A produkció két színész számára kínál virtuóz játékot, akik számos szerepet sűrűn váltogatva engednek betekintést egy színházi próbafolyamat kulisszái mögé.A népszerű musicalekhez szokott rendező ezúttal prózai stúdióelőadást kénytelen színpadra állítani a meglehetősen öntudatos vezető színésszel, a fiatal naivával s a színház egy sokat megélt „bútordarabjával”. Többek között az ő kezeik között alakul Az ötször született fiú története, melyet a naiv író álmodott színpadra.Közel nyolcvanöt percben, két színésszel, tizennégy szereppel kínál igényes szórakozást a magyarországi ősbemutató.
Katharina Blum, akinek az elveszett tisztességét hajkurásszuk ebben a bizarr történetben, maga a megtestesült sikersztori az 1970-es évek Nyugat-Európájában, ezen belül is Nyugat-Németországban, a gazdasági csoda beteljesült ígéreteinek földjén, a 68-as diáklázadások mainstreamizálódásának, bár ilyen szó nincs, hazájában, illetve az utóbbi kettőre adott dialektikus válasz, a fegyveres terrorizmus terepén. Katharina életútját mintha csak körzővel és vonalzóval jelölték volna ki, német precizitással és poszt-világháborús empátiával: középfokú végzettség, nem biztos, ámde jól fizető házvezetőnői állás, lakás, használtan vett, ámde használható autó, sok szabadidő, kevés lehetőség, amivel eltölthetné; továbbá csinos és ápolt külső – és magány, egzisztenciális és szexuális magány robbanékony keveréke. Mi kell még, hogy ez a példaértékűen szabályos élet egy kicsit boldog legyen, ha csak pár órácskára is? Egy egyéjszakás kaland, mi más: és össze is jön, sőt, ha minden igaz (lenne), többet is nyújtana az egy éjszaka örömeinél az igazi, mi több, kölcsönös szerelmet ismeri meg alkalmi partnere karjai közt. Csakhogy semmi sem igaz. Az egyéjszakás kaland, hála minden történet-csavarok egyik legcsavarosabbjának, megmarad egy éjszakásnak, a szerelmet… illetve azt nem, csak a szerelmes nő életét, önbecsülését, ártatlanságát, egyszóval tisztességet pedig felfalja a mocsok: a kor, az idő, és a bulvársajtó mocska. Az előadás alapjául szolgáló regény szerzője, Heinrich Böll (1917-1985) német (NSZK) író 1972-ben Nobel-díjat kapott. A II. világháborúban közkatonaként szolgált. A háború egész életére és szinte a teljes írói munkásságára rányomta a bélyegét, fő témája az NSZK háború utáni gazdasági és politikai talpraállása és pszichés fekvemaradása. Hősei, nevezzük őket így, gondolkodó, vívódó emberek, akik tétova léptekkel botorkálnak a feldolgozhatatlan múltból a múlt jutalmaként kényelmesnek, ámde feldolgozhatatlanul sivárnak ígérkező jövő felé vezető tévúton. Kivéve Katharina Blumot: ő cselekszik – és el is nyeri méltó büntetését. Katharina Blum: „És már csak egy kérdésem volna nekem. Mondják, nem tehetne valamit az állam, hogy megvédjen ettől a szennytől engem? Magukat kérdem, mert állami emberek. Hogy lehetne helyreállítani az én elvesztett tisztességemet? Jó, kérem, nagyon is tudom most már, hogy az én kihallgatásom föltétlenül jogos volt, még ha nem is értem, minek az a sok kurkászás az életemben. De jó, megvolt. Az viszont szerintem felfoghatatlan, hogy az én saját kihallgatásomnak a részletei – vegyük csak a férfivendég-dolgot – hogy jutottak a Zeitung tudomására? És honnan az a sok összehazudott és összeszélhámoskodott vélemény énrólam?”
Monodráma - 6 élet, 4 részben, 1 felvonásban Éva ma lett 30 éves. 10 éve férjnél van. Luxus életet él. Találkozik egy fiúval. A fiú fiatalabb nála. Szereti Évát. Talán Éva is beleszeret. Talán új életet kezdhet. Talán, talán, talán... Sarkadi Imre A gyáva című kisregénye alapján. Játsszák: Janó Anna, Boda Tibor
Interaktív bűnügyi vígjáték. Isabel Czerny-t, a híres zongoraművésznőt holtan találták otthonában, azonban a gyilkos kiléte mégrejtély. Az elkövető egy fodrászszalon alkalmazottai, illetve vendégei között keresendő. 4 gyanúsítottés 2 nyomozó, akik a nézők segítségét kérik, a gyilkossági ügy megoldásában. Mi lehetett a gyilkosmotivációja? Miért akarhatta bárki a művésznő halálát? Legyenek szemtanúi egy gyilkosságinyomozásnak és az est végére mindenre fény derül.
Egy tévesen értelmezhető irányító tábla miatt mindenki Itt keresi a közjegyzőt. Pedig Ő nem Itt van, hanem Ott. Időnként Amott. De Ők, akik Itt, vagy Ott keresik, természetesen azt hiszik, hogy az Itt található Ő, az az Ő, akit Ők keresnek, s lassan Ő, aki Itt van, már maga is kételkedik abban, hogy Ő, csakugyan Ő-e. Mint ahogy abban is kételkedni kezd, hogy Itt jó helyen van-e, és nem kéne neki is Amott lennie. Mert Ez a hely nem Az a hely, hanem Amaz. Világos ugye? Ez, nem Az. Értitek? Nem? Hát Ez-Az. Ahhoz, hogy megértsétek, mindenképp el kell jönni Ide. És ha megnéztétek Ezt, és megértettétek Azt, akkor mindenképp mondjátok el nekem is, mert már én sem értem. Mindenesetre két óra nevetés garantált, s Az mindenért kárpótol.
A Patáliától a Szeretetkertig - improvizációs játék önmagunkról.Ízelítő kapcsolataink hétköznapjaiból. A társas-játékban a közönség is aktív részesévé válhat párkapcsolatainkról szóló forgatókönyvek alakulásának. Szokásos zsákutcák kelnek életre, és az improvizációs jelenetek segítségével, görbetükrön keresztül sírva-nevetve láthatunk rá önmagunkra. "Célunk: közösen alkotva, játszva, nevetve, szórakozva tanulni magunkat, egymást. Játékos „Pár-tan” elevenedik meg, az iskolapad helyett az élet tanítómesterétől. Hogyan űzzük ki magunkat a szerelem paradicsomi állapotából?Miért nem tudjuk megőrizni a közelséget, az inspirációt, az intimitást?Miért végződik a házasságok csaknem fele válással?Hogyan, miért veszítjük el egymást?Mi történik velünk, és bennünk ezen az úton?Mit rontunk el, miközben mindannyian a feltétel nélküli szeretet, elfogadás megtapasztalására vágyunk? Hogyan építünk torlaszt, falakat játszmáinkból?Mit kellene megtanulnunk, hogy esélyt adjunk önmagunknak és a kapcsolatunknak? A kapcsolat maga is olyan mint egy kis élőlény. A szerelemben megszülető első gyermek maga a kapcsolat. Ahelyett, hogy gondoznánk, ápolnánk, hogy virágzó „szeretetkertben” éljünk, mit is teszünk vele? Hogyan változzunk, változtassunk, hogy a szerelmet, annak energiáját, s az abban kialakuló szeretetet tartósan megőrizzük? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az est folyamán, amikoris mindannyiunk számára ismert, hétköznapi élethelyzetek elevenednek meg. Szerző és rendező: az életünk, mi magunk." Játékmester: dr. Piczkó Katalin
“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...Az előadás legfőbb célkitűzése, hogy a lehető legkomplexebben és legsokrétűbben mutassa be a cigány néphez kapcsolódó mesterségeket. Ahogy maguk a mesterségek is igen változatosak, úgy az előadás is törekszik a formai és művészi sokszínűségre. Mindehhez a Kárpát-medence magyar nyelvterületének változatos cigány táncait, zenei és énekes anyagát használja eszközéül, kitekintéssel a nyugat- és kelet-európai cigány kultúrára. Bemutatásra kerül többek között a kovács-, és a drótosmesterség, bepillantást nyerhetünk a teknőscigányok és a sármunkával foglalkozó cigányok mindennapjaiba, valamint a mutatványosok és a zenészek életébe is. Az előadás dramaturgiai kötőanyaga a cigányok vándortermészetének ábrázolása. Az előadást átszövi a mesterségek kavalkádja, melyből mindig kiemelődik egy. Az etűdös szerkesztésmód arra is lehetőséget ad, hogy váltogassák egymást a hol balladisztikus és lírai, hol pedig épp az élénk, komikus jelenetek, miközben nem csak a mesterségekről, hanem a cigány nép eredetéről és történetéről is képet kapunk.Az előadásban közremüködik a Szentendre Táncegyüttes, a Baross Imre Artistaképző Intézet artista tanulói, a Canarro zenekar és Pálházi Bence bandája. Flameco táncok: Inhof KatalinArtista oktató: Kőműves TiborÉnek: Lakatos Mónika és Rostás Mihály Mazsi , Balogh Melinda, Kacsó Hanga Borbála
Én vagyok én, te vagy te. Ki a hülyébb, én vagy te? Gyerekkorunk jókedvű, becsapós kérdésére nehéz volna jókedvűen felelni ma már. Erről is szól a Jóccakát. Boldoggá tesz, hogy a Katonában kerül közönség elé, hajdani főiskolás évfolyamtársam, Ascher Tamás rendezésében.
Nuovo Balletto di Toscana előadása. A Bajadért mind melodramatikus cselekményét, mind általános esztétikáját tekintve áthatja az idealizált egzotikum. A Bajadér hagyományosan leghíresebb felvonása, az Árnyak birodalma ennek a világnak és a másvilágnak a határán jelenik meg. Tragikus sorsukba belekövült árnyai rituális mozdulatokat végeznek. Ez a rész a saját kontextusán túllépve tisztán mozgásból felépülő, a maga formai egyszerűségében elvont és letisztult utazásban ölt testet. Engem éppen a jelenet kompozíciós lehetőségei hoznak lázba: nem az vezet, hogy pusztán újraalkossam, hanem fel akarom szabadítani a benne rejlő dinamikus erőt, illetve hogy megmutassam Szolor látomásának valódi, pszichedelikus természetét. Az Árnyak birodalma fiatal táncosok számára megkoreografált, titokzatos és evokatív, új értelmezését azok a rendkívüli idők ihlették, amelyekben most élünk. Valami elveszett, ugyanakkor mégis elérhető dolog kifejeződése: testek jelenvalósága és útjuk összefonódása. Mindez egy olyan térben játszódik le, amely már nem csupán túlvilági lét, hanem egy olyan jelen, amely arra vár, hogy finom hozzáértéssel és szenvedéllyel alkossák újra. Koreográfus: Michele Di StefanoZene: Ludwig MinkusEredeti zene: Lorenzo Bianchi HoeschJelmezterv: Santi RinciariFényterv: Giulia Broggi Táncművészek: Cristina Acri, Matteo Capetola, Carmine Catalano, Alice Catapano, Beatrice Ciattini, Matilde Di Ciolo, Veronica Galdo, Aldo Nolli, Niccolò Poggini, Paolo RizzoMűvészeti vezető: Cristina Bozzolini Maître de ballet Sabrina VitangeliProdukciós menedzser: Alessia LazzaroSzínpad menedzser: Saverio ConaVarrónő: Chiara FontanellaVilágítás: Luca Cittadoni
Első királyunk, István életének utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő, utolsó feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát - az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre? A nemrég alapított magyar állam tele van feszültségekkel, a régi és az új hit harcban áll egymással. A régi és az új rend kibékíthetetlen ellentéte miatt István király joggal érzi, hogy nem csak egész életének munkája, de a teljes magyarság jövője forog kockán. Olyan döntés előtt áll, amely meghatározza majd népének sorsát mindaddig, amíg magyarság lesz a világon. Az ország és a nép történetének ez a pillanata eldöntetett. Ám a konfliktusok, melyeket Sík Sándor megmutat e megrázó történelmi drámában, ezer éve itt vannak velünk. Lehetséges-e harmóniát teremteni az Ázsiából érkezett magyarság ősi, pogány hite, szokásai, magatartásformái és a keresztény hit, az „európai” életrend között? Élhet-e az ősi magyar hagyomány és a keresztény tradíció békében együtt? Élhet-e egyáltalán a magyarság bármelyik nélkül? Az István király döbbenetesen aktuális volt már 1934-ben is, abban a korszakban, mikor annyi tragédia történt Magyarországgal és Magyarországon. De nem kevésbé húsbavágó ma sem, mikor végletekig polarizált, széteső világunkban őszintén és tisztán szembe kell nézni önmagunkkal, hogy megtalálhassuk azokat a közös értékeket, melyek mégis összekötnek, amelyek erőt adnak, amelyekre közös jövőnket tudjuk építeni. Közreműködnek a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának színészhallgatói: Buvári Lilla, Földi Csenge, Gyimesi Ádám, Gyöngyössy Csenge, Gyulai Marcell, Kalivoda Imre, Kelemen Márk, Kovács Boglárka, Ladács Fanni, Maczky-Kő Bálint, Rajnai Lázár, Szentiványi Nikolett.
Jobb kedve van - e egy pályakezdő tanárnak, mint egy pályaelhagyó oktatónak? Hol komfortos lyukasórában tartózkodnia egy pedagógusnak, a tanáriban vagy Endre bácsinál a büfében? Valóban a fejétől bűzlik-e a rendszer,egyáltalán büdös-e? Az oktatásból a versenyszférába való landolásom tapasztalatai egy tanórával összekötött nagyszünetnyi hosszban. Legújabb önálló estemen kiderülnek a válaszok,és az is,hogy valóban Endre bácsinak hívták-e a büfést.
Carpe diem két részben. A múlt század közepén egy hagyománytisztelő amerikai iskola tanári karában felbukkan egy különc, sajátos módszerekkel oktató pedagógus, John Keating. A rigorózus szabályok szerint tanuló diákok életét felkavarja a jövevény, aki azt szeretné, vegyék észre, hogy gondolataik szabadon szárnyalhatnak, hogy életük maga a művészet.A diákok lassan elkezdik felfedezni saját személyiségüket, az iskolában pedig visszafordíthatatlanul elindul a lázadás...Az 1989-es világsikerű Oscar-díjas filmklasszikus írója, Tom Schulman maga készítette el forgatókönyvének színpadi változatát, ezt mutatja be az Átrium a számtalan szakmai és kritikai díjjal elismert Vidovszky György, az ifjúsági drámák avatott szakembere rendezésében.
Az andalúz napfényt idéző tradicionális flamenco darabok zongorán és hegedűn szólalnak meg lüktető ritmikai kísérettel. Sokszínű hegedűjáték, virtuóz zongorajátékkal összefonódva, A flamenco nyers ereje és ősi jellege mellett megjelenik egy modernebb, finomabb hangulat. Muzsika és tánc összefonódva. Közreműködnek:Böröcz Petra – táncGyörgy Andrea – hegedűGál Katalin – zongoraBózsa Anikó – cajón, tapsVarga Veronika mv. – nagybőgő, ének
Kormos Anett legújabb estjében mesél mindarról, ami az elmúlt időszakban történt vele.Stand up előadásában szó lesz házasságról, válásról, gyerekről, kamaszgyerekről, világvégéről, és mindenről, ami miatt sírni kéne, de csak röhögve lehet túlélni.Az est célja, hogy a néző hazafelé tartva úgy érezze: az ő élete...végülis egészen tűrhető.
Zsolt Béla regénye alapján. Egy író, aki a 20. század legnagyobb katasztrófáját élte át, és aki a magyar holokausztirodalom egyik remekművét hagyta hátra. Egy regény, amely a zsidóüldözés és a koncentrációs táborok poklát tárja fel, de nem veszíti el a hitét az emberi méltóságban és a reményben. Egy előadás, amely követi az író és a kilenc koffer útját, felidézi a magyar zsidó közösség történelmi tragédiáját. Egy előadás, amely hozzájárul ahhoz, hogy a magyar közönség szélesebb körben is ismét felfedezze Zsolt Bélát, a Nyugat második nemzedékének tagját, a „hírhedett felforgatót és zsurnalisztát”. Színpadmester: Schallinger Tamás Színpadra alkalmazta Schallinger Richárd és Molnár-Keresztyén Gabriella Konzulens: Szabó István filmrendező
“Küldtél már magadnak hangüzenetet? Mert úgy érezted teljesen egyedül maradtál a világgalszemben?Adtál már magadnak jutifalatokat minden elvégzett feladat után, hogy legyen erőd belekezdeni akövetkezőbe?Kerestél már csak azért új feladatot, hogy elfelejtsd az előzőt?Érezted már azt, hogy más nem segít, csak ha felülsz a biciklidre, és addig meg sem állsz, amíg nemfáj mindened?Hogy valami helyzet- vagy perspektívaváltásra van szükséged?És elkezdesz külföldi munkalehetőségeket keresni…Vagy csak bezoomolsz az elmédbe, hogy elutazz egy távoli szigetre…És arra gondolsz, hogy nem a világ teremti a feszültséget számodra, csak néhány ember...És amíg el nem múlik ez a rossz érzés, te fel nem kelsz a kanapéról.Kértél már kölcsön őrangyalt?”Kilenc civil ember, akinek van valami fontos ügye, aki munka után vagy mellett, szabadidejébenönkéntes munkát végez. Sokféle területről jöttek, sokféle tevékenységet végeznek, sok mindenbenazonosan látják a világot, de persze ők sem értenek mindenben egyet. Itt a lehetőség jobbanmegismerni őket: miért kezdtek el önkénteskedni? Mi az ügyük? Mi motiválja és mi akadályozza őket?Mitől félnek? Mi viszi őket töretlenül előre? Saját történeteiket mesélik el a MU Színház színpadán. Alkotótárs/pszichológus: Kovács AdélMozgás: Ujvári MilánÉnek: Fekete Anikó Produkciós vezető: Kárpáti LiliProjektvezető: Erős Balázs Fény: Di Pol Tamás Játsszák: Avarkeszi Kati, Halász Péter, Jánosi Flóra, Kmety Györgyi, Kővágó Veronika, Nádor Zsófi, Paskuj Panka, Pidl Tamara, Surányi Anna
Egy zimankós téli reggelen Prudencia Hart Phd hallgató kis Ford Ka-jával megindul egykonferenciára a skót határvidékre, Kelsoba... Előadásának címe: Az alvilág inherensinterioritása a néphagyományokról szóló diskurzusokban...Egész nap sűrűn esik a hó...Prudencia Hart a hóval ellepett városban ragad...Minden megtörténik, ami megtörténhet...És az is, ami nem...Álomszerű, önfelfedező utazás, elvarázsolt alakok, ördögi találkozások, sok zene...
Vajon tisztában vagyunk-e saját szexualitásunkkal? Vagy csak követjük az elvárásokat, melyeket atársadalom, barátaink, partnerünk vagy saját nemünk képviselői támasztanak velünk szemben? A SZX_MCHN, avagy vágyaink meghurcoltatása a Trojka Színházi Társulás zenés showműsora a budapesti Alterego Klubban.A produkciót kizárólag 18 éven felülieknek ajánljuk!Az előadás az általában vett szexualitás, az intimitás és a másság, a szégyen, a tabu, a mítosz ésönmagunk bátor felvállalásának kérdéseit járja körbe sok-sok őszinteséggel és humorral. Ahányember annyiféle vágy. Van-e határ? Hol kezdődik az abúzus? Kiben és mit szabadít fel atranszvesztita show-k, erotikus bárok, swingerklubok élménye, vizuális nyelve? Mi a helyzet apornográfiával? Vajon csak a szexipartól készen kapott nyelven és gesztusokkal tudunk nyilvánosanbeszélni a szexről? Mi az az álszent képmutatás, vagy éppen primer zsigeri ösztönkésztetés amiműködteti ezt a hatalmas iparágat? És vajon ezek az eltitkolt, meghurcolt vágyak megszelídíthetőek, transzportálhatóak a hétköznapi élet szintjére? A SZX_MCHN, avagy vágyaink meghurcoltatása a TROJKA SZÍNHÁZI TÁRSULÁS zenés színpadishowműsora, ismert popslágerekkel, izgalmas színészi játékkal, zavarba ejtő, személyes, olykordrámai, máskor humoros monológokkal, bátor és egyedi jelmezekben. A Társulat tagjaival és barátaikkal készített beszélgetések alapján a szöveget írta: Závada Péter. Köszönik az előadás jelmezeit: Artista, Szegedi Kata, Robert Maar, Sugarbird, Ferencz Borbála, Kata Fekecs Sminkmester: Titkos Berni Színészegyeztető: Rácz Annamária.
(szomorú kortárs komédia) Amikor egy ötvenes, értelmiségi baráti társaság estétől hajnalig iszik, az őszinteség szárnyal, mint a legüdébb pálinka lehelete. Hogy éppen most van az a pillanat, amikor kiderül minden az istenített mesterről, az még tűzforróbbá teszi a hangulatot. Az egykori fiatalok, akik szeretett tanáruk lábai előtt térdeltek, ma végre felállnak, és egyenes derékkal folytatják eddig földbe döngölt életüket. Vagy nem. Erről szól ez a szomorú komédia. Lehet sírni és nevetni!16 éven felülieknek ajánlott!
Építkezés egy részben. Egy sötét, havas téli éjszakán K, a földmérő megérkezik a faluba, ami fölött Westwest gróf kastélya tornyosul. K-t földmérési munkákra rendelték oda, de bármennyire is igyekszik feljutni a kastélyba, nem sikerül kapcsolatba lépnie a megbízóival, csak a helyiekkel, akik viszont gyanakodva fogadják. Lehet, hogy a kastély nem is létezik, de talán K sem földmérő, bár másnap jelentkezik nála két segéd... Kafka regényét Bodó Viktor állítja színpadra a tőle megszokott abszurd fantáziával és groteszk humorral. Sordini: Bálnt Barna / Szentváry-Lukács Vajk/Máté Áron Hullaszállítók: Gazdik Márk / Patkós Gergő