Zéman Irén óvónő sorsa végre rendeződni látszik, amikor a néni, akivel eltartási szerződést kötött, meghal. Irén nős szerelme azonban továbbra sem akar elköltözni otthonról, az örökölt lakást pedig elárasztják a néni rokonai. Irén próbál megoldást találni, de egyre zavarosabb helyzetekbe bonyolódik.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Tévedsz. Gothár Péter nagyszerű filmjei közül ez az egyik legjobb, sőt az egyik legjobb magyar film. Nem véletlenül kapott érte Arany Oroszlánt Velencében. Esztergályos Cecília briliáns ebben a filmben is.
Gothár Péter rossz filmjei közül is az egyik legrosszabb. Sajnálom hogy , Esztergályos Cecília eljátszotta ezt a hamis főszerepet....de hát az időkben nem volt választási lehetőség.
"Szeretõje, a saját családjának terhét viselõ Attila rábeszéli barátját, Andrást, hogy mivel megfelelõ lehetõségekkel rendelkezik, segítsen a nõnek állást szereznie.
...talán inkább lakást, nem?....hisz a lakás körül (is) forog a dolog, az a nagy magyar jellemzõ: a félkész ház... meg Attila gyávasága, a csúcsjelenet, mikor Irén legvégsõ kétségbeesésében hozzá megy fel pénzt kérni a törlesztésre: Attila újságot olvasva a kényelmes foteljében
fel sem áll, hogy köszöntse...
A szinopszis szerintem kisebb pontatlanságokat tartalmaz (vagy lehet hogy csak hangsúlytalan dolgokat emel ki).
Attilát, a szeretõt nem Hetényi Pál játssza? Az Attilaként feltüntetett Szabó Lajos meg az amorális építési vállalkozó??
A film nagyszerûen mutatja be az elszigetelõdõ, perspektíva nélkül kallódó embereket, akik kétségbeesett boldogságkeresésükben (vagy épp annak lusta-kényelmes elhazudása miatt) csak még nagyobb zûrzavart okoznak maguk körül.
A 70s évek, ahol már javában megállt az idõ, az anyagi boldogulás lehet az egyetlen "pót"cselekvés, az érzelmek, emberi kapcsolatok szétzilálódtak.
A kézikamera nem engedi el az arcközeliket, szinte beleköltözünk ezekbe az antihõsökbe. Abszurd tragikomédia, akár a Jeles-filmek, de az irónia kissé eltávolít a szereplõktõl, szemben az ekkor virágzó dokumentarista iskolával (Tarr Családi tûzfészek), melyek leereszkednek hõseikhez, nem kiemelik azok groteszkségét. Az empatikus és az értelmiségi hozzáállás közötti különbség?
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások