Fényes csillag

Bright Star
16 éven aluliak számára nem ajánlott angol-ausztrál-francia életrajzi dráma, 115 perc, 2009

Értékelés:

75 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

75 szavazatból
Szerinted?
Vetítések:
22:00, szombat (március 09.)
DUNA Televízió
Jane Campion ismét egy romantikus szerelmi történethez fordult. John Keats, a romantikus 19. századi költő és Fanny Brawne tragikus szerelmét festi vászonra. A költő tragikusan rövid élete vet véget ennek a három évig tartó, gyorsan égő szerelemnek. John Keats 25 évesen, tüdőgyulladásban hal meg, Rómában, a szerelmesek városában. London, 1818. Titkos szerelmi viszony kezdődik a 23 éves angol költő, John Keats és a szókimondó szomszéd hölgy, Fanny Brawne között. A furcsa pár eleinte egymáson köszörüli nyelvét, a férfi azt gondolja, hogy a nő csak egy elegánsan kacérkodó társasági liba, míg Fanny-t egyáltalán nem érdekli Keats költészete, sőt, az irodalom sem. Ám a lány meghallja, hogy Keats milyen odaadóan ápolja súlyosan beteg öccsét, segítőkészsége pedig megérinti a férfit, így amikor Fanny arra kéri, tanítsa költészetre, beleegyezik. A költészet hamarosan eszköz lesz különbségeik áthidalására, és muníció az egyre hevesebb érzelmek táplálására. Amikor Fanny édesanyja és Keats legjobb barátja ráébrednek erre, az ifjú szerelmesek már visszavonhatatlanul elköteleződtek, és ezt az eléjük tornyosuló problémák csak mélyítik. Keats egy évvel később súlyosan megbetegszik, melyből már nem tud felgyógyulni, így a párnak házasság helyett a végső elválásra kell felkészülnie. Endymion az első hosszabb műve, négy könyvből álló költői románc, melyet a tragikus végű ifjú költő, T. Chatterton emlékének ajánl. Képzelete költői képek, látomások, epizódok sokaságában vándorol.
Bemutató dátuma: 2010. december 23. Forgalmazó: Budapest Film

Stáblista

Szereplők

John Keats
Frances 'Fanny' Brawne
Mrs. Brawne
Charles Armitage Brown
Charles Dilke

Alkotók

Játszási időpontok

Díjak és jelölések

Hozzászólások

Szerinted?
6/10
Ildikó Nóra 2022 febr. 27. - 20:21:30 6/10
A filmet egyszer meg lehet nézni, nekem hosszú volt (közel 2 órás) és többször unalmas. Tetszettek a ruhák, berendezés, szép táj, a szinkron is. Abbie C-nak nem állt jól a barna haj, de ehhez a szerephez nyilván ezt jobbnak gondolták, mint a szőke hajszínt. A rendezőnőtől kedvenc a Zongoralecke és a Nyílt seb c. filmek.
10/10
memberjoe 2021 dec. 17. - 15:19:48 10/10
Tényleg jól játszik benne a főszereplő Ben Whishaw, pedig full meleg, olyannyira, hogy 2012 óta férje is van, Mark Bradshaw, aki zeneszerző.
Péterrrrrr 2017 júl. 09. - 17:53:52 Előzmény pneklara
Nyugi, eljön majd az a kor életedben, amikor már vágysz egy kis költõi révedezésre valami kellemes, csöndes helyen..., kipihenve életed fáradalmait... :-)
Péterrrrrr 2017 júl. 09. - 17:52:03
Fantasztikus! Én épp ennyire vágytam volna, hogy a világítás felkapcsolás nélkül, a stáblistát végignézve hallgathassam végig a Kincsem végén a Rúzsa Magdi által énekelt gyönyörû dalt... de csak egyszer lehetett benne részem, mikor a Cinema Pinkben néztem. .., de szerintem akkor is csak a közönségtalálkozó tiszteletére lehetett részem e magasztos érzésben... :-( Szomorú dolgok ezek.
pneklara 2015 jan. 24. - 08:34:14
Látszik, hogy a film elkészítésénél nõk bábáskodtak:Rendezõ Jane C., díszlet-jelmez Janet P.,producer Caroline...
Olyan nõi film, érzékeny, finom hangulatú, illene himnuszt zengeni az operatõri munkáról - ezzel együtt nekem nem tetszett a film.Lehet, hogy a mai felgyorsult életben olyan idegenül hat ez a lassú, révedezõ költõiség.
Arra jó, hogy próbálja megmutatni, hogyan élhettek az emberek, mikor nem volt még tv, internet, okos telefon. Verseket olvastak, eszmecserét folytattak az irodalomról, festettek, társaságban énekeltek, zenéltek, táncot tanultak be, órát vettek költészet mesterségbõl.És ruhákat terveztek, öltögettek kézzel, lámpafénynél hallgatták a költõ verseit. Sétáltak a természet lágy ölén, rácsodálkozva a pompás színû virágokra, a téli táj tisztaságára, a fûszálon ringatózó pillangókra. Cuppogtak a sárban a nem közmûvesített utakon a talpig érõ selyem, csipke ruhákban. Szóval ízelítõt ad a film az 1800-as évek hétköznapjaiból - ha így volt, ahogy a film mutatja. Tehát mondhatnánk gyönyörûnek, mûvészinek, költõinek a rendezõi/operatõri koncepciót.
Ami engem zavart, de nagyon, az a költõ kedvesének mentalitása. Egy rámenõs, tapadó, már-már tapintatlanul meggondolatlan, önzõ viselkedésû nõ volt, s bár szeretni illett volna, végig ellenszenvvel néztem.
A lefordított költeményeknél meg soha nem tudom, mennyi a fordító érdeme. S mivel ezek a költemények túldíszített csipkéhez hasonlatosak, csak hallás alapján, elsõre nem is foghatók fel, nem érthetõek meg, csak a szavak zeneisége andalít el. Már második film a héten, amikor a férjem az elsõ 10 perc után kiszállt a nézésébõl. Én kitartottam a végéig, nem is bántam meg, de nem egyértelmû élményt adott nekem.Voltak percek, melyek kifejezetten idegesítettek. De volt benne mosolyra fakasztó ötlet is.
stenimore 2015 jan. 23. - 10:10:08
Köszi
stenimore 2015 jan. 23. - 09:51:35 Előzmény sofi 72
Ki fordította?
Eperfa 2014 dec. 30. - 08:25:33 Előzmény frenkdrebin
Muhaha! Sõt, akkoriban egyáltalán nem is létezett testiség, az csak a „szennykor” találmánya! :-D
frenkdrebin 2013 ápr. 13. - 18:38:01
Bár az ilyen típusú filmek ( pl. austen ) nem nagyon fognak meg, azonban ez a film pont a színészi játékok miatt volt nagyon jó! whishawra a parfümben figyeltem fel, szerintem zseniális színész! A parfümben is iszonyúan kákabelû, de itt is jól áll neki a véznaság, hisz hitelesen adja így a keatsi figurát, a fizikális nélkülözés + betegség látható jeleit. A nõ pedig egyszerûen gyönyörû.
A testiség teljesen hiányzik belõle, ami azonban abban a korban a természetes volt, szemben a mai szennykorral..nyilván ezért nem tetszik a film sokaknak..
Összes hozzászólás