros és köznapi módon reflektál. Minden alkotó számára frissek még az iskolapadban töltött évek élményei, mind húszas éveikben járnak, így valóban azon a nyelven tudnak megszólalni, amit a felsősök nem csak értenek, de meg is hallgatnak. Versek: Csokonai Vitéz Mihály – Tartózkodó kérelem (6. osztály)Radnóti Miklós – Nem tudhatom (8. osztály)Petőfi Sándor – Dalaim (6. osztály)Petőfi Sándor – Reszket a bokor (7. osztály)Faludi Ferenc – Forgandó szerencse (8. osztály)József Attila – Levegőt (8. osztály)József Attila – Kertész leszek (5. osztály)József Attila – Ülni állni (8. osztály)Arany János – Toldi előhang (6. osztály)Juhász Gyula – Milyen volt szőkesége (7. osztály) 5-8. osztályosok és igazából mindenki számára ajánlják!
Kodály Zoltán műveire. Éles fehér fény hasít bele a térbe, megvilágít egy férfit. Csend van. Csapásolás hangjai szűrődnek be. Ritmusa gyorsul, egyre hevesebb. Ismét csend. A férfi összeesik. A háttérben emberek tűnnek fel, az asszonyok fekete fejkendőt kötnek, egy nő kiválik a tömegből… Velekei László 2013-ban dolgozott először Kodály Zoltán műveire, így született meg a nagysikerű KODÁLY című darabunk. Ezt újragondolva alkotta meg a világhírű zeneszerző munkásságának minden szegletéből hasító Romance című koreográfiáját, tisztelegve ezzel a magyar zenetudós, zeneoktató és népzenekutató előtt.
A hazugságaikba görcsösen kapaszkodó, kérészéletű színházi báboké?A gyermeküktől elszakított anyáké? A szüleiktől elszakított gyermekeké?A hallgatásé? Az elnyomásé, vagy az elnyomás elleni küzdelemé?A nemzeti múltat, jelent, jövőt bedarálni törekvő asszimilációs gépezeté?A fondorlatos erőszaké? Az Istenbe, nemzeti együvé tartozásunkba vagy az önmagunkba vetett hité?Néhai vagy eljövendő szerelmeké? A magányosan, szeretetre éhezve cseperedő gyermekeké?Látlelet az egyén, a család, a nemzet életén átgázoló történelemről. Történet elszakadásról, egymásra találásról, szeretetről, asszimilációról, identitás-vesztésről, erőszakról. Váratlan fordulatokkal teli, vérfagyasztó történelmi krimi, melyben a nemzet elveszett hazáját, az anya elveszett fiát keresi.Történik Budapesten és az elcsatolása óta jégbe fagyott Erdélyben.
Paul Gallico világsikerű regényének (Jennie, te drága) zenés színpadi feldolgozása a távoli Londonba kalauzolja el nézőit: "alulnézetből" ismerhetjük meg a várost, egy macskalány és egy macskává lett kisfiú szemével.
Hány lakója lesz hazánknak 2100-ban? Hány órát beszélt Jézus? Mennyi alkoholt iszunk? Lesz-e tömegnyomor a földi paradicsomban? Mekkora Magyarország a Világegyetemhez képest? Hány barátja van valakinek átlagosan? És a facebookon? Érdemes-e jónak lenni? Nagy kérdések a számok nyelvén. Litkai Gergely új önálló estje a gondolkodás újra divatba hozatalát célozza meg.
Irena Sendler a német megszállás alatt Varsóban élt. 1939-től a háború végéig segítőivel több, mint 3000 hamis iratot készítettek zsidó családok számára, és több, mint 2500 gyermeket mentettek ki a gettóból. Dobozokban, szerszámosládában, mentőautók matracai közé rejtve. 1943-ban a Gestapo letartóztatta. Száz napot töltött börtönben, kegyetlenül megkínozták, de ő nem vallott semmiről. 2008-ban, 98 évesen halt meg Varsóban. "Olvastam egy cikket Irena Sendlerről és az általa megmentett gyerekekről, akik “meghaltak azért, hogy utána újra élhessenek”. A történelem olyan lehetetlen helyzetbe sodorta ezt a nőt, hogy emberek sorsáról kellett döntenie, konkrétan arról, hogy meddig tetszhalottak a kicsik, és mikor lesznek újra élők. Tulajdonképpen ez maga a bábművészet: mozgatok egy figurát, aztán amikor elengedem, akkor pontosan úgy néz ki, mintha semmi élet nem lenne benne, de aztán csak rajtam áll, hogy mikor nyúlok hozzá, mikor mozdítom meg újra. "Pallai Marával közösen kutattuk Irena életét, benne van legalább két évünk. Amikor Irenát letartóztatták, és börtönbe került, nem volt hajlandó semmit sem elárulni, ezért ki akarták végezni. Az utolsó előtti éjszaka azonban lefizették az őröket és kimentették. 2008-ban, 98 évesen halt meg. 2500 gyereket mentett ki a varsói gettóból. Felmerül, hogy mi marad az emberből, ha ezt végigcsinálja, és az is nagy kérdés, hogy honnan van ehhez valakinek ereje, hogy nap mint nap kockáztassa a kapun való átjutásnál a saját életét is. A darab megírására Háy Jánost kértem fel, aki nagy örömünkre elvállalta. Már az elején egyetértettünk abban, hogy mi tulajdonképpen nem dokumentarista előadást akarunk, hanem az az érdekes, hogy van egy háború, mindenki ennek a helyzetnek a kiszolgáltatottja, teljesen függetlenül attól, hogy melyik oldalon áll, és van egy nő, akinek van egy személyes története, és nyilván hatnak rá a körülmények, de leginkább magával van elszámolni valója. Háy fantasztikusan ír erről: “Belökött a cellába és rám zárta az ajtót. Visszakerültem a legszűkebb helyre, aminél csak a test szűkebb, a testnél pedig a saját tudatunk, aminek falait senki nem tudja áttörni…Nincs kiút a tudat fogdájából.” Így ez a darab nem Irena Sendler története, nem véletlenül nincs nevesítve előadásunkban sem. Élete csak ihletforrásként szolgál egy általánosabb történet kifejtésére. A főszereplő tizenegynéhány karaktert játszik/mozgat a darabban. Úgy meséli el börtönben töltött napjait, s idézi meg emlékképekben egykori tetteit." - Hoffer Károly