Sorozatunkkal a horvát történelem egyik legérdekesebb időszakához nyúlunk vissza időben: a VII. századi letelepedéstől az őslakosként uralkodó Trpimirović dinasztia végéig négy évszázaddal később. Trpimir, Tomislav, Stjepan Držislav, IV. Petar Krešimir, Zvonimir horvát uralkodók arca és alakja most először kerül képernyőre.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Nemcsak, hogy tisztelik a horvátok a magyar királyokat, hanem vannak kedvenceik is, illetve mások az õ szemükben negatív személyiségek.
Kevés példa akad Európa történelmében arra, hogy két, nyelvében ennyire különbözõ nemzet kultúrájában és történelmében ilyen sok szállal kötõdjön egymáshoz.
Hogy csak néhány példát említsek...
Könyves Kálmán (horvátul: Koliman)14 éves háborúban leigázta Dalmáciát, és az adriai szigetek egy részét is. A helyiek sokáig ellenálltak, de végül veszettek. Happy endként a király végül autonómiát adott Dalmáciának, s lakóinak szabad mozgást. A helyiek a sok hábború után végül már ünnepelték, hogy Isten és Kálmán kegyelmébõlvisszatért a béke és a rend a szárazföldön és a tengeren.
IV. Béla (horvátul Bela IV)szintén köztiszteletben álló "horvát-magyar" király a horvátoknál. Õ szabad királyi jogot adott Zágrábnak, így sok szempontból mintegy a város alapítójaként tisztelik. Béla - miután segítséget kért a környezõ európai uralkodóktól, de nem kapott semmit - a tatárok elõl volt kénytelen menekülni, s családjával így került Zágrább, majd onnan Klissza (Kli¹) várába menekültek. Béla két leánya itt halt meg. A spliti dóm fõkapuja fölötti timpanon párkányzaton egy kis dísztelen kõkoporsó IV. Béla király két leányának, Katalin és Margit királylányoknak földi maradványait zárja magában.
Mátyás kirány (horvátul Matija Korvin) a törökellenes küzdelmek magyar hõseként továbbél a barokk korszak horvát irodalmában, illetve a humanista kor mûvészetének térhódításában. Mátyás udvarában a nagyszámú olasz humanista és mûvész mellett dalmát horvát mesterek is fontos szerepet játszottak a reneszánsz meghonosításában. Kiemelkedõ fontosságúak voltak mindebben Magyarország és a Dubrovniki (Raguzai) Köztársaság kapcsolatai. Az említett szoros kapcsolatoknak köszönhetõen Mátyás alakja meghatározó helyet foglalt el a 16., de még a 17. század horvát történetírásában és szépirodalmában is.
Lehetne folytatni a sort nemcsak királyokkal, hanem a történelem számos kiemelkedõ nevével, akiket a horvátok is tisztelnek vagy magukénak tekintenek. Janus Pannonius (egyéb nevei: Csezmicei Jánosm Jan Panonac, Janus Vitez Pannonius, Jan Panonije, Ivan Èesmièki) nálunk humanista kültõként ismert. A horvátok szintén saját költõjükként tisztelik. Õ - aki Szlavóniában született, Pécsett püspök volt - a Zágráb melletti Medvevárban van eltemetve. Számos történelmi család is "közös", Zrínyi (Zrinski). De pl. Baross Gábort is nagyon tisztelik a horvátok, aki Rijeka (akkor Fiume) belvárosát építette meg, Rijeka kikötõjét valamint kiépítette Budapesttõl Rijekáig a vasútat.
A horvát átlagemberek legtöbbje tudja a fent leírtakat iskolai tanulmányából.A horvátok a kienkénél jóval kisebb létszámú nemzet, és így a történelem során sokszor kerültek más uralkodók (itáliai, magyar, török, osztrék) uralma/megszállása alá. Ezért történelmük sok szállal kapcsolódik hozzánk is, és a prominens, tisztelhetõ személyisége az õ részükrõl is megbecsülést kapnak.
S most megkérdezem, hogy hány magyar hallott valamit is a horvát királyokról. Pl. I. Tomislav uralkódóról aki a 900-as évkben volt a királyuk, vagy IV. (Nagy) Kre¹imir kiráyról.... Ugye, hogy nem sokan.
Nem kéne itt abbahagyni a "horvát királyok" sorozatot, folytatni kéne egészen 1000-tõl 1918-ig, hiszen ezen "rövid" idõszak alatt Horvátország a Magyar Királyság (többnyire igen nagy önállóságot élvezõ) része volt. A magyar királyok tehát bõ 900 évig egyúttal horvát királyok is.
Néztem ezt a mûsort és elgondolkodtam,nem is az a gondom hogy történelmileg hamis lenne,mert szerintem nem az.Csak az zavar hogy látszik hogy egy olcsó dokufilm,pl.minden helyszin ugyanaz és a ruhák és az fegyverzet leginkább a HerkulesXena szinvonalat hozza,egyáltalán nem korhû.Ettõl még egy hollywoody mozifilm is hitelesebb mint pl. a Mennyei Királyság.Annyit tennék hozzá,hogy a haj és szakáll illetve bajusz viselet,engem a 80-as évekre emlékeztet,szinte várom hogy körbeállnak és elkezdik énekelni a Live is life-ot.Elég komikus hangulata van az egésznek,fõleg hogy tényleg rockos "középkori" zenei alátéttel megy.
Elõbb-utóbb mindenkinek válaszolok, és ezt igyekszem is akkurátusan betartani. A kivételt erõsítõ szabály, amikor valaki kellõ okot szolgáltat arra, hogy ne riposztoljak. De a Te esetedben ilyesmirõl szó sincs...
Bocsáss meg, kicsit morcos voltam. Alighanem én is túllõttem a célon és a felháborodásom egy része nem is Neked szólt. Úgyhogy ezúton exkuzálnám magam irányodban...
A privát üzeneteidre pedig kisvártatva válaszolni fogok.
Azt hiszem, hogy eljött az a pillanat, amikor teljesült az, amit beígértem: kénytelen vagyok, minden belsõ ellenállásom dacára konstatálni, hogy nem vagy beszámítható állapotban. Minden sértést visszavonok...
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások