Három házaspár. Két hely. Két idő. Eközött kell ugrálni, különben baj lesz. Frank a főnöke Bob-nak és William-nek. Bob-nak viszonya van Frank feleségével, és állandó vitái a sajátjával. William felesége viszont ok nélkül gyanakszik, hogy férje megcsalja. A titkos szerelmesek folyamatosan azt hazudják otthon, hogy William házasságának megmentésén dolgoznak. Mindenki gyanakszik mindenkire, és egyre szövevényesebb a helyzet, csak a virtuóz egyensúlyozás képes rendet teremteni a káoszban. Vagy célravezetőbb lenne az igazság? A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség között létrejött megállapodás alapján kerül színre.
Egy árva gyermekekből álló csapat és egy rendkívüli felnőtt, egy nemes lelkű művész a háború sújtotta Magyarországon. Varázslatos történet hűségről, bátorságról, barátságról és emberségről az embertelenségben.
Egy egész estés műsor, azoknak, akik előtt, ha bezáródik egy ajtó, akkor nem egy ablak nyílik ki, hanem beázik a tető is. Azoknak, akik nem bánják, hogy vannak korlátaik, mert legalább van mibe támaszkodni. Azoknak, akik nem akarják megváltoztatni a világot, főleg nem komolyabb erőfeszítés árán.Ha szépséget látsz a semmittevésben, és a tökéletes világ számodra nem az, amiben mindent elérhetsz, hanem az, amelyik minden irányba lejt, akkor ez az est neked szól.Legy részese az anti-motivációs tréningnek, tapasztald meg a semmittevés szépségeit, éld át milyen pro-passzívnak lenni.Egy vicces előadás, a Szomszédnéni Produkciós Iroda Karinthy-gyűrűs humoristáitól, mindazoknak, akiknek az az álmuk, hogy ne kelljen folyton álmokat elérni.
A többféle feldolgozást is megélt alapművet most Grigori Frid egyszemélyes operaváltozatában ismerhetik meg a Budapesti Operettszínház nézői. A német megszállók elől családjával együtt Amszterdamban bujkáló zsidó kislány, a tizenhárom éves Anne Frank 1942. június 1-jén kezdett el naplót vezetni. Terve az volt, hogy feljegyzései alapján könyvet ír a háborúról, hű képet festve benne a hollandiai német megszállás éveiről. A könyv soha nem készült el, Anne Frank nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt a bergen-belseni koncentrációs tábor poklában életét vesztette. Naplója örök érvényű, megrendítő olvasmány, amely mindazokhoz szól, akik szeretnék jobban megérteni, mi történt a bujkáló családokkal a hitleri vészkorszakban.
Skandináv komédia. Elling és Kjell egy hosszabb vidéki „szanatóriumi” pihenés után lehetőséget kapnak arra, hogy újra a mindennapok részeseivé válhassanak: Oslo központjában kiutalnak nekik egy lakást, ahol akklimatizálódhatnak. Ebben a mentoruk is a segítségükre van. Ám a kihívás nagy. Amitől talán a leginkább félnek, az a külvilág – a telefonhívások, a napi bevásárlás, a szórakozás, az ismerkedés, a szexualitás.Ha kudarcot vallanak, mehetnek vissza „pihenni”. Ám egyszer csak betoppan hozzájuk egy nő…
Csíksomlyó ősi Szűz Mária kegyhely mivolta, történeti és spirituális hivatása, a tradíciót és a népet megtartó ereje adta azt a szellemi és lelki légkört, melyben a XVIII. század során a híres nagypénteki szenvedéstörténeti misztériumdrámák elhangozhattak. Jelképes és egyúttal talán sorsszerű, hogy drámák kéziratai a kommunista diktatúra első évtizedeiben a Szűz Mária-szobor alatti dobogóban rejtőzködtek, amíg 1980. augusztus 22-én egy felújítás során, teljesen ép állapotban fel nem lelték őket. Balogh Elemér és Kerényi Imre 1981-ben a legendás Várszínház-béli előadáshoz készített egy szövegváltozatot „Csíksomlyói passió“ címmel, amelyet hosszú évekig hatalmas sikerrel játszottak itthon és külföldön. Az előadáshoz Rossa László gondosan megválogatott, a drámához szorosan kapcsolódó zenei anyagot készített, részben a passiókban gyakran szereplő egyházi énekek felhasználásával. Közreműködnek: zenészek, táncosok, kórus.
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptemberben pedig a Madách Színházban lesz.
Fráter Zoltán a tények játékos felhasználására épülő „szellemjárása” a „két egyetlen” közt őrlődő Karinthy tragikomikus helyzetét és élete döbbenetes érzelmi fordulatát mutatja be. Karinthy Frigyes huszonöt éves, amikor kalandos körülmények között megszökteti nagy szerelmét, a három gyermekes Judik Etel színésznőt. A férj haragja elől fél évig bujkálnak Berlinben, majd nagyobb összeggel megbékítve a férjet, Budapesten házasságot kötnek. Az író a „bogárka, bogaram” becézéséből adja a Boga nevet imádott párjának, aki az első világháború után kitörő spanyolnátha-járvány áldozata lesz. Karinthy ezt jegyzi naplójába felesége halála után: „Úgy érzem, agyamban daganat képződött, amikor ő meghalt…” A gyászoló férfi csaknem két év múlva, egy telefonvicc meghívását komolyan véve ismerkedik meg az akkor még férjes asszonnyal, Böhm Aranka orvosnővel. A szenvedélyes, minden férfit meghódító Aranka már másfél évtizede színesíti érzelmi viharaival a házasság hétköznapjait, amikor Karinthyt, aki mindvégig olthatatlan szerelemmel gondol Bogára, 1936-ban valóban műteni kell. Az élet-halál között lebegő író egyszerre két nővel viaskodik, képzeletben Bogával, a valóságban Arankával…
Irena Sendler a német megszállás alatt Varsóban élt. 1939-től a háború végéig segítőivel több, mint 3000 hamis iratot készítettek zsidó családok számára, és több, mint 2500 gyermeket mentettek ki a gettóból. Dobozokban, szerszámosládában, mentőautók matracai közé rejtve. 1943-ban a Gestapo letartóztatta. Száz napot töltött börtönben, kegyetlenül megkínozták, de ő nem vallott semmiről. 2008-ban, 98 évesen halt meg Varsóban. "Olvastam egy cikket Irena Sendlerről és az általa megmentett gyerekekről, akik “meghaltak azért, hogy utána újra élhessenek”. A történelem olyan lehetetlen helyzetbe sodorta ezt a nőt, hogy emberek sorsáról kellett döntenie, konkrétan arról, hogy meddig tetszhalottak a kicsik, és mikor lesznek újra élők. Tulajdonképpen ez maga a bábművészet: mozgatok egy figurát, aztán amikor elengedem, akkor pontosan úgy néz ki, mintha semmi élet nem lenne benne, de aztán csak rajtam áll, hogy mikor nyúlok hozzá, mikor mozdítom meg újra. "Pallai Marával közösen kutattuk Irena életét, benne van legalább két évünk. Amikor Irenát letartóztatták, és börtönbe került, nem volt hajlandó semmit sem elárulni, ezért ki akarták végezni. Az utolsó előtti éjszaka azonban lefizették az őröket és kimentették. 2008-ban, 98 évesen halt meg. 2500 gyereket mentett ki a varsói gettóból. Felmerül, hogy mi marad az emberből, ha ezt végigcsinálja, és az is nagy kérdés, hogy honnan van ehhez valakinek ereje, hogy nap mint nap kockáztassa a kapun való átjutásnál a saját életét is. A darab megírására Háy Jánost kértem fel, aki nagy örömünkre elvállalta. Már az elején egyetértettünk abban, hogy mi tulajdonképpen nem dokumentarista előadást akarunk, hanem az az érdekes, hogy van egy háború, mindenki ennek a helyzetnek a kiszolgáltatottja, teljesen függetlenül attól, hogy melyik oldalon áll, és van egy nő, akinek van egy személyes története, és nyilván hatnak rá a körülmények, de leginkább magával van elszámolni valója. Háy fantasztikusan ír erről: “Belökött a cellába és rám zárta az ajtót. Visszakerültem a legszűkebb helyre, aminél csak a test szűkebb, a testnél pedig a saját tudatunk, aminek falait senki nem tudja áttörni…Nincs kiút a tudat fogdájából.” Így ez a darab nem Irena Sendler története, nem véletlenül nincs nevesítve előadásunkban sem. Élete csak ihletforrásként szolgál egy általánosabb történet kifejtésére. A főszereplő tizenegynéhány karaktert játszik/mozgat a darabban. Úgy meséli el börtönben töltött napjait, s idézi meg emlékképekben egykori tetteit." - Hoffer Károly
... egy roma anyuka, aki kiharcolja gyerekének az életmentő műtétet... egy szülésznő hallgató, aki kimegy és nem asszisztál a szülőszobai erőszakhoz... egy védőnő, aki a járványidőszakban maga próbálja kiépíteni az ellátást a saját körzetében... egy roma ápolónő, aki napi két órát utazik, hogy pszichiátriai betegeket lásson el és ebből eltartsa a családját... egy férfi, aki nem akarja többet azt válaszolni, hogy semmit, amikor a gyerekei este megkérdezik tőle, hogy mit hoztál... egy orvos, aki a kórházi rendben próbálja megteremteni az emberiesség pillanatait... egy aktivista, aki rendszerszintű változást akar... egy fiatal, iskolázott roma nő, aki időnként már ki tudja mondani, hogy nem oké, ha megalázzák"Társulatunk roma nőkből és férfiakból, egészségügyi dolgozókból, segítőkből és aktivistákból áll. A helytállás hétköznapi drámáival foglalkozunk. Történeteinkkel megerősítjük egymást, hogy nehéz helyzeteket is túléltünk már, voltak és vannak túlélési stratégiáink. Ugyanakkor a jelenlegi, szélsőségesen kiélezett helyzetben azt kutatjuk, hogy mi lehet a magányos hősökön túl. Mik lehetnek a helytállás kollektív formái? Online színházi kutatóműhelyünkre olyanokat várunk, akik vagy tudják erre a választ, vagy pedig szívesen keresik velünk együtt." Alkotók: Báder Renáta, Borsos B. Róza, Csörgő Andrea, Ferencz Irén, Horváth Kata, Horváth Rita, Horváth Róbert, Horváth Zsanett, Juhacsek Ildikó, Kádár Szonja, Keszler Viki, Kovács-Pászthy Balázs, Lakatos Noémi, Lakatos Rudolf, Orgon Ilona, Pados Eszter, Petrik Zita, Proics Lilla, Rácz Anita, Romankovics Edit, Szilágyi Zsófia
Carol Rocamora a New York-i művészeti egyetem tanára, Csehov több írását ültette át angol nyelvre. Csehov és felesége levelezésének nyomán írt művének ősbemutatója 2001-ben volt a londoni Almeida Theatre-ben, azóta számos nyelven aratott sikert. Olyan színészóriások játszották, mint Paul Scofield és Irene Worth. A mű két rendkívüli emberről, a világirodalom egyik legnagyobb írójáról és a kor ünnepelt színésznőjéről szól. Szenvedélyes szerelmük és házasságuk története személyes levelekben elbeszélve. Videó-technikus: Benkocs Gábor, Molnár Farkas ZoltánAdásrendező: Goretic PéterVezető operatőr: Kiss Jenő
Az örök Kalotaszeg című előadás egy bánffyhunyadi zenész család, a Vargák ("Csipások") zenéje kapcsán foglalja össze Kalotaszeg tipikus román, magyar, cigány népzenéjét, táncait. Ha a Magyarország felől utazó átkel a Királyhágón, hamarosan Kalotaszegen találja magát. Jellegzetes, dombos erdélyi táj, a Nyugati-Kárpátok árnyékában. Az első jelentősebb városka Bánffyhunyad, ahol fellelhetők még a falusi lét romjai, a megcsúnyult, modern építmények mögött. A város elején csillogó pléhfedelű, Mercedes jelvényű cigánypaloták, a legújabb idők szomorúan hivalkodó építményei. A Főtéren tatárjárás után épült magyar református templom. A vasúton túl, Váralmás felé, cigánykolónia, düledező, széteső házakkal. Ezen a fertályon élnek ma is a "magyar", református cigány "Csipások". A család első híresebb tagja Varga Ferenc "Csipás", a "balkezes" volt. Fiai is zenészek lettek, s mivel hagyományosan a cigányok szolgáltatták ezen a tájon mindenkinek a zenét, apjuk örökébe léptek. Egész Kalotaszegen közmegelégedésre játszottak, magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt. A fejben és szívben összegyűlt hatalmas tudás ifjabb Varga Ferenc "Csipás" művészetében tetőzött. Nem ismerünk máshonnan Kalotaszegről ennyire klasszikusan kiegyensúlyozott, az előadásmódra, hegedűtónusra, arányokra ilyen magas szinten figyelő hangszeres népzenét, amely az egyéni, virtuóz hangzás és a közösségi tudás ennyire örökérvényű, művészi szintézise. A "Csipás" név a magyar népzenészek között összefonódott Kalotaszeggel, legendává vált. Munkánkat segítette, hogy viszonylag nagy terjedelmű gyűjtések is rendelkezésünkre álltak. Az a világ, amelynek zenéjét, táncait ebben a produkcióban összefoglaljuk, végérvényesen elmúlt, ám a drasztikus, kijózanító változások, a durva pléh-realitás ellenére, fejünkben és szívünkben örökre megmarad. Együtt élünk őseink Kalotaszegével. A vidék nemzeteinek jellemző táncai összefonódnak ezzel a zenével, amely egységes, örökérvényű és magyar. (Kelemen László) Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara. Szólót énekelnek: Szerencsés Martina, Hetényi Milán.
Játék egy részben – a SzínMűHely Produkció és az Átrium előadása. Az iráni szerző, Nassim Soleimanpour nemzetközi sikert aratott különleges darabjának nincs próbája, nincs díszlete, nincs jelmeze, nincs rendezője. Egy színész életében csak egyetlenegyszer adhatja elő a darabot, amely kísérlet a színház hatalmának demonstrálására, közös játék az író, a színész és a közönség részvételével, vagyis minden egyes este megismételhetetlen alkalom. A tétet emeli, hogy a színész a darab szövegét ott, helyben, a színpadon kapja meg, tehát ő sem tudja, mi fog történni. A már több mint ötven nyelvre lefordított, Indiától Dániáig, Új-Zélandtól Kanadáig számos országban hallott szöveget olyan kiváló színészek is előadták már, mint Whoopi Goldberg, John Hurt, Nathan Lane, Stephen Rea, Sinead Cusack, Brian Dennehy, David Hyde Pierce, Alan Cumming, F. Murray Abraham, az operaénekes Joyce DiDonato vagy a filmrendező Ken Loach. Magyarországon először, és ezen az estén egyetlen alkalommal Alföldi Róbert játssza a darabot, amely több színházi fesztiválon is díjat nyert. Író: Nassim Soleimanpour.
Sorozatuk elsősorban óvodás korú gyerekek és szüleik számára kínál kellemes perceket egy-egy szombat délelőtt. Mesék és a muzsika világában barangolnak. A tavaszt, a megújulást köszöntő mostani történetünk igazi varázslat: mi hajt ki a földben pihenő magokból? A mese kicsit rólunk is szól: vajon a bennünk szunnyadó, ám megújulásra kész énünk életre tud-e kelni? Van-e hozzá elegendő varázserőnk? Csakis rajtunk múlik.A helyszínk egyelőre a virtuális tér, ám remélik, hogy mielőbb visszaköltözhetnek a Bajor Gizi Színészmúzeumba.Közreműködik: Kecskés Karina színész-drámapedagógus és Fehérváry Lilla előadóművész.
"Szervusztok, pajtikák!" A Fabula Bábszínház paravánjára is elérkezett vándorútján a méltán világhírű magyar népi hős: Vitéz László. A történetekben is megküzd az ördögökkel, és mint gyermekkorunkban, most is győz!
Boribon szamócát keres a réten. Szamóca helyett furcsa dolgokat talál: cipőket, inget, kalapot, és egy igazi jóbarátot. Marék Veronika Boribon és Annipanni, valamint Boribon kirándul könyvei alapján készült vidám, zenés bábelőadás.
Marék Veronika hőseit az egész világ ismeri, a mackó és a kislány történetein generációk nőttek fel. Hétköznapi kalandjaik legnagyobb varázsa, hogy minden mai és egykori gyerek számára ismerősek.
A modern tánc és zene elemeiből egy, a négy évszakon átívelő eseménysort készítenek, amelyben groteszk, de ugyanakkor lírai vizuális elemeket ötvöznek, saját stílusukat a megcélzott korosztály speciális igényeihez igazítva.
Tibi, a juhász csuda dolgokon gondolkodik, miközben az állatok nyárvogását, nyerítését, cserregését, vonítását hallgatja: "ezek egymással beszélnek tán, vagy mi van?!" Jó is volna megtudni! Egy napon érdekes eset történik vele, egy kiskígyóval és annak az anyjával! Lesz is belőle nagy gondja, galibája a juhásznak! Még az élete is veszélybe kerül! Asszon'káját úgy szereti, az életét is oda adná neki! De az is szereti ám az urát, így juhászunk tán megmenekülhet... persze, csak ha segítenek a gyerekek is. Szereplők: juhász, az asszonykája, és az állatok