Pest-Vác, Pest-Szolnok, így kezdődött a magyar vasutak története. Ezt követte a Bécs-Pozsony szakasz, aztán a dolog megállt, mert 1848-ban nem vasútépítéssel foglalkozott az ország. Az aradi tizenhármaknak vasutas tagja is volt, Lázár Vilmos civilben a Magyar Középponti Vaspálya Társaság, az első magyar vasút főpénztárnoka volt. 1850-ben folytatódtak az építkezések, ezúttal már az osztrák birodalom igényei szerint, akiknek az volt a legfőbb törekvésük, hogy bánsági királyi erdőket, bányákat, ipari üzemeket összeköttetésbe hozzák - Béccsel.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
vino-et-veritas
2012 okt. 19. - 11:27:30
Sajnos a magyar vasút ma jobbára inkább csak a dicsõséges múltjából él, mint a jelenébõl vagy a homályos jövõjébõl...
Hogy a régi szép idõkben sem ment minden teljesen rendben, egy kis adalék. A Szentes-Orosháza szárnyvonal valamikor a XX. század fordulóján épült, ami a végén elég "kacskaringósra" sikeredett. A rossznyelvek szerint azért, mert minden, akkoriban feltörekvõ nagyobb birtokos (cukorrépa, gabona, kender, stb. termelõk) a saját birtoka felé is "kanyarítatta" a vonalat... Hogy ez igaz-e, nem tudom, de anyámék - akik odavalósiak - ezt így mesélgették.
A sorozat elég jó és tárgyilagos, kevéssé van benne a "hazai" témákat feldolgozó dokumentumfilmek álságos pátosza, stb. Nekem Sáfrány korábbi hasonló sorozata, a "Száz vasútat, ezret", ennél jobban tetszett. A mostani inkább líraibbnak tûnik, "témaközpontú", míg az elõzõ "feszesebb" képeiben és szövegeiben is, inkább történeti jellegû volt (Mácsai is jobb, mint Gaskó).
Nálam ez kb. 7-8/10
OFF
Érdekes lenne más magyarországi ágazatoktól is valami hasonlókat forgatni, amíg léteznek egyáltalán azoknak nyomai (húsipar, malomipar, bányászat, gépgyártás, villamosenergia-ipar, vas- és acélgyártás, stb.). Pedig ezeknek is gazdag hagyományaik vannak!
Az "átkosban" számos dokumentumfilm készült ilyen témákban - jórészt az akkori minisztériumokhoz tartozó filmstúdiókban -, amikbõl elég sokat adtak is a "megboldogult" Filmmúzeum mûsorában.
Azért azt nem szabad elfelejteni, hogy a vasút megléte nemcsak érzelmi kérdés, hanem keményen gazdasági is. Ezért jöhetett létre az a sûrû vonalhálózat a XX. századra Magyarországon is, amirõl ezek filmek is beszélnek. Ebben az idõben a gazdaság fejlõdésének egyik alapja a vasút volt. Viszont akkor nem is lehetett nagyon más szárazföldi szállítási módra építeni. És valóban mindenki azt érezhette, hogy a vasút az egyetlen eszköz a világ eléréséhez.
A közúti közlekedés fejlõdésével viszont ez megváltozott, nem beszélve a megrendelõk igényeirõl (kis tömegû áruk, egyedi igények, háztól-házig szállítás, rövid szállítási határidõk és távolságok, rugalmasság, stb.). Ebben a kötöttpályás rendszerek nemigen tudnak versenyezni. A MÁV, ha jól emlékszem a 70-es évektõl igyekezett ilyen szolgáltatásokat is nyújtani (vasút + egyfajta kiskonténeres közúti szállítás), de mára ez eltûnt...
Biztos, hogy nagyobb távolságú, nagyobb tömegû áru és személy szállítására jó megoldás lehet a vasút (lásd a nyugati példákat).
Valószínûleg sok kis/kisebb forgalmú vonalat lehet mûködtetni, de hogyan? A nagytömegû árutermelés (mezõgazdaság, részben ipar) és ezzel a szállítási igény sok helyen szinte megszûnt (pl. Dél-Alföld), illetve átterelõdött az egyéni közúti szállításra (pl. a termelõk saját maguk végzik, stb.). A személyszállítás is hasonlóan lecsökkent.
Ahhoz pedig, hogy a vonat "járjon", nemcsak a mozdonyvezetõ meg a jegyvizsgáló kell, hanem az egész vonal fenntartása, sõt regionális központok (rengeteg mûszaki és humán feltétel)...
Ezt így, szinte csak állami támogatásból (ami évtizedek óta folyik) hosszútávon képtelenéség folytatni...
Inkább azért ,mert ott nem jár azonos útvonalon Volánbusz párhuzamosan,mert tévedés ne essék mi sokkal jobban pazarolunk mint a gazdag Svájc
Mert ott kultúráltak az emberek és átlátnak a szélhámos Orbán féle politikusokon ,akik csak itt rúghatnak labdába ,ahol ilyen sok hülye ember van.
Ez egy jó és igényes sorozat, tényszerû, tárgyszerû, mégis színes, Gaskó Balázs hangja mindig jó mesélõ. Nekem bejön, mivel a vasút szerelmese vagyok én is.8/10.
Hát igen. A németek a vasútjukat nagyon megbecsülik, mondjuk van is mit rajta. Van ugye "Deutsche Bahn", a "DB", az õ vasútjuk, amit csak úgy neveznek, hogy "Die Bahn", "A Vasút", ezzel is kifejezve, hogy milyen nagyra tartják. Számukra a sajátjuk "A Vasút", és csak azután következik a többi. Viccesen valahogy így: "Deutsch' Bahn, Deutsch' Bahn über alles!" :)
Ott a közlekedésnek van kultúrája. Nálunk a városi terepjárós - félkézzel a mobiljával a fülén - a négyszázakárhány forintos benzinnel nyomatja, ahogy a csövön kifér egészen a piros lámpáig, majd ott tövig befékez. Nálunk nagyjából ez a közlekedési „kultúra”.
Például azért, mert sokan az õ bankjaikban tartják a jó sok pénzüket, és nem utolsó sorban azért, mert hozzájuk a történelem is sokkal kegyesebb volt, mint velünk.
Nyolc százalékos futásteljesítmény-csökkenést mondanak. Ez biztosan sokakat kényelmetlenül érint, viszont visszafordítható. Viszont a lezárt vasútvonalak újbóli üzembeállítása az idõ elõrehaladtával egyre kilátástalanabb. Ha a szükség úgy hozza, hogy mindenképpen választani kell a kettõ között, én is inkább a járatritkítást választanám.
Magyarországon 2007 és 2009 között mintegy 1300 (!) km vasútvonalat zártak le.
„A kormányváltás után, 2010 júniusában bejelentették, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2010. július 4-én öt vasúti mellékvonalon, mintegy 210 kilométeren újraindítja a személyforgalmat.
Ezek:
 5. sz. Székesfehérvár – Komárom
 11. sz. Zirc – Veszprém (hétköznapi forgalom helyreállítása)
 A 2007-ben bezárt 14. sz. Pápa – Csorna
 103. sz. Karcag – Tiszafüred
 142. sz. Lajosmizse – Kecskemét
Az állam a 2010-es decemberi menetrendváltással újból személyszállítást rendelt meg hat 2009-ben bezárt vasútvonalra.
Ezek:
 2. sz. Esztergom–Almásfüzitõ
 45. sz. Sárbogárd–Székesfehérvár
 47. sz Dombóvár–Komló
 98. sz. Abaújszántó – Hidasnémeti
 113. sz. Fehérgyarmat – Zajta
 114. sz. Csenger – Kocsord alsó
A két újraindítási hullámmal összesen 375 kilométeren, a 2009-es bezárások által érintett vonalhossz nagyjából felén indulhatott újra a vasúti személyforgalom. A térségi vasútvonalak bezárásán alapuló takarékossági program nem hozta meg a várt eredményt, a vasút pénzügyi egyensúlya nem javult.”
Nagyon tetszik ez a mûsor. Szeretem a régi vonatokat (valamint a Monarchia kora a kedvenc, számomra legérdekesebb történelmi korszak), és imádok vasúton utazni.
Csak a végébõl láttam pár percet, de így is érdekes volt. Különösen azért, mert manapság elég keveset beszélünk a vasút történetérõl, habár akadnak monográfiák, de a televízió képernyõjén kevés teret kap ez a téma.
Bár a jelenetek fele a ,,Száz vasutat, ezeret!..." címû filmbõl lett bevágva, de ennek ellenére NAGYON JÓ SOROZAT!!! Érdemes megnézni!!! Ajánlom minden vasútbarátnak, és mindenkinek, aki kíváncsi a magyar vasutak történetére!!!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások