1944. március 20-án, a német Gestapó emberei körülvették a zirci apátságot és letartóztatták az ott bujkáló Chorin Ferencet a Gyáriparosok Országos Szövetségének volt elnökét, felsőházi tagot, és Kornfeld Móricot, a Weiss Manfréd Művek igazgatósági tagjait, a néhai Weiss Manfréd gyáros vejeit. Az Astoria Szálló pincéjében tartó vallatás, majd az oberlanzendorfi gyűjtőtábor, Kornfeld számára pedig ezután Mauthausen következett. A család összes tagja bujkálni kényszerült. A német invázió után a Weiss család tagjainak, akik a magyar legfelsőbb úri osztály kivételezett életét élték, mint az asszimilált, katolizált magyar nagypolgárság tagjai, hirtelen az életükért kellett küzdeniük. "Egyik napról a másikra páriák lettünk!" - írja emlékiratában Strasser-Chorin Daisy, Chorin Ferenc lánya, Weiss Manfréd unokája. A film ennek, a magyar ipar- és társadalomtörténetben kiemelkedő szerepet játszott családnak a felemelkedését és a történelem viharai okozta kényszerű "bukását" dolgozza fel, az alapító Weiss Manfréd, és halála után vejei, a vagyont és a gyárakat szürke eminenciásként, gazdasági és politikai tehetséggel irányító Chorin Ferenc és a kulturális/tudományos/egyházi jótékonyságáról ismert Kornfeld Móric életét és munkásságát a középpontba állítva.