Kiss Judit Ágnes Babaróka-könyvei az utóbbi években hatalmas sikert arattak az óvodás gyerekek és szüleik körében. A mesék egy emberi tulajdonságokkal felruházott, hétköznapiságában is különleges rókacsalád mindennapjait dolgozzák fel. Főhősük, Babaróka a történet kezdetén hároméves, és éppen óvodába (vagy ahogy Rókáéknál mondani szokás: kölyökőrzőbe) készül. Milyen lesz egész nap a kölyökőrzőben lenni Mamaróka nélkül? Lesznek Babarókának barátai? Egyáltalán hogyan kell barátkozni? A bájos és humoros történetek mind egy-egy ismerős konfliktus és annak feloldása köré szerveződnek: szorongás az új társaságban, játék a nagyobbakkal, hiszti a boltban, családi súrlódások, költözés, kistestvér születése. A mese komolyan veszi a kisgyerekkor egyszerű és mégis bonyolult kérdéseit, miközben megmutatja, ahogy egy kisróka számára lassan kinyílik a világ.
L. Frank Baum több, mint százhúsz éve született meséje generációk sokaságát bűvölte már el. A zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Óz, a nagy varázsló. Fényes palotájában a legkülönbözőbb kincsek garmadáját gyűjtötte bátorságból, észből és emberi szívekből. Varázshatalma akkora, hogy Dorka is tőle kér tanácsot, hogyan juthatna vissza Kansasba. A darab a Kolibri Színház immár harminc éves hagyományainak megfelelő új köntösben kerül a kisiskolás nézők elé, Gothár Péter rendezésében.
Hamupipőke történetét mindenki ismeri. A hősnő csodás átváltozása és felemelkedése igazi gyógyító, reményt adó mese, amelyet az ókorban meséltek először, és mesélik azóta is szerte a világon, számtalan változatban. A Budapest Bábszínház új előadása ezúttal a kosztümös filmekből jól ismert korba, a 19. századba helyezi a történetet. A ragyogó bálok, táncrendek, szigorú viselkedési szabályok korába. Az ipari forradalom, a természettudományos felfedezések, a világ körüli utazások korába. Egy világba, amelyben nincs még Instagram, mégis mindennél fontosabb a látszat. Egy világba, ahol a tudomány, a fizika is lehet igazi varázslat. Hamupipőkének, a mindig úton lévő hajóskapitány kamasz lányának mostohája szeretetlensége és mostohatestvérei bántásai mellett saját bizonytalanságával is meg kell küzdenie, hogy elindulhasson a felnőtté válás útján. Segítőtársai a korlátlan fantázia, a csillapíthatatlan tudásvágy, a kérlelhetetlen igazságérzet. Vajon sikerül-e megtalálja a saját útját? És mi történik, ha ezt az utat véletlenül épp egy, elrendezett jövője elől menekülő trónörökös keresztezi? Árnytervező: Kuthy Ágnes, Michac Gábor Szcenika: Torma Gábor
A gyermeki borzongás teljesen természetes dolog. A félelem mint sok más pozitív és negatív érzelem, egyszerűen az élethez tartozik. Tehát nem probléma, ha a gyerekek időnként bizonytalanok, bátortalanok. Ugyanakkor érdemes megmutatni nekik, mi az, amit le kell és le lehet győzni, és hogy a világ akkor teljes, ha ezekkel a félelmekkel együtt egyensúlyoznak benne.
Zenés kalandtúra, a Dreamworks Animation Motion Picture azonos című filmje nyomán! Alex, az oroszlán és állatkerti barátai nagy kalamajkába keverednek, amikor Marty, a zebra, a pingvinek segítségével megszökik a New York-i Central Park állatkertjéből. Barátaik az első döbbenet után útra kelnek, hogy megkeressék, ám a betondzsungelben mászkáló víziló, oroszlán és zsiráf nem kevés feltűnést keltenek. A kaland azonban tovább bonyolódik, amikor a kis csapat dobozokba zárva egy hajóra kerül, amelynek úti célja a nagy és vad Afrika. A cselszövő pingvinek azonban megrongálják a hajót, és hőseink Madagaszkár egzotikus szigetének partján találják magukat. A New York-i aszfaltbetyároknak most rá kell jönniük, miképpen maradhatnak életben a vadonban, és fel kell ismerniük az igaz barátság és összetartás valódi erejét. Vajon sikerrel járnak? Szerzők: Kevin Del Aguila – George Noriega & Joel Someillan. Candy, a tv riporter: Szép Evelin / Szabó EmőkeLynn, a maki/ Lars, a maki / Néma majom / Mason majom / Látogatók / Járókelők / Steakek / Pincérnők / Matrózok / Kameraman: A Pesti Magyar Színház Ensemble együttesének tagjai.
Hamupipőke meséjének története az ókori Egyiptomba nyúlik vissza. A világon az egyik legtöbbet feldolgozott és előadott, megfilmesített mese. A balett verzió zenéjét Szergej Prokofjev szerezte. Hamupipőke gúnynevét anyja halála után, a mostoha nővéreitől és azok anyjától kapta, akik a lányt saját házuk cselédjévé tették, még a kandalló tisztítását is vele végeztették. amikor a trónörökös bált hirdetett, hogy a legszebb leányok közül párt találjon magának.
Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra. 2024. április 6-tól egészen szeptember közepéig lesz látható a Fővárosi Nagycirkusz tavaszi-nyári showja, ami a „Csillagok - égbeli tűk” címet viseli. Az égbolt, a Hold, a Nap és a csillagok minden ősi kultúrában különleges jelentőséggel bírtak és még a királyok legfontosabb jelképei között is szerepeltek. A csillagok mítoszai még a Bibliában is megjelennek, de a mesék fő elemei között is ott vannak, elég, ha csak Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című meséjére vagy a népmesékből ismert csillagszemű juhászra gondolunk. Egy biztos, hogy a cirkuszban a csillagok mind összegyűlnek majd. A XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál és a Fesztivál Plusz - Világsztárok Budapesten című előadás gigantikus sikereit követően a porond óriási planetáriummá alakul és megannyi csodát látatunk a Fővárosi Nagycirkuszban. A műsor káprázatos és pazar szuperkoncertté változik, amelyben az artista és táncos koreográfiák új értelmezést és dimenziókat adnak a legjobb magyar és világslágereknek! Rúzsa Magdi és a Queen, Anna and the Barbies és David Bowie, Cseh Tamás és Michael Jackson dalai talán soha nem szerepeltek még együtt, egy koncerten – kiegészülve artistákkal, táncosokkal, élő zenekarral, videoklipes videó- és fénytechnikával! A Fővárosi Nagycirkusz „Csillagok, égbeli tűk” című nyári műsora a bolygónkról szól, és a bolygónkért aggódó csillagokról, a minket féltő Napról és Holdról, a ránk, emberekre gondos szülőként tekintő egész univerzumról! Csillagok, égbeli tűk karcolják rá a szemünkre, baj van a földön, gond van az égen, és mi emberek valamit nagyon elszúrtunk. Nem vigyáztunk a ránk bízott kincsekre, a Földre, a természetre, az állatokra, a növényekre, és nem vigyáztunk egymásra sem. Az utolsó előtti percben vagyunk, és ha nem kapunk észbe, az ég ránk szakad és a Föld néptelen lesz, mi pedig szomorkodhatunk, hogy miért nem szólt ránk időben senki! De még van egy percünk, most, és észbe kaphatunk, hogy megmentsük magunkat és újra megtanuljunk jól vigyázni minden értékünkre, minden kincsünkre, a földünkre, a szeretteinkre, az örökségünkre és az emberiségre! Az előadásban olyan világsztárok lépnek a porondra, mint Ifj. Simet László, Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész, artistaművész, aki cirkusztörténelmet írt azzal, hogy 63 évesen egy 22 milliméter vastagságú, 300 méter hosszúságú drótkötélen Magyarországon elsőként kelt át biztosítókötél nélkül a Duna egyik partjáról a másikra. Ifj. Simet László a világon egyedülálló produkcióval tér vissza hozzánk ismét, hogy egy, a halálkereket és a magasdrótszámot ötvöző, 8 méter magas forgó rekviziten érzékeltesse velünk az űrbéli súlytalanság állapotát. A porondra lép a fantasztikus Antony Cesar, ötödik generációs cirkuszi belga artistaművész, akinek választott zsánere a gurtni, emellett hat szeren is képzett szertornász. Kanadában, a montréali École Nationale de Cirque-ben tanult, stílusát a modern jazz és a kortárs tánc iránti szenvedélye határozza meg és ő nyerte el a XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál White Show – Lyrical Circus Late-Night Show Arany Díját. Igazi szenzációnak ígérkezik a Lettországból érkező Andrejs Fjodorovs műrorszáma. Andrejs az állatok szerelmese, galambjai és kutyái jelentik számára a családot, szinte minden idejét a róluk való gondoskodás, a közös játék és tanulás tölti ki. Produkciója ember-állat harmonikus együttélésének tökéletes példája, madarai szinte bármilyen trükköt végrehajtanak, nem kérhet tőlük lehetetlent. Legutóbb a magyar közönség 2018-ban, a Győztesek Karneváljában láthatta őt. Az előadásban a közönség ismét találkozhat az ukrán artistanövendékeinkkel, s hogy még kikkel? Hamarosan erre is fény derül. Mi a közös bennük? Mi a közös bennünk? Ők mind megérezték, amit mi is: csak rajtunk múlik, hogy megóvjuk egymást és szeretett bolygónkat. És hogy nekünk, embereknek mi a felelősségünk, amikor észrevesszük Földünk arcán a lassan legördülő könnycseppet: „Vigyázz a madárra, ha a válladra repül…”
A Gengszter nagyi főhősei egy unalmasnak látszó, a családja által elhanyagolt öregasszony és 11 éves unokája, az önbizalomhiánnyal küszködő Ben története.
A játék egy idősödő férfi, George és egy fiatal nő, Louise lassan kibontakozó szerelméről szól, amelynek nyitóképeként a férfi magányos mindennapjaiba pillantunk bele. A fölötte lévő lakásba azonban egy fiatalokból álló, zajos társaság költözik, s egy este veszekedés hangjai szűrődnek le hozzá, majd nem sokkal később megjelenik a férfinél egy lány. A hívatlan vendég ráadásul egy várandós kismama. Ebben a szituációban veszi kezdetét a két különböző generációhoz tartozó ember konfliktusokkal terhes ismerkedése: előbb mindketten szabadulni igyekeznek a másiktól, majd elindul egy eredetileg szinte kizártnak tartott közeledési folyamat kettejük között. A darab fordulópontján aztán a baba is világra jön… Ray Cooney, A miniszter félrelép és a Páratlan páros szerzője ezúttal is garancia a nevetés és az elgondolkodás egymást nem kizáró élvezetére.
Bankrobbantás a Tháliában: a betörő sikerrel játszott Komédia egy bankrablásról 2022. október 1-jén a londoni West Endről, a Mischief Productions közreműködésével, a Thália Színházba érkezik. 1958, nyara – Éktelen drága gyémántot hoznak a Minneapolis City Bankba. Egy notórius fegyenc megszökteti magát, hogy lecsapjon a kőre, közben beszáll mellé a kretén haverja, a szélhámos csaja, meg egy… karbantartó. Elcserélt személyazonosságok, titkolt tervek, szerelmi háromszögek, és egy város, ahol lassan a díszpolgár is gengszter. Ludwig herceg gyémántja pedig csak arra vár, hogy valaki, végre, lopja már el. Bűn kihagyni.
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptemberben pedig a Madách Színházban lesz.
A Nemzeti Lovas Színház történetében először folytatást kap egy családi musical! A legsikeresebb darab, a Szilaj visszatér! A Zabolátlanban újra láthatják Kenait, a lovaival szabadon szárnyaló indián fiút, a jó útra tért kapitányt, aki a világ első Suttogója lesz. De megtudhatjátok, hogy mi lesz Jenna valamint Töltőtoll és Golyóstoll sorsa és még egy kiscsikó is születik.
A görög mitológia szerint a nőtlen király és szobrász, Pygmalion beleszeretett saját művébe, olyan tökéletes és élethű női szobrot faragott. Ahogyan a Pygmalion-hatás című balettban Leon, a sztárbalett-táncos igazi táncosnőt farag a szegény sorból érkező Galából. „Ez a balett koreográfiai értelmezése művész és műve mítoszának, mely rávilágít arra, hogy a művészet és az élet mennyire összefonódik, mégsem ugyanaz. A balett középpontjában egy nyomorban élő pimasz lány áll, aki a versenytánc világában találkozik a gazdagsággal, az előadói tökéllyel, ahol a szépség és a mozgás csalóka könnyedsége csak kemény munkával érhető el, míg a látszólag vonzó színpadi hírnév nem védi meg az embert a magánytól. A híres táncos vezetésével a hősnő egy olyan ösvényre lép, ahol a test mozgásának transzformációja kezdetben szórakoztató kísérletnek tűnik, ám valódi drámába torkollik” – mondja Boris Eifman, az ifj. Johann Strauss virtuóz zenéjére készült tragikomikus balett koreográfusa. Eifman a hetvenes években kezdett koreografálni, s művei közül az irodalmi ihletésű balettalkotásait értékelik a legtöbbre. Együttese, az Eifman Ballet – amely modernitásával és kifejezőerejével forradalmasította a klasszikus táncművészet fogalmát Oroszországban – számtalan külföldi turnén vett részt. Eifman koreográfiái számos helyen színpadra kerülnek. A Magyar Állami Operaház közönségének is volt már alkalma megcsodálni munkáját, hiszen láthatta a Dosztojevszkij-regény alapján készült Karamazov testvérek című balettjét. Jelmezfelügyelő: Larisa Ivushkina Világítástervező: Alexandr Alexandrovich Sivaev, Boris Eifman Betanító balettmesterek: Osipov Ilia, Liubov Andreeva, Polina Petrova Próbavezető balettmesterek: Balaban Cristina, Kohári István, Prokofieva Irina, Szakács Attila, Szirb György Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara
Az István, a király egy családi viszály története. Géza halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré.
Dzsepetto asztalos mester, évek óta családra vágyik, ezért egyik nap farag magának egy fabábút. Esti imájában azt kéri, hogy bárcsak igazi fiú lenne Pinokkió. A házában lakó Tücsök tanúja lesz, ahogy éjjel a Kéktündér varázslatával megeleveníti a bábut, s kinevezi őt a nevelőjének, lelkiismeretének. Itt indulnak a kalandok, melyben nagyon sok érdekes figurával találkoznak, s ahol a sok nehézség közepette megtanulnak szeretni, kiállni egymásért, összekapaszkodva családot alakítani. Díszlet: MAXIMUS Zene: Paddy – Oravetz Kristóf
„Olyan mesét mondok neked, ami a kimondott szavak által a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetének a legsötétebb csücskébe vezet.” -- mesebeszéd 5 éves kortól. „Én, a legkisebb, a Pirinyó Minyó, semmiben, de semmiben se tudtam a legügyesebb lenni a testvéreim között. Ezért suttogva kértem anyámat, hogy most lesz szíves csak engem szeretni, lesz szíves csak rám figyelni, és lesz szíves csak nekem mondani egy mesét, olyat, amiből megtudhatom a tündérnevemet, és hogy miben lehetnék a testvéreim között a legügyesebb. Mert a bánatom már akkora, hogy ilyen kicsi létemre, nem is tudom, hogyan fér belém…” Tündéranyám ekkor azt mondta nekem: „Olyan mesét mondok neked, ami a kimondott szavak által a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetének a legsötétebb csücskébe vezet.”
Szükségünk van olyan szerethető példaképekre, akik legalább képzeletünkben vagy akár a bábszínházban jól elagyabugyálják azt, aki rosszat tesz velünk s a világgal. Ez a valaki most itt van, s nemes egyszerűséggel csak Vitéz Lászlónak hívják!A hagyományos vásári bábjátékban a piros sapkás, vidám fickó palacsintasütőjével tanítja móresre az ördögöket és magát a halált is. Sziporkázó, életvidám kesztyűs bábjáték ez, melyet vásári mutatványok előznek meg. „Fontos számomra a hagyomány, ezért játszom Vitéz Lászlót. Ez a bábszínészet csúcsa számomra. Olyan ősi mítoszok és rítusok hajszálgyökereit fedeztem fel benne, ami egészen messze keletre vezetnek. Általuk ma is eljuthatunk a mitikus időbe. Játékos és néző egyaránt.”(Pályi János)
Hát ez meg mi? Egy kavics vagy csigaház? Szerintem ez egy mag! Mit kell csinálni egy maggal? Megenni? Dobálni? Eldugni a zsebünkbe? A legjobb az lesz, ha elültetjük! De hogyan? És hova? És utána mi lesz vele? Milyen színű lesz? Milyen formájú? Lesz virága? Lehet, hogy akkora lesz, mint én? Vagy még nálam is nagyobb? És ha több magot ültetünk el, és mindegyik nagy lesz? Az már erdő! Juj, de ott mások is élnek! Állatok! Nálunk őzek, szarvasok, rókák, madarak, borzok, vaddisznók. Medvék? Nálatok vannak? És farkasok, jaguárok, gorillák, csimpánzok, kígyók, orángutánok? Az előadás a természet alapvetéseivel való korai játékos ismerkedésre ad lehetőséget. Újrahasznosított elemekből álló, műanyagszegény díszlet, labdák retextilből, jelmez másodkézből! Hiszem, hogy minél korábban tudatosul bennünk, hogy környezetünkre érdemes figyelni, annál jobb világ vár ránk! A próbafolyamat során mindent elkövettünk, hogy az előadás a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyja maga után! A címválasztás pedig Jane Goodall munkássága előtt tiszteleg. - Markó-Valentyik Anna rendező
Mi lenne, ha a klasszikus operákat áthelyeznénk a huszonegyedik századba? Ha Papagena és Papageno egy házibuliban találkozna egymással pizzának és paradicsomnak öltözve? Ha Don Pasquale zugevő lenne és nem bírna ellenállni egy bonbon kísértésének? Vagy ha a Pomádéban egy rabló és egy szuperhős játszana össze, hogy becsapjanak és rászedjenek? Az OPERA - CINEMA egy olyan egyedülálló esemény, amelynek a célja, hogy elhozza a klasszikus zene szeretetét a gyerekeknek. A program keretében a színpadon élőzenei kíséret mellett találkozhatnak a legfontosabb operák klasszikus feldolgozásaival, majd pedig a történetek átkerülnek a színpadon legördülő vászonra. Mert mi lenne, ha ezek az operarészletek ma játszódnának, minden műfaji keretet átrajzolnának és filmekben szólnának a legfiatalabbakhoz? OperaCinema! A vásznon Balázs Ádám – egy Oscar díjas film zeneszerzőjének, külön ehhez a produkcióhoz komponált filmzenéje, és Tiszeker Dániel, napjaink legnézettebb magyar filmjének rendezője segít az ifjaknak, hogy elképzelhessék, megérthessék, átélhessék a zenében és szövegben rejlő érzelmek sokszínűségét.
Szerbusztok Pajtikák! Képzeljétek el, a nagymamucikám azt mondta: "Ide figyelj, László! Elég nagy vagy már, elég puliszkát megettél itthon, úgyhogy jobban teszed, ha elmész dolgozni, és keresel egy kis pénzt." Én annyit, de annyit kerestem már azt a kis pénzt, de még semennyit sem találtam. Talán most itt, Szombathelyen több szerencsével járok!