A szakítás soha nem kellemes, ebből csinál diszkrét üzletet a Válásguru ügynökség alapítója, aki a szépen jövedelmező szakítócégből nagyot szakít. Ügyfelei megbízásából vállalja, hogy helyettük mondja ki a végső szót és hagyja el azok párját. Válást közvetít. Virágot visz az elhagyott nőknek, hagyja, hogy sírjanak a vállán, a kirúgott férfiakkal pedig közösen szidja a szerelmet. Eric, a ’Válásguru’ épp új ügyfele, Quentin nevében készül az újabb nagy szakításra. Megérkezik a nőhöz a szokásos csokorral, és amikor az ajtó kinyílik, Eric akkor szembesül azzal, hogy régi szerelméhez, Chloéhoz rendelték ki, aki évekkel ezelőtt magyarázat nélkül távozott az életéből. Hirtelen minden összezavarodik. Elindul egy nagy társasjáték, s közben egyre érzelmesebbé és szórakoztatóbbá válik a szakítópróba. Szerző: Tristan Petitgirard
Georg Büchner befejezetlen drámája valós eseményen alapul: 1821-ben, Lipcsében, Johann Christian Woyzeck borbély, több késszúrással megölte barátnőjét. A korabeli közvéleményt évekig lázban tartotta a latolgatás, beszámítható-e vajon Woyzeck, valójában mi vitte őt rá erre a gyilkosságra.
Oresztész szereti Hermionét, aki szereti Pürroszt, aki szereti Andromakhét, aki szereti Hektórt, aki halott. Szabó Lőrinc fordítása alapján. Micsoda ökörség. Nem tűnt föl még soha senkinek, hogy az európai irodalom szerelmi történeteinek láttán, valójában el kéne mennie kedvünknek attól, hogy szerelmesek legyünk? Ám ennyi vereség és pusztulás láttán is kinek ment volna el a kedve a szerelemtől? Akkor minek mégis e roppant mennyiségű könny, vér, méreg, bosszú, gyilok, s mivégre a sok őrjöngés, téboly, sikoly, hisztéria? (...) Kedves szerelmi regényeink hősei miért taszigálják szerelmesüket a halálba? Ha nem ők, akkor meg ki? Sors? Mi az? Isten? Ki ő? (...) Aki szerelmes regényt olvas, halálra vágyik? Miért tekintettük annyi évszázadon át szépnek a boldogtalanságot, miért élvezzük mások szenvedésének látványát, ha egyszer úgy vélekedünk róla, hogy nem jó? (...) Lehet-e különbséget tenni egy ilyen világban a slágerek és a filozófiák között?(Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről)
A színpadon egy profi színész és egy profi imprós. Nincs szöveg, nincs próba. Csak kockázat ésbizalom. Molnár Levente merész impróelőadása ismert színészekkel. Vendége ezúttal: Simon KornélÁllítólag a színészek legnagyobb rémálma, hogy a színpadon állva elfelejtik a szövegüket. De mi vanakkor, ha eleve nem is kapnak szöveget? Se karaktert? Se semmilyen fogódzót? Mi történik, ha adottegy színész és egy imprós, és két széken kívül semmilyen kellékük nincs?Molnár Levente egy merész kísérletben próbálja ki, hogy milyen, amikor két ember csak egymásraszámíthat. Nem tudják, mit tesznek 5 perc múlva. De még 5 tizedmásodpercük sincs rá felkészülni,mert a színházi és az imprós világ élesben feszül egymásnak és olvad össze egy hosszúformátumúimpróban.Itt nem a sztori a lényeg. Az a fontos, hogy a két ember hogy viszonyul egymáshoz, hogyan segíti-támogatja-emeli-tartja a másikat. Ez az előadás egy találkozás két ember, két műfaj, két világ között.Végtelen a szabadság, ezáltal végtelen a kockázat és a bizalom.
Részvételi cirkuszi előadás. Élni bizony kockázatos – ez ad sajátos ízt és színt neki. A bizonytalansággal, nehézségekkel való szembenézés arra késztet, hogy elgondolkodjunk tetteinkről és kapcsolatainkról. Ebben az előadásban nem egyedül kell majd mindezzel megküzdeni. A résztvevők együtt, csoportosan néznek szembe az akadályokkal, miközben erős és mély kérdéseket tesznek fel maguknak, társaiknak: megbízhatunk egymásban? Képesek vagyunk közös megoldást találni egy problémára? Vezethetünk-e együtt egy csoportot?A táncot, zenét és utcai művészetet ötvöző francia társulat, a Cirque Inextremiste elődásában a főszereplő a bizalom és a néző. Koncepció: Yann EcauvreElőadók: Yann Ecauvre és Julie DelaireTechnikus: Fabrice DominiciProdukció: Jérôme Souchet
Lengetjük a kalpagot, túrós mákos jó napot!" Ezzel a dallal kezdődik a gülü szemű, lapát fülű, buldog képű Kristóf története. Ez az óriás tör zúz maga körül mindent. Ki fogja őt szeretni. Végig csetlik-botlik Kristóf az úton, s vele mi is, míg végül értelmet kap az ő ereje.
Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra. 2024. április 6-tól egészen szeptember közepéig lesz látható a Fővárosi Nagycirkusz tavaszi-nyári showja, ami a „Csillagok - égbeli tűk” címet viseli. Az égbolt, a Hold, a Nap és a csillagok minden ősi kultúrában különleges jelentőséggel bírtak és még a királyok legfontosabb jelképei között is szerepeltek. A csillagok mítoszai még a Bibliában is megjelennek, de a mesék fő elemei között is ott vannak, elég, ha csak Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című meséjére vagy a népmesékből ismert csillagszemű juhászra gondolunk. Egy biztos, hogy a cirkuszban a csillagok mind összegyűlnek majd. A XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál és a Fesztivál Plusz - Világsztárok Budapesten című előadás gigantikus sikereit követően a porond óriási planetáriummá alakul és megannyi csodát látatunk a Fővárosi Nagycirkuszban. A műsor káprázatos és pazar szuperkoncertté változik, amelyben az artista és táncos koreográfiák új értelmezést és dimenziókat adnak a legjobb magyar és világslágereknek! Rúzsa Magdi és a Queen, Anna and the Barbies és David Bowie, Cseh Tamás és Michael Jackson dalai talán soha nem szerepeltek még együtt, egy koncerten – kiegészülve artistákkal, táncosokkal, élő zenekarral, videoklipes videó- és fénytechnikával! A Fővárosi Nagycirkusz „Csillagok, égbeli tűk” című nyári műsora a bolygónkról szól, és a bolygónkért aggódó csillagokról, a minket féltő Napról és Holdról, a ránk, emberekre gondos szülőként tekintő egész univerzumról! Csillagok, égbeli tűk karcolják rá a szemünkre, baj van a földön, gond van az égen, és mi emberek valamit nagyon elszúrtunk. Nem vigyáztunk a ránk bízott kincsekre, a Földre, a természetre, az állatokra, a növényekre, és nem vigyáztunk egymásra sem. Az utolsó előtti percben vagyunk, és ha nem kapunk észbe, az ég ránk szakad és a Föld néptelen lesz, mi pedig szomorkodhatunk, hogy miért nem szólt ránk időben senki! De még van egy percünk, most, és észbe kaphatunk, hogy megmentsük magunkat és újra megtanuljunk jól vigyázni minden értékünkre, minden kincsünkre, a földünkre, a szeretteinkre, az örökségünkre és az emberiségre! Az előadásban olyan világsztárok lépnek a porondra, mint Ifj. Simet László, Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész, artistaművész, aki cirkusztörténelmet írt azzal, hogy 63 évesen egy 22 milliméter vastagságú, 300 méter hosszúságú drótkötélen Magyarországon elsőként kelt át biztosítókötél nélkül a Duna egyik partjáról a másikra. Ifj. Simet László a világon egyedülálló produkcióval tér vissza hozzánk ismét, hogy egy, a halálkereket és a magasdrótszámot ötvöző, 8 méter magas forgó rekviziten érzékeltesse velünk az űrbéli súlytalanság állapotát. A porondra lép a fantasztikus Antony Cesar, ötödik generációs cirkuszi belga artistaművész, akinek választott zsánere a gurtni, emellett hat szeren is képzett szertornász. Kanadában, a montréali École Nationale de Cirque-ben tanult, stílusát a modern jazz és a kortárs tánc iránti szenvedélye határozza meg és ő nyerte el a XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál White Show – Lyrical Circus Late-Night Show Arany Díját. Igazi szenzációnak ígérkezik a Lettországból érkező Andrejs Fjodorovs műrorszáma. Andrejs az állatok szerelmese, galambjai és kutyái jelentik számára a családot, szinte minden idejét a róluk való gondoskodás, a közös játék és tanulás tölti ki. Produkciója ember-állat harmonikus együttélésének tökéletes példája, madarai szinte bármilyen trükköt végrehajtanak, nem kérhet tőlük lehetetlent. Legutóbb a magyar közönség 2018-ban, a Győztesek Karneváljában láthatta őt. Az előadásban a közönség ismét találkozhat az ukrán artistanövendékeinkkel, s hogy még kikkel? Hamarosan erre is fény derül. Mi a közös bennük? Mi a közös bennünk? Ők mind megérezték, amit mi is: csak rajtunk múlik, hogy megóvjuk egymást és szeretett bolygónkat. És hogy nekünk, embereknek mi a felelősségünk, amikor észrevesszük Földünk arcán a lassan legördülő könnycseppet: „Vigyázz a madárra, ha a válladra repül…”
Egy önsegítő függő csoport története. „Mindent, amit a felépülésed elé teszel, azt elveszíted.” Egy teremben székeket tesznek körbe. Fő a kávé, a tea, apró rágcsálnivalók kerülnek az asztalra. Sorban érkeznek a résztvevők. Vannak, akik már ismerik egymást, és kedvesen mosolyogva ölelik meg a másikat. Van, aki először van itt, ő félszegen elfoglalja az egyik széket és feszülten várakozik. Aztán körbeállnak, mélyen belenéznek egymás szemébe. Feszült csend, majd mesélni kezdenek. Egyes szám első személyben, őszintén, tabuk nélkül. Ki hogyan került ide? Milyen mélypontra érkezett az élete? Mi az, amit nem tud egyedül leküzdeni? Amihez segítségre van szüksége?A csoporthoz bárki csatlakozhat korra, nemre, szexuális vagy vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. A tagságnak csak egy feltétele van: a szerhasználattal való felhagyás vágya. Legyen a szered bármi: alkohol, nikotin, kábítószer, szerencsejáték, videojáték, pornó, vásárlás, munka. Kleptománia, bulimia és anorexia, szex, szerelem- és társfüggés. Mindegy, honnan jössz, mindegy, mit és meddig használtál, a csoportot csak az érdekli, hogy mit akarsz kezdeni a problémáddal és hogyan tud segíteni neked. Bodó Viktor új előadása az önsegítő függő csoportok mintájára és igaz történetek alapján készül. A csoport olyan szélsőséges karakterek találkozóhelye, akik egyébként soha nem ülnének le egymással. Megfordul itt mindenféle ember a szobafestőtől az étteremtulajdonoson át a színházrendezőig. Történeteikben a reália keveredik a mindennapi abszurddal, a dráma a tragikomédiával. Egy ilyen kétórás gyűlésen megtörténhet minden, ami csak elképzelhető, és az is, ami nem. Jelmez asszisztens Dombi Franciska
Megint egy LEGÉNYBÚCSÚ. Történik ma, egy háziorvosi rendelőben. Az író-rendező-színész Szente Vajk újabb történetében ismét hihetetlen helyzetekbe keveredik a két jól ismert, szeretnivalóan mulatságos hőse. Simont és Alexet megint bomba nők és sármos férfiak veszik körül, bár most sem tudni, ki kinek a kicsodája – ám a végére megint minden elrendeződik. Vagy mégsem?
Eliza Doolittle, a szegény, rongyos virágáruslány egy este belebotlik a különc nyelvészbe, Higgins professzorba, aki könnyelműen fogadást köt: a lányból hat hónap alatt hercegnőt farag. A csodálatos átváltoz(tat)ás kemény munka mindkettejük számára, ám végül lehet, hogy a tanítvány felülmúlja mesterét.Shaw fanyar-szellemes példázata a férfi és a nő örök párviadaláról Lerner és Loewe csodálatos dalaival az egyik legszebb és legnépszerűbb musical. A Centrál Színház My Fair Lady-je friss, szenvedélyes hangnemben meséli újra az ősi mesét, ugyanakkor klasszikus kiállítású előadás káprázatos látványvilággal, nagyzenekari hangzással.
Családi együttlét Gerhart Hauptmann drámája alapján Az Isten, haza, család alkotócsapatával hónapok óta gondolkodunk, hogy ezúttal min dolgozzunk együtt a Kamrában, hogyan folytassuk a közös munkát, mik az előző produkció tanulságai. Arra jutottunk, hogy érdemes lenne tovább foglalkozni családtörténetekkel. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a társulat frissen szerződött és legfiatalabb tagjai valamilyen fajsúlyos színészi feladatot kapjanak, és érvényesen beszélhessünk velük együtt a generációnk dilemmáiról. Ezúttal egyik kedvenc drámaíróm, Gerhart Hauptmann egy Magyarországon soha nem játszott darabjára esett a választás. Ez a Magányos emberek (Einsame Menschen). A drámát olvasni sem lehetett eddig magyarul, a friss nyersfordítást Boronkay Soma készítette nekünk, ez alapján dolgozunk a saját szövegkönyvünkön. A több mint százéves, gazdag anyag tökéletesen alkalmas arra, hogy improvizációk és saját élményanyagaink alapján újrastrukturáljuk, a színészekre illesszük és létrehozzuk a mi adaptációnkat. A kísérlet tárgya egy magyar család, illetve négy, önálló életét éppen elkezdő fiatalember néhány nyárvégi, feszültségekkel teli napjának érzékletes bemutatása. A történet alapvetően hat ember összezártságából eredő konfliktusainak stációit járja végig. A kísérlet tárgya továbbá, hogy az audiovizuális hatások éppen olyan fontosak legyenek az előadásban, mint az elhangzó párbeszédek. Tarnóczi Jakab
Orsi és Ádám hazaérkeznek a nyaralásból. Valami bűzlik, kikapcsolták az áramot, idegen növény van a konyhaasztalon. És egyszer csak felbukkan a semmiből Kati és Viktor, akik – úgy tűnik – ugyancsak ott laknak. Vagy lehet, hogy ők laknak ott igazából? Egy szürreális fordulatokban gazdag színdarab, amiben semmi sem az, ami. Vajon tényleg a környezetünk határoz meg minket? Kibújhatunk a bőrünkből, szétfeszíthetjük a polgári társadalom kereteit? Az izgalmas dramaturgiájú színdarab számos súlyos témát jár körül humorral és játékosan. Van benne kitörő vulkán, takarítónő-halál és jávorszarvas-szex és egy doboz, amit talán nem kellett volna kinyitni... Marius von Mayenburg kortárs német rendező-drámaíró 2010-ben írt műve először kerül Magyarországon bemutatásra.
Sean O’Casey egyfelvonásosa helyett írta: Horváth János AntalLuca és Peti fiatal házaspár, akik az első gyermeküket várják: bármelyik pillanatban. Lucateljes gőzzel készül az új életre, de Peti még két világ között ragadt: az elköteleződés ijesztő, denem elköteleződni még jobban. Az egyik kiszámítható, unalmas életet hoz magával, ahol estekilenckor már mindenki pizsamában van. A másik ugyan szabadságot jelenthet, de a felszíneskalandok hajszolása közben igazi társ nélkül maradhat az ember. Luca már nem vár továbbPetire, hogy összerakja a babaágyat, a saját kezébe veszi a dolgokat, miközben Peti a legjobbbarátjával, Móriccal próbál megoldást találni a dilemmájára, aki nem biztos, hogy a legjobbtanácsadó. Mindeközben kölcsönösen meglátják a másik életében azt, ami az övékből hiányzik.A kezdet/vége egyfelvonásos összművészeti vígjáték felismerhető, hétköznapi helyzetekenkeresztül játékosan, őszintén és érzékenyen beszél a felelősségvállalásról, és a döntésről, amitelőbb-utóbb mindenkinek meg kell hoznia. Ez a cirkuszi elemekkel tarkított előadásmegmutatja, mennyi szerepet kell betölteni egy modern párkapcsolatban és milyen nehézmegtalálni az egyensúlyt. Szó szerint.A szövegkönyvet Sean O’Casey A kezdet vége című egyfelvonásosa után/nyomán/helyett írta arendező, Horváth János Antal. A főszerepeket Molnár Áron, Mohai Tamás és Sztarenki Dórajátsszák. Az előadás létrehozásában a Cirque du Soleil-ből ismert magyar artista Frányó Viktorés a Magyarországon dolgozó finn koreográfus Jenna Jalonen is részt vesz, valamint élőzenévelkíséri az előadást Wagner-Puskás Péter, zeneszerző, így egy igazi összművészeti, mindenelemében szórakoztató élményt kapnak a nézők a 2024 Valentin-napján tartott bemutatón és aztkövetően. Artista konzulens: Frányó Viktor Másodasszisztens: Tóth Gréta
Tizenkét embernek kell döntenie egy ember sorsáról: bűnös vagy nem bűnös. De hogyan hozhat egyhangú döntést, hogyan találhatja meg a közös nevezőt egy teljesen különböző emberekből álló társaság, akik még a szavak jelentésében sem tudnak megegyezni egymással?
Retrófuturista kémdráma - a Budapesti Anarchista Színház előadása. "A darab 2177-ben játszódik, miután az emberiség kihalt és csak a magyarok élték túl akatasztrófát. A maroknyi túlélő egyetlen esélye, ha képesek leszámolni utolsó ellenségükkel: aszerelemmel." Fénytechnika: Majoros Cserne Látvány/jelmez: Zalai Ágnes, Pintér Vivien Dramaturg: Kalmár Lalita Webdesign: Sas Orsolya
A Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves prózai színművész osztálya bemutatja Pedro Calderón de la Barca Az élet álom című darabját. Segismundót születésekor apja egy toronyba zárja, ám húsz év múlva úgy dönt, hogy mégis kiengedi. A fiú rohamszerű gyorsasággal szembesül a külvilággal és önmagával.A háború utáni álomtalan alvás véget ért. Fáradtságunkat kipihentük. A kellemes álmok eloszlottak. Az unalom lejáratta magát. A rémálmok újból az őket megillető helyre kerültek. Szükséglet ez vagy a szellem fényűzése? Kísérletezem velük, vagy velem kísérleteznek? Gyakorlatozom éjszakára? Kinek a poklának szolgáltatom ki magam, ha a sajátomra nem vagyok felkészülve? Vezére vagyok vagy tömege saját lidércnyomásomnak? Parancsra álmodom, vagy szabadon? Lidércnyomásom megtelik velem, vagy jut benne a többieknek is hely? Számolok-e másokkal is? Osztok-e szerepeket? Kinek a rémálmában akarok – legalább szemlélőként – résztvenni? Milyen esélyeim vannak, hogy testet adjak annak, amitől verejtékezve ébredek? A szövegkönyv Calderón azonos című művéből, Harsányi Kálmán, Mester Yvonne és Térey János fordítása alapján készült.
Az irodalomtörténet a magyar népies irodalom egyik legjelentősebb alkotásaként tartja számon a János vitézt, de műfaját illetően a mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy ezt az elbeszélő költeményt minek tekintsük; egy népmesei motívumokból építkező "műmesének" vagy egy naiv hőséneknek.
Minden hétvégén más család gondoskodik Vándorkutyáról. Imádják a gyerekek, de minden szülő másképpen fogadja. Hiszen Vándorkutya mindent lát! És mindent kiszimatol! Pass Andrea drámaíró abszurd pszico-thrillerét a Vígszínház számára írja. A társulattal először dolgozik, darabját maga rendezi.
„A föld ne forogjon, hanem álljon”– mondja halála előtt Baradlay Kazimir a szabadságharc előtti napokban. De a forradalom után a világ megváltozik, és Baradlayné szembe megy férje végrendeletével, hogy fiait a magyar haza védelmének szolgálatába állítsa. Jókai Mór regénye ma is aktuális kérdéseket feszeget, amit a regényből írt új darab továbbgondol. Hazaszeretet vagy önérdek? Te melyiket választanád? Kortesek, forradalmárok, szalon vendégek: Rovó Tamás, Szabó Miklós, Magony Imre, Nagy Judit, Simon Kimberli, Radics Luca, Barna Levente