Négy egyfelvonásos balett három részben. Az ország egyetlen klasszikus balettegyüttese új összeállítású kortárs estjén ismét bebizonyítja, hogy nem ismer lehetetlent. Napjaink legjelentősebb nemzetközi koreográfusainak hatalmas energiákat igénylő és felszabadító, a közelmúltban bemutatott darabjaiban a táncművészek elképesztő utazásra invitálják a közönséget az ember belső vívódásaitól kezdve a test fizikai határainak feszegetésein és fékezhetetlen ösztönökön át a tüzes latin-amerikai táncokig. Lukács András / Philip Glass: ÖRVÉNY A Magyar Nemzeti Balett egykori szólistája, Lukács András 2005-ben, a repetitív zene egyik legnagyobb alakja, Philip Glass zenéjére készített pas de deux-je, az Örvény az egyik legnehezebb kettőse lett. A folyékony mozgás, a szólisták közti végtelen harmónia és a koreográfus egyedi stílusa igencsak fárasztóvá és bonyolulttá teszi a jelenetet. Lukács a Magyar Nemzeti Balett felkérésére 2010-ben kilenc párosra bővített változatot készített. A klasszikus technikákon alapuló elemeket és a modern eszközöket ízlésesen és izgalmasan vegyítő Lukács elsősorban cselekmény nélküli koreográfiákat készít, ugyanakkor munkái nagyon is kifejezőek. Jelen munkájában a zene mellett a spirális mozdulatok is kiválóan illusztrálják a víz örvénylését; a vízét, melybe Az órák című filmben az öngyilkos Virginia Woolf Philip Glass zenéjére belesétál. Koreográfus: Lukács AndrásZeneszerző: Philip GlassVilágítástervező: Lukács AndrásJelmeztervező: Herwerth MónikaJelmezkivitelező: Szomolányi ZsókaPróbavezető balettmester: Venekei Marianna William Forsythe / Franz Schubert: A TÖKÉLETESSÉG SZÉDÍTŐ EREJE – The Vertiginous Thrill of Exactitude William Forsythe amerikai balettművész és koreográfus a Stuttgarti Balettnél kezdett önálló műveket alkotni. 1984-ben nevezték ki a Frankfurti Balett élére, ahol 2004-ig meghatározó vezetője volt az együttesnek. Legnagyobb példaképének Balanchine-t tekintette. Művészetére jellemző, hogy a klasszikus technikából indul ki, de akár a szélsőségekig képes továbbvinni azt. Ennek példája A tökéletesség szédítő ereje – The Vertiginous Thrill of Exactitude című 11 perces darab is, amely három női és két férfi táncosra készült: szólók, pas de deux-k, pas de trois-k és együttesek váltakoznak cselekmény nélkül Schubert 9. (Nagy) C-dúr szimfóniájának virtuóz és fennkölt utolsó tételére. A klasszikus technika előtti főhajtás ez a mű, amely ma már az egyik legnagyobb kihívásokat támasztó rövid balettnek számít. A Középre, kissé megemelve (In the Middle, Somewhat Elevated) után ez volt a második Forsythe-darab, amelyet a Magyar Nemzeti Balett repertoárra tűzött. Koreográfus: William ForsytheZeneszerző: Franz SchubertDíszlet- és világítástervező: William ForsytheJelmeztervező: Stephen GallowayMűszaki felügyelő: Sebastian RietzBetanító balettmesterek: Noah Gelber, Amy Raymond, Agnès NolteniusPróbavezető balettmester: Balaban Cristina Lányok: Földi Lea, Kosyreva Diana, Skrypchenko OlhaFiúk: Morimoto Ryosuke, Guerra Yago Hans van Manen / Astor Piazzolla: 5 TANGÓ Hans van Manen azon kevés koreográfus közé tartozik, akinek a klasszikus balett és modern tánc, illetve más mozgástechnikák ötvözésével sikerült széles körben népszerűvé tennie a modern balettet. Ő az egyik úttörője azoknak a táncművészeknek, akik segítségével, főleg a '60-as években, sikeresen létrejött az a mára már teljesen elfogadott forma, melyben az akadémikus és egyéb tánctechnikák szintézise jelenik meg. Az 5 tangó Astor Piazzolla zenéjére készült. A műből, amely igazi közönségkedvenc, árad a tüzes energia. Tangó egy kis extrával. A koreográfia kerüli a megszokott, sztereotipikus mozdulatokat: a hat párra komponált elegáns táncműben a klasszikus balett hűvös formalitása olvad össze a modern táncnyelv elemeivel, miközben a darab mélyen gyökerezik a tangó és Piazzolla szenvedélyességében és drámaiságában. Koreográfus: Hans van ManenZeneszerző: Astor PiazzollaVilágítástervező: Jan HofstraDíszlet- és jelmeztervező: Jean-Paul VroomBetanító balettmester: Rachel BeaujeanPróbavezető balettmester: Szakács Attila Szóló lány: Felméry Lili, Beck MariaSzóló fiú: Leblanc Gergely, Balázsi Gergő Ármin Sol León & Paul Lightfoot / P. Prado – A. Dominguez – E. Lecuona – R. Barretto – Trio Los Pancho: SAD CASE „Utólag vesszük csak észre, hogy az energia minden. Amikor a Sad Case-en dolgoztunk 1998-ban, Sol terhessége már előrehaladott állapotban volt, az érzelmek és a hormonok az egekben jártak. A nevetés, az őrület és az előttünk álló ismeretlen adta izgalom növelte hormonszint maga volt e mű köldökzsinórja” – emlékszik vissza a balett keletkezésére az angol Paul Lightfoot, aki partnerével, a spanyol származású Sol Leónnal egyszerre jegyzi az előadás koreográfiáját, díszlet- és jelmeztervét. 2020-ig León művészeti tanácsadója, Lightfoot pedig művészeti vezetője volt a Holland Táncszínháznak (NDT), és közösen mintegy hatvan alkotást hoztak itt létre, köztük a Sad Case-t, melyre kétségkívül munkásságuk egyik főpilléreként tekinthetünk. A darabban a mexikói mambó zenére látható meglepő mozdulatok tükrözik a szatirikus és a komoly közötti feszültség folyamatos keresését. Az OPERA régi álma és terve vált valóra azzal, hogy a magyar közönség számára is láthatóvá tette ezt az ellenállhatatlan, modern táncdarabot. Koreográfus: Sol León, Paul LightfootZene: Perez Prado, Alberto Dominguez, Ernesto Lecuona, Ray Barretto, Trio Los PanchosVilágítástervező: Tom BevoortDíszlet- és jelmeztervező: Sol León, Paul LightfootTárs-színpadra állító balettmester: Lou MenghanPróbavezető balettmesterek: Venekei Marianna Lányok: Starostina Kristina, Takamori MiyuFiúk: Palumbo Valerio, Kiyota Motomi, Sardella Francesco
Odüsszeusz, Ithaka királya hazafelé tart a trójai háborúból, ám magára haragította Poszeidónt, a tenger istenét, így az utazás évtizedes bolyongássá változik. Hogy jóslatot kapjon a hazatéréshez, az Alvilágba indul a halott Teiresziasz szelleméhez. Hádész birodalmában azonban saját személyiségének árnyképei várják. Van-e a leereszkedésből visszaút? Hazatérhet-e Odüsszeusz, hogy visszavegye elvesztett királyságát? Egyáltalán: van-e még királyság, amit visszavenni érdemes? Formanek Csaba új monodrámája sötét komédia vágyakról, belső háborúról, a depresszió határvidékeiről, önképekről és önismeretről, elveszettségről, a későn hazaérkezőkről, a világ felosztásáról és a lélek belső bolyongásáról.
Mindenkiben vannak kétségek, félelmek. Vajon miket cipelhetünk magunkkal, amiket nem hogy le kéne raknunk, fel sem kellett volna vennünk , vajon minden para, para? A Bermuda háromszög tényleg létezik? Na, erre pont nem, de a többire talán tudom a választ.