Agota Kristof, azaz Kristóf Ágota 1935-ben született Kőszegen. 1956-ban 200 ezer magyar lépi át a határt. Köztük van Kristóf Ágota és a férje is. Svájcban találnak új otthonra, ahol Ágota - mivel egy szót sem beszél franciául - egy óragyárban dolgozik. Elválnak, Ágota új életet kezd: beiratkozik az egyetemre, franciául tanul és esténként rövid színdarabokat ír. Majd papírra veti gyermekkori és ifjúkori emlékeit novellák formájában, amelyekből rövidesen összegyűlik egy könyvre való. "A Nagy Füzet" - ezt a címet adja neki. Elküldi egy párizsi kiadónak, ahol azonnal elfogadják. Egy év és Agota Kristof írásait már tizenhat ország nyelvén olvashatják az irodalomkedvelők. Elkészül "A bizonyíték", majd a trilógia harmadik része, "A harmadik hazugság". Esterházy Péter írja a Svájcban élő írónőről: "Agota Kristof nem magyar szerző, hanem svájci vagy francia, minthogy franciául ír. Azonban az emlékei magyarok, a táj, amit a szemében hordoz, magyar. Agota Kristof trilógiája, amely eddig 23 nyelven jelent meg,- döbbenetes olvasmány. A történelem kiszolgáltatottjai egyéni sorsukban egészen különleges életutat kényszerülnek bejárni." Ebben a szép, epikus tempójú portréfilmben megelevenedik a múlt, az ötvenes évek Magyarországa, az 56-os emlékek, az újrakezdés idegenben. Agota Kristof a közelmúltban irodalmi munkásságáért díjat kapott, és regénytrilógiáját magyarul is megjelentette a Magvető kiadó.