Film

A tinilány naplója /The Diary of a Teenage Girl/

amerikai filmdráma, 102 perc, 2015


Értékelés:

28 szavazatból
Szerinted?
San Francisco a hetvenes évek közepén, a halványuló hippi mozgalom, illetve a punk rock kibontakozásának hajnalán. Mint a legtöbb tizenéves lány, Minnie Goetze is szeretetre vágyik, arra, hogy elfogadják, és megtalálja helyét a világban. Minnie bonyolult szerelmi viszonyt folytat Monroe-val, "a leghelyesebb férfival a világon", aki nem mellesleg az anyja pasija. Egy vicces és provokatív lány felnőtté válását, szexuális és művészi ébredését kísérhetjük végig, mindenféle ítélkezés nélkül.

Kövessen minket a Facebookon!

Stáblista:

Linkek:

Vélemény:


január 24. 12:20
Úgy tűnik a kommentelők/értékelők nagy része egyszerűen nem értette a film lényegét (főleg kedves Kovácsné Tordai Vendire gondolok itt). És ezzel semmi gond nincsen de emiatt nem kellene lehúzni a filmet hiszen ez nem a film hibája :) Véleményem szerint a történet tökéletesen ábrázolja egy tinédzser szexuális kibontakozását aki az alábbi körülmények között él: egy erkölcsileg kissé fellazult korszakban/helyszínen (a 70es évek San Franciscoja) egy nem megfelelő családban (hiányzó apakép/férfikép, az anyja egyszerűen nem viselkedik felelősségteljes szülőként bulizik, drogozik stb.) valamint van a közvetlen környezetében egy jóképű, erősnek tűnő férfi aki kissé perverz módon vonzódik a fiatal lányhoz (azt tegyük hozzá, hogy Monroe 35 éves a filmben Minnie pedig azt hiszem 16...azért szerintem ez nem annyira durva, hogy \'\'visszataszító\" és \"undorító\" jelzőkkel kellene illetni a szituációt).

*SPOILER*
Tehát véleményem szerint teljesen érthető, hogy Minnie belemegy ebbe a \"kapcsolatba\" és felfedezi a számára eddig ismeretlen dolgokat, érzéseket majd beleesik abba a hibába, hogy többre vágyik ...

január 24. 00:06
Hihetetlen, mennyi hülyeséget olvasni erről a filmről itt a hozzászólásokban. :)
Először is, kedves zellerke, nem szabad feltételeznünk olyan szintű butaságot
egyetlen embertársunkról sem, hogy egyáltalán felmerülne bárkiben is a
lehetőség, hogy ezt a filmet szexfilmnek nézi. Mondom ezt annak tudatában,
hogy van olyan lény társaságunkban, aki az amerikai pite című primitív
bohózathoz hasonlítja, amit egyetlen egy esetben lehet elfogadni, ha csak ezt
két filmet látta az illető. Kovácsné szerint minden filmnek erkölcsi nevelést kell
nyújtania, a gonosz megbűnhődik, a jó győz, javaslom neki, hogy nézzen
sok mesét és tartsa be a 12-es karikát!
Az igazság pedig az, hogy azoknak ajánlom, akik értenek is valamit a filmekhez
és nem sértődnek meg azon, hogy egy őszinte film készült egy tinilány érzelmeiről,
olyan hangulattal, amit már nagyon régen éreztem film kapcsán. Ha valamihez
hasonlítani kellene, akkor talán az utolsó tangó Párizsban film közben éreztem
hasonló hangulatot. Mert bizony az igazán jó film nem egy érdekes történetet
mesél el és végképp nem erkölcsi nevelést ad, hanem hangulatot...

január 23. 22:46
Mondjuk, aki ugy nézi mintha szexfilm lenne, az nem veszi észre azt az arculcsapást, ami nekünk, szülőknek is szól, , hogy vegyétek már észre, hogy oda kell figyelni, beszélgetni, megtudni, mit szeretnének, mik a vágyaik.

Összes hozzászólás