Film

Ifjú szívvel

magyar filmdráma, 103 perc, 1953

Értékelés:

12 szavazatból
Szerinted?

    Dani János rendkívül ügyes szakmunkás, aki szabadidejében újításán dolgozik. Egyetlen hibája, hogy nem szeret tanulni. Jánost brigádvezetőnek választják, hátha így megjön a kedve a tanuláshoz. Az iskolában ismerkedik meg Katival, a magányos falusi lánnyal. Kati ügyetlen, félénk, akibe Florina, a görög lány önt erőt. János újítása nem sikerül, posztjáról leváltják, és ekkor döbben rá, milyen fontos a tanulás.

    Forgalmazó: Mokép

    Kövessen minket a Facebookon!

    Stáblista:

    Szereplők

    Dani János
    Matejka bácsi
    Dani nagypapa
    Dani Sándor
    Varga, igazgató
    Pataki, DISZ-titkár
    Szíves Kati
    Kati anyja
    Mutatványos a Vidám Parkban

    Alkotók


    Vélemény:

    2013 febr. 01. - 19:30:04
    2013 febr. 01. - 19:30:04

    Ez nem dráma, hanem vígjáték!!! A film elején is ez van feltüntetve!
    Kérem kijavítani!
    Köszönöm!

    2012 szept. 14. - 09:13:38
    2012 szept. 14. - 09:13:38

    Ez egy jól megcsinált, szórakoztató film, amely akkor is élvezhetõ, ha ellenségesen viszonyulunk a korhoz és a mondanivalójához, tele kítûnõ szinészi alakításokkal, rekem rendezéssel és zenével. Még a Rákosit dicsõítõ kis vers is remek a maga mûfajában, bár szerintem az inkább paródia volt, ahogy az a kis színész elmondta.

    Persze minden színész vállalt feladatot egy ilyen filmben, ez is kellett ahhoz, hogy pl színpadra léphessen és mondjuk Shakespeare-t játszhasson.

    Amúgy nekem könnyû megértés, mert nem éltem abban a korban.

    2008 dec. 21. - 16:43:45
    2008 dec. 21. - 16:43:45

    Az Alkotók védelmére szeretnék kelni!
    Sem Keleti, sem Bacsó, sem a színészek nem jószántukból csinálták ezeket a filmeket. Mivel az írók és rendezõk csakis így juthattak betevõkhöz, ki kellett szolgálniuk a Hatalom szájízét.
    Az alkotókat nem választották, hanem a hatalom kijelölte a filmek elkészítésére. A rendezõnek azokkal kellett dolgoznia, akit mellé rendeltek.

    Aki pedig nem hajolt meg a Hatalom elõtt, az elhagyni kényszerült az országot.
    Õk maradtak itthon, vállalva, hogy tudják, hogy szennyet gyártanak.

    53 után engedett a szorítás, de még így is ott volt a cenzúra. Nem alkothattak úgy, mint nyugati társaik.

    Nem szerencsés, ha a politika kisajátítja a mûvészetet (és a médiát).

    2008 jan. 12. - 03:00:17
    2008 jan. 12. - 03:00:17

    Bah! Nem olyan régen láttam (kötelezõ volt :S XD)... Mit ne mondjak: elég mellbe vágó volt. Láttam én már sablonvígjátékot a magyar '30-as évekbõl, vagy irredenta filmet a II. Világháború idején, sõt, némafilmet is a magyar film õskorából (Bánya titka). Vegyes érzelmek vannak, persze, de azért az Egy bolond százat csinál-on is tud röhögni még az ember, vagy a Bánya titka kavargó eseményeit is tolerálja még, mert alapvetõen szórakoztató darabok.
    De ez... Tyû, az anyját! Bacsó Pétertõl (jó, õ csak írta, de akkor is) egy ilyen rendszer seggét nyaló darabot nem nagyon vár az ember. Fõleg nem egy Tanú-kaliberû film alkotójától. De végülis valahol el kell kezdeni... Bár valóban: megbocsátható, hiszen a filmet Keleti Márton rendezte, az igazi "bûnös" õ.
    Nem titkolom, hogy a kommunisták nem éppen a kedvenceim (és akkor még enyhén fejeztem ki magam), így a magyar történelem 1945-89 közötti idõszaka sem (illetve lehetne akár végteleníteni is: 1945- ). A Rákosi elvtársat dicsõítõ korszak meg aztán végképp nem. Hát még az akkoriban készült idiotizmusba hajló, modoros propagandafilmek. Az Ijfú szívvel pedig sajnos az.
    De nem is az a megdöbbentõ benne, hogy (SPOILER!!!) pl. magyar néptáncosok jazz és rock 'n' roll táncosokat sodornak le színpadról, illetve az, hogy Dani János szerelme igazából egy hajócsavar. Nem, ezeken még röhög is az ember kínjában. A megdöbbentõ az, hogy ma elismert, és legendásnak tartott színészek egész serege vett részt eme "alkotás" elkészítésében. Sinkovits Imre, Soós Imre, Bessenyei Ferenc, Benkõ Gyula stb. "Oh My God!" Persze nekik is el kell indulniuk valahogy, értem én.

    Szóval nem vált a film kedvencemmé. Ennek ellenére szerintem mindenkinek látnia kell, mert ez már annyira rossz, hogy már jó. Tehát szórakoztat az a, mai szemmel nézve, rengeteg baromság, ami elhangzik, látszik a képeken a filmben. Számomra olyan ez a film, mint egy Uwe Boll-""alkotás"".