Ez a melankólikus filmesszé az ismert mesélőről szól, aki nagy sétákat tett a koppenhágai temetőben. Ezeknek a sétáknak köszönhetők máig feledhetetlen tündérmeséi. Andersen sok meséjében szerepel a halál, de csak azért, hogy az életre terelje figyelmünket. Tudatában volt az élet értékének, és elszántan törekedett rá, hogy a lehető legtöbbet ragadjon meg belőle.