Sárközi Márta másokra pazarolta az életét. Szétszórta magát. Mindenkié volt, csak a sajátja nem. A saját maga sikerét mindig arra a baráti társaságra korlátozta, amelyikben éppen ült, és valószínűleg nem vágyott ennél nagyobb sikerre.
Sárközi Márta, Molnár Ferenc és Vészi Margit lánya, Sárközi György felesége, a magyar irodalom egykori önzetlen mecénása volt. Neki köszönhetően indult újra 1946-ban a Válasz, mely a két világháború közti időszakban, amikor Sárközi György állt az élén, még "csak" a népi írók orgánuma volt. 1946 és 1949 között Sárközi Márta az egész modern magyar irodalom és társadalomtudomány otthonává tette folyóiratot, melynek élén (egyre inkább formálisan) Illyés Gyula, a legendás Nyugat és a Magyar Csillag egykori szerkesztője állt. Itt jelent meg Németh László világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő regénye, az Iszony, Szabó Lőrinc lírai önéletrajza, a Tücsökzene, Bibó István életművének nagyobbik hányada. Rendszeresen publikált a folyóiratban Szentkuthy Miklós, Vas István, Jékely Zoltán, Illés Endre, Lakatos István, itt kezdte pályafutását Lator László, Fodor András, Mészöly Miklós.