A nagybirtokos Cserháti család feje, a hetvenéves Cserháti Ferenc gróf vidéki villájába hívja rokonait és bejelenti nekik, hogy feleségül kívánja venni a fiatal és csinos Anna kisasszonyt. Jegyajándékul már a villát a nevére is iratta. Az örökségét féltő, megdöbbent grófi família a házasság megakadályozásának módjain gondolkodik. László gróf jelentős pénzösszeget ígér Kürtnek, ha bármilyen eszközzel meghiúsítja az esküvőt. Néhány hét elteltével Kürtnek sikerül kiügyeskedni egy találkát, amiről beszámol László grófnak, aki a szerelmes randevú leleplezését tervezi. A grófi család hiába várja egész éjjel, hogy leleplezzék a szerelmeseket. Másnap Kürt és Anna bevallják Ferenc grófnak, hogy még mindig szeretik egymást. A gróf szomorúan veszi tudomásul a bejelentést és őszinteségüket azzal honorálja, hogy a jegyajándékul adott villát és a birtokot is megtarthatják. Kürt ráadásul egy ügyes húzással László gróf pénzét is megtartja, hiszen sikerült megakadályoznia Ferenc gróf házasságát.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Bíró Lajos írta 1912-ben. Bíró híres szerző, forgatókönyvíró volt, Molnár Ferenchez hasonlóan sokat dolgozott külföldön pl. a VIII. Henrik magánélete c. film forgatókönyvét is ő írta.
A rendezőt feltüntetik, az írót nem. De legalább a dramaturgot. No de azt se. Pedig érdekelne! Én szeretném tudni, kik voltak.
A szereplők kíválóak.
A "rablólovag" ügyeskedése tetszik a sok mohó "örökös" között. Talán nem egészen tisztességesek az eszközei, de a célja érthető. Úgy kell a sok cselszövőnek!
Végül is, senkit nem kell sajnálni.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások