Az Álom-kép vakokról szól. Olyan emberekről, akik nem látnak s legjobban talán a kiszolgáltatottságtól és a szánalomtól félnek. Attól, hogy nem tekintik őket teljes embernek. Pedig legtöbben közülük - s így van ez a látóknál is - szeretnének teljes életet élni. Szeretni, dolgozni, barátokra lelni, jónak lenni. "Tartozni valahová, hacsak egy maroknyi csoporthoz is." - fogalmaz óvatosan egyikük. Surányi Z. András dokumentumfilmje rendkívül empatikusan, ugyanakkor nyíltan szól egy kényes kérdésről, a fogyatékos emberekkel való együttélésről.