Magyarország egyik legszegényebb vidékén működik egy művészeti iskola, az Igazgyöngy. Élményalapú rajzolással töltik délutánjaikat olyan gyerekek, akik számára a jó lakás, a finom étel és a Balaton csak vágyálom. Kérdés, tükröződnek-e a rajzokon a gyerekek életkörülményei, s elválasztható-e egymástól a művészetoktatás és a szociális munka?