Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra. 2024. április 6-tól egészen szeptember közepéig lesz látható a Fővárosi Nagycirkusz tavaszi-nyári showja, ami a „Csillagok - égbeli tűk” címet viseli. Az égbolt, a Hold, a Nap és a csillagok minden ősi kultúrában különleges jelentőséggel bírtak és még a királyok legfontosabb jelképei között is szerepeltek. A csillagok mítoszai még a Bibliában is megjelennek, de a mesék fő elemei között is ott vannak, elég, ha csak Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című meséjére vagy a népmesékből ismert csillagszemű juhászra gondolunk. Egy biztos, hogy a cirkuszban a csillagok mind összegyűlnek majd. A XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál és a Fesztivál Plusz - Világsztárok Budapesten című előadás gigantikus sikereit követően a porond óriási planetáriummá alakul és megannyi csodát látatunk a Fővárosi Nagycirkuszban. A műsor káprázatos és pazar szuperkoncertté változik, amelyben az artista és táncos koreográfiák új értelmezést és dimenziókat adnak a legjobb magyar és világslágereknek! Rúzsa Magdi és a Queen, Anna and the Barbies és David Bowie, Cseh Tamás és Michael Jackson dalai talán soha nem szerepeltek még együtt, egy koncerten – kiegészülve artistákkal, táncosokkal, élő zenekarral, videoklipes videó- és fénytechnikával! A Fővárosi Nagycirkusz „Csillagok, égbeli tűk” című nyári műsora a bolygónkról szól, és a bolygónkért aggódó csillagokról, a minket féltő Napról és Holdról, a ránk, emberekre gondos szülőként tekintő egész univerzumról! Csillagok, égbeli tűk karcolják rá a szemünkre, baj van a földön, gond van az égen, és mi emberek valamit nagyon elszúrtunk. Nem vigyáztunk a ránk bízott kincsekre, a Földre, a természetre, az állatokra, a növényekre, és nem vigyáztunk egymásra sem. Az utolsó előtti percben vagyunk, és ha nem kapunk észbe, az ég ránk szakad és a Föld néptelen lesz, mi pedig szomorkodhatunk, hogy miért nem szólt ránk időben senki! De még van egy percünk, most, és észbe kaphatunk, hogy megmentsük magunkat és újra megtanuljunk jól vigyázni minden értékünkre, minden kincsünkre, a földünkre, a szeretteinkre, az örökségünkre és az emberiségre! Az előadásban olyan világsztárok lépnek a porondra, mint Ifj. Simet László, Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész, artistaművész, aki cirkusztörténelmet írt azzal, hogy 63 évesen egy 22 milliméter vastagságú, 300 méter hosszúságú drótkötélen Magyarországon elsőként kelt át biztosítókötél nélkül a Duna egyik partjáról a másikra. Ifj. Simet László a világon egyedülálló produkcióval tér vissza hozzánk ismét, hogy egy, a halálkereket és a magasdrótszámot ötvöző, 8 méter magas forgó rekviziten érzékeltesse velünk az űrbéli súlytalanság állapotát. A porondra lép a fantasztikus Antony Cesar, ötödik generációs cirkuszi belga artistaművész, akinek választott zsánere a gurtni, emellett hat szeren is képzett szertornász. Kanadában, a montréali École Nationale de Cirque-ben tanult, stílusát a modern jazz és a kortárs tánc iránti szenvedélye határozza meg és ő nyerte el a XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál White Show – Lyrical Circus Late-Night Show Arany Díját. Igazi szenzációnak ígérkezik a Lettországból érkező Andrejs Fjodorovs műrorszáma. Andrejs az állatok szerelmese, galambjai és kutyái jelentik számára a családot, szinte minden idejét a róluk való gondoskodás, a közös játék és tanulás tölti ki. Produkciója ember-állat harmonikus együttélésének tökéletes példája, madarai szinte bármilyen trükköt végrehajtanak, nem kérhet tőlük lehetetlent. Legutóbb a magyar közönség 2018-ban, a Győztesek Karneváljában láthatta őt. Az előadásban a közönség ismét találkozhat az ukrán artistanövendékeinkkel, s hogy még kikkel? Hamarosan erre is fény derül. Mi a közös bennük? Mi a közös bennünk? Ők mind megérezték, amit mi is: csak rajtunk múlik, hogy megóvjuk egymást és szeretett bolygónkat. És hogy nekünk, embereknek mi a felelősségünk, amikor észrevesszük Földünk arcán a lassan legördülő könnycseppet: „Vigyázz a madárra, ha a válladra repül…”
Egy furcsán hétköznapi kÓrtörténet"Ez az én világomAz én elmémAz enyém minden téveszmémEz az én országomAz akaratomMindenemet bemutatom"/Ricsárdgír: Éndalom/Rozi néni nyugdíjas. Roni a húszas éveiben jár. Rozi néni minden nap mesél a növényeinek. Roni fülében folyton Ricsárdgír bömböl. Rozi néni állandóan beszél, Roni általában hallgat. Két nő, két idegen. Két rokon, akik sosem találkoztak. Most két hetet kénytelenek együtt tölteni mielőtt mindketten új életet kezdenek.Bár ránézésre nem is különbözhetnének jobban egymástól, a külvilág számára mégis egyformán láthatatlanok.Furcsák. Mint ahogy egymás szemében is. Két hét alatt megismerik a másik szokásait, félelmeit, vágyait és olyan titkait, amik segítenek lezárni a múltat. A sok szívszorító pillanat között egy dolog állandó: a humor.Hogyan válik két magányos ember egymás családjává?A FeLeMáS két kirekesztett ember egymásra találásának furcsán hétköznapi története. Zene: Ricsárdgír együttesLátványtervező: Kovács DorkaRendezőasszisztens: Gazder Adél
Opera négy felvonásban, prológussal, orosz nyelven, magyar, angol és orosz felirattal. Az OPERA 2023/24-es Szláv szezonjának egyik legemblematikusabb előadása Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij Borisz Godunovja. Az orosz operairodalom műremeke, amely Alekszandr Puskin azonos című drámája nyomán keletkezett, több mint húsz év után kerül újra az Operaház színpadára, mégpedig az utóbbi évek törekvésének és hagyományának fényében ez is az ősváltozatban. Vagyis nem a sokak által ismert és leggyakrabban játszott Rimszkij-Korszakov-féle átiratban és hangszerelésben, hanem a magában sokkal nagyobb feszültséget hordozó, sűrített cselekményű, eredeti Muszorgszkij-változatban. Így a darab középpontjában még hangsúlyosabban a szereplők lelki állapota áll: Muszorgszkij árnyalt zenei jellemrajzzal festi meg figuráit. Almási-Tóth András művészeti igazgató rendezésében és felfogásában keveredik a történelmi idő a mával, a romantikus-történelmi műből egy mai pszichothriller bomlik ki a horror elemeivel, amelyben egyszerre több idősíkban futnak az események. Alekszandr Puskin azonos című drámája nyomán a szövegkönyvet írta: Mogyeszt Muszorgszkij Videótervező: Czeglédi ZsomborMagyar nyelvű feliratok: Avar Katalin Zenei asszisztensek: Doman Katalin, Katona Anikó, Szennai Kálmán, Zsíros LeventeA Gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Varlaam: Aleksei Kulagin
A babaszínház(1), más néven csecsemőszínház vagy aprók színháza keretein belül olyan 0-4 éves korosztálynak szóló színházi előadásokat kínálnak, amelyek teljes időtartama 45 perc. Ez 20-25 perc előadásra és 20 perc közös játékra oszlik. Az előadások a kisgyermekek már megszerzett tapasztalatival és képességeikkel operálnak, hétköznapi szituációk játékos megjelenítésével, bábos formák, vizuális és zenei elemek, mondókák, gyermekdalok vagy éppen klasszikus zeneművek használatával. Az előadás időtartama a befogadóképességük határáig tart, ami egy ilyen korú gyermeknél 20-25 percet jelent és az utána következő játékban a színészekkel közösen mélyítik el az előadásban látottakat. Az új színházi formátumunkat rögtön három, egymásra épülő előadással kezdik meg. Ez a sorozat a LEPORELLÓ nevet viseli. Sorozatunkban különös figyelemmel vagyunk a legkisebbek felé, ezért az előadások témái a gyermekek fejlődési szakaszait követik.
Lázár Ervin mesejátékát már számos változatban láthatták az író rajongó olvasói. Tévéjáték, könyv, vagy színházi formában, sőt egy generáció nevelkedett Dömdödöm kedves versmondásán, vagy Bruckner Szigfrid hencegő oroszlán nagyzolásain. A bájos történet akárhol játszódhat, ahogy a cím is jelzi egy megfoghatatlan, vagy fogalmazhatnánk úgy is, hogy meghatározatlan helyen. Szereplői, Aromó, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl, vagy Vacskamati, a nemtörődöm macska, Mikkamakka a "bandavezér", vagy Nagy Zoárd a lépkedő fenyőfa, esetleg Ló Szerafin, a kéksürényű csoda, csupa kedélyes lények, akik együtt töltik idejüket, barátok, a szó legnemesebb értelmében. Hiszen ez a történet nem szól másról, mint a szeretetről, a barátságról, a segítőkészségről, azaz csupa közhelyről, amit azonban mégsem lelünk hétköznapjainkban. Teli humorral, bájos jelenettel és zenével, mely odavarázsol minket a nem létező birodalomba, a Négyszögletű Kerek Erdőbe?. Ami reméljük nemcsak a színpadon létezik!
Hallottál már Csermelyről és Ardóról, a két huncut erdei manóról? Most végre megismerkedhetsz velük, és közben azon is elgondolkodhatsz, hogy a manók élete nem is különbözik olyan sok mindenben a miénktől. Bizony, nekik is hasonló gondjaik és örömeik vannak, de most igazán különleges kihívást kell teljesíteniük, amikor a barátságukat teszik próbára. A zenés bábjáték egy verseny köré szerveződik, de hogy a trófea megszerzése, vagy egymás szeretete a fontosabb, az csak az előadás végén derül ki. Régi, és bátran állíthatjuk, gyümölcsöző együttműködés eredménye a mostani bemutató: a Keleti István Művészeti Iskola végzős hallgatói idén is lehetőséget kapnak arra, hogy tanáraikkal végzett éves munkájuk eredményét megmutassák kicsiknek és nagyoknak. Az ifjú bábszínészek a legjobb kezekben vannak: a Ki a legjobb manó? című zenés bábelőadást Szívós Károly írta és Török Ágnes rendezte, akik a magyarországi bábszínházi közösség jeles tagjai, a Kolibri Színház alapítói, nem utolsó sorban pedig több évtizedes tanári gyakorlattal rendelkeznek. Bevallott céljuk megértetni a fiatalokkal, hogy mit jelent a bábos gondolkodás; az, hogy segítsék őket abban, hogyan lehet minden érzelmüket egy tárgyba vagy egy figurába áttenni. A csapatot Csonka Erzsébet bábtervező teszi teljessé, a produkció zenéje pedig a fiatalok közös munkáját dicséri. A főszereplő Csermely és Ardó nyílt színi, játékos és szellemes versengését pajkos humor és az alapvető emberi értékek fontosságának tudatosítása teszi teljessé. A happy end természetesen most sem maradhat el, és a legkisebbek is megértik végül, hogy miért vannak a jó barátok.
Te tudtad, hogy valaki megette az ovit? És, hogy ez a valaki egy óriás volt? Azt hallottad, mi történt ezután? Hogy mit csináltak az óvónénik? Meg a Böske dadus? Na és a gyerekek!? És azt tudod, hogyan lett azután egy másik ovi? Egy miféle ovi?! És mit szólt ehhez a a pfolgármester? Meg alispáng? És a fűzoltó pőfarancsnok? Meg a többi felnőtt?! És hogy mi lett aztán az óriással? Tényleg nem hallottad? Fúha, akkor nagyon gyorsan nézd meg ezt az előadást!
A mese Rómeó és Júlia történetét dolgozza fel gyerekek számára, a szereplők egerek. A fehér és a szürke egerek között feloldhatatlan ellentét van, ám a fiatal szerelmesek dacolnak a családi viszályokkal, mert tudják: minden egér szereti a sajtot, attól függetlenül hogy fehér, vagy szürke a színe. Egerek: Háda Boglárka, Szarvas Balázs
Csoda és Kósza egy gödöllői tanyán élnek. Első ránézésre közönséges lovak, Sajó bácsi és Gyöngyi néni lovai. De szokott-e egy normális ló pizzát sütni a miniszternek, vagy épp a Marsra utazni, ha úgy tartja kedve?
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról - vagyis mindarról, ami egy "kölyökkel" megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik. Bemutató: 1996. január 28-án a Pesti SzínházbanTovábbi szereplők: Továbbá: Adamovich Ferenc, Aranyi András Csaba, Asztalos Dóra, Bálint Barna, Barna Krisztián, Biczó Anna, Birta Márton, Drahota Albert, Fehér Laura, Furka Ildikó, Gulyás Anna, Hajdu Ádám, Harangozó Boglárka, Hegedűs Dániel, Jónás Roland, Juhász Petra, Koller Nikolett, Kolozsvári Ádám, Magyar Lili, Miskolczi Renátó, Nagy Lili Anna, Nánási Attila, Misik Renáta, Ötvös Bianka, Ötvös Zsolt, Perger Mátyás, Rimár Izabella, Schmidt Eszter, Siklódi Szilvia, Szabó Renáta, Szeifert Máté, Tóth Brigitta, Vitárius Orsolya Kis Maugli: Chater Áron
Történet valahol a valóság, a képzeletünk és a mese határain. A SZUPER VERDA és ÁRON, a gazdája, üzleti tárgyalásra száguldanak vidékre. Áron és autója eltévednek. Szó szerint, és szimbolikusan is. Szuper verda lerobban, Áron pedig tehetetlenül remél segítséget valahol a világvégén, egy útkereszteződésben. TODA MESTER, a "mindenes bácsi" talál rájuk. Toda kedéllyel és jóindulattal a szerelő műhelyébe invitálja az idegeneket. Áron, a városi rohanásból, a vidéki tempóra kénytelen váltani. Közben Toda, nem csak a Szuper verdát pofozza ki, hanem egyúttal Áron rozsdásodó lelkét is kiszuperálja. Áronban felsejlik a gondolat, hogy talán Toda mester nem is csak egy halandó autószerelő, s nem csak csapágyat és futóművet tud javítani...Áron felismeri Todában a feltétel nélkül segíteni kész, és szeretni tudó embertársát. Hőseink konfliktusai, barátsággá kovácsolja kapcsolatukat. Kalandjuk végén Áron szinte új emberként, szeretettel teli lélekkel, gondoskodni vágyó apaként indul haza családjához, felturbózott bajtársával, a Szuper verdával. Plakátterv: Haragos PéterTörténet: Szabó Attila
Szereplők: A csacsi, a kutya, a cica meg a kakas. No meg a rabolók, a polgármester és a Gyerekek!Mi a közös a csacsiban, a kutyában, a cicában és a kakasban? Mindegyikőjüket elzavarták otthonról. Buslakodnának is naphosszat, ha a csacsinak nem támadt volna egy hatalmas ötlete: "Csapjunk fel muzsikusnak!" Kalandos utazásra indulnak, hogy eljussanak Brémába, a híres MuzsikusFesztiválra. Szükségük lesz az úton bátorításra, furfangra, mókára, de legfőképpen egymásra. Szurkoljunk most együtt a bátor kis csapatnak, hogy sikerüljön minden tervük!
A mutatványos-bábos színészpár gurulós kocsijával járja a világot – így érkeznek az előadás helyszínére is. Dalolnak, játszanak a szokott rendben, majd egyszer csak leesik egy ág a föléjük magasodó fáról. Elkezdődik Ágacska csodás története, amely során a kancsali Dani kacsa, az állandóan röhögő Berci béka és a bátor Pösze egérke elindulnak, hogy megkeressék az embert, aki tudomásuk szerint ki tudja őket gyógyítani bajukból. Útjuk során igaz barátságot kötnek, s a történet végére nem csak a kis állatok, de a nézők, és a játszók is igazi boldogságra lelnek.
Egy napon furcsa hangok zavarják meg a dzsungellakók megszokott életét. A hang tulajdonosa: egy emberkölyök! A farkasok befogadják és el is nevezik őt Mauglinak. Bagira a párduc és a farkascsalád segítségével a kis Maugli nagy és erős fiúvá cseperedik. Tíz éveskorában azonban minden megváltozik. Ősi ellenség tér vissza a dzsungelbe: SírKán a tigris. Egyetlen helyen lehet biztonságban Maugli. Bagira és Balu maci segítségével talán van esély rá, hogy biztonságban eljuthasson az emberek falujába! Szereplők: Maugli, Balu Maci, Bagira és a többiek
Gyermekopera magyar nyelven. A hazai zeneszerzés és zenepedagógia legendás alakjának, Szőnyi Erzsébetnek (1924–2019) a meseoperáját mutatja be a Magyar Állami Operaház Gyermekkara. A makrancos királylány címszereplője szigorú rend szerint éli életét a királyi udvarban, míg egy szép napon úgy nem dönt, hogy fellázad. A királyi atya és az udvaroncok mindennel próbálkoznak, a valódi gyógymódot azonban képtelenek megtalálni. Koreográfus: Kozlova PolínaA Gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Jenny biztos benne, hogy új házukban minden éjjel 2 óra 22 perckor kísértet jár, de asztrofizikus férje, Sam hallani sem akar erről. Így csúnya veszekedésbe torkollik a szülés utáni első vendégség, ahol a férfi pszichológus barátnője Lauren és új párja Ben a meghívottak. Vajon tényleg léteznek szellemek? Hiedelmek és tudomány ütközik, de van valami ijesztő a levegőben és egyre furcsább dolgok történnek! Jenny azt követeli, maradjanak ébren 2:22-ig, hogy kiderüljön az igazság... Danny Robins misztikus thrillere a londoni West Endről érkezik hozzánk. A 2:22 csodálatos mese, döbbenetes csattanóval, adrenalinnal teli este, ahol titkokra derül fény és szellemekkel lehet (vagy nem lehet) találkozni. Történet a mindent legyőző szeretetvágyról Martinovics Dorina, Ágoston Kati, Lengyel Tamás és Mészáros András előadásában, Puskás Tamás rendezésében.
Maria, az életvidám, folyton izgő-mozgó apácanövendék, bármennyire is igyekszik, nem igazán találja a helyét a zárdában. Lebbenékeny fiatalsága, szabadságvágya újabb és újabb kalandozásokra csábítja, s szívesebben tölti az idejét a környező hegyekben, mint a zárda falai között, ahol álmodozó természetével folyamatosan galibát okoz. Főnökasszonya ezért elszegődteti nevelőnőnek a szigorú von Trapp kapitány gyermekei mellé. Maria izgatottan érkezik meg az elegáns kastélyba, ahol anyai szív és gondoskodás híján katonás fegyelem uralkodik. A lány, hogy ráébressze a gyerekeket az élet valódi szépségeire, énekelni tanítja őket ? és arra, hogy mindig bátran képviseljék az elveiket és vágyaikat, egyéniségüket pedig ne engedjék hamis szabályok közé szorítani. A kapitány eleinte nem nézi jó szemmel Maria nevelési módszereit, ám lassacskán az ő kapcsolatuk is megváltozik... Csakhogy közben már a második világháború viharfelhői gyülekeznek az idilli ausztriai hegyek fölött.A muzsika hangja a zenés színházi irodalom egyik legsikeresebb darabja, amelyből világhírű film is született, a benne szereplő dalok pedig egytől egyig slágerré váltak. Ez az üde, életigenlő, egyszerre bájosan szórakoztató és mélyen humánus történet igazi gyöngyszem szeretetről, családról, összetartásról - és persze szerelemről!TRAPP KAPITÁNY GYERMEKEI: Kurt DEVECZ BOTOND | KUNA MÁRKBrigitte BOLVÁRI ZSÓFIA | CZOBOR LAURAMarta PROKOPIUS MAJA | REBAUDET BABETTGretl KOCH-BULLA ZELDA | WÉBER JANKA
Az Imposztor Színházi Társulat előadása. A Betiltott etűdök archívuma olyan fiktív színházi jelenetek gyűjteménye, melyeket a mindenkori cenzúra örökre el kívánt rejteni a nézők elől. Egy exkluzív betekintőnek hála a közönség tanúja lehet Csehov-, Goethe- és Brecht-írások ősbemutatójának az inkorrektség, a profanitás és a szólásszabadság jegyében. Technika: Bognár Eszter, Kálmán ErikKépzőművész: Aradi MátyásKurátor: Csermák Tamara
Koncertszínházi társasjáték. Kiégtem, de félek beszélni róla.Hogyan mondjam el, hogy szünetre van szükségem?Megengedhetem-e magamnak ezt a szünetet?Félek, ha szünetet tartok, el fogok tűnni, elfelejtenek, jön helyettem más.Pótolható vagyok.De határokat akarok húzni, nemeket mondani.De nem tudom hogy kell.Amit, és ahogy csinálom, az sok: kizsigerel, mentálisan és fizikálisan rosszul vagyok tőle.A zsúr című előadás egy színházi társasjáték, amely a túlterheltség élményéből inspirálódik, és egy személyes kiégéstörténetből építkezik.. A történet egy születésnapi zsúrral kezdődik, Gyönyörűség hercegnő harmincadik születésnapjával.A nézők a születésnapi zsúr vendégei lesznek. A zsúron magukkal ismerkedhetnek, saját és mások igényeivel. Lehetőségük lesz megosztani tapasztalataikat a túlterheltséggel, az elvárásokkal, a fáradsággal és a kiégéssel kapcsolatban. Jelmez: Dömötör Dominika / Dezső ClothesPlakát, arculat: Poszovecz László