Mindenkivel megeshet – mármint ha nő, és elmúlt annyi… A mi történetünk ma játszódik, a new york-iBloomingdale’s áruházban – de játszódhatna a világ bármelyik más áruházában is. A szereplőink négy nő, és velük is megesik az… Az, amiről nem szeretünk beszélni. Mert tabu. De mi most megdöntjük. Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor. A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek…
A kiscica nagy szeretne lenni, mert nem engedi el az anyukája sehová egyedül. Az oroszlán kicsi szeretne lenni, mert vele senki sem játszik, senki sem törődik. Egy találkozásuk alkalmával az erdőben szerepet cserélnek. Ebből rengeteg mókás helyzet adódik.
Ha tehetném, körbeutaznám az egész világot. Végiglátogatnám a különböző országokat az Egyenlítőn innen és túl, megismerném a sokszínű kultúrák varázslatos lakóit, a változatos épületeket, a színes tájakat és az illatokat, ízeket, mosolyokat. Hallgatnám a tenger hangjait, mert biztosan más a Vörös-tengeré, mint a Feketéé, nem beszélve a Csendes-óceánról. Játszanék a különböző hangszereken a bőrdoboktól az indiai szitáron át, a kínai húros erhuig, és táncolnék az óceán partján a naplementében.Kipróbálnám az összes lehetséges régi utazási eszközt: gőzhajóval utaznék Hongkongba, az Orient expresszről bivalycsordát néznék, elefántháton barangolnék az indiai őserdőben, lóháton pipázgatnék a sziú indiánokkal, és végül léghajóval repülnék vissza Londonba.Útitársnak csakis Phileas Foggot választanám, akitől sokat tanulnék a világ kultúrái iránti odaadó tiszteletről, a felelősségvállalásról és a becsületszó erejéről.Fogad velem valaki? 80 nap alatt a Föld körül? Kuthy Ágnes rendező
„Talpra magyar!” Kétszáz éve született nagy költőnk felhívását mintha szó szerint vette volna a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes: egész estés „tánc-szín-játékuk” - a műfajmegjelölés minden szavának súlya és jelentősége van - a poéta rövid, ám annál sűrűbb szövésű életének mindannyiunk számára ismerős és ritkán tárgyalt epizódjait egyaránt felidézi. Az életút a legjobb kezekbe került: népi gyökerek nélkül ez a költészet nem létezhetne. A jelszó tehát: Éljen Petőfi! Petőfi Sándor neve és a népi kultúra, a magyar népdal, a néptánc elválaszthatatlan egymástól. A nemzeti hagyományokra rácsodálkozó 19. századból nem tudunk mást megnevezni, aki Petőfiéhez hasonló erős hatást gyakorolt volna népi kultúránkra: kevesen tudják, hogy amit gyakran sok száz éves népdalnak hisznek, az valójában egy Petőfi-vers megzenésítése. A magyar mitológiával, legyen szó történelmi, irodalmi, népi hősökről vagy mondákról, régóta behatóan foglalkozik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes: a Petőfi-bicentenárium éve megfelelő alkalom a reformkori költőóriás életének és művének táncszínpadi megfogalmazására. Az együttest vezető Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa közös munkája látványos, színes táncképekkel, vidám és megható táncjelenetekkel idézi meg Petőfi útjának epizódjait. De nem csak azokat: a János vitéz dicső hősei, A helység kalapácsa mulatságos alakjai is feltűnnek, miközben a nagy versekből is kapunk egy csokorral. A gazdag látványvilággal készülő műsorban a Nemzeti Színház ifjú művésze, Herczegh Péter kelti életre a költő alakját. A költőét, aki Zsuráfszky Zoltán szavaival „mindig egy üstökös, egy géniusz marad, aki a forradalmiságával, a lelkével, a verseivel utat mutat.”
Egy különösen szép darab a gyászról. Egy lányról, akit az iskolában kicsit furcsának tartanak, és egy fiúról, akinek meghalt az ikertestvére. Egy darab a halálról, de leginkább mégis az életről. Arról, amit elveszítettünk, és arról, amire rátalálhatunk. Legfőképpen pedig a temetőből a valódi életbe vezető kiútról, amelynek során még az is kiderül, vajon esznek-e a halottak epertortát…
Zenés-verses minekmondják. Fergeteges családi musical a Budapesti Operettszínházban Varró Dániel és Teslár Ákos sziporkázóan szellemes szövegével és Presser Gábor varázslatos zenéjével: a Túl a Maszat-hegyen magával ragadja a kicsiket és a nagyokat egyaránt! A történet hőse, Muhi Andris kalandos útra vállalkozik: elindul, hogy megmentse Jankát, rég nem látott és mindig maszatos barátnőjét. Janka lakóhelyén nagy ám a bonyodalom! A békés Maszat-hegyiek ugyanis belekeveredtek a pacák és a tiszták a harcába, mert a két, egymással ellenséges világ határán élnek. Akadályokkal teli útja során Muhi Andris megismerkedik a Náthás angol költővel és Turgenyevvel, a burgonyával, de találkozik Makula bácsival, a Babaarcú démonnal, Szeplőtlen Szilviával, Szösz nénével, a Bús, piros vödörrel, Pali kalózzal, és még a Büdös Pizsamázóval is! De ez még mind semmi! Andrisra és újdonsült ismerőseire nagy veszély leselkedik, mert nem elég, hogy a Partvis Attila vezette takarítók egyszer csak megjelennek a színen és több házban is kitakarítanak, a gonosz Paca cár, aki elbitorolta Maszat-hegy trónját, éppen azon mesterkedik, hogy az egész világot telepacázza. Muhi Andris azonban nem retten meg semmitől és senkitől, átvág Badarországon, hogy eljusson a Maszat-hegyen túlra, ahol szembeszáll minden gonosztevővel. Andris és barátai elkalauzolják a gyermekeket és a szüleiket egy izgalmas, közös utazásra, ahol az önfeledt nevetés és a mesebeli kalandok garantáltan összekovácsolják a családot! A modern mesét a Pesti Broadway Musical Stúdió tehetséges fiatal művészpalántáinak előadásában láthatják a nézők. A hazai színészképzésben úttörő szerepet vállaló és jelentős szakmai elismertségnek örvendő intézmény már eddig is számos kitűnő színészt bocsájtott a világot jelentő deszkákra. A Budapesti Operettszínházzal szoros együttműködést ápoló Stúdió az idők során fogalommá vált a fiatalok körében. A Kiss-Balbinát Judit színművész, rendező, egyetemi tanár és Dénes Viktor színművész, rendező vezetésével működő zenés színész osztály friss és dinamikus előadása felhőtlen szórakozást nyújt minden korosztály számára. A produkciót Dénes Viktor állította színpadra: a széles körben népszerű és az Operettszínházban táncos-komikusként is nagy sikereket arató színházi alkotó összművészeti szemlélettel tekint színházi munkáira, legyen szó akár az általa megformált szerepekről, vagy éppen rendezéseiről. Varró Dánielnek az előadás alapját képező Túl a Maszat-hegyen című kötete irodalmi ínyencségeket sem nélkülöző verses meseregény, amely kortalan és minden korosztályt, nézői réteget megszólít. Talán azért is van ez így, mert bármennyire is mesebeliek a szereplők, a történet mégis csak a manapság körülöttünk formálódó világról, s a mindennapjainkban megélt találkozásainkról, harcainkról és örömeinkről, vagyis: rólunk szól. Muhi Andris: Horváth Márton Maszat Janka: Vanya Noémi Náthás angol költő: Kamarás Laura Makula bácsi/Turgenyev, a burgonya: Gál Máté Imre Babaarcú démon/Szeplőtlen Szilvia: Jámbor Dorottya Rebeka Szösz néne: Gaál Réka Ágnes Büdös Pizsamázó/Partvis Attila: Szabó Bettina Melinda Bús, piros vödör/Paca cár/Morzsányi Géza: Paláncz Daniéla Szixtina Pali kalóz/Paca fogdmeg/Porkoláb: Danó Dorka
Három „istencsászár” férfi közös lakást bérel, ahol vad és boldog agglegény életüket élik, állandóan változó barátnők társaságában. E jól működő rendszert egy nap a küszöbükön „felejtett” mózeskosárban gügyögő bébi teszi tönkre. A mit sem sejtő atya stewardként éppen Thaiföldön tartózkodik, két barátja életét azonban alaposan felforgatja a kis jövevény. A világszerte ismert filmvígjáték először magyar színpadon! Coline Serreau filmforgatókönyvét színpadra alkalmazta Samuel Tasinaje
Ha azt mondjuk, „Oda vagyok magáért”, Küldök néked egy nápolyi dalt”, Van-e szerelmesebb vallomás”, már tudjuk is, hogy Fényes Szabolcsról van szó. A slágerek királya több mint 100 filmhez szerzett zenét, 700 dalt és 45 zenés játékot írt. Fényes Szabolcs zeneszerző születésének 110. évfordulóján a róla készült zenés játékkal tisztelegnek. Kállai István ötletei alapján összeállította: Masa Tamás és Gál Róbert. Közreműködik: Masa Anita, Masa Tamás, Szabó Endre, Neumark Zoltán Konferanszié: Gál Róbert
Igazi cirkuszi sztárparádé! Ritkán van együtt ennyi monte-carlói díjazott a Fővárosi Nagycirkusz porondján! A körülöttünk lévő világ forradalmi változásokon megy keresztül. Klasszikus értékeink, hagyományaink, szokásaink és minden örökségünk megkérdőjeleződni látszik. Félelemmel vagy örömmel, érdeklődve vagy távolságtartással nézzük a technológia és a digitalizáció mindenhová beszivárgó megoldásait: a mesterséges intelligencia mindenre azonnali választ kínáló csetablakait, az egyre okosabb számítógépeket és robotokat. Milyen lesz a jövőnk? Komfortos vagy ijesztő? És milyen lesz a jövő embere? A gépek kreatív társaivá vagy passzív kiszolgálóivá válunk?Ezek a látványos és gyors változások a cirkusz világát sem hagyják érintetlenül, a cirkuszi szakma és az artistaművészek is folyamatosan vitatkoznak egymással a múlt szerepéről, a jelen kihívásairól és a jövő lehetőségeiről. Izgalmas párbeszédek résztvevői lehetünk és még izgalmasabb műsorokat láthatunk világszerte. Ezt az átmenetet: régi és új, klasszikus és digitális találkozását mutatja be a Kristóf Krisztián Hortobágyi Károly-díjas artistaművész által a Fővárosi Nagycirkusz porondjára álmodott Cirkuszherceg – Egy bohóc kalandjai a jövővel című 2025-ös tavaszi műsorunk.A Cirkuszhercegben egy különös cirkusziskolába csöppenünk, amelyben a tanárnő, Demjén Natália arra keresi a választ, hogy ebben a – lassan – számítógépek által vezérelt világunkban mit jelent az a szó: cirkusz? Vajon érezzük-e, értjük-e még igazi varázsát, vagy azonnal a számítógép (AI) segítségével keressük a választ? Ekkor jelenik meg a porondon a bohóc, aki tudná az őszinte, szívből jövő választ… ha a tanárnő figyelne rá.Műsorunkban sokszoros fesztiválgyőztes artisták lépnek fel! Látható lesz a – korábban említett – 2020-as Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon Ezüst Bohóc-díjas Henry Ayala bohóc és magasdrót csoportja, a 2024-es wiesbadeni győztes Vladyslava Naraieva handstandon, a latinai Italian Talent Cirkuszfesztiválon aranyérmes Onyshchenko Dmytro gurtni száma és a 2024-es Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Bronz Bohóc-díjas Extreme Lights tánccsoport. Mellettük olyan magyar artistaművészek lépnek porondra, mint a bokasérüléséből sikeresen meggyógyult, számos nemzetközi fesztiválon győztes és Hortobágyi Károly-díjas Simet László és csoportjának Asztronauták című szemafor-száma; a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon Arany és Ezüst Bohóc-díjas és Hortobágyi Károly-díjas cirkuszművész, Richter Flórián és lánya, a Guinness-rekorder Richter Angelina két lovas számmal; Szabó Réka egy humoros gyorsöltözőszámmal, és slackline produkciójával Csepregi Lilla, a Baross Imre Artistaképző növendéke. És lesz egy igazi különlegesség is! A világon először a Fővárosi Nagycirkusz porondján: Kriz Orsolya nyolcszoros országos Dog Dancing bajnok és elképesztő tánctechnikájú kutyája!Mit tartogat számunkra a jövő? Hogyan egészíti ki egymást a klasszikus cirkuszi hagyomány és a modern technológia számos újdonsága? Mindez megtudhatjuk a Fővárosi Nagycirkusz Cirkuszherceg című, 2025-ös tavaszi műsorából.
L. Frank Baum több, mint százhúsz éve született meséje generációk sokaságát bűvölte már el. A zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Óz, a nagy varázsló. Fényes palotájában a legkülönbözőbb kincsek garmadáját gyűjtötte bátorságból, észből és emberi szívekből. Varázshatalma akkora, hogy Dorka is tőle kér tanácsot, hogyan juthatna vissza Kansasba. A darab a Kolibri Színház immár harminc éves hagyományainak megfelelő új köntösben kerül a kisiskolás nézők elé, Gothár Péter rendezésében. Valamint a a KIMI-Kolibri Stúdió növendékei: Bognár Gábor, Hankószki Fanni, Herczeg Réka, Kiss Dorina, Lőrincz Lotti, Mónus Szonja, Nagy Bálint, Szilágyi Barnabás Zenészek: Jászberényi Lilian, Kecskeméti Gábor, Bágyi Balázs/Bordás Zoltán, Ablonczy Keve/Németh Attila, Tóth Tamás/Kaboldy András
„A becsűletes kínoztatik, megostoroztatik, kipörkölik szemeit, s midőn minden kitelhető csapást kiállt, akkor törik kerékbe.” – A Bánk bán zseniális alkotás, a leginkább színpadra írt mű nagy klasszikusaink – Csongor és Tünde és Az ember tragédiája – közül. Ahogyan Shakespeare, Katona sem csak filozofál. A nézőből együttérzést, azonosulást, szeretetet, megvetést és gyűlöletet kiváltó szereplők sokaságát vonultatja fel. Ma is érvényes, magával ragadó, zsigerileg átélhető, végsőkig feszített konfliktusokból építi fel a drámai kompozíciót – mondja Vidnyánszky Attila rendező. – Katona nagyon személyessé tudta tenni mindazt, ahogyan az egyes ember a történelemben cselekszik vagy sodródik, ahogyan változtatni akar, és ahogyan ez a történelem, a sors a maga igazságát képviselő embert felőröli, megsemmisíti, de fel is emelheti. – Évezredes Kelet és Nyugat közé szorultságunk, köztes létünk életérzése, történelmi konfliktusaink örök ismétlődése, meg nem értettségünk és kibékíthetetlenségünk a világgal – sorjáznak a bennünket máig foglalkoztató kérdések, amiket a Bánk bán sorra felvet. De Katona nem válik didaktikussá, hanem a szerelem, a hűség, a csábítás, az árulás, a hazaszeretet, a hatalom, a politika megannyi szálából alkotott megrendítő történetet – fogalmaz Vidnyánszky Attila, aki a 2002-es és a 2017-es verzió (és az Erkel-opera többszöri színrevitele után) után újra megrendezi a Bánk bánt a Nemzetiben. – A 2017-es verziót a pandémia miatt nem tudtuk sem játszani, sem felújítani, ezért is döntöttem úgy, új előadást készítünk új gondolatokkal, ezúttal fiatalokkal. Amikor 2002-ben foglalkoztam a művel, az az érzet munkált bennem, hogy a világ változóban van. A világ pedig mostanra – gyökeresen és visszavonhatatlanul – megváltozott. És nekünk, magyaroknak megint újra kell gondolnunk a bennünket ezer éve feszítő kérdéseinket megosztottságról, széthúzásról, gyűlöletről, amit nemzedékek nemzedékekre örökítenek. Mi is történik most a világban? Velünk? Kinek az érdekét szolgálja mindez? Hogyan viszonyulhatnak az utánunk jövők, a fiatalok elődeik újra és újra teremtődő konfliktusaihoz? Magyar urak: Gémesi Zoltán, Hajdú Ádám, Hornyák István, Latabár Öcsi, Varga Péter, Palyov Attila, Taba Csaba. Meráni hölgyek: Bodor-Jó Renáta, Gulyás Anna Bánk bán kisfia: Hegedűs Donát Gertrudis gyermekei: Bognár Heléna, Kalmár Gergő, Menyhárt Boglárka, Szentkereszty Csongor.
Unod az átlagos, divatos és kiszámítható dolgokat? Szereted ha mások problémái mellett a tieid eltörpülnek? Dombóvári István legújabb önálló estjében semmi sem lesz hétköznapi. Azok a témák is terítékre kerülnek, amiket mások szóba se mernek hozni. Röhögjünk együtt magunkun, ameddig még engedik. Csak vedd meg a jegyed, dőlj hátra és azt est végére te leszel Az élet császára.
Talán mindenki életében eljön az a pont, amikor legszívesebben visszaköltözne a gyerekszobájába és végignézné élete legfontosabb döntéseit. Az előadás főszereplője, a kisgyerekes, képzőművész Vera arra keresi a választ, hogy miért úgy történtek vele a dolgok, ahogy. Az előadás egy válás története, de annál még sokkal több. Szó van benne elnémulásról és szembenézésről, emlékekről, lazaságról, hóhullásról és kánikuláról, de legfőképpen az önmagunkhoz való hazatalálásról.Halász Rita Mély levegő c. regényével 2021-ben elnyerte a Margó-díjat és felkerült a Libri Irodalmi Díj 10-es listájára is. Pálos Hanna színész, a budapesti Katona József Színház tagja jelentős szerepek nagyszínpadi megformálása után most egy sokkal intimebb és személyesebb produkcióban látható. Nagybőgőn közreműködik: Csizmás András
A Mentőcsónak a SZOCIOPOLY-val a társasjátékot és a drámát ötvöző interaktív színházi társasjáték műfaját teremtette meg.A darab a mai magyarországi kistelepüléseken élő szegény családok életéről szól. A családok jövedelemre csak segélyekből, alkalmi vagy feketemunkából számíthatnak - ezekből a forrásokból kell valahogyan megélni játékosainknak. A játék konstruálta valóságban mindenki szegény lesz egy-két órára és a saját bőrén fogja érezni a kirekesztődés szorítását. A játék érzelmi energiáját használjuk arra, hogy a résztvevők átélhessék a munka, pénz és erőforrások nélküli mindennapi túlélés feszültségeit.A falu lakói - akiket a nézők személyesítenek meg - döntéseket hozhatnak. Akarnak-e feketén dolgozni, befizetik-e a villanyszámlát, fordulnak-e uzsoráshoz kölcsönért? Ha egy játékos szembesül azzal, hogy milyen alternatívák közül választhat az, aki szegény, hogy mire is elég a segély vagy a családi pótlék, akkor van esélyünk arra, hogy az intolerancia helyett a szolidaritás irányába forduljon.A 10-15 nézőből álló csapatoknak (akik 4 tagú családokat - szülők és 2 gyermek - képviselnek) egy hónapig kell megélniük ezekből a forrásokból. A hónap napjait jelző táblán haladnak, miközben színészek mutatják be rövid jelenetek keretében a falu nevezetesebb lakóit: az uzsorást, a rendőrt, a polgármestert, akik közvetlenül meg is szólítják a nézőket. A nézőknek döntéseket kell hozniuk kiadásaikról és bevételeikről, de természetesen - akárcsak az életben -, a véletlen is befolyásoló tényezővé válik olykor...A SZOCIOPOLY a Mentőcsónak és a Gyerekesély Egyesület közös produkciójaként jött létre 2014-ben, Fábián Gábor rendezésében. A SZOCIOPOLY-t már több mint 50 alkalommal játszottuk, az előadások nagyjából felét tartottuk felnőtt közönségnek, emellett 17-18 éves diákok számára is bemutatjuk tantermi színházi formában.Ebben a faluban nemcsak az idő sűrítmény, de a fordulatok is drámaiak: ezért színház, hogy sűrítmény legyen és drámai. (Tompa Andrea, Magyar Narancs)Ez nagyszerű kitalálás. Úgy is, mint társasjáték és úgy is, mint színházi "valóságshow". Mindenkinek csak ajánlani tudom. (Stuber Andrea, színikritikus)Ha tehetném, mindenkinek kötelezővé tenném a Szociopolyt. (Tóth Judit, Nők Lapja Café)A mindennapi élethelyzetekről, kiszolgáltatottságunkról, megalázottságunkról a profi színészek gondoskodtak, valósághű, bénító zsenialitással. Mindannyian megváltoztunk kicsit. (Rácz I. Péter, Vasárnapi Hírek)
Egyszer élünk. Sőt, van, aki még egyszer se. Hiába van ingyenjegye 80 évnyi hullámvasútra, a sínek széléről nézi. Egyszer élünk. De az hány különböző élet? Hányszor lomtalanítjuk az eddigi dolgainkat, tudásunkat, barátainkat, szerelmeinket? Negyven év házasság, az valójában hány házasság? És ha olyan rövid ez az élet, miért nem merünk igazán örülni? Ha meg nem örülünk, miért akarunk sokáig élni? És egyáltalán számítunk valamit? Mi marad belőlünk? Mi marad belőlem? Talán csak ez az est. De lehet, hogy pont ez nem marad meg, úgyhogy érdemes addig megnézni, amíg még van. Most.
A Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös előadása. ,Mindegy, hogyan, csak élni... Ha egy csirkének levágják a fejét, levágott fejjel szaladgál az udvaron. Mint a csirke. Nem bánom. Levágott fejjel, csak éljek. Elvtársak, nem akarok meghalni: sem magamért, sem ezekért itt, sem az osztályért, sem az emberiségért, sem a feleségemért. Amíg élek, a rokonaim, a szeretteim, a felebarátaim lehettek! De szemközt a halállal mi állhat közelebb hozzám, mint a saját kezem, a saját lábam, a saját hasam? Beleszerettem a hasamba, elvtársak!" Szereposztás: Balogh Miklós, Cséke Adrienn, Ferenci Attila, Fornosi D. Júlia, Gál Natália, Heczel Jázmin, Jakab Tamás e.h., Mónus Dóra, Orosz Ibolya, Polyák Anita e.h., Puskás Gergő, Séra Dani e.h., Sőtér István, Szilvási Szilárd, Vass MagdolnaHangfelvételről: Rácz József, Varga JózsefFordította: Dalos RimmaRendezte: Ifj. Vidnyánszky Attila